Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-20 / 143. szám

W84. június 20. 5 Szombat Új takarékszövetkezeti székhazat és korszerű kultúreikk-holtot avattak Első osztályosok Szombaton, 13-án délelőtt egész kis népes tábor gyűlt össze End- trődön, a cukrászda szomszédsá­gában, hogy részese legyen az új takarékszövetkezeti székház és az fmsz kultúrcilkik-boltja ünnepé­lyes megnyitójának, átadásának. A megjelentek között a helyi vezetőkön kívül ott találhatjuk a MÉSZÖV képviseletében Má­tyás Tamás és Tandi Lajos elv­társat, az OTP gyomai járási fiók­jának vezetőjét is. Tíz órakor Vas2Íkó Mihály, a takarékszövetkezet elnöke nyi­totta meg az ünnepséget Beszá­molójában röviden vázolta az ed­digi eredményeket: — Szövetkeze­tünk 1957 májusában alakult 317 taggal és 21 700 forint részjegy- alappal. Az elmúlt hét év alatt örvendetes fejlődést tapasztal­hattunk. Ennek eredményeképpen ma a betétállomány megközelíti az ötmillió forintot, a taglét­szám pedig 1149 fő. A jelenlegi részjegyalap 116 800 forint, a hi­Endrődön telállomány pedig állandóan egy­millió körül van — mondotta. Majd arról beszélt, hogy a lakos­ság érdekeit figyelembe véve, mi­lyen nagy jelentőségű a 380 ezer forintos beruházással létesített új épület. Nagyon időszerű volt ennek a kul túrcikk-boltnak a létrehozása is, hiszen ugyanúgy, mint a ta­karékszövetkezet, ez is mostoha körülmények között vol't elhelyez­ve. Igaz, elkülönítve, de mégis egy helyiségben zsúfolódott össze eddig a játék- és bizsuáru a fes­tékáruval, a tanfelszerelések, pa­píráruk az olajjal, petróleummal. Volt úgy, hogy egyik percben fe­kete festéket mért az eladó, a má­sik percben pedig már zizegő fe­hér papírral szolgálta ki a vá­sárlót. A mad naptól kezdődően meg­szűnik ez a kettősség, s a modem, szakosított kultúrcikk-boltban a \ MiiiitiiiiiiiiiuiiHiiiiiiiiiiimiiuuiiiiwMiuiiiiimmiiiMiiiumumiumiiiiiiiiiiiiiiiiiiMimNiiiiiHiMiiiiiiiiiiuiiiiiuiiiimiiiiimmiiuiiiiiiip Veszélyes hivatás Megyei önkéntes tűzoltóverseny Kevermesen Huszonegyedikén, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel Kever­mesen rendezik meg az önkéntes tűzoltók megyei versenyét. A helybeli önkéntes tűzoltótestület ezen a napon ünnepli fennállásá­nak 60. évfordulóját is. Köztudo­mású, hogy a legutóbbi országos versenyen — amelyen megyénk­ből három raj vett részt, s kettő éppen Kevermesről — az első he­lyezést az egyik kevermesi raj nyerte eL Az évforduló és az or­szágos versenyen elért szép siker tette indokolttá, hogy a megyei versenyt ebben a községben ren­dezzék meg. A gazdag programban az állami tűzoltóság is szerepel: mászó-, mentő- és tűzoltási bemutatót tart. ŐSZI KENDERBEGYÜJTÉSHEZ kenderét ve vöket KERES A SARKADI KENDERGYÁR. JELENTKEZÉS ÍRÁSBAN, RÖVID ÉLETRAJZZAL. # 98858 különböző iskola, és idoraszere- ket, könyveket, játékokat és aján­déktárgyaikat az eddiginél sokkal nagyobb választékban és kedve­zőbb körülmények között vásárol­hatja meg a lakosság. Az ünnepi beszéd után a taka­rékszövetkezet részéről Forgács László ügyvezető, az fmsz ré­széről pedig Dávid Mátyás ke­reskedelmi osztályvezető elvágták a bejáratot átfogó piros szalagot, s mindkét helyiséget átadták a lakosságnak. Az új helyiségben M. I.-né he­lyezett el elsőnek takarékbetétet és az első lottószelvényt is ő vá­sárolta. A takarékszövetkezet dol­gozói virágcsokorral kedvesked­tek az első ügyfélnek. A kultúrcikk-bodtban két út­törő, .Tímár László V. osztályos és Lehóczki Mihály VI. osztályos tanuló volt az első vásárló. Alig egy fél órával előtte vették át az iskolai ünnepségen év végi bizo­nyítványukat s itt pedig, minit ei- ső vásárlóknak, egy-egy szép dí­szes fényképtartót nyújtott át mindkettőjüknek Tanai Ferenc, az fmsz ügyvezetője, neves színé­szek fényképével együtt. A vásárlók sokaságát magunk mögött hagyva, eltávoztunk az egységből, később azonban a kí­váncsiság csak visszavonzott ben­nünket. Ez alkalommal tudtuk meg Dobó Imrétől és Urbán Gi­zellától, a kultúrcikk-bolt dolgo­zóitól, hogy a megnyitást követő két órában közel nyolcezer forin­tot forgalmaztak. Többek között 6 darab márkás karórát, számos napszemüveget, és még sok egyéb árut adtak el az érdeklődőknek. De ehhez hasonlóan, a takarék- szövetkezetben is nagy volt a for­galom, így aztán Forgács László­nak, Róza Vendelnónek, Bulla Katinak és Szulyó Katinak már az első nap bőven akadt munkája az új helyiségben. Sztanyik Károly »Äfe Mindketten hatévesek és csodálatos, nagy pillanatot él­nek át: most iratkoznak be a békéscsabai III. sz. általá­nos iskola első osztályába. A beírás napján Kocsis Pál nyugdíjas pedagógus is segített kollégáinak. Ez sem jelentéktelenebb esemény: első gimnazisták be­iratkozása a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban. (Fotó: Demény) Sötét dolog a könyv elő ség Elhatároztam, hogy túladok a macskámon, hát zsákba dugtam és el- vittem a főkönyvelőség­re. — Azt mondják, ma­guknál igen vígan van­nak az egerek — közöl­tem üdvözlésképpen. — Hoztam hát egy macs­kát. A V ász jót. Angóra- macska. Jó karban levő jószág. Ára öt rubel. A jelenlevők arca egy­szeriben földerült, vala­mennyien barátságos és örvendező képei vágtak. — Ürügyet kell keres­ni! — lelkendezett egy fiatal számművész. — Méghozzá sürgős iramban! — helyeselték kórusban a többiek. — Nagyon sajnálom — szólt a főkönyvelő —, de jelenleg nem tudunk macskát beszerezni. Ki­merült az ilyen célra lét. rehozott alapunk. A múlthónapbanmegvettük volna, mint háziálla­tot, de a bank most már vem folyósít pénzt. — Szerződéses kartárs­nak talán lehetne alkal­mazni — állt elő a fő­számvevő. — Inkább jobb lesz a következő havi kiutalá­sunk terhére, mint rak­tárkészletet átvenni — tanácsolta egy csinos, fiatal kartársnő. — Csöndet kérek! — állt fel helyéről a fő­könyvelő. — Ebben a pénzügyi esztendőben nem tudunk macskát venni, öt rubelre senki sem biztosit alapot. — Ez hihető is — he. lyeselt nyomban a fő­számvevő, s rosszallóan nézett rám. — Nálunk úgy van, hogy valami minél drágább, annál egyszerűbb a megvéte­le. De ilyen kis össze­get nem engedélyeznek. Ebből következik, hogy' sokkal könnyebben vásá. Tolhatnánk tigrist. — Igen, a tigrissel egyszerűbb lenne a dol­gunk — bólogattak nagy hévvel a többiek. — De hát nézzék meg figyelmesebben! — emel­tem fel a macskát, meg­markolva a bőrét a há­tán, mint a házinyülat szokás. — Nézzék csak, olyan a pofája, mint egy ragadozóé, s hogy vicso­rít! — azzal széthúztam a száját, hogy valóban vicsorgasson. — Micsoda torka rxin! Nem ajánla­tos ilyennel egy mellék­utcában találkozni — semmi sem maradna az emberből! — Valóban — mondta a főkönyvelő, s lesütötte szemét. — Van benne valami... — Nézze csak meg a színét! — kiáltottam most már, s egyre job­ban belelovaltam ma­gam a dologba. — Mi­csoda csíkjai vannak!... Ez egy szépség! És a hangja!?! — a markom­ba fogtam a farkál és megtekertem teljes erő­ből. — Hallották? Nem hallották? Helyes! Egész nap bömböl, most bere­kedt. Vérbeli ragadozó! — Ragadozó! — állí­totta a főkönyvelő is. — Tigris! — jegyezte meg tárgyilagosan a pénztáros. — Csak egy picit kicsi — fitymálta a főszámve­vő. — Kicsi, de — tigris — feleltem én. — Tigris! — tört ki a lelkesedés a többiekből. — Mi történik itt ma­guknál? — érdeklődött egy szolid, szemüveges férfi, aki hirtelen fölbuk­kant az ajtóban. A számvevők és a könyvelők a helyükre vágták magukat. — Ivan Alekszandro- vics, egy tigrist akarunk beszerezni — mondta fé­lénken a főkönyvelő. — Csak nem olyan egy­szerű a dolog. De már megtaláltuk a módját. — Mivégre kell ma. guknak a tigris? — ér­deklődött Ivan Alek- szandrovics. Jókora szünet. — Nagyon elszemte. lenkedtek az egerek — mondta a főszámvevő. — Hát akkor vásárol­janak maguknak egy macskát. A fedezetet az igazgatói alapból biztosi, tóm maguknak — vála­szolt Ivan Alekszandro- vics. — Ez az! — helyeselt a főszámvevő. — Jobb, ha macskát veszünk. — Hát persze, hogy jobb lesz a macska — tette le a garast főnöke mellett a könyvelő is. — Bocsásson meg, de ne­künk nem kell a tigris — fordult felém aztán. — Macskára van szüksé­günk. — Sajnálom! — mond­tam és újra zsákjába dugtam a tigrist. Sötét dolog ez a köny- velöség... Zaharov Ford.: Ferencz Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom