Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-25 / 147. szám

1964. június 25. 3 Csütörtök Napirenden : A gépjavító és gépállomásokon előtérbe került a javítás szervezése ‘ Mesögépésseti napok Békéscsabán A Gépipari Tudományos Egye­sület békéscsabai szervezetének mezőgépész szakosztálya és a Bé­kés megyei Gépállomások Igazga­tósága június 24-re és 2a-re mező­gépészeti napokat szervezet: Bé­késcsabán. Az ország különböző megyéiből hívtak vendégeket a tanácskozásra. Szolnok megyéből öt gépállomás, a Hajdú megyei Gépállomások Igazgatósága, to­vábbá Zalából, Somogyból, Csong­ráditól, Fejér, Baranya, Fest és Nógrád megye küldte el képvise­lőjét. A tanácskozás elnökségében ott volt Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Kiss Sándor, a Békés megyei gépállo­mások igazgatója, Molnár Lajos, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa és Badár Bálint fő­mérnök, a Békés megyei Gép­állomások Igazgatóságának ter­melésszervezési csoportvezetője. Megjelent a mezőgépészeti napo­kon Takács Zoltán, az FM Gé­pesítési Főigazgatóságának mérnö­ke, Andrási János, az FM Gépkí­sérleti Intézetének javífastechno- lógiai osztályvezetője is. A Tech­nika Házában tartott tanácskozást Badár Bálint nyitotta meg, majd Kiss Sándor, a gépállomások me­gyei igazgatója mondott vitaindító előadást. Beszámolójában kiemelte a párt Békés megyei bizottságánál: azon határozatát, amelyet 1963. február 16-án hoztak, a gépállomásokon felhalmozott javítási eszközök szétforgácsolásának megakadályo­zására, gépjavító bázisok szervezé­sére. Azóta megyénk egész terüle­tét behálózzák a gépjavító vállala­tok. A múlt évben 123 termelőszö­vetkezet kötött szerződést a teljes műszaki ellátásra. Ezekhez ebben az esztendőben újabb 24 csatlako­zott. (Mindössze egy termelőszö­vetkezet nem újította meg a mű­szaki ellátásra szoruló szerződést.) A közös gazdaságok többsége te­hát kedvezően fogadta a gépállo­mások gépjavítóvá szervezését. A 146 termelőszövetkezetben a me­gyei géppark 90 százaléka összpon­tosul. A teljes műszaki ellátás nagy feladat elé állította megyénk vala­mennyi gépjavító és gépállomá­sát. Kiss elvtárs külön szólott a Kétegyházi Gépállomás műszaki gárdájának kiemelkedő munkájá­ról. Hosszabb megfigyelést végez­tek és megállapították, hogy az elhasználódás gépenként mindösz- sze 8—11-féle alkatrészre, szerke­zeti meghibásodásra terjed ki. Az üzem közbeni meghibásodásnak 90 százalékát ezek alkotják. Ezek megszüntetésére felújított és új alkatrészeket tárolnak ma már szerte a megyében. A gépállomások főmérnökei a teljes műszaki ellátásért igen je­lentős munkát fejtettek ki. Kidol­gozták többek között a kooperáci­ós gépjavítás módszerét, a javítás technológiáját és az alkatrészek felújításának módozatait. Ennek a sokoldalú munkának — amint azt Kiss elvtárs is hangsúlyozta — nagybani köszönhető, hogy a gé­pek műszaki állapota Békés me­gye termelőszövetkezeteiben a ko­rábbi évekénél sokszorosan jobb. Az elkövetkezendő időben az a feladat — mondotta az előadó töb­bek között —, hogy a teljes mű­szaki ellátás elsősorban az üzem közbeni hibásod ás megelőzésé t szolgálja. Éppen ezért látták el az igazgatóság hatáskörébe tartozó üzemeket 16 szervizkocsival, me­lyekkel szinte a barázdában tart­ják karban a gépeket, zsírozzák, s cserélnek a forgattyúsházban olajat. Ebben az évben tovább szerve­zik a gépek főjavítását. Egyes gépjavítókban és gépállomásokon az eddigi 70—80 traktor helyett szalagszerűen 120—140-et akarnak felújítani. Ugyanakkor az egyes géptípusok javítására külön gép­javító állomásokat jelöltek ki. A továbbiakban azt is megszervezik, hogy az egymással kooperációban levő gépjavító állomások a kisebb hibák elhárításában is — különö­sen alkatrésszel — segítsék egy­mást. Az előadást vita követte. Akik felszólaltak, valamennyien helye­selték a teljes műszaki ellátás szervezését, sőt a tanácskozáson vendégként részt vevő Szolnok megyeiek kifejezésre juttatták, hogy a Békés megyében jól kita­posott gépjavítási ösvényen kíván­ják megszervezni a termelőszö­vetkezetek traktorainak, munka­eszközeinek karbantartását, gene­ráljavítását. Szolnok megyében a múlt esztendőben még számos he­lyen ellenvélemények hangzottak el ezzel kapcsolatban, az idén a békési példa alapján 30 termelő- szövetkezettel kötöttek a teljes műszaki ellátásra szerződést. A mezőgépészeti napok részve­vői szerdán délután ellátogattak több gépjavító állomásra, ahol a szalagszerű javítás alkalmazását a lánctalpas traktorok felújításánál és az erő-, valamint a munkagé­pek karbantartási és hibaelhárítá­si rendszerének tapasztalatait vi­tatták meg. Dupsi Károly Kombájnaraiás a csárdaszállási halárban A csárdaszállási termelőszövet­kezetek határában kaszára érett az őszi árpa. Kedden a Petőfi Tsz nagytábláin rendrerakó kombájn vágta a dús rendet. Az Ezüstka­lász Tsz földjén arató-cséplőkom- bájn eresztette zsákokba a bő ter­mést szerdán, a hét végén pedig megkezdődik az új kenyémek- való aratása is. nap kihasználásával, tehát nap­felkeltétől naplementéig dol­gozzanak. Helyes az, ha a munkákat nem szétszórtan, táblánként végzik, hanem a gépeket koncentrálva, egymáshoz közel üzemeltetik, sőt komplex-brigádokat szervez­nek, ahol ez különösebb aka­dályba nem ütközik. Ez a szer­vezés könnyebbé teszi az irányí­tást, az üzemanyag-ellátást, nem utolsósorban: ha műszaki hiba történik, egymásnak sokkal gyorsabban segítséget tudnak nyújtani az emberek. Helyes és már szinte hagyo­mánnyá vált, hogyjlyen sürgős munkák idején kialakul a bri­gádok, üzemegységek és az egy­más közötti párosverseny, úgy gondoljuk, hogy az ilyen kez­deményezéseket támogatni kell, a megfelelő feltételeket biztosí­tani, ezenkívül menet közben a verseny állását értékelni és kel­lőképpen tudatosítani, valamint céljutalmakat kitűzni kell. En­nek az anyagi ösztönzésen túl erkölcsi, politikai hatása is van. A nyári betakarítási mun­kák, főleg a forró meleg követ­keztében eléggé próbára teszik az embereket, éppen ezért ter­melőszövetkezeteink mór előre gondoskodnak az egészségvéde­lem jó megszervezéséről, az or­vosi kioktatásról, az egészség- ügyi ládák feltöltéséről. Ahol le­hetséges, biztosítani kell a dol­gozók étkeztetését, idénybölcső- dék felállítását, hogy a nők is kivehessék részüket az aratási munkákból. Ezenkívül karöltve a földművesszövetkezetekkel, a lehetőségükhöz mérten gondos­kodjanak hűsítőkről, ezen túl­menően a tsz vezetői biztosítsák, hogy a dolgozók naponta több­szöri friss vízzel való ellátása biztosítva legyen. Ezek a feladatok, úgy gondol­juk, nem egyszerű gazdasági kérdések, hanem elsősorban po­litikai jelentőségűek, éppen ezért termelőszövetkezeteink vezetői, pártszervezeteink nem lehetnek egyszerű szemlélői a feladatok végrehajtásának, hanem első­rendű feladatuk, hogy felkészít­sék, mozgósítsák a párt tagságát, pártonkívüli aktívákat és dol­gozókat a problémák megoldá­sára, ismertessék a feladat je­lentőségét. Másrészt pártszervezeteinknek a szervezési munkákhoz megfe­lelő elvi, módszerbeni támoga­tást kell nyújtani a gazdaság­vezetőknek, helyes elgondolások, javaslatok formájában. Ugyan­akkor minden termelőszövetke­zeti tagban növelni kell a fele­lősségérzetet a közös vagyon, a termékek, hozamok megbecsü­lése és megvédése érdekében, annál is inkább, mert ma már összeszokott kollektívák dolgoz­nak, kialakulóban van a szocia­lista szemlélet, és mind keve­sebb tsz-tagnál kerül előtérbe a túlzott öncélúság. Ma már egy­re többen úgy nyilatkoznak a tsz-tagok közül, hogy ez a „mi tsz-ü'nk”, a „mi területünk”, „a mi termésünk.” Ugyancsak meggyőző politikai felvilágosító munkával meg le­het győzni a gáncsoskodókat, a kishitűeket, akik mindenben hi­bát keresnek, szítják az egyenet­lenséget és csak egyéni elgondo­lásukat tartják helyesnek. Milyen téves nézeteket kell el­sősorban megmagyarázni? Ilyen például a kenyérgabona szük­séglet szerinti elosztása. Vannak, akik úgy éreznék jól magukat, ha a padlásukon 5—6 mázsa bú­zát minden évben a zsizsik enne meg. Hangoztatják, hogy a pa­rasztság termeli meg, és nem annyit visz haza, amennyit akar. Nem látják azt, hogy az ország tízmillió lakosa közül mindösz- sze csak 4 millió 500 ezer a me­zőgazdasági munkás, öt és fél millió az ipari munkás és egyéb foglalkozású és ezeknek is a jól megérdemelt munka utón bizto­sítani kell a kenyeret. Összefoglalva: úgy gondoljuk, hogy a tsz-pártszervezeteinknek a legfontosabb feladatuk napja­inkban vállvetve a gazdasági ve­zetőkkel legjobb tudásuk és ere­jükhöz mérten megszervezni az aratási és cséplési, nyári beta­karítási munkákat, biztosítani annak idejében és jó minőség­ben való elvégzését, de ugyan­akkor soha sem szabad megfe­ledkezni az emberről, aki ezt a nagy munkát végrehajtja. Juhász Ferenc járási pártbizottság, Mezőkovácsháza Új módszer: könnyebb munka, jobb eredmény „Nagyon ajánlom minden tsz- vezetőnek, alkalmazzák szövetke­zetükben a vegyszeres gyomirtást, megéri. Könnyebb a nyövényápo- lási munka, emellett jobbak a terméseredmények is. A napok­ban végigjártam a kukoricával bevetett területeket, gyomot csak elvétve találtam. Jöjjenek hoz­zánk, győződjenek meg a vegy­szeres gyomirtás előnyeiről, szí­vesen látunk mindenkit.” A vegyszeres gyomirtás lelkes szószólója Zsilák András, a békés­csabai Lenin Tsz elnöke volt s a fentieket a tsz-vezetők értekezle­tén mondotta. A szíves meghívást mi is elfo­gadtuk. Valóban szép a Lenin Tsz kukoricája. Az eredmény itt ter­mészetesen csak az ősszel, a be­takarításkor mutatkozik majd, de máris meg lehet állapítani, sehol a környező vidéken nem találni szebb, fejlettebb kukoricát. A tsz-ben már harmadszorra kultivátorozták, s hogy ezt tehet­ték, elsősorban annak köszönhető, hogy a vezetők nem féltek az új­tól, alkalmazták a vegyszeres gyomirtást. — Ennék már hagyományai vannak nálunk — mondotta Bor ­dás Mihály, a tsz főagronómusa. — Tavaly ugyanis, az egyesülés előtt, a volt Előre Tsz-ben jó ta­pasztalatokat szereztek e módszer alkalmazásáról. Az idén nemcsak a szerzett tapasztalat, hanem a szükség is arra vezetett bennün­ket, hogy vegyszerezzük a kuko­ricát. Amikor a három tsz egye­sült, a közös terv készítése előtt ugyanis felmértük, hogy egy tag­ra milyen terület megművelése jut. Kiderült, hogy csaknem» há­rom hold kukorica, egy hold cu­korrépa és egy hold borsó, vala­mint más növény, összesen csak­nem hat hold növényápolási mun­ka jutott egy tsz-tagra. Beláttuk, erre nem képes senki sem, és ha nem vegyszerezünk, nem győzzük a munkát. Azt pedig jól tudjuk, hogy a növényápolás hogyan függ össze a terméseredménnyel. A főagronómus ezután elmon­dotta, hogy az ősszel 216 hold ku­koricaföldet Hungazinoztak, a ta­vasszal pedig 466 holdon és 116 hold silókukoricán Dikonirtot al­kalmaztak. Így vált lehetővé, hogy míg más tsz-ek az első és második gépi kapálásnál tartanak, ők harmadszorra is megkapálták a kukoricát. Ehhez hozzájárult még az is, hogy a magot szemenként vetették, ami szintén új módszer. Természetesen a tagok szorgal­mán is sok múlott s ezt sem sza­bad figyelmen kívül hagyni. Kü­lönösen a traktorosok tettek ki magukért. A tsz vezetői úgy osztották be őket, hogy a növényápolás idején ugyanazt a területet kapták meg, mint ősszel a vetéskor. Így szinte íratlan törvénnyé vált, hogy ver­senyezzenek is egymással: kinek a területén lesz kevesebb gyom, hol szebb a kukorica. A legjobbak közül is kitűnik Koszecz György traktoros, aki ar­ról nevezetes, hogy nála szorgal­masabb, lelkiismeretesebb dolgo­zó nem sok van a tsz-ben. Vozár János traktorost tréfásan „éjjeli bagoly”-nak mondják, mert még soha nem fordult elő, hogy bár­milyen korán is kezditek a napot, ne elsőnek érkezzen a munkahe­lyére. Ebből presztízst csinál. Ga­lambos Józsefnek és a többieknek is van valami jellemzője, amivel kiválik. A traktorosok általában 65—70 munkaegységet teljesítenek havonta. Az utóbbi azt mutatja, hogy egyben mindnyájan egyformák: a tsz ügyét magukénak tekintik és úgy dolgoznak, hogy az egész tag­ság lássa hasznát. A vegyszerezés1, a szemenkén- ti vetés, vagyis az új módszerek alkalmazása így p>árosul tehát a tagság szorgalmával és a jobb eredmények elérésével. Kasnyik Judit MEDGYESEGYHÁZI VAS- ÉS FAIPARI KISIPARI TERMELŐ SZÖVETKEZET a lakosság szolgálatában. Telefon: Medgyesegyháza 6. SZÖVETKEZETÜNK RÖVID HATÁRIDŐRE VÁL­LALJA MINDENNEMŰ háztartási kisgépek, kerékpárok, motorkerékpárok javítását ÚJ SZAKEMBEREK BEÁLLÍTÁSÁVAL, VALAMINT vaskerítések, vaskapuk és új kerti bútorok készítését. SZAKSZERŰ ÉS PONTOS MUNKÁVAL A LAKOS­SÁG SZOLGÁLATÁBAN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom