Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

1MM. május 31. 5 Vasárnap Az ifjúság a legodaadóbb olvasó... Békéscsabai úttörők találkozása Faragó György íróval, a Pajtás munkatársával Az Ünnepi Könyvhét egyik kedves színfoltja volt az az író— olvasó-találkozó, melyet május 30-án délelőtt tartottak Békéscsa­bán, a Hazafias Népfront helyisé­gében, a városi nőtanács és a vá­rosi úttörőelnökség rendezésében. Ez alkalommal Békéscsaba min­den általános iskolájának legjobb irodalom szakkörösei találkoztak Faragó György ifjúsági íróval, a Pajtás című úttörőlap munkatár­sával. A kedves vendég, aki — mint mondotta — szűkebb hazá­jába látogatott el, hiszen itt szü­letett, itt élte gyermekkorát, el­mondta, miként, milyen élmények hatása alatt vált íróvá. Beszélt az irodalom hatalmas emberformáló jelentőségéről és hangsúlyozta, hogy a gyermekirodalomnak ha­zánkban ma már népes tábora van, s az ifjúság a legodaadóbb olvasó. Az iskolások egyben toll- forgatók is, ezt bizonyítja a Paj­táshoz naponta érkező sok vers, karcolat, beszámoló, tudósítás. A szendviccsel és bambival ven­dégelt pajtások a mind közvetle­nebb hangulatú író—olvasó-talál­kozó befejezéseként számtalan kérdést tettek fel az írás műhely­titkaival, a Pajtás szerkesztésével, az úttörő-expedíció eredményeivel, helyzetével és Faragó György írói munkásságával kapcsolatban. A részletes válaszadások után a la-, lálkozó véget ért. Jubileumi ünnepség a Sarkadi Gimnáziumban Megyénk egyik legfiatalabb kö­zépiskolája, a Sarkadi Gimnázium tegnap ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját. Az emelkedett hangulatú ün­nepséget a különféle szakkörök kiállításának megnyitása után a járási művelődési házban tartot­ták, a most épülő új gimnázium tőszomszédságában. A ház nagy­termét pedagógusok, szülők, ven­dégek, diákok, úttörők népesítet­ték be. A himnusz elhangzása után kö­szöntők hangzottak el, majd Csa­usz Vilmos, a gimnázium igazga­tója tartott méltató beszédet. Szólt az elmúlt évtized szívet melen­gető sikereiről, az átmeneti ne­hézségekről, az iskola tanárainak és növendékeinek helytállásáról, a járási szervek önzetlen segítségé­ről és az új célkitűzésekről. Hangsúlyozta, hogy a fiatal gim­názium nevelői ezután is kommu­nista szellemben nevelik, készítik fel tanítványaikat az életre. A járási pártbizottság és a já­rási tanács felismerését Pulnoki Gyula, a járási pártbizottság tit­kára tolmácsolta. Nagy Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője jutalomban ré­szesítette a tantestület öt tagját. Négyen — kiváló munkájuk jutal­mául — rendkívüli feljebbsorolás- ban részesültek. A megyei KISZ- bizottság első titkára, Petrovszki István aranykoszorús KISZ-jel- vényt nyújtott át Csausz Vilmos igazgatónak és Katona Ilona igaz­gatóhelyettesnek az ifjúság neve­lésében eddig kifejtett odaadó te­vékenységükért. A délutáni órák a kulturális és sportversenyek jegyében teltek el. Este a művelődési házban az is­kola KISZ-szervezetének rende- i zésében nagy sikerű klubest zaj­lott le. (pallag) Megjelenik a „Békéscsabai ifjúság és élet44 Rövidesen elhagyja a nyomdát a békéscsabai Állami Rózsa Fe­renc Gimnázium KISZ történet­kutató szakkörének második ki­adványa dr. Virágh Ferenc szak­körvezető szerkesztésében. A Leg- újabbkori Történeti Múzeumban és a Népművelési Intézetben ké­szült lektori jelentés alapján en­gedélyezett középiskolás kiadvány ezúttal 14 leány és 5 fiú tanulmá­nyát tartalmazza. A dolgozatkö- tet foglalkozik a békéscsabai kom­munisták ellenforradalom-kor- szakbeli illegális találkozóhelyei­vel, a felszabadulás utáni földosz­tás és a termelőszövetkezet-szer­vezés helyi történetével, összege­zi Jamina, az egykor igen mosto­ha munkáskerület felszabadulás utáni fejlődését. Az üzemtörténe­ti fejezetek többek között bemu­tatják a sütőipar békéscsabai centralizációjának folyamatát, és elemzik a Békéscsabai Konzerv­gyár munkájának hatását a vi­dék gazdasági, társadalmi életére. Feldolgozásra került a Sebes György KISZ-tábor ’ építésének története. A békéscsabai szlovák lakodalmi néphagyománynak és Gerla, Mezőmegyer, Szabadkígyós, illetve Üjkígyós népéletének a raj­za hűen ábrázolja Békéscsaba vi­déke századok óta kirajzolódott népösszetételi képét. A ,,Békés csabai ifjúság és élet” című kilencíves könyvet a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizott­sága adja ki. A Mezőhegyesi Cukorgyár keres jó írású, adminisztrációs gyakorlat­tal rendelkező, büntetlen előéletű, 25—55 közötti életkorú férfiakat és nőket őszi répaátvevői munkára. Jelentkezés saját kezű életrajz és kérelem beküldésével eszköz! endő a cukorgyár címére. « „Műsoron kívüli" adás Szentesről: A ív-állomások között az első helyen -jövőre felszerelik az URH-rádióadót A szentesi televízió-közvetítő ál­lomás acéltornya 200 méter magas. Tetején ül a 18 méteres adóanten­na. A rsótormájű toronyban gyors lift közlekedik. A szentesi televízió-közvetítő állomás acóltornya kétszáz méter­nél is magasabbra nyúlik. Az it­teni dolgozók teljesítményét szin­tén nagy méretekben tudjuk csak kifejezni. Tavaly például az or­szág televízió-állomásai közül a szentesinek volt a legkevesebb üzemzavara, szám szerint 16 perc. Hozzátéve a működés egyéb ered­ményeit a szentesi tv-állomás — a társállomások sorában — az egyetlen, amely az idén részt vesz a Szocialista üzem cím elnyerésé­ért folyó versenyben. A sikerek nem születtek vélet­lenül. Kontor Lajos elvtárs, a szentesi közvetítő állomás vezető­je elmondta, hogy szocialista bri­gádba tömörültek a dolgozók. El­jutottak oda, hogy megelőző kar­bantartásokat végeznek. Időnként egy-egy kiszemelt berendezést tü­zetesen átvizsgálnak és a hibákat már kezdeti fokon megszüntetik. A szakemberek körében a technikusi képesítés a „legala­csonyabb” és az a törekvés, hogy egy szakember minél több műsza­ki feladatot tudjon önállóan meg­oldani. A tanulás, a továbbképzés szinte mindennapos tevékenység. Ezt megköveteli a különleges munka és a nagyfokú balesetve­szély. A berendezésékben magas- feszültségű áram kering és egy meggondolatlan vagy tétova moz­dulat végzetes lehet. A közvetítő állomáson felavatása óta. még nem fordult elő olyan baleset, ami munkaki eséssel járt volna. A munka természetéből követ­kezik, hogy színvonalas és folya­matos együttműködés nélkül nem képzelhető ed a mikrodáncon érke. ző elektromos jelek minőségi szét- sugárzása az adóantenna segítsé­gével. Nem képzelhetők ed kollek­tivitás nélkül az adás előtti és adás utáni előkészítő vagy javító műszaki munkálatok. Ez az alap­ja a zavarmentes műsoridőnek! A televízió nézője csak a képernyőn megjelenő műsorból ítéd és nem is sejti, hogy mennyi szakértedmet kívánó munka, gond és fáradság előzi meg a bemondó kezdő mon­datát. Egyik Igen nagy felkészültséget és jó idegeket kívánó munka, az úgynevezett be- és kimenő jelek ellenőrzése. Az adóteremben a vezérlőasztal előtt ülő szakember egyszerre két kisebb méretű kép­ernyőt figyel. Az egyik a mikro- láncród felvett, a másik pedig a kisugárzandó jeleket mutatja. A képernyők alatt futó elektromos ábrából kell következtetni a hiba jellegére és rögtön meg kell álla­pítani, hogy melyik berendezésnek melyik része a javítandó. A mun­kacsoportok 24 órás szolgálatot teljesítenek és gyakran a műsor­időn kívül, az éjjeli órákban is tartanak műszaki méréseket és végeznek javításokat az adás ér­dekében. Adás közben bizonyos határok között lehetőség nyílik a televíziós kép javítására, akár a hang, illetőleg a kép elektromos jeleiről van szó. Ennek a megva­lósítása szintén nem mehet vég be csak szakértelemmel, magas- fokú hozzáértéssel és sok tapasz­talattal. Nem csoda, hogy a közvetítő ál­lomás munkája, belső élete iránt sokan érdeklődnek. Sőt olyanéi sem hiányoznak, akik jóindulatú tanácsokat adnak és esetenként kritikai érzülettel nyilatkoznak a televíziós adásokról. Persze, e felvételnél, ha árnyékos a kép vagy rossz a hang, azon a közve­títő állomáson sem tudnak érdem, legesen változtatni. A közelmúlt­ban több kisegítő berendezés érke. zett és ez közvetett módon előse­gíti a jó televíziós vételt a nézők számára. A fejlesztési tervek szerint jö­vőre egy ultrarövid hullámú rádió­adót szerelnek fel a közvetítő ál­lomáson. „Hosszabb távon” pedig magas frekvencia-sávokon is meg. indulnak az adások és ebből fej­lődik majd ki a színes televízió! Nemrégiben nemzetközi szinten elosztották a IV—V. számú frek­vencia-sávon belül az egyes hul­lámhosszakat.'Számítani lehet ar­ra, hogy pár év múlva a szegedi körzet is kap egy önálló közvetítő állomást. A közönség részéről sokszor kór. dezik, hogy milyen készüléket vá. súroljanak és milyen antennát használjanak. Szentesen és közvet­len környékén kis érzékenységű készülékek is tökéletesen megfe­lelnek, mint például a Tisza, Du­na, az új kiadású Tavasz és a Car­men. Távolabb — 70—80 kilomé­ternyire az adótól — az érzéke­nyebb, mostanában gyártott mo­dern készülékek alkalmasak vé- íelre. A kedvező térerősség foly­tán Szentesen és vidékén elegen­dő a szoba- vagy padlásantenna használata. Távolabbra a tetőan­tenna hasznos. Mindenképpen mé­retezett antennát szereljünk fel, mert ez döntő hatással van a kép minőségére. Sokan úgy gondol­ják, hogy egy „darab drót” is elég antennának, ám nagyon tévednek, akik ezt a felfogást vallják. Az adóállomás környékén nincs szük_ ség tetőantennára, sőt ez túlságo­san sok elektromos jelet visz a készülékbe és rontja, a kép minő­ségét. A tetőantenna az adóállo­más közelében legfeljebb olyan célt szolgálhat, hogy más adóállo­másról fogjon fel jeleket Szabó Róbert Az imben a vezérlöasztal előtt figyelik a szakemberek az ellenőrző képernyőn a kép- és hangjeleket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom