Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-11 / 135. szám
1964. június 11. 4 Csütörtök MŰN KAV ER SE NY - jól dolgozó FELELŐS NÉLKÜL KISZ-szervezet A Körösladányi Fa-, Vas és Vegyi Ktsz irodájában az elnököt keressük. — Már elment — hangzik a válasz. — De Pallag elvrtárs, a főkönyvelő bent van, ott szemben. — Miről akarnak érdeklődni? — kérdezi. — A munkaversenyről. Kicsit meglepődik a válaszon, kinyitja a fiókot. Nem találja, amit keres. Feláll, átmegy a másik irodahelyiségbe. Néhány pillanat múlva egy iratköteggel tér vissza. — Tudok mondani valamit erről, de nem sokat. A megye felszabadulásának 20. évfordulója (október 6) alkalmából a KISZÖV munkaversenyt hirdetett. A szövetkezet tagjai vállalták, hogy a ktsz éves tervét két százalékkal túlteljesítik, ami 200 ezer forintnyi értéket jelent. Elhatároztuk, hogy 5 százalékkal növeljük a lakossági szolgáltatást. Ennek megvan a reális alapja, mert a közönség igényli a munkánkat. Bizonyítékként annyit, hogy a múlt év első negyedében 17 ezer forint értékű javítást végeztünk, ez év első három hónapjában pedig 41 ezret. Talán jó volna, ha megnéznénk az asztalosüzemet — a vasasok és a vegyisek, ahogy itt nevezik őket — befejezték a munkát s meggyőződhetnek, hogy hogyan dolgoznak itt. Az irodával szemben található az asztalosrészleg. Együtt megyünk a főkönyvelővel. — Éppen itt jön a részlegvezető — mondja Pallag elvtárs. Ö talán jobban el tudná kalauzolni az elvtársakat, meg aztán nekem is sok a munkám. Szíjártó Sándorral megyünk át az asztalosrészlegen, ahol a készárukat készítik, még pár perc van hátra a munkaidőből: a fűrészgép, mintha halkabban csikorogna, a fényezőknek is lassabban jár a kezük, de azért szorgalmasan dolgoznak. ban, februárban és márciusban összesen 960-at adtunk át a kereskedelemnek. Éves tervünk négyezer darab. A csiszolók három, a fényezők két, az összeállítók pedig egy műszakban dolgoznak. Szalagszerűen „megy” a munka. A lakosság igényeit pedig csak úgy tudjuk kielégíteni, hogy a javítóműhelyben is bevezetjük a két műszakot. Erre július 1-től kerül sor. Mire befejezzük a beszélgetést, a munkások is végeznek a napi teendővel, ök hazaindulnak, mi pedig vissza az irodába. A főkönyvelő feláll az asztaltól és folytatja a tájékoztatást. — Persze, a lakossági javítás tervében benne van a vasasok tevékenysége is. Különösen most, a mezőgazdasági munkák idején „hoznak sokat a konyhára”. A lakosságnak végzendő munkán kívül szeretnénk túlteljesíteni a készárutermelési tervünket. Itt a vasasrészlegre hárul a legtöbb feladat. A MÉSZÖV részére üzlet-portálokat készítenek. Jelenleg Kondoroson dolgoznak. Munkájukat segíti a tavaly gyártott „hajtogatógép”. A vegyi részleg dolgozói is kitettek magukért: az első negyedben 540 ezer forint értékű kerékpárgumi-ragasztót készítettek. — A termelési terven túl milyen vállalásokat tettek a szövetkezet tagjai? — Hogy a termelékenység növelésével párhuzamosan csökkentjük az önköltséget, és így az idén 50 ezer forinttal növeljük a nyereségalapot. Munkánk ellen az elmúlt években nem merült fel minőségi kifogás, s szeretnénk, ha az idén is így lenne. A főkönyvelő most maga elé néz, látszik, hogy olyat akar mondani, ami még hiba a ktsz-ben. — Tudjuk, hogy hasznosak ezek a vállalások, csak mégis hiányzik belőlük valami... — A szocialista címért küzdő brigád? — kérdezzük. — Igen. Sajnos, egyetlen kollektíva sem tűzte még maga elé a szocialista cím elnyerését. Elfoglaltak a részlegvezetők, nincs aki érdemben tudna ezzel foglalkozni. Ha lennének szocialista brigádok, jobban dolgoznának a tagjaink. Társadalmi munka, kollektív szellem; szóval, ez még hiányosság nálunk. — Munkaversenyfelelős? — Nincs ilyen. Nem tudjuk a dolgozókat rendszeresen tájékoztatni a verseny állásáról, pedig biztosan ők is kíváncsiak erre. Amikor egy kis időm van, én látom el ezt a feladatot is, de csak úgy hébe-hóba... Megszívlelendő az, amit a ktsz főkönyvelője mondott: „Nincs munkaversenyfelelős”. Szükség van olyan valakire, aki irányítja, ellenőrzi és értékeli a vezetőséggel együtt a versenyt. Talán a szocialista címért küzdő brigádokat is meg tudnák szewezni, ha lenne gazdája a versenynek, amelyre úgy gondoljuk, szüksége van minden üzemnek, vállalatnak s a ktsz-eknék is. Dékány Sándor Megyénk 12 gimnáziumában 34 negyedik osztály 1100 tanulója kezdte meg a szóbeli érettségi vizsgát június 3-án. Békéscsabán hat osztályban 238, Orosházáin öt osztályban 162, Gyulán négy osztályban 126, Békésen négy osztályban 97 és Szarvason három osztályban 106 diák áll a vizsgabizottság elé, hogy bizonyítsa tudását, melyet négy középiskolában eltöltött esztendőben szerzett. Az érettségi rendszerben jelentős változások történtek, és Többek között a békéscsabai 611-es számú Iparitanuló-Intézet KISZ-alapszervezetének tevékenységéről tárgyalt a közelmúltban a városi KISZ Végrehajtó Bi_ zottság. Ez alkalommal dicséretben részesítették az iskola KISZ- szervezetét, és a tanári karnak kö- szönetüket fejezték ki az eredményes munkáért. Több mint 200 taggal hat alap- szervezet működik, s ezek közül három az iskolában, három pedig az építőipari diákotthonban, ahol a tanulók 98 százaléka tagja az ifjúsági szervezetnek, s nemcsak névlegesen, hanem aktívan eleget is tesznek a követelményeknek, segítenek, ha szükséges. Ezt példázza a következő adat is: az iskola kiszesei 6180 órát dolgoztak tavaly társadalmi munkában a mezőgazdaságban. Ezenkívül még sok más társadalmi munkát végeztek — így az új iskola építésénél 1613 órát — s zömmel túlszárnyalták az Ifjúság a szocializmusért mozgalom erre vonatkozó követelményét. Példamutatóan kiemelkedő eredményt érték el a diákotthon alapszervezetei, melyeknek tagjai a KISZ II. kongresszusa tiszteleaz idén már ezek figyelembevételével kezdődtek meg a szóbeli vizsgák. A kötelezően választott tárgyak közül oroszból 347-en, németből, angolból, franciából és latinból összesen 94-en, fizikából 271-en, kémiából 30-an és biológiából 315-en érettségiznek, míg a szabadon választható érettségi tárgyak között a testnevelés vezet 69 jelölttel. Az érettségi Békéscsabán 18- án, Orosházán és Gyulán pedig június 20-án fejeződik be. téré vállalták, hogy 12 ezer forint értékű városszépítési munkát végeznék ez év májusában és júniusában Békéscsabán. Nemcsak társadalmi munkában jártak az élen, hanem rendszeresen részt vettek politikai foglalkozásokon, az ifjúsági akadémián, valamint a TIT-edőadásokon is. Többségük állandóan figyelemmel kíséri a világ eseményeit, a nevelőkkel és a vezetőségi tagokkal megbeszéli a vitás kérdéseket. Azért, hogy a fiatalok minél jobban ismerjék szakmájukat, az iskola KISZ-vezetősége szakköröket szervezett. Osztályok közötti tanulmányi, valamint szocialista munkaversenyt is hirdettek, s a harmadéves tanulóknak megtartották a Szakma kiváló tanulója megyei versenyt. Az itt legjobb eredményt elérők részt vettek az országos szakmai versenyeken. Az irodalom iránt is nagy az érdeklődés az iparitanuló-iskolá- ban: ötszáztizenöten jelentkeztek a József Attila olvasómozgalomba és 28 ezer 500 forint értékű szakmai, politikai, szépirodalmi könyvet vásároltak ebben a tanévben. Az új épületben végre saját otthont nyert az iskola KlSZ-szerve- zete. Szépen berendezett klub várja a fiatalokat, hogy művelődve szórakozhassanak. Itt kulturált körülmények között, hasznosan tudják eltölteni szabad idejüket. Az ipari tanulók sportolási lehetősége csak részben biztosított, mert a VTSK-pálya igazgatósága nem ad engedélyt az iskolának a pályán való sportolásra, s ez akadályozza a Kilián Testnevelési Mozgalom kiszélesítését, mivél az iskola udvara nem alkalmas sportrendezvények lebonyolítására. Másik gond az, hogy a diákotthonukban igen kevés a kulturális, a szórakozási lehetőség. Ebben kellene még segíteni a fiatalokat. Megérdemelnék. V. Z. Ezerszáz diák érettségizik az idén a megye gimnáziumaiban — Az első negyedévben — magyarázza a részlegvezető — a lakosság részére három hálószobát, négy konyhabútort, 25 széket, jó néhány könyvszekrényt és rádióállványt készítettünk. Száz forinton aluli apró-cseprő javításokból hatezer forint „jött össze”. — Mezőberényből félkész árut kapunk. Az ottani ktsz-ben elvégzik a gépi munkát, mi pedig ösz- szeállítjuk, csiszoljuk, fényezzük a kész ágyneműtartókat. JanuárFIGYELEM! Az ÉM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat, Bp. XXI. kér. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19—21. azonnal felvesz budapesti és Pest megyei munkahelyeire kőműves, ács és vasbetonszerelő szakmunkásokat, valamint ezek mellé férfi segédmunkásokat. Továbbá kubikos munkaerőket szentendrei, csepeli és gödöllői munkahelyekre. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. 4903 Nyikolaj Toman: ( 57.) Uaívza a UU&itel A vonat már elindult hátrafelé, amikor Jersov még csak a szerelvény közepéig ért. Az egyik fékezőfülke előtt csaknem beleütközött a fegyveres őrség csodálkozó tagjába. Megkérdezte, nem látta-e Malinovkint, majd parancsot adott neki és társának, hagyják ed a szerelvényt. Kémregény Fordította: Sárközi Gyula De végre itt az utolsó kocsi, amely most a szerelvény élén gurult. Elkapta hát a korlátot és utolsó erejét megfeszítve felugrott a fékezőfülkébe. Ahogy sejtette, sem Malinovkin, sem Temirbek nem volt ott. De a küzdelemnek vagy menekülésnek sem látta nyomát. A fülke üres volt és sértetlen. Csupán a kispad alatt hevert egy vaspán- tos ládikó, amilyent rendszerint a kalauzok szoktak szolgálatba magukkal vinni. De mi történhetett Maiinov- kinnal? Hová tűnt Temirbek? Útközben leugrottak a vonatról vagy KurganCsában maradtak? Eltűnésük összefüggésben van-e a vonatot fenyegető veszéllyel, vagy pedig más ok idézte elő? Mindezt egyelőre homály fedte, de hogy valami összefüggés van ezek között az események között, az kétségtelennek látszott. Hisz Temirbek nem véletlenül került a vonatra. Talán nem ak. názhatta alá Zsijenbajev utasítására valamelyik vagont? Malinovkin, úgy látszik, zavarta tervének kivitelezésében és Temirbek igyekezett megszabadulni tőle... De vajon mivel és hogyan van aláaknázva a vonat? A legvalószínűbb, hogy valahol egy időzített akna van elhelyezve. Hiszen észrevétlenül bármely vagon alá lehet csúsztatni és a robbanás ideje bármely percben beállhat. Vajon melyik percet választották ki erre a diverzánsok? Persze nem lett volna kedvükre vadó, ha útközben robbanna fel az akna. Valószínűleg úgy időzítették a szerelvény robbanását, hogy az akkor éppen Nagy- Kurgánban legyen. Jersov tudta, hogy ez az állomás tele van zsúfolva épületanyaggal, benzinnel és talán még robbanóanyagokkal is, amelyeket nagy meny- nyiségben használnak a vasút, építkezésnél. De a legfontosabb: az emberek. Hisz a munkások barakjai az állomás közvetlen közelében húzódnak és a robbanáskor elkerülhetetlenül kárt szenvednek. Természetesen Zsijenbajev fő célja, hogy a robbanás Nagy-Kurgán állomáson következzék be. De hogyan tudta kiszámítani az időpontot? Hiszen sem ő, sem Temirbek nem tudta, mikor ér a vonat Nagy-Kurgánba és bizonyára valami átlagos időpontra időzítették az aknát. Ebben az időzítésben Aszkár Sanderbe- kov segíthetett Zsijenbajevnek, Aszkár, aid mint a kalauzbrigád vezetője, jól ismerte a szolgálati vonatok menetrendjét. Satrov jóformán minden megállás nélkül hozta fél a szerelvényt Nagy-Kurgánlba, de hát az effajta út kivétel volt és Zsdjen- bajev erre nem számíthatott. Egyszóval, a robbanást kissé későbbi időpontra állíthatta be, amely nagyobb idő, mint ameny- nyit Satrov ténylegesen megtett a szerelvényével. Lám, ezért nem robbant fél még a szerelvény, de bármely pillanatban felrobbanhat. De hol lehet az az átkozott akna? Hová rejthették? Jersov még egyszer átvizsgálta a fékezőfülkét és ismét felfigyelt Temirbek ládikójára. Óvatosan kihúzta a pad alól s ekkor észrevett egy igen bonyolult lakatot a fedelén. „Hátha ebben a ládikóban van az időzített akna?” Fülét a ládikó fedelére tapasztotta. Hallgatózott, de semmit sem hallott, mert a kerekek kattogása minden más hangot elnyomott. Azonnal fel kell nyitni a lakatot, de mivel? Végigtapogatta zsebeit, de bicskáján kívül semmi alkalmas eszközt nem talált. Kinyitotta a pengéjét és az egyik zár fülébe dugta. A hajlékony acél kissé meggörbült, de lassacskán a fül is kezdett oldalra fordulni. Még erősebben kellett volna nyomni, de Jersov félt megmoccantani a ládikót. (Folytatjuk) ^_