Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-20 / 143. szám

1564. június 20. 4 Szombat az idén háromezer kútgyíírüt készítenek a Gyulai Cementipari és Kőfaragó Üzemi Vállalatnál Papp Ferenc elvtárs, a vállalat főkönyvelője elmondta, hogy az évi termelésükre, még a múlt év őszén megkötötték a szerződé­seket. Az idén 600 vizeskádat, 1500 betonoszlopot, 3 ezer kút- gyűrűt, 8 ezer méternyi tömör be­tont, összesen 27 ezer méter be­toncsövet és 200 ezer járdalapot készítenek. Termékeik jelentő® hányada Békésben marad, de is­merik készítményeiket az Alföld valamennyi megyéjében. A vállalatnál három kollektíva küzd a szocialista címért. Ver­senyvállalásaik között szerepel: a tervben előírt termékmennyisé­Érdekes vizsgálatot kezdett meg nemrég a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesület Szövetsé­gének ipari osztálya. A textilipari vállalatokhoz kérdőíveket küld­tek szét, amelyeken arra kértek választ, hogy közgazdász! vagy gazdasági képesítést igénylő mun­kakörben hány dolgozót foglal­koztatnak, ezeknek mi a végzett­ségük és a nyelvtudásuk, mennyi Az áldozatkészek vannak többségben Mindenki megdöbbenéssel fogadta a békéscsabai gyermektragédia hírét. A fájdalmas esetnek volt azonban egy olyan mozzanata, melyről ed­dig nem mindenki tudhatott, de amely — mint már annyi más ha­sonló — megint csak azt bizonyítot­ta, hogy társadalmunkban nem az önzők, a közönyösek, hanem a má­sok sorsával is törődő áldozatkészek Vauinak többségben. A kettős tragédia egyik kis szerep­lője már menthetetlen volt, a másik pedig súlyos sebesülten, rengeteg vért veszítve került kórházba. Sür­gős orvosi beavatkozásra volt szük­ség és életet mentő sok-sok vérre. Igen ám, de a sebesült olyan vércso­portba tartozott, amelyből pillanat­nyilag kevés volt raktáron. Telefo­non és ahogy éppen lehetett, a vér­adó állomási nyomban széjjelröp­pentette a városban a hírt, hogy ön­kéntes véradókra van szükség. És mi történt? Mondják, akik lát­ták, hogy a pártiskolából tízesével indultak útnak, a gyomai pártbizott­ság egyik munkatársa, aki konzul­tációra utazott fel Csabára, hallva, hogy emberéletről van szó, rohant vért adni. A közeli építkezésekről, azok állványairól munkások eresz­kedtek alá, fiatalok, idősebbek egy­aránt és ahogy voltak, malterosan rohantak életet menteni... Igen, igen! Az áldozatkészek van­nak többségben és mind többen lesznek társadalmunkban! —ÚJ— Közületek munkaerőigénye A Békés megyei Jókai Színház dí­szítő segédmunkásokat keres. Jelent­kezés reggel 9-től a színház gazda­sági hivatalában. 98843 A Szeghalmi Földművesszövetkezet az akasztói vegyesboltjába azonnali felvételre boltvezetőt keres. Jelentkez­ni a Szeghalmi Földművesszövetkezet irodájában lehet. 2740 Hajtókát, rakodókat felvesz a 6. szá­mú ÉPFU, Békéscsaba, Szerdahelyi Utca. Munkásszállás biztosítva. 98861 get selejtmentesen állítják elő, az új dolgozóknak átadják a be­vált munkamódszereket, baleset- mentesen dolgoznak, részt vesznek politikái oktatásban és közösen szórakoznak. A fent említett mennyiségnek a háromszorosát tudnák teljesíteni, ha a TÜZÉP melletti telepen fel­építenék az új üzemet. így meg­szűnne az idényjellegű munka, s a jelentkező igényeket ki tudnák elégíteni. Jó volna, ha a felsőbb szervek nagyobb gondot fordíta­nának a Gyulai Cementipari Vál­lalat problémájának (bővítés) megoldására. a szakmai gyakorlatuk és milyen a kor szerinti megoszlásuk. Ez utóbbi kérdésre érkező válaszok alapján segítséget szeretnének nyújtani abban, hogy a következő években a beiskolázást nagyobb mértékben a valódi szükséglethez lehessen igazítani; A vizsgálat kiterjed annak a megállapítására is, hogy ugyan­akkor viszont hány közgazdász vagy gazdasági szakképesítéssel rendelkező dolgozót foglalkoztat­nak a vállalatok más, ilyen vég­zettséget nem igénylő munkakör­ben. Ez a vizsgálat, amely az első országos felmérés egy egész ipar­ág közgadászókkal, illetve gazda­sági szakemberekkel való ellátott­ságának, egyúttal példát és min­tát is akar adni a későbbiekben más iparágak területén lebonyolí­tandó hasonló vizsgálatok számá­— Amíg van motorkerékpárja és adóvevője, addig még manő­verezhet — felelte Jersov. — Maga tehát azt gondolja, hogy ő várta motorkerékpárral Temirbeket Abajszikban? — Minden valószínűség sze­rint. Ügy látszik, előre megbe­szélték, hogy Temirbek az utol­só előtti állomáson leugrik az aláaknázott vonatról. De Temir. Miért van szükség a háromszögelési pontokra? A háromszögelési pont 20x20, vagy 25x25 centiméter felületű és 70—90 centiméter mélységű beton vagy terméskő (hasáb), amelynek nagy része a földben van. A felszabadulás előtt általában a birtokok mezsgyéjén helyezték el, ott, ahol nem zavarta a mezőgaz­dasági munkát. A felszabadulás után sokan azt hitték, hogy ezek a nagybirtokok határát jelzik, ezért kimozdították a helyükről és elhordták. A megyében körülbelül hétezer volt, és ennek egynegye­de eltűnt, pedig egy-egy pont be­mérése több ezer forintba kerül. Jelenleg nélkülözhetetlenek a szo­cialista gazdaságok kataszteri tér­képeinek a készítésénél, ezért kü­lönös gonddal kell ügyelni arra, hogy a meglévőket a traktor vagy az eke ki ne mozdítsa a helyé­ből. Sok ezek közül nagytábláik­ba került és egyes helyeken út­ban van. Az áthelyezésüket a Békés megyei Földmérési Fel­ügyelőségtől lehet kérni. Habgumit használnak a rekamiék és sezlonok tömőanyagaként A Békéscsabai Faipari Ktsz kár­pitosrészlege egy hónappal ez­előtt került a Luther utcából a Berényi úti központi telepre, ahol sokkal kedvezőbbek a munkakö­rülmények. Itt van a tanműhely is, ahol tizenkettőn tanulják a szakmát. A kárpitosok a második félév­ben a rekamiék és seelonök tömő­anyagaként részben habgumit (szivacshoz hasonló műanyagot) alkalmaznak majd, ami külföldi árut helyettesít, igen tartós, min­den szempontból megfelel a kö­vetelményéknek és a bedolgozása könnyebben, gyorsabban tönté­Forditotta: Sárközi Gyula beknek hamarabb kellett meg­lépni, mert valószínűleg megtud, ta, hogy Nagy Kurgánig megál­lás nélkül megy a vonat. — De mi az ördögnek van szüksége most erre a Temirbek- re? — Kitől tudná meg, hogy az akna a vonatra került? Amellett még másra is kell neki Temir­bek. — Hát igen — szólalt meg el­gondolkozva Malinovkin s meg­igazította fején a pólyát. — De az a tudat, hogy a vonat alá van ak­názva, még nem sokat mond ne­ki. Azt is tudnia kell, felrob­bant-e vagy sem? — Erről külön jelentés nélkül is tudomást szerezne. Egy egész szerelvény ammonit felrobbaná­sa, barátocskám, földrengéshez hasonló jelenség. Biztosan meg­hallaná ő is. — Ezek szerint Zsijenbajev most annyit tud, hogy ilyen föld. rengés nem következett be! — élénkült fel Malinovkin. — Ak­kor hát nem nekünk, hanem a híres Kísértetnek kell mindent Közgazdász-felmérés a • textiliparban nik. Nyikolaj Toman: («•) Uafcza a kís-éU&í Kémregény Képek a ktsz-ek újítási kiállításáról A Békéscsabai Kötöttárugyár vezetői, Szombati igazgató elvtár* és Lévai Kálmán főmérnök érdeklődéssel szemlélik az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz precíziós öntési eljárását, amellyel nagy pontossággal le­het alkatrészeket készíteni. „Ez már valami”— mondja Lévai elvtárs. Ennek az újításnak éves népgazdasági eredménye csaknem 30 ezer forint. Folyadéktartályok készítésére alkalmas, s „kitalálása” Foga- rasi Péternek, a Gyulai Vas-, Fém- és Gépipari Ktsz dolgozójának ne- véhez fűződik* (Fotó: Kocziszky) elölről kezdenie. Márpedig akár akarja, akár nem, „segítőtársá­val”, Muhtarowal fel kell ven­nie a kapcsolatot. Jersov csak négy óraikor érke­zett meg AkszaJsalszkba. Megke­reste a Dzsambul utcáit, bekopo­gott a huszonegyes számú ház aj­taján és Arbuzov után érdeklő­dött. — Én volnék Arbuzov — fe­lelte egy középkorú, vörös hajú férfi, aki katonai ingkabátot vi­selt. — Nagyon örvendek! — mo­solygott kedvesen Jersov. — Az én nevem pedig: Muhtarov Ta- lasz Alekszandrovics. Zsijenba. jev üdvözölteti. Arbuzov sovány, kifejezéstelen arca meg se rezdült. Álmos sze­mei most is közömbösen néztek rá. Jersov már arra gondolt, hogy talán nem is jó helyre ke­rült, de a házigazda ekkor vál­tozatlan arckifejezéssel megszó­lalt: — Tessék, Talasz Alekszand­rovics, fáradjon beljebb. Kitárta Jersov előtt az ajtót és egy kisebb szobába vezette, amelyben egy udvarra néző ab­lak’volt. Kis asztalka állt az ab­laknál, a fal mellett heverő és két szék. — Helyezze magát kényelem­be — szólalt meg Arbuzov előbbi közömbös hangján. — Nekem ma szabadnapom van, egész nap itthon leszek. Ha valamire szük­sége lesz, csak szóljon. Jersov az asztalra tette a bő­röndöt az adóvevővel, és az órá­jára pillantott. Fél öt volt, öt­kor pedig beszélnie kell Malí- novkinnal. A hadnagyot Pere- valszkban hagyta s megállapo­dott vele, hogy minden órában érintkezésbe lép vele rádión. öt óra előtt öt perccel bezárta szobájának ajtaját, és kibontotta a rádiót. Arbuzov felől semmi hang nem hallatszott, mintha el­ment volna otthonról. Pontosan ötkor Malinovkin le. adta hívójelét. Jersov válaszolt rá és a következő rejtjeles jelen­tést vette tőle. „Saripov, a kolhoz sofőrje je­lentette az állambiztonsági osz­tály abajsZki főnökének, hogy reggel nyolc órakor megállította az úton egy gyanús férfi, akinek vémyomok voltak a ruháján s benzint kért tőle. Saripov nem adott. Ekkor az ismeretlen ki­rántotta a pisztolyát és belelőtt a sofőrbe. A sebesült Saripovnak sikerült gázt adnia s meglépnie. Az • állambiztonsági osztály abajszki főnöke három motorost küldött a tett színhelyére. Átfé­sülték az egész környéket, de semmi gyanúsat nem fedeztek fel. A tett színhelyén és környé­kén most két motoros őrködik. Az eset Abajszktól huszonöt ki­lométernyire történt. Feltehető, hogy Saripovot Temirbek vagy Zsijenbajev támadta meg.” (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom