Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-30 / 177. szám

1964. július 30. 2 Csütörtök Bertrand Russell üzenete Pompidou az atomzátonyon A francia miniszterelnök Üj- Kaledoniában tett körútja során megérkezett Murárora szigetére. Ez a csendes-óceáni sziget tulaj­donképpen nem más, mint egy hosszan elnyúló korallzátony. Mit keres itt Pompidou miniszter- elnök? Murárora, a Tahititól mintegy 1200 kilométernyire délkeletre fekvő sziget, a francia atomerő új „gyakorlótere”. Itt akarják ki­próbálni a francia hidrogénbom­bát. Pompidou egyfelől megszem­léli és ellenőrzi a kísérleti atom­telep munkálatait, másrészt igyek­szik megnyugtatni nemcsak a fran­ciák fennhatósága alá tartozó kör­nyező szigetek lakosságát, hanem az újabb „atomkísérleti lőtér” kö­zelében levő országokat, Ausztrá­liát és Üj-Zélandot is. Ami az első célt illeti, Pom­pidou a De Gaulle tábornok ál­tal meghirdetett önálló francia atomütő erő létrehozását sürgeti. Franciaország atomfegyverke­zésével gyakorlatilag szembeszáll a nemzetközi enyhülésre irányuló kísérletekkel. Amikor a párizsi kormány nem volt hajlandó csat­lakozni a moszkvai részleges atomcsend-egyezményhez, a nuk­leáris fegyverkezési hajsza politi­kája mellett tört lándzsát, s mind­amellett, ami ezzel együtt jár: a hidegháborús politika, ,a leszerelé­si értekezlet szabotálása, az eny­hülés akadályozása mellett. Éppen ezért nagyon bizonytala­nul hangzanak Pompidou „meg­nyugtató” szavai. Utjának máso­dik célját aligha érheti el, hiszen Üj-Zélandon, s Japánban is egy­re nagyobb az ellenállás és a fel­háborodás a francia nukleáris kí­sérletek tervével szemben. A tahi- tiak joggal félnek attól, hogy a robbantások megfertőzik a sziget­világ levegőjét. Pompidou azt ígéri, hogy elhárítják a radio­aktív szennyeződést, és ha ez nem sikerülne, beszüntetik a robban­tásokat... De ha már egyszer meg­fertőzték a levegőt, nem sokat ér­nének ezzel a vigasszal a csendes­óceáni szigetek lakói. Nyugtalan­ság tapasztalható az ötödik föld­részen is. Egy. ausztráliai lap fel­háborodottan tette fel a kérdést: „Mit szólna Franciaország ahhoz, ha mi robbantanánk atombombá­kat a Földközi-tenger felett?” Ami az új-zélandi kormányt il­leti, éles hangú diplomáciai jegy­zékben tiltakozott. 1962 óta nem robbant a légkör­ben atombomba. Ezt a moszkvai részleges atomcsend-egyczmény- nek, a nukleáris fegyverkezés el­len tiltakozó nemzetközi közvéle­mény fellépésének köszönheti az emberiség. Roppant felelősség há­rul tehát a francia kormányra, amely meg akarja tömi ezt az atomcsendet. Butler—Gromiko találkozó Moszkva Gromiko szovjet külügymi­niszter szerdán fogadta Moszk­vában tartózkodó angol kollé­gáját, Butiért. A megbeszélésen jelen volt Kuznyecov és V. Szemjonov, a szovjet külügy­miniszter két helyettese, vala­mint Szoldatov londoni szovjet nagykövet. Angol részről a ta­lálkozáson Butler kíséretének tagjai vettek részt, valamint Revelyan Nagy-Britannia moszkvai nagykövete. A két felet kölcsönösen ér­deklő kérdésekről folytatott megbeszélés baráti légkörben zajlott le, (MTI) Rochester Roches terben, ahol az elmúlt napokban a legsúlyosabb összetű­zésekre került sor a rendőri bru­talitások ellen tüntető néger la­kosság és a rendőrség között, a Reuter jelentése szerint a szer­dáira virradó éjszaka csendben telt el: „A nehezen helyreállított nyugalomra” acélsisakos katonák vigyáztak. A nemzeti gárda ala­kulatai a néger lakónegyedek kö­rül ütötték fel táborukat.- A váro­si hatóságok felfüggesztették az éjszakai kijárási tilalmat, de Frank Lamb polgármester kije­lentette, hogy továbbra is tilos mindenféle csoportosulás az ut­cákon és a tereken. „Minden rendbontást szigorú büntetéssel sújtunk” — fűzte hozzá a polgár­mester. Űjabb összetűzésre került sor kedden este a négerek és a rendőr­ség által támogatott fajüldöző fe­hér fiatalok között a Massachu­Háromszáz dél-vietnami diák fáklyás felvonulást rendezett a város központjában levő francia háborús emlékmű előtt. A tünte­tők De Gaulle-ellenes jelszava­kat kiabáltak és ledöntötték alap­zatáról az emlékmű három szob­rát. A Nkhanh-kormány által báto­rított tüntetők követelték, hogy Dél-Vietnam szakítsa meg a dip­lomáciai kapcsolatokat az Indo­kína semlegesítését javasló Fran­ciaországgal, továbbá, hogy a kor­mány zárja be a francia iskolá­kat és intézzen támadást Észak- Vietnam ellen. A saigoni francia nagykövetsé­get — újabb tüntetésekre számít­Az első probléma, ami a társa­ság e formájánál felmerül, a tár­saság ügyvitele. A polgári jogi tár­saság Ptk-beli szabályai szerint az ügyek vitelére minden tag jo­gosult. (Ptk. 574. § (1) bek.) Az egyszerűbb gazdasági együttműkö­dés esetén az ügyvitel vonatkozá­sában eltérést jelent az általános szabályoktól, hogy az ügyvitel kö­rében mindig a tagszövetkezetek közgyűlései által kijelölt termelő- szövetkezet vagy a termelőszövet­kezetek közgyűlései által válasz­tott tagokból alakult bizottság jár él. Az egyszerűbb gazdasági együttműködésről szóló. rendelke­zés értelmében az ilyen társaság létrehozására irányuló szerződés­ben meg kell jelölni azt a terme­lőszövetkezetet, amelyik a szerve­zési tennivalókat összefogja. Hogy,ennek a termelőszövetkezet­nek képviseleti hatalma nemcsak az együttműködés megszervezése körében áll fenn, alaposan követ­keztethető abból, hogy olyan fel­adatokat is reá ruház a jogsza­bály, amelyek nem a megszerve­zéssel kapcsolatosak, hanem ame­lyek a működés során merülnek fel. A kijelölt termelőszövetkezet el­különített bankszámlájára kell át­utalni azokat a pénzeszközöket, amelyekkel az egyszerűbb gazda­setts állambeli Nedfordban. A műjégpályán egy néger fiatalem­ber egy fehér lánnyal szeretett volna korcsolyázni. Ezt a helybeli fajüldöző fehérek meg akarták akadályozni és hamarosan általá­nos verekedés tört ki a helyszí­nen lévő mintegy ötven néger és több száz fehér között. A jégpá­lyát azonnal rendőri riadóautók vettek körül. A rendőrök gumi­bottal rohantak az egyenlőséget követelő négerekre. A hírügynök­ségi jelentések szerint legalább tíz személy megsérült. A sebesül­tek állapota nem súlyos, a kör­nyező községekből rendőrkülönít­mények érkeztek Nedfordba. Az AFP jelentése szerint Mar­tin Luther King ismert néger ve­zető kedden ismét találkozott Wagner New York-i polgármes­terrel. King azt kérte, hogy a ha­tóságok a néger fiatalok szakmai képzését anyagilag segítsék. (MTI) va — szerdán drótakadályokkal és barikádokkal vették körül. Peking A Vietnami Demokratikus Köz­társaság nevében Pa Van Lau ezredes, a népi hadsereg főpa­rancsnoksága összekötő bizottsá­gának vezetője tiltakozó jegyzéket nyújtott át a Nemzetközi Ellenőrző Bizottságnak, mert július 25-én amerikai és dél-vietnami hadiha­jók hatoltak be a VDK területi vizeire, a hadihajók körülvettek két észak-vietnami halászhajót, elvittek 11 halászt és elkobozták a halászok tulajdonát. A jegyzék Isöyeteli, hogy az Egyesült Álla­mok és Dél-Vietnam szüntesse be provokációit és bocsássa szabadon á 11 észak-vietnami halászt. (MTI) sági együttműködés létesítéséhez és fenntartásához a felek hozzá­járulnak. Az e célra elkülönített számla felett közös megbízás alapján a kijelölt termelőszövet­kezet rendelkezik. (10/1961/IV. 30./F. K. sz. rendelet 3. § (3) bek.) Amennyiben az együttműködés vezetésével járó feladatokkal szak­vezetőt bíznak meg a termelőszö­vetkezetek, ennek irányítása és ellenőrzése szintén a kijelölt ter­melőszövetkezet feladata. Különleges problémát vet fel a társaság tagjai által hozzájárulás­ként adott dolgok sorsa a tulaj­donjog szempontjából. Az egysze­rűbb gazdasági együttműködésről szóló rendelet szerint az együtt­működéssel létrehozott gazdasági eredmény (termény, termék, ál­lat, ráhizlalt súly, építési anyag vagy más létesítmény stb.) a rész­vevő termelőszövetkezetek tulaj­donába megy át; a tulajdoni arányt ellenkező megállapodás hi­ányában a hozzájárulás mértéke határozza meg. (10/1961./IV. 30./ FM sz. rendelet 5. § (1) bek.) A rendelet mint látjuk, csak az együttműködés eredményein ke­letkező közös tulajdonról beszél, nem szól azonban a tagok által vagyoni hozzájárulásként a társa­ság rendelkezésére bocsátott dol­gok sorsáról. E dolgok tulajdon­Kilencvenéves elmúlt már, de fizikailag még jó egészségűtek örvend és szellemileg sem kevés­bé friss, mint annak idején, ami­kor megkapta a Nobel-dí jat a ki­váló tudós: Bertrand Russell. Az utóbbi években igen sűrűn talál­koztunk a nevével. Már nem a lapok tudományos rovataiban. Amit az emberiségnek a tudo­mány terén adni tudott, odaadta; a politika mezején lép fel most. Ügy is mondhatnák: a békeharc csatájában vesz részt évek óta, korát meghazudtoló aktivitással. Cinikusan úgy is mondhatnók: neki már nagyjából mindegy, lesz-e háború, nukleáris, vagy „csak” hagyományos fegyverek­kel vívott, hiszen az ő korában már-nemcsak minden év, hónap vagy hét, de minden nap, óra és perc a természet ajándéka. Csak­hogy Lord Russell nemhiába és nemcsak magának élt a földön; az emberiség jövőjére gondol, az emberiség érdekében harcol min­den ellen, ami gonosz. Nemcsak a nukleáris fegyverek eltiltásáért, nemcsak a háború megakadályozásáért —, az egyéb földi, emberkínzó, tömegméretű gonoszság ellen is. Most például egyik vezérszónoka annak a harcnak, amely előbb Nelson Mandela és társai életéért, halá­los ítéletük megakadályozásáért, az életfogytiglani börtönbüntetés kihirdetése óta pedig szabadsá­gukért folyik. S nemcsak Man­dela és társai szabadságáért emel szót a friss aggastyán, hanem ál­Accra A Daily Graphic című ghanai lap Magyarországi benyomások címmel Idir Suseini írását köz­li. A ghanai újságíró, aki részt vett a MUOSZ hatnapos újság­író-képző tanfolyamán, egyebek között megállapítja: az egykori „hárommillió koldus” a világ egyik legfejlettebb ipari államává változtatta Magyarországot. jogi sorsát az dönti el, hogy mi­lyen dolgokról van szó. A dolgok­nak a társaság rendelkezésére bo­csátása általában nem jelenti azt, hogy azok feltétlenül közös tulaj­donba kerülnek. A cél rendszerint csak az, hogy a közös használatot biztosítsák. Más a helyzet a pénz­beli betéteknél, illetve az elhasz­nálható dolgokban nyújtott hoz­zájárulás esetén. Ilyenkor éppen a továbbadás vagy elfogyasztás az átadás célja, ezek tehát közös tu­lajdonba kerülnek. A kifejtettek értelmében tehát az egyszerűbb gazdasági együttműködés közös tulajdonát képezi az együttműkö­déssel létrehozott gazdasági ered­mény, továbbá a pénzbeli és az elhasználható dolgokban nyújtott hozzájárulás is. A termelőszövetkezeti tulajdon fejlődése szempontjából rá kell mutatni arra, hogy az ilyenfor­mán létrejött tulajdonközösség lényegesen különbözik az egysze­rű polgári jogi tulajdonközösség­től. Ennek indoka pedig az, hogy a tulajdonközösség keletkezésének alapja és oka a társasági szerző­dés, amelynek hatására a tulaj­donközösség általános szabályai nem érvényesülhetnek az esetben eredeti alakjukban. Ezt annál is inkább szükséges kihangsúlyozni, mert az említett rendeletben az ilyen módon keletkező tulajdon- közösségre vonatkozó speciális szabályok éppen nem rendelkez­nek ezekről a speciális jellegzetes­ségekről, hanem lényegében meg­ismétlik a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó 141. §-át. A továbbiak­ban pedig a rendelet kimondja, taláhan a négerüldözés, a Dél­afrikai Köztársaság apartheid­nek nevezett, embertelen, elkülö­nítő, fajüldöző politikája ellen. Legutóbbi beszédében cinikus­nak nevezte az Egyesült Államok és Nagy-Britannia politikáját, amiért szóban ugyan állást fog­lalnak dr. Verwoerd apartheid­politikája ellen, de a gyakorlat­ban nem tesznek ellene semmit. Mit kellene tesnni? Bertrand Rus­sell azt is megmondja: kíméletle­nül bojkottálni a Dél-afrikai Köztársaság kormányát. A világ szakszervezeti mozgalma, Russell szerint, meg tudná buktatni ezt a fasiszta kormányt, vagy lega­lábbis meghátrálásra, engedmé­nyekre tudná kényszeríteni, ha a világ minden pontján megtagad­nák a Dél-afrikai Köztársaság­ból érkező, illetve az oda irányu­ló áruk be- és kirakodását! „A szakszervezetek véget vet­hetnének a dél-afrikai kegyetlen terrornak!” — szó szerint ezt mondta Bertrand Russell. S mi hozzátehetjük: nemcsak a szak- szervezetek, hanem a világ sok­sok kormánya, sok millió szerve­zett és nem szervezett becsületes embere lankadatlanul és fokozó­dó erővel küzd azért, hogy véget vessenek ennek a kegyetlen ter­rornak. Nem kétséges, hogy elöbb-utóbb eredményes lesz a középkori szellem, inkvizíciós gyakorlat ellen folyó küzdelem. A harc azért folyik, hogy ez mi­nél előbb megtörténjék. (Barabás) A Sunday Spectator and Van­guard című hetilap Magyarország nemzetközi kapcsolatainak fej­lődéséről számol be. A cikk sze­rint annak ellenére, hogy Ma­gyarország a kis államok közé tartozik, nagyon érdekelt a nem­zetközi helyzet normalizálásában. Ennek megfelelően Magyarország évről -évre szélesíti nemzetközi kapcsolatait. (MTI) hogy egyebekben pedig a Ptk. kö­zös tulajdonra vonatkozó rendel­kezéseit kell alkalmazni. (19/1961/ IV. 30./ FM sz. rendelet 5. § (2) bek.). Korántsem így áll azonban a helyzet. A tulajdonközösség ál­talános szabályaira utalni minden megszorítás nélkül, éppen, mert a tulajdonközösség az együttműkö- , dés, mint társaság körében jön létre, erősen vitatható. Az ilyenformán létrejött tulaj­donközösség esetében a tulajdonos­társ eszmei tulajdoni illetőségével nem rendelkezhet, míg az egysze­rű tulajdonközösségnél igen. Tu­lajdoni hányadát el nem idegenít­heti, meg nem terhelheti. A tag különvagyonában a tulajdoni há­nyad, mint a társaság megszűné­se vagy a tag kilépése esetén ér­vényesíthető követelés szerepel. Ellenkező megoldás ugyanis lehe­tővé tenné a tag számára vagyoni hozzájárulásának kivonását és ez­zel a cél megakadályozását. Más vonatkozásban sem állhat­nak meg erre a tulajdonközösség­re nézve a Ptk. általános szabá­lyai. Az egyszerű tulajdonközös­ség esetén, a közös tulajdon meg­szüntetését bármelyik tulajdonos­társ bármikor követelheti. Nyil­vánvaló, hogy az egyszerűbb gaz­dasági együttműködés alapján lét­rejött tulajdonközösség megszün­tetésének ez a módja kizárt és a tulajdoni illetőség kiadására leg­feljebb a tag kilépésekor vagy az együttműködés megszűnésekor ke­rülhet sor. Üjabb problémát vet fel az együttműködés nyereségéből való részesedés, illetve a veszteségért Délkelet-ázsiai jelentés Saigon II tsz-ek egyszerűbb gazdasági együttműködése (Tanulmány) Ghanai lapok Magyarországról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom