Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-30 / 177. szám

1984. július 30.

3

Csütörtök

Tízmillió forint bevétel kertészetből az újkígyós! Aranykalászban

Biharugrán is van

töretlen hit,

*

de hol van a vezetőség?

Á nagyüzemi kertészetéről híres újkígyósi Aranykalász Tsz- ből naponta küldenek friss zöldséget külföldi és hazai piacra, A szépen gondozott, öntözött kertészetben a paradicsom, és paprika- bokrok szinte roskadoznak a rengeteg termés alatt. Nyolcvanhat kertészeti dolgozó hajnaltól késő estig szorgoskodik a kertben, sőt vasárnap is szedik, csomagolják a friss áruit.

Amint elmondják, a premizálás új formája igen jól bevált náluk s még a családtagokat is mozgósítják, csakhogy idejében piacra kerüljön a friss áru. Így lesz ebből haszna a szövetkezetnek és az egyénnek egyaránt. A korai káposztából például holdanként 32 ezer forint jövedelemhez jutott a szövetkezet. A húsz hold terméséből 150 ezer forint prémiumot kaptak a kertészeti dolgozók, Oláh

A szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban — ahol az ország minden tájáról érkezett öntözéses szaktechnikus jelöltek tanulnak — államvizsga előtt állnak a végzős diákok. A két éve itt tanuló fiatalok az elméleti tudáson kívül az Európa-szerte híres szarvasi ÖRKI-ben, a Hortobágyi Állami Gazdaságban, Szolnokon és másutt szereztek szakmai gyakorlatot, s igen alapos felkészültséggel indulnak munkahelyükre ősszel.

A jó hírű iskolában — az öntözéses szakemberképzés fellegvávaló helytállás. Ha az együttműködésben részt vevő termelőszövetkezetek jól választották meg az együttműködés területét, ha megfelelő módon tevékenykednek ezen a területen, tevékenységüknek nyereség lehet az eredménye. Ellenkező esetben, ha az együttműködés céljára létrejött társaság rosszul választotta meg az együttműködés területét, fennakadások fordultak elő az együttműködés során, vagy a szövetkezeteken kívülálló külső ok hátrányosan befolyásolta a tevékenység eredményességét, veszteség állhat elő. Meg kell oldani azt a problémát, hogy a nyereség miként illesse meg a részvevő termelőszövetkezeteket és a veszteségért milyen szabályok szerint feleljenek. Az egyszerűbb gazdasági együttműködésről szóló rendelkezések értelmében a gazdasági együttműködés éves tervében meg kell na- tározni a termelőszövetkezetek részesedésének arányát. (10/1961/ IV. 30./Fm sz. rendelet 4. § (1) bek.). A tervben megállapított mértékben és módon részesednek az együttműködés keretében előállított terményekből és termékekből, illetőleg az együttműködés szolgáltatásaiból. (Szerződés- minta 4. pont.).

A részesedésre vonatkozó megállapodás azonban nem nyújt feltétlenül eligazítást a nyereségből való részesedésre. Az egyik módszer lehetne a nyereség szétosztására a hozzájárulás aránya szerinti részesedés. Ez a módszer nagyon kézenfekvő, de nem vezet igazságos eredményre. A hozzá:

János például a gondjaira bízott területről oly nagy mennyiségű és kiváló minőségű káposztát adott át, hogy prémiumként 9 ezer 776 forintot kapott. Nem volt ritka a

6—8 ezer forintos prémium. A kertészet dolgozói ugyanis a terven felüli termés bizonyos százalékának az árát készpénzben megkapják.

Kiderült az is, hogy ötmilliónál több palántát neveltek az olcsó, házilag készített hajtatóházban a kígyósiak. Most újabb hajtatóházak épülnek, szerfás megoldással, tetőnek pedig a fel nem használt melegágyi ablakokat alkalmazzák. Így a következő években még több korai palántát és primőr árut nevelhetnek. Egyébként az újkígyósi Aranykalász Tsz ebben az esztendőben tízmillió forint bevételre számit az öntözött nagyüzemi kertészetből.

— Ary —

lyosok felvétele. Hetvennél több jelentkező közül válogatták ki a hatvan új hallgatót. A szaktanárok véleménye szerint a legnagyobb előny az, hogy valameny- nyi első osztályos élethivatásának tekinti az öntözéses szakmát, mindjárt ide jelentkezett iskolába, nem a kényszerűség hajtotta Szarvasra. Ez biztosíték arra, hogy jól megállják helyüket az iskolában és később a gazdaságokban. Többségük termelőszövetkezeti parasztok gyermeke, s szövetkezeti ösztöndíjjal tanul Szarvason.

járulás szerinti megosztás alapján a nagyobb vagyont rendelkezésre bocsátó termelőszövetkezet vinné el a haszon zömét. A második megoldás a tevékenységben való részvétel szerinti megosztás. Erre az elvi alapra helyezkedő nyereségelosztás viszont a vagyoni hozzájárulás jelentőségét lenne alkalmas csökkenteni, miért is a termelőszövetkezetek legfeljebb csak a legteljesebb paritás alapján lennének hajlandók társulni. Végül, harmadik megoldásként figyelembe jöhetne a nyereségmegosztás Ptk-beli rendszere. Eszerint a nyereség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg (Ptk. 575. § (1) bek.).

Gyakorlatilag — s helyesen — a nyereség elosztásánál, mind a vagyoni hozzájárulás arányát, mind pedig a tevékenységet figyelembe kell venni. A vagyoni hozzájárulást azért, mert ezzel ösztönözzük az erősebb termelőszövetkezetet az ilyenfajta társulásra. A vagyoni hozzájárulás figyelembevétele nem hordja magában azt a veszélyt, hogy ennek alapján burkolt kizsákmányolás állna elő, hiszen a vagyoni hozzájárulás alapján történő részesedés tulajdonképpen a hozzájáruló termelőszövetkezet tagságának eldologiasított munkáját honorálná. A tevékenységben való részvételt pedig azért kell figyelembe venni, mert önmagában a bevitt vagyon aligha gyarapodhat, annak haszna, csak tevékenység eredményeként lehet. Ezért az a helyes eljárás, ha a nyereséget fele-fele arányban, a vagyoni hozzájárulásra, illetőleg a tevékeny

Balogh Elemér: Jól felszerelt műhely is kellene a kulcssorozat mellé.

Évek óta keresik a járási és a megyei szervek Biharugra termelőszövetkezeti község gyengeségeinek okait. Volt itt már többször elnökcsere, a szakemberek is jöttek és mentek, a tagság egy része a szövetkezeten kívül kereste az élet értelmét. A közös gazdaság csak igen sok üggyel-bajjal tudott egyik évről a másikra létezni. A falusiak jelentős részét, jó kereseti lehetőséggel a halgazdaság építése foglalkoztatta. Így érthető, hogy két-három évvel ezelőtt Biharugra szövetkezeti határában szinte kapavágás nélkül termelték a kukoricát az őserdőszerű gur- dinban. A termőföld védelmére nemigen fordítottak gondot. Az is. táMótrágya-dombak 5—6 éven át szeméttelepekké változtak (az idén ezeket talán végre kihordják). Az embereket nemigen hevítette közös cél.

Az ugrai emberek dolgosak,

szövetkezetüket szeretők. S nem is az ő mulasztásuk számláját terheli a tsz mai, még mindig zilált helyzete. Elsősorban a vezetőség feleségre való tekintettel osztjuk meg.

A veszteség esetén magától értetődő, hogy a kötelezettségek fedezetéül elsősorban a közös vagyon szolgál. A termelőszövetkezetek együttműködésének esetleges kudarca eredhet a tevékenység hibáiból és a szövetkezeteken kívülálló elháríthatatlan okokból. Ha a tevékenység körében előforduló felróható hibák okozták a veszteséget, igazságos ez a megosztás azért, mert ezzel serkenteni lehet a tagszövetkezeteket, hogy együttműködés során maximális erőfeszítést fejtsék ki, és partnereiktől is követeljék meg ugyanezt. Ha pedig valamelyik fél a társasági szerződést súlyosan megszegi, társai bizalmával visszaél, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti, tőle azonnali felmondással a társaság meg is szabadulhat. (Ptk. 576. § (3) bek.)

Ha az együttműködésben részt vevő termelőszövetkezeteken kívülálló ok idézi elő a veszteséget, megint csak igazságos a közös vagyont meghaladó veszteség egyenlő ‘ arányú elosztása, mert méltánytalan lenne a terhet arra a tagra róni, aki tehetősebb, de éppúgy nem tehet a nehézségekről, mint a kevésbé tehetős másik. A társasági szerződések alapgondolata a közös kockázatviselés, a jóban-rosszban való összetartás, amit a szocialista szervezetek közötti együttműködés során még inkább el lehet várni.

(Vége)

lős mindazokért a dolgokért, amelyeket nemtörődömségükkel okoztak. A közösért szenvedélyesen érezte a felelősséget Bacsó Sándor juhász is, amikor még a kora tavaszon szalmás trágyát vagy szártörmeléket kért csapásnak a ho- dály és a kút közé, hogy ezen járjanak, ne pedig a hasig érő sárban másszanak a juhok a vályúra. Kérését nem teljesítették. Az állomány lesántult és most alig győzi kikaparni a sántaságot.

Rózsa Jenő: Színvonalasabb karbantartást kérünk.

Évek óta küszködik a tsz vezetősége a munkaszervezetek kialakításával. Határozatlanságuk miatt Biharugrán még ma is az a gyakorlat, hogy az egyes gazdasági feladatok megoldására újabb és újabb brigádokat szerveznek. így volt ez az aratásnál és a cséplésnél is. Noha a közgyűlés úgy határozott, hogy ebben az időszakban minden tsz-tag jusson búzához, az emberek a szalmalehúzásnál, a kazalrákásnál és a kombájnszérűn váltsák egymást. Ezt a határozatot a vezetőség nem hajtotta kellően végre, mert az említett munkáknál a szövetkezeti gazdáknak csak egy része kapott helyet.

Sajnos a biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetben még ma is vannak olyanok, akik nem tudják melyik üzemegységbe, brigádba, munkacsapatba tartoznak. Ezeket az embereket naponta oda osztják be, ahol éppen munkát találnak. A vezetőség tehát nem eléggé ura a helyzetnek. A fegyelemsértés többek részéről

Nem jól figyeltük meg az útbaigazítást, s a szeghalmi Petőfi Tsz jókora határában a félben lévő 35 férőhelyes lóistállóhoz jutottunk az épülőben lévő 100 férőhelyes tehén istálló helyett. Nem bántuk meg a tévedést. A szövetkezet házi építőbrigádjának tagjai elpanaszolták, hogy tégla hiányában kénytelenek állni. A vezetőség utánanézett: a gyomai és a dévaványai téglagyár is tudna adni, de a TÜZÉP nem ad kiutalást.

Továbbmentünk az épülő 100-as tehénistállóhoz, amelynek kivitelezését a füzesgyarmati Aranykalász Tsz építőbrigádja vállalta.

— Jóformán csak ácsorgunk — fogadott bennünket Tóth István, az építkezés műszaki vezetője. — Április 15-én láttunk hozzá az építezért is mindennapos. Biharugrán ebben az évben még talán senki ellen sem indítottak fegyelmit, noha a közös táblák egy részében többek, akik családi művelésre kukoricát vállaltak, elfelejtették a területet megkapálni. Azokkal a fegyelemsértőkkel szemben is mozdulatlan maradt eddig a vezetőség, akik a kockahúzás alapján nekik jutott terület helyett a lucernatábla vastagabbjából mérették ki a harmados részt.

A biharugrai hiányosságokat azonban nemcsak az ugrai emberek egy része, hanem a Nagy gyantái Gépállomás is igyekszik kihasználni. Rózsa Jenő gépcsoport- vezető savanyú szájízzel említette: a szövetkezeti gépek karbantartását a gépállomással végeztetik. Hat traktort jóformán egy óra alatt mosnak, zsíroznak le és cserélnek benne olajat. A gépállomástól Biharugra 28 kilométerre van, a kihelyezett szerelő jóformán csak egy sorozat kulccsal rendelkezik.

Az ugrai emberek jó részében megvan a szorgalom, csak sajnos, a vezetőségnek, elsősorban az elnöknek és a főagronómusnak, még nem minden esetben sikerült megtalálnia a tsz-gazdákhoz vezető utat. Oka ennek, hogy nem fordítottak kellő gondot a munkakörülmények és a munkaszervezetek kialakítására, továbbá a vállalt kötelezettségek teljesítésekor a személyes felelősségre önmagukkal és a tagsággal szemben.

Dupsi Károly

Bacsó Sándor: Sánta lett a juhállomány.

kezeshez, de nem sokra haladtunk. A 18 ember közül gyakran csak négynek-ötnek akadt munkája. Most is legalább 39 ezer tégla, zsaluzó faanyag, 120x80-as és 120x60-as BH-elem hiányzik. Ha a vasból tervezett ajtók, ablakok készen tennének, azok beállításával lenne munka. Azonban a Körösűadányi Vas- és Vegyipari Ktsz csak most kapott vasanyagot, s ezután tud hozzálátni a kivitelezéshez.

Ezt az építőbrigádot sem próbáltuk vigasztalni csakúgy, mint a másikat. Mert azzial nem sokra mennének. Nem is vigasztalást várnak ők, hanem azt, hogy a beruházást engedélyező szervek mielőbb gondoskodjanak építkezési anyagokról.

K. I.

Hatvan űj hallgatót vettek fel a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum első osztályába

rában — megtörtént az első osztáÉpítkezési anyaggondok a szeghalmi Petőfi Tsz-ben