Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-11 / 135. szám

MH. június 11. 3 Csütörtök A szerződés két oldala Mit kell tudni: a nyári mezőgazdasági munkák egészségügyi ellátásának jó megszervezéséről ? Néhány nappal ezelőtt pana­szolta a pusztaottlakai Egyet­értés Tsz elnöke, hogy lemarad­tak a kapálásban. A felelőssé­get a gépjavító állomásra terel­te, mert — mondván — nem kaptak tőlük időben kultivátor kapát. Véleményét eképp sum­mázta': „Ki vagyunk téve a gép­javító kénye-kedvének”. Há­nyadán is áll ez a helyzet? Iga­za van-e a tsz elnökének? A szövetkezettel kötött mű­szaki megállapodásban lényegé­ben az áll, hogy a tsz saját be­látása szerint tehet panaszt a gépjavító munkájára a helyszí­nen vagy a felettes szervnél, siti kötbérigénnyel is élhet. Te­hát egyáltalán nem áll a kénye- kedvének való kiszolgáltatás. (Esetleg fordított helyzetben igen.) A dolog sarkpontja tulajdon­képpen nem ott van, ahol lega­lábbis Pusztaottlakán vélik. Adott esetben csupán a szer­ződés ismeretének hiánya, a jogok és a kötelességek teljesí­tésének mulasztása fordult elő. Munkakapcsolatuk valamelyik oldalából — bizonyos értelem­ben — hiányzik a mindennapok gondjával való törődés. Olyas­mire gondolunk többek között, ha a kukoricát kultivátorozni akarják, akkor a kapalemezt jóval előtte kell beszerezni, mert a kapa szárával egyelőre még Pusztaottlakán sem tudnak gyo­mot irtani. Érdekes dolgok ezek különösen akkor, ha a kultivá­tor a hozzáértés hiánya miatt kapálás közben a kukoricára dobja a földet. Vagyis a kulti- vátorozáshoz Pusztaottlakán is nemcsak traktor meg munka­gép kell, hanem olyan ember is, aki a traktort úgy tudja meg- nyergelni hogy a gépben rejlő erő a lehető legjobb hatásfok­kal hasznosuljon. Ezekről szép sorjában elsősorban a tsz-nck kell gondoskodni, méghozzá jó­val a kapálás elkezdése előtt. tőséget megragadnak, hogy fejlesz, szék a szarvasmarha-állományt és újabb beruházásokkal is gazda­gítsák. Az idén már megkezdték két 100 férőhelyes, korszerű te­hénistálló építését. Az építkezést jövőre folytatják, s 1967-re össze­sen hat ilyen szarvasmarha-istálló épül fel. A jelenlegi kézi fejés he­lyett gépi fejést vezetnek be, s a szükséges felszerelést már meg­rendelték. A szarvasmarha-állo­mány fejlesztésére, a beruházá­sokra 1967-ig összesen 19,2 millió forintot fordítanak. Kialakítják a negatív tehénállo­mányt. Jelenleg 200 negatív tehe­nük van a központi istállókban. Az idén ősszel négy különböző mezőgazdasági szakkört szervez­nék a békéscsabai termelőszövet­kezetek a városi tanács mező- gazdasági osztályával közösen. A növénytermesztési, állattenyészté­si, kertészeti és gépészeti szakkör Tudjuk, sok még a gond a ta­vaszi munkáknál. Az üzemben tartott gépek romlanak, annak ellenére is, hogy a műszaki ellá­tásra szerződést kötöttek a gép­javítóval. A jövőben is tönkre­mehet egy-két csapágy vagy ép­pen fogaskerék, hacsak nem vitrinben tartják a gépet. Korábban sajnos csak termel­tek a géppel. Addig nyüstölték, amíg mozdulni tudott. A megye gépállományának a felénél is jóval több ilyen állapotban, tel­jesen kizsigerelve jutott a gép­javító műhelybe. Hogy manap­ság a gépek túlnyomó többsége kisebb-nagyobb hibásodás elle­nére jól üzemeltethető, köszön­hető a gépjavító állomások sze­relőgárdájának. Ezek az embe­rek nyereg helyett — munká­juknak megfelelően — elisme­rést érdemelnek. Különösen az­zal szolgáltak a megbecsülésre, hogy a csaknem négyezer trak­torból álló mezőgazdasági gép­parkot, több tízezer munkagép­pel, aránylag rövid idő alatt mű­szakilag elfogadható állapotba hozták. A teljes műszaki ellátás szép és jó, főként a szövetkezetek­nek rendkívül hasznos. Az el­gondolást azonban egymagában a gépjavító nem tudja megvaló­sítani. Nem olyan szerelők be­állítására gondolunk, akiket a szövetkezet munkaegységgel fi­zet, hanem egy olyan segítésre, amely a jó munkakapcsolaton alapszik. A feladatokat egyik szövetkezeti vezető sem tudja türelmetlenséggel megoldani. De előrelátással, jóindulatú szó­értéssel a hibák elhárításának egész láncolatát hozhatja létre. Ma már több szövetkezet dicse­kedhet ilyen eredménnyel. A pusztaottlakai példa azon­ban azt tanúsítja, hogy helyen­ként alapjaiban sok még a ten­nivaló. Dupsi Károly istállóátlagot értek el. A sertésállomány is jelentős fejlődésnek indult. A múlt év augusztusában kocasüldőket ho­zattak, ezenkívül megkezdték az ólak korszerűsítését, valamint újak építését. 1967-ig felépül a háromezer férőhelyes hizlalóte­lep és a jelenlegi kocaállomány 460-ra növekedik. A sertésállo­mány fejlesztésére és ólak kor­szerűsítésére 1967-ig 19 millió fo­rintot fordítanak. Így a szarvas- marha- és a sertéstenyésztésre, az ehhez szükséges beruházásokra összesen 38,2 millió forintot for­dít 1967-ig a gazdaság. K. J. előadásait az igényeiknek megfele­lően szervezik és tartják meg. Előadónak agronómusokat, állat, tenyésztési és növénytermesztési szakembereket, mérnököket kér­nek fel. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének legutóbbi vezető­ségi ülésén dr, Szentkereszthy László főorvos, a Közegészség- ügyi Járványügyi Állomás igazgatója részletesen szólott mindarról, ami a nagy nyári me­zőgazdasági munkák idején az ál­lami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek feladata egészségügyi téren. ✓ Az év minden szakában — mondotta —, de különösen a jár­ványveszélyt magában rejtő nyár­időben a Vöröskeresztnek és a^ egészségügyi szerveknek megyei, járási és községi szinten egyaránt minden eszközzel segíteniük kell az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek egészségügyi fel­adatait, soron levő tennivalóit. Ez a tevékenység nem kizárólag állami kötelesség, hanem egyben társadalmi ügy is és ilyen értelemben a társadalmi aktívák és mindenki segítő sze­repet tölthet be, akinek akár a legkisebb köze is lehet ehhez. Ta­gadhatatlan azonban, hogy szer­vezetten mozgósítaná elsősorban a vöröskeresztes alapszervek tagsá­gát, az egészségügyi szervek em­bereit, a különféle állami és tár­sadalmi irányítású egészségügyi felelősöket lehet. Nekik kell utá­nanézniük, hogy a mezőgazdasági dolgozók miként vannak ellátva a gazdasági üzemek részéről háló­helyek, tisztálkodási (például munka utáni fürdés), elsősegély- nyújtás és más lehetőségek dol­gában. Milyen az ivóvízellátás kint a mezőn? Van-e ott kézmo­sási lehetőség, vagy munka után mosdatlan kézzel kénytelenek a dolgozók ebédhez látni? Alaposan ellenőrizni kell az idénykonyhák állapotát, az élelmiszerellátás és tárolás körülményeit, az ivóvíz- szállítás módját. Gondolnak-e az­zal, hogy mindenkinek saját ivó­pohara legyen? Hiszen köztudott, hogy a közös ivópohár a vírusos fertőzéseknek, így a járványos májgyulladásnak is elősegítője. A rend, a tisztaság folyamatos­ságát minden munkahelyen a le­hetősegek figyelembevételével, maximálisan biztosítani kell. Ta­nyaudvarokat, gazdasági telepe­ket, dűlőutakat is szükséges ál­landóan seperni, gereblyézni. A légyfertőzéses megbetegedések gó­cai az árnyékszékek. Rendbehoza­taluk, tisztántartásuk, klórozásuk létfontosságú. Általában a trágya, hulladékos, szemetes helyek tisz­tántartására mindenütt nagy gon­dot fordítsanak. Az egészségügyi ellenőrzés másik fontos része az ivóvizet szolgáltató kutak állandó vizsgálata, mert a has- és bélfertőzéses jár­ványok előidézésében nem cse­kély szerepet játszanak a tisztát- lan kutak, a rossz ivóvíz. A vöröskeresztes aktívák sokat tehetnek a dolgozók tisztaságra nevelése érdekében. A munka- egészségügynek van azonban szé­pészeti oldala is. Ahol csak lehet, serkentsék fásításra, parkok léte­sítésére, általában a szemet gyö­nyörködtető, idegnyugtató, friss levegőjű, fás, virágos környezet kialakítására a lakosságot, hiszen az ilyen helyeken a munkát is nagyobb kedvvel végzi felnőtt, fiatal egyaránt. Idénybölcsődék és idénynapközi otthonok beállítása nagyon fon­tos, de mindig csak az egészség­ügy legmesszebbmenő biztosítá­sával történjék. Különösen a böl­csődék esetében lényeges ez, hi­szen a csecsemők a legérzéke­nyebbek e tekintetben. Az „istálló-higiénia”, a tejter­melés egészségügye mindinkább olyan állatgondozókat követel, akik természettudományos mű­veltséggel rendelkeznek olyan ér­telemben legalább, hogy tisztában vannak mindazzal a veszéllyel, ami a hanyag állattartás és fele­lőtlen tej kezelés következménye a tejfogyasztó ezrek, tízezrek kárá­ra. Minden élelmiszerrel dolgozó mezőgazdasági munkás legyen tisztában feladata súlyával. A szövetkezetekben, állami gazdaságokban minden munka- brigádnál legyen elsősegélynyújtó felszerelés és magától értetődően elsősegélynyújtásra alkalma® egyén is. A vegyszeres gyomirtással kap­csolatban felmerült a méregkam­rák ^kérdése. Ezeken a helyeken tárolják és keverik a különféle mérgező hatású növényvegyszere­ket. Kormányrendelet írja elő, hogy a tárolóhely építésileg és egyéb biztonsági szempontból milyen méretű, minőségű és tele­pítésű lehet. Az ellenőrzés nem kevés helyen azt állapította meg, hogy hanyagságból vagy a ren­delet nem ismerése miatt ezeknek az egészséget óvó szigorú köve­telményeknek nem tesznek ponto­A szarvasi Kísérleti Halastavak központjában már május elején sikerült hárommillió nemesponty-ivadékot mestersége­sen kikeltetni. Az előnevelő ta­vakban megkezdődött a lehalá­szás, hogy tágasabb helyre, ter­mészetes haltáplálékban gazda­gabb tavakba kerüljenek a pará­nyi halacskák. A lehalászásnál kiderült, hogy a mesterségesen keltetett nemespontyok igen szé­pen fejlődnek, kövérek és makk- egészségesek. A mesterséges halik- rakeltető állomás segítségével tel je­san eleget. Hasonló a helyzet kint a gyümölcsösökben és a mezőkön a kötelező védőöltözet és védőál­arc viselését illetően is, holott a KÖJÁL rendszeresen tart méreg- kezelési tanfolyamokat a terme­lőszövetkezetekben és állami gaz­daságokban. A gépek kormánykerekei mö­gött ülők alkoholfogyasztása és más dolgozók túlzott szeszivása ugyancsak a nyári munkák sike­res elvégzésének a rovására me­het. Sok a baleset és a munkaidő­kiesés. A kezdeti néhány perces „munkakedv fokozódás” az alko­holfogyasztó esetében fél' óra múl­va már a munkaintenzitás 20 százalékos csökkenéséhez vezet Befejezésként hangsúlyozta a KÖJÁL igazgatója, hogy a felvi­lágosító munkát lankadatlanul végezni kell. A mezőgazdaság ve­gye jobban igénybe mindazt a se­gítséget, amit ehhez a KÖJÁL, a TIT, a megyei és járási mezőgaz­dasági osztályok és a megyei Népművelési Tanácsadó készség­gel nyújt. A körzeti orvosok és a termelőszövetkezetek között a ka­pocs az egészségügyi felelős. Ez a kapcsolat most a nyáridőben különösen szoros legyen. A füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz e te­kintetben országos példát mutat. A mezőgazdasági osztályok has­sanak oda, hogy a tsz-elnökök rendszeres tájékoztatásban része­süljenek mindarról, ami a mező- gazdasági dolgozók egészségügyéi érinti. H. R. sül a kutatók régi álma: a nemes- ponty-ivadékokat a szokásos há­rom év helyett két év alatt piaci áruhallá nevelhetik. Természe­tes körülmények között ugyanis később kelnek a halak, teljesen az időjárás függvénye a haisza- porulat, s igen nagy százaléka pusztul el. Így a mesterségesen keltetett zsenge ivadékok az elő­nevelő tavakban védett helyen erősödnek meg s kevesebb ve­szély leselkedik rájuk, amikor nagyobb tavakba kerülnek. MEDGYESEGYHÁZI VAS- ÉS FAIPARI KISIPARI TERMELŐ SZÖVETKEZET a lakosság szolgálatában. Telefon: Medgyesegyháza 6. SZÖVETKEZETÜNK RÖVID HATÁRIDŐRE VÁL­LALJA MINDENNEMŰ háztartási kisgépek, kerékpárok, motorkerékpárok javítását ŰJ SZAKEMBEREK BEÁLLÍTÁSÁVAL, VALAMINT vaskerítések, vaskapuk és új kerti bútorok készítését. SZAKSZERŰ ÉS PONTOS MUNKÁVAL A LAKOS­SÁG SZOLGÁLATÁBAN! Hat, százas istállót, háromezres hizlaldát építenek 1967-ig a Dombegyházi Állami Gazdaságban 38,2 millió forintos beruházás A Dombegyházi Állami Gazda­ság a következő években jelentős fejlődésnek indul. Jelenleg hét ki­sebb — 40—50 férőhelyes — te- hénistálló van a gazdaság terüle­tén. Ezek nagy része elavult, le­bontásra ítélt épület. A gazdaság vezetői éppen ezért minden letie­Amióta a Mezőhegyes! Állami Gazdaságtól különváltak, jelen­tősen megváltozott a szarvasmar­ha-állomány helyzete, az állatok gondozása, etetése. Ennek ered­ményeként tejből a korábbi 6,4 literes istállóátlag helyett az idén az év első negyedében 8,7 literes Négy különböző mezőgazdasági szakkör kezdődik ősszel Békéscsabán Hárommillió nemesponty-ivadék a szarvasi előnevelő tavakban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom