Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-19 / 142. szám
1964. június 19. 3 Péntek Az aratópárok készen állnak Kevés a pótkocsi A mezőkovácsházi járásban a legnagyobb tsz-ek közé tartozik a magyarbánhegyesi Egyetértés. Ta_ valy még három tsz külön-külön gazdálkodott, s az idén együtt kezdték az évet. Nagy dolog volt a feladatok megvalósítására összehangolni a tagságot a szántás, a vetés és a növényápolási munkák szervezésekor. Az igazi erőpróba azonban az aratás, a cséplés lesz. Az idén sok gondot okoz ez minden tsz-ben. De ott, ahol a korábbi három szövetkezet embereit kell egy közös feladat végrehajtására összehozni, az kétszeres gond. A magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz tagjainak és vezetőinek 2065 hold kalászos betakarításáról kell gondoskodni. A vezetők szervező készségétől, szakmai tudásától és a tagok tudatos szorgalmától sok függ. A tsz élén jól képzett fiatal szakembergárda áll. A tagok is szorgalmasak, de azért akad néhány gátló körülmény is; Erről beszélgettünk Ambrus Balázs íőagronómussal és munkatársaival: Kocsis Bálint állattenyésztővel, valamint Kaszás Péter gépcsoportvezetővel. Mi a legnagyobb gondjuk? Hat kombájn helyett ötöt kaptak. Ráadásul nem egy típusúak. Mivel kevesebb a kombájnjuk 1500 hold helyett 1200 holdat tudnak így betakarítani. Nagy terület jut hát a négy aratógépre és a kézi kaszásokra. Tudják ezt jól a tsz vezetői. A brigádgyűléseken már beszélgettek a megnövekedett feladatokról. Megállapították, hogy csak úgy tudnak eredményesen dolgozni, ha mindent megtesznek a munka gyorsaságáért. A rövid, de annál szenvedélyesebb hangú beszélgetés meggyőz arról, hogy a legsürgetőbb munka: az aratás, a cséplés sikeres és gyors befejezése. Ez a téma éppen úgy érdekli az állattenyésztőt, a gépcsoportvezetőt, mint a főagro- nómust. Mindenki — a tsz vezetői, az agronómusök, a brigádvezetők és a tagok — azon fáradoznak, hogy minél jobban, szervezettebben és fennakadás nélkül takaríthassák be a gabonát. A nehézségek ellenére bizakodó a hangulat. A négy növénytermesztési brigádban már megszervezték az aratópárokat. Mindegyikben 25 aratópár dolgozik majd. De, ha szorít a cipő, gondolt a tsz vezetősége tartalékra is. Ct- ven fogatos is vállalta, hogy arat Az átlagos életkor a brigádokban 40—50 év. Ha azonban még azt az egy hiányzó kombájnt is megkapnák, akkor kevesebb fáradtsággal, sokkal gyorsabban végezhetnék el a betakarítást, s felszabadulna az így lekötött munkaerő. Fontos lenne ez, hiszen a gabona aratásával egyidőre esik 250 holdnyi borsó vágása is. Ha ezt időben el akarják végezni, akkor bizony pirkadat előtt kell kezdeni. A gondok ellenére a betakarítás szervezésével nincsen különösebb baj, s a tsz vezetői biztosítva látják; időben befejezik ezt a munkát. Gondoskodtak a gépek megfelelő javításáról. A szállításban viszont lesz fennakadás. Á régebben rendelt pótkocsit még mindig nem kapták meg az AGROKER-től. Ezekre pedig igen nagy szükségük lenne. Ha a négy pótkocsit a betakarítás idejére nem kapják meg, akkor néhány vontatót kénytelenek lesznek más munkára állítaná. Kasnyik Juciit Túlteljesítette féléves baromfiátadási tervét a magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz A magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezet az idén 44 ezer naposcsirkét és 500 libát vett át a keltetőállomástól. A csirkékből 1$ ezret nevelésre' kiadott a tegoknak. A szövetkezet eddig 10 ezer csirkét szállított le, átlagosan 1,25 kilogrammos súlyban. Az elhullás mindössze 2,5 százalék volt. Június 17-én szállította eddigi munkálatok eredményeként Lengyelország több mint 300 gyártmány termelésében vesz részt. A lengyel vegyipar részesedése a szakosított termékek gyártásából 1962-ben mintegy 25 százalék volt. Lengyelország a hajóiparban lemondott a 3200 DWT kapacitású motoros- hajók gyártásáról Bulgária javára, Bulgária fedezi saját, a lengyel flotta és más országok szükségleteit ezekből a típusokból. E szakosítás következtében a két ország hajógyárai növelhetik majd a sorozatok nagyságát, csökken a gyártási idő és az önköltség. Hasonló megállapodási jött létre a hajóipar fejlesztésében az LNK és Románia között Csehszlovákia és az LNK közös erőfeszítéseket tesz a koo- peráció létrehozására a traktor- gyártásban. Lengyel—csehszlovák tervezőiroda alakult a nyolc—tíz tonnás tehergépkocsik szerkesíztéséne. Lengyelország és Magyarország között újabban a Diesel-mozdonyok, valamint a személyszállító vagonok, motorkocsik és tehervagonok gyártási kooperációja van kialakulóban. Tanácskozások folynak az LNK, Csehszlovákia és Magyarország között a vas- és le azokat a csirkéket, amelyek a tsz-tagoknak voltak kiadva. A tsz a féléves baromfiátadási tervét jelentősen túlteljesítette. 1964. június 30-ig ugyanis 198 ezer forint értékű baromfit kellett átadni és már eddig 278 ezer forint értékben adott át. Az éves tervét az eddigi számítások szerint 800 ezer forintra teljesíti. acélkohászati együttműködésre. Lengyelország gazdasági ereje, világgazdasági szerepe a második világháború után számottevő mértékben megnövekedett. A háború előtt Lengyelország lakossága a világ lakosságának 1,4 százaléka volt, a lengyel ipar részaránya 1,3 százalékot jelentett a világ termelésében. Jelenleg Lengyelország lakosságának százalékaránya a világ népességének 1 százaléka, s a lengyel ipar ugyanakkor csaknem kétszeresére növelte részarányát a világ ipari termelésiében. Az eredmények tanúsítják, hogy helyes úton jár a Lengyel Nép- köztársaság, amikor a szocialista gazdasági közösség keretében fejleszti iparát és mezőgazdaságát. A KGST-országok együttműködéséinek csupán előhírnökei az említett szerény eredmények. Az 1966—70 közötti időszak ötéves terveinek két- és sok oldalú összehangolása, valamint az ipar további gyors ütemű szakosítása minden bizonnyal jelentős lépés lesz mind az LNK népgazdaságának fejlődésében, mind a KGST-országok szocialista közösségének megszilárd ításábain. Zygmunt Brykalski A több hús-, tej- és fojástermelés alapvető feltételei a jobb állatférőhelyek Néhány nappal ezelőtt állatorvosok, építészek és állattenyésztők értekezletet tartottak az MSZMP Központi Bizottságának 1964. február 22-i határozatáról az építőipar és a mezőgazdaság helyzetével, a fejlesztés további feladatairól. A határozatban azt olvashatjuk, hogy a mezőgazdasági építmények tervei többségükben nem megfelelőek, új terveket kell kimunkálni, célszerű épületeket létesítenek és e munkában a különböző szerveknek támogatni kell az építőipart. A gyopárosi ankéten megjelenít Zalai György, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnöfche- lyettese, dr. Kovács Ferenc, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékének vezető docense, SUller Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium Építési és Beruházási Igazgatóságának helyettes vezetője, dr. B. Kovács András egyetemi tanár, az Állat- orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, dr. Benedek Gábor egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egyetem továbbképzési réktorhelyettese, dr. Szép Iván, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezető docense, a Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Állategészségügyi Bizottságának titkára, dr. Zalay József megyei vezető szakállatorvos, az Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társaságának megyei titkára, állatorvosak, mezőgazdasági építési előadók, tervezőik, a kivitelező vállalatok építészei, a tsz-ek és állami gazdaságok szakemberei, összesen százhúszan. Dr. Kovács Ferenc egyetemi docens ismertette a nagyüzemi ál- latférőhelyek állategészségügyi követelményeit állatfajonként és korcsoportonként, különös tekintettel a Békés megyében leginkább elterjedt fajtákra. Elemezte a rossz épületek kórokozó szerepét. Előadását fényképekkel és a méréseiről készült számszerű adatok vetítésével tette szemléletessé. Beszámolt az atkán Űj Élet és a tótkomlósi Viharsarok Tsz- ben végzett vizsgálatok eredményeiről. Vízszintes elhelyezésű mennyezettel, a falak 50 centiméterre való vastagításával, a nyílászáró szerkezetek javításával, 4—5 százalékos lejtésű bitufa burkolattal és csatornázással a sertés- tenyésztés nagy veszteségei meg- szüntethetök. Ezt követően Stiller Róbert, okleveles építészmérnök az állatihigiéniai követelmények kielégítéséről és a mezőgazdasági építkezések fejlődéséről szólott. Levetítette a különböző épülettípusokat. Állatfajonként és korcsoportonként magyarázta ezek előnyeit, hibáit. Egyedi épületek helyett komplett telepek létesítését javasolta. A két igen színvonalas és sok oldalú előadás után Szűcs István, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának főelőadója a gondosabb tervezést és kivitelezést sürgette. Arató György megyei építési és beruházási előadó meggondolt és tervszerű épülethasználatot sürgetett — mondván — még jó épületnél is bajt okozhat az állatok rossz gondozása. Komplett állattelepek létesítését szorgalmazta. Bírálta a járási és a városi szervek nem mindig megfelelő építési keretfelbontó munkáját. Szóvá tette a telepítési tervek komplex készítését és javasolta e munkába az állatorvosok ’-e vonását. Ezután dr. Czike László gyomai járási főállatorvos hozzászólása következett. Szerinte ugyanazok-1 bál az anyagokból és ugyanannyi költséggel jobb épületeket is lehetne alkotni. Sürgette a nem megfelelő épületek korszerűsítését, a fertőtlenítő berendezések tervezését, az elkülönítő, ellető istállók létesítését, a borjúnevelők és sertéstelepek jobb technikai felszerelését, a hiányosságok mielőbbi pótlását. Majd Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese szólott. Jó és hasznos dologként jellemezte a megbeszélést. Kijelentette, hogy a különböző szakembereknek az állattenyésztés hozamainak növelésén való tevékenysége egy közös cél érdekében népünk anyagi, kulturális és egyéb téren való felemelkedését szolgálja. E közös célkitűzés mellett — mondotta — legyen közös a felelősség érzése és vállalása is minden vonatkozásban. A hallgatóság nagy figyelemmel kísérte az előadásokat és a hozzászólásokat s örömmel vette tudomásul a kedvező fejlődés kilátásait. Az előadásokat követő ebéd után, amelyen a családtagok is részt vettek, tovább folyt a beszélgetés a felvetett témákról. Egyesek az álattenyésztő telepek út- és vízellátását, a sertések téli időszakban való melegvíz-ellátását, mások a járulékos beruházások kérdését — ellető, elkülönítő, szállítóeszközök, függővasút — említették. Többen a bemutatott tervek közül kifogásolták, hogy az elletővei egy légtérben van a borjak profilaktoriuma. A tapasztalatok szerint ez káros a néhány napos borjakra. — Az állatorvosok közül többen felvetették, hogy célszerű lenne a komplettí- rozás során az állatorvosi munka körülményeinek javítására is gondolni. Állatorvosi szoba, boncoló, kezelőhelyiség, mosdó és zuhanyozó kialakítása szükséges. Célszerű lenne az egyes állattelepeket szabvány állategészségügyi felszereléssel is ellátni. Ezek már a tervezésnél kapjanak helyet. — Egyesek az alomszalma fontosságáról beszélgettek. Összegezve: a tanácskozás igen jól sikerült! Eredményét azonban az fogja mutatni, hOigy a jövőben több húshoz, tejhez és tojáshoz jut-e a népélelmezés. Ha így lesz, akkor elégedettek lehetünk munkánkkal. Dr. Földházi Sándor Gumikereket, alkatrészeket várnak Megyénk állami gazdaságaiban, gépállomásain és termelőszövetkezeteiben a nyári szemlék arról tanúskodnak, hogy minden eddiginél nagyobb körültekintéssel készültek az illetékesek az aratásra. Sok helyen azonban aggodalommal nézik a naptárt: rohamosan közeleg az aratás s vajon, részt vehet-e a betakarításban minden aratógép és szállítóeszköz. A sarkadi járásban legalább 120 gumikerék kellene ahhoz, hoigy zavartalanul szállíthassanak a gépek. Sok pótkocsin, univerzális gépen egy-két napi kiadós munka után várható, hogy teljesen tönkremegy a kopott gumi, akad azonban olyan jármű is, amelyik máris leállt. A termelő- szövetkezetek és gépállomások vezetői nagy izgalommal várják a hiányzó alkatrészek és gumikerekek érkezését. Hatszáz vagon trágyát vásárolnak A gyulavári földek termőképességének továbbnövelésére a termelőszövetkezet igazgatósága olyan határozatot hozott, hogy a szövetkezeti állatállomány trágyatermelését feltétlen ki kell egészíteni vásárlás útján. Néhány héttel ezelőtt a tsz vezetői megállapodtak a békéscsabai sertés- hizlaldával és a Bánya ES-sel sertéstrágya és fekálkomposzt vásárlására. Az aratás kezdetéig a szövetkezet rendelkezésére álló vontatókkal 600 vagon trágyát fuva- I'»«............... .... roznak azon táblák szélére, melyeket trágyázásra jelöltek ki. Az istállótrágyát a tarlóhántásra szórják és keverőszántással dolgozzák a talajba. Egy későbbi időpontban, de még ebben az esztendőben az istállótrágyázott területet mélyszántják. A tarlóhántást, a keverőszántást hengerezik, az őszi mélyszántást pedig, amennyiben október második felében kerül rá a sor, nem zárják le hengerrel, hanem nyitva hagyják a barázdákat. Kapálnak az asszonyok az orosházi Dózsa Tsz virágkertészetében. A szövetkezetben 10 holdon termesztenek virägmag0t, két holdon pedig rózsát és szegfűt, amit vágott virágként értékesítenek. A kertészetben dolgozók egy csoportja — képünk is ezt mutatja — az őszirózsát másodszor kapálja.
