Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-05 / 103. szám

1M. május 5. 3 Kedd Képek a tótkomlós! Viharsarok Tsz hajtató házából Á termelőszövetkezet üveg- házában hétezer négyzetméter­nyi alapterületre ültettek pap­rikapalántát. Már négy hete szállítják a termést a MÉK- nek. Eddig ötvenezer darabot értékesítettek. Ez már szedhe­tő — mondja Gráf Antal, a tsz főkertésze. A napi munka mellett a lá­nyok tanulnak is. Huszonnyolc másodéves készül a szakmun­kásvizsgára, s nem árt az el­méletben tanultakat a gvakor- latban is megismerni. A fokéi tész a petúnia tűzdelését ma­gyarázza. Hogyan védekezhetünk vegyszerrel a kakaslábfüvek ellen a rizsföldön? oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Rejtély egy építtető előtt öröm töltött el, amikor a Nép­újság április 29-én megjelent szá­mából olvasom, hogy a Lencsési úton épülő KISZ-lakásokba má­jusban beköltözhetünk. A cikk szerint a második 12 lakást — melynek egyike az enyém lesz — május végére, a már módosított határidő után egy hónappal ké­sőbb adják át Így is nagyon meg­nyugtatott a hír. Elég volt 9 hó­napig bútorozott szobában lakni, és végre a család harmadik tag­ját is magunkhoz vehetjük a 40 kilométeres távolságból. Sajnos, az öröm nem soká tar­tott, mert a kivitelező, a Békés­csabai Építő és Épületkarbantartó Ktsz április 27-én keltezett hiva­talos levelével lehűtött. Ugyanis tisztelettel értesít, hogy a május 1-i befejezési határidőt módosít­ják június 30-ig, majd ezt a gép­pel írott határidőt tintával kija­vították július 30-ra. A további­akban tájékoztatnak, hogy a ha­táridő módosítását az OTP-vel megbeszélték, én meg kérjem új­ból a hitelhosszabbítást és termé­szetesen fizessem ki az azzal járó költséget. Milyen szerencse, hogy a ktsz és az OTP ennyire szívén viseli az építtetők ügyeit! Csak azt a fel­adatot hagyják reánk, hogy a hi­tel hosszabbítását kérjük. Ezt az egy reánk hagyott feladatot he­lyettünk e két szerv nem intéz­hetné még el?! Ekkor talán én is megnyugodnék. így viszont na­gyon egyoldalú a nyugodtság, mert még 3 hónap van, hogy az OTP és a ktsz illetékesei újból le­üljenek és meghatározzák a kivi­telezés harmadik határidejének módosítását. Azonban mielőtt leülnének új­ból tárgyalni, a ktsz illetékes ve­zetőjének azt javaslom, hogy a jövőben erejükhöz és szervező képességükhöz képest vállaljanak munkát és ne hitegessék a hiszé­keny üzletfeleiket. A ktsz felügye­leti szervének meg azt javaslom, hogy ellenőrzéseivel néha szálljon le „gyermekeihez”. E pár sor leírása, tudom, nem oldotta meg lakásproblémámat. Azonban azt remélem, hogy a ki­vitelező körültekintőbb lesz a jö­vőben és nem szédíti az érdekelt építte tőket. Flender Pál Békéscsaba Ismeretes a rizstermesztő szak­emberek előtt, hogy a kakasláb­füvek (muhar) a rizsiben haszná­latos hormonhatású gyomirtósze­rekkel szemben nagyfokú ellen­állóságot mutatnak. Ellenük már rizstermesztő országokban is csak a rizs vetése, illetve kelése előtt tudtak vegyszerekkel védekezni, valamint a rizs kelését követő mély vízborítással és gyomlálás- sal. Mivel hazánk éghajlati adott­ságai miatt a vetés és kelés előtti vegyszerezésre nem kerülhet sor, ezért 1963-ig a kakaslábfüvek el­len kizárólag agrotechnikai mód­szerekkel, főleg mély vízzel és gyomlálással védekeztek. Az át­meneti mély vízre viszont a ka­kaslábfüvek nem egyformán érzé­kenyek. Legérzékenyebb a közön­séges kakaslábfű (vörös muhar), legkevésbé érzékeny a most terje­dő örvös kakaslábfű. A nagysze­mű kakaslábfű (fehér muhar) közepesen érzékeny. A mély víz azonban a rizsre is hátrányos, mert az állományt átmenetileg le­gyengíti, a kevésbé fejlett egyede- ket elpusztítja (befullasztja). Gyomlálásra pedig munkaerő hi­ánya és az igen magas gyomlálási költség miatt nagy területeken alig kerülhet sor. Megfelelő vegy­szeres védekezés hiányában saj­nos be kellett érnünk a részered­ményekkel is, ha ugyan a mély vízzel és gyomlálással való véde­kezés eredménnyel járt. Az utóbbi években az Egyesült Államokban sikerült olyan kon­takthatású gyomirtószert előállíta­ni, amely szuperszelektív, vagyis erős kiválogató tulajdonságánál fogva a rizsállományban használ­ható és elpusztítja a kakaslábfü- veket anélkül, hogy a rizst károsí­taná. Ilyen készítmény a Stam F—34, melynek hatóanyaga 3,4— íz idén ezer hízóit sertést értékesít a nagykopáncsi Kossuth Tsz A nagykopáncsi Kossuth Ter­melőszövetkezet ez évre a Békés megyei Állatforgalmi Vállalattal 1000 hízott sertés és 60 vágómar­ha leszállítására állapodott meg; a Csongrád megyei Tejipari Vál­lalattal pedig 962 hektoliter tej átadásara köröttek szerződést. Eddig 100 sertést, 14 hízó marhát és 264 és fél hektoliter tejet érté­kesítettek. Terveik között szere­pel még 400 bárány, 75 hektoliter juh tej és 45,5 mázsa gyapjú át­adása is. A szövetkezetben két év alatt kétezerre növelik a törzs- juhok számát, ezeknek a szüksé­ges takarmányt biztosítani tud­ják, és így 1966-ban már az oros- |hózi járás legnagyobb juh te­nyésztő gazdasága lesz Nagy­kopáncson. Hétfőn háziszerviz, negyedévenként gépszemle Dobozon A mezőgazdaságban használatos gépek karbantartására házirendet alakítottak ki a dobozi Petőfi Tsz- iben. Ezek szerint a hetet vala- jnennyi traktoros — hétfőn — háziszervizzel kezdi. Lemossák, le- •lajozzák és zsírozzák a gépeket, gondoskodnak a traktorhoz tarto­zó munkagépek karbantartásáról is. A tavaszi munkákban Dobozon ez a módszer bevált. Egyik hétfő­től a másikig szinte folyamatosan üzemeltették a gépeket. Ezen túl bővítik a házirendet oly módon, hogy minden negyedévben a na­gyobb kampánymunkák elkezdése előtt gépszemlét tartanak. Ekkor azonban nemcsak a traktorok ál­lapotát ellenőrzik, hanem a mun­kagépekét is. A dobozi Petőfi Tsz ebben az évben — jórészt állami támoga­tással — öt MTZ és két Zetor K— 25-ös traktort kap munkagépekkel együtt. A szövetkezetnek négy lánctalpas, hét Szuper-Zetor, tíz MTZ, öt K—25-ös, két Zetor 30-as, két RS—09-es traktora van. Ezzel a gépállománnyal a gazdaságot teljesen gépesítették. Az idén és a következő évben a rendkívül fontos munkagépeket vásárolják meg. DP A. Ugyanilyen hatóanyagú ké­szítményeket ma már más nyugati országok is előállítanak Siapa, Surcopur és Rogue néven. Mind­egyik vegyszer folyékony állapot­ban kerül kipermetezésre, vízben jól és ülepedés nélkül oldódik. Az emberi szervezetre kevésbé mér- gezőek, csupán a nyálkahártyá­kon és a szemen okozhatnak gyul­ladást. A múlt évi kísérletek és a nagyüzemi eredmények alapján ez évben már kilencezer katasztrális holdon végeznek DP A tartalmú vegyszerekkel gyomirtást. A terü­let döntő többségén a Stam F—34 nevű készítményt használják. Kí­sérleteinkben is ez a készítmény bizonyult a múlt esztendőben leg­jobbnak. A vegyszerezéssel kapcsolatos tudnivalók: Azokon a rizstáblákon, ahol vegyszerezésre sor kerül, egyenle­tes talajfelszín-kialakításra és igen jó talajmunkára (magágyra) törekedjünk. Egyenlőtlen talaj- felszín esetén a visszamaradt víz megvédi* a kakaslábfüveket a vegyszerezéstől; s a pusztulás nem lesz egyöntetű. A hantos, nagyon rögös talajon pedig a kakaslábfü­vek kelése, fejlődése nem lesz egyenletes. Földbevetésnél ügyel­jünk arra, hogy a talaj felső réte­ge ne száradjon ki, mert ez is aka­dályozza a kakaslábfüvek egyen­letes kelését, a növények főleg a gyökérzetüket fejlesztik. Az erős gyökérzetű kakaslábfüvek valami­vel ellenállóbbak a vegyszerrel szemben. 9 A vegyszert egyaránt lehet használni földbe — és felületi ve­tésnél. Földbevetésnél permete­zésig szükség szerinti futó árasztásokkal tartsuk nedvesen a talajt. Felületi vetésnél csupán néhány centiméteres vízzel takar­juk az állományt. Ez utóbbi vetés­módnál permetezés előtt 2—3 nap­pal víztelenítsük a táblákat. A permetezést akkor legcélsze­rűbb végezni, amikor a kakasláb­füvek nagy többsége 2—3 leveles korban van (május második felé­ben). A bokrosodásban lévő ka­kaslábfüvek ellen a vegyszerezés már kevésbé eredményes! A bok- rosodás a 4—5. levél kialakulása­kor veszi kezdetét. A permetezés időpontjának meghatározásakor csak a kakaslábfüvek fejlettségi állapotára legyünk tekintettel. A katasztrális holdankénti szükséges adag Stam F—34-ből 7—8 liter. Nagyon gyomos terüle­ten és 3—4 leveles kori permete­zésnél inkább 8 literes adagot használjunk. Megfigyelésünk sze­rint a tapadószer nem fokozza lé­nyegesen a herbicid hatást. A re­pülőgépes permetezést 70—100 liter/kih vízzel végezzük. Háti­gépek (Harmat, Kiss Bálint-féle) esetén 200—250 liter/kh vízzel dol­gozhatunk. A permetezés után 24—48 órá­val árasszunk. Földbevetésn olyan magas vizet tartsunk a terű létén, hogy — a kakaslábfüvek magasságának figyelembevételé vei — a növények nagy részét el­fedje. A mély (20—25 cm) víz je­lentős pusztulást okozhat a rizs állományban, különösen Dubovsz- kij—129 fajtánál! Felületi veté* esetén a rizs már nem annyira érzékeny az átmeneti mély vízbo­rításra. o Irodalmi adatok szerint a per­metezés után 6 órával bekövetke­ző eső nem befolyásolja a perme- tezés eredményességét. A perme­tezést szélcsendes időben kell vé­gezni, mert sok kultúrnövény ér­zékeny a vegyszerre. A vegyszer hatékonyságát — állítólag — a hőmérséklet jelentősen nemi befo­lyásolja. A Stam F—34 a rizsre még 10— 12 literes adagolásban is ártalmat­lan. A helyenként előforduló le- vélcsúcs-száradás csupán átmeneti jellegű. Permetezés után néhány órával a vegyszer hatása már határozot­tan felismerhető. A kakaslábfü- veknek először a levél hegye és széle bámul meg, majd a bámulás halad a levélalap felé, illetve a szárhajtásra. A körülményektől függően, a pusztulás 4—6 nap múl­va következik be. A vegyszerezés költsége arány-:i lag nem nagy. Egy katasztrális hold rizs vegyszerezése — repülő­géppel — kb. 600—700 forint, ami 120—140 kilogramm nyers rizs ér­tékének felel meg. A gyomirtott területen jelentkező terméstöbblet — a gyomosodás mértékétől füg­gően — a permetezés költségének legkevesebb ötszöröse. Múlt esz­tendőben a 852 katasztfcális holdon végzett permetézés eredménye­ként katasztrális holdanként átlag 7,89 mázsa rizs terméstöbblet je­lentkezett, illetve ennyit, sikerült, kh-ként megmenteni a kakasláb­füvek kártételétől. (F. M. Á. G. Főigazgatósága adataiból.) A csaknem ezer katasztrális hold' átlagában kapott terméstöbblét meggyőzően bizonyítja a kakas­lábfüvek vegyszerezésének elő­nyösségét és jelentőségét. • Ez évben már termelőszövetke­zetek is igényelhetnek Stam F— 34 nevű vegyszert, ami igen nagy segítség a kakaslábfüvek elleni küzdelemben. Bizonyára élnek a lehetőséggel és bátran használják e korszerű, világviszonylatban is elismert, kiváló eredményeket adó gyomirtási módszert. Megvan a lehetőség arra, hogy a biztonságos rizstermesztést jelentősen akadá­lyozó kakaslábfüveket visszaszo­rítsuk, kártételüket minimálisra csökkentsük és ezzel a rizs hoza­mát növeljük. Dr. Szilvássy László az ÖRKI tudományos munkatársa Friss zöldség — közvetlenül a fogyasztóhoz Ebben az évben tovább javul a zöldségellátás. A MÉK Békés me­gyei Igazgatósága a háziasszonyok több éves kérésének tesz eleget. Megszervezte Békéscsaba, Gyula, Orosháza környékén gazdálkodó termelőszövetkezetekkel az áru- szállítást. A tsz-ekből a friss zöld­ség szinte naponta — a MÉK-te- lep kiiktatásával — közvetlen a fogyasztóhoz jut. A zöldséget a tsz-ek szállítják az üzletekbe. A friss zöldség árusításának szervezését a MÉK elkezdte. A három városban a nagyobb for­galmú üzleteket jelölték ki erre a célra, így a kertészetekben ter­mett primőrökből — nagyobb mennyiséget — már ezzel a mód­szerrel kapják meg a vásárlók. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom