Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

1964. májas 20. 3 Szerda Megnyeri-e a fogadást Hassa Sándor? Szakadó esőben indultunk el a szeghalmi járásba. Inkább ked­vetlenül dünnyögtünk, mint be­szélgettünk a kocsiban kollégám­mal, hogy ez a nap sem sokat ígé­rő, kár volt elindulni. Szerencsére ötlet olyankor is születik: Elhatá­roztuk, hogy benézünk valamelyik vendéglőbe és Amíg esik az eső cím alatt beszélgetést közlünk majd söröző szövetkezeti gazdák­kal a növényápolásról, a várható terméseredményekről és egyebek­ről. A terv végrehajtását Füzesgyar­az enyémmel együtt, itt, a füzes­gyarmati Aranykalász Tsz-ben. — Ha juhászok, akkor magukat nem az eső terelte be ide... — A fenéket, az előlegosztás — szólt közbe valaki, aki odajött kí­váncsiskodni: mit akarhatunk a két békességgel beszélgető és po- harazgató embertől. Azt mondani sem kell, hogy minket is megkí­náltak, mert letelepedtünk az asz­talukhoz, mondván: egy ilyen hí­res nevű ember megérdemli, hogy felborítsuk miatta korábbi terve­inket Koccintottunk, s aztán fag­maton kezdtük, s mindjárt sike­rült is. Amint benyitottunk a földművesszövetkezeti étterembe, kiszemeltünk alanynak két idő­sebb embert Ok egyáltalán nem lepődtek meg, amikor elmondtuk szándékunkat. Mi azonban annál inkább, mert egyikőjük ilyen tör­ténelmi néven mutatkozott be: Rózsa Sándor vagyok. — Nem tréfál, valóban így hív­ják a vén betyárt — segített el­oszlatni csodálkozó kétségünket asztaltársa, Kiss Gergely. — Be­csületes foglalkozása pedig juhász, gatni kezdtük Rózsa Sándort, évei számáról, élete soráról s ar­ról, hogy mióta űzi ezt az évezre­dekbe visszanyúló, apáról fiúra szálló mesterséget. Biztatás nél­kül beszélt. ízes magyarsággal, s tréfás hangnemben. — Juhász vagyok én, amióta élek. Kivétel persze az a hét esz­tendő, amíg gyerek voltam, meg az az öt, amikor urasági parádés kocsis voltam. Jó dolgom volt, mert sokfelé jártam és sok fehér­nép kacsingatott rám. No nem­csak a termetem, a pörge baju­szerezze. Ezért a kártérítési fe­lelőssége fennáll. »■*« A községi tanács egyik alkal­mazottja főkönyvelő lett a tsz- néL A szövetkezet később a fe­lettes szerv előzetes hozzájárulá­sa nélkül felmondott a főköny­velőnek, aki erre a bírósághoz fordult és a felmondás hatályon kívül helyezését kérte. A járás- bíróság az ügyet a járási tanács­hoz tette át, azzal az indokolás­sal, hogy a vezető állású dolgozó munkaügyi vitáját a felettes szerv: ebben az esetben a járási tanács hivatott eldönteni. Fel­lebbezési óvásra ezt a jogerőre emelkedett végzést a Legfelsőbb Bíróság törvénysértőnek találta. — A Munka Törvénykönyve értelmében — hangzik a határo­zat — a termelőszövetkezetek dolgozóinak munkaügyi vitáiban a járásbíróságnak van hatásköre. Ezúttal is a szövetkezettel mun­kaviszonyban álló vezető állá­sú főkönyvelő munkaviszonyá­nak megszüntetéséből eredő vita elbírálása bírósági útra tarto­zik. Ezért törvénysértő a járás- bíróság végzése, amellyel az ügynek a járási tanácshoz való áttételét rendelte el. »*« Egy termelőszövetkezet bri­gádvezetője a szövetkezetből ki­lépett és pert indított. Azt sérel­mezte, hogy nem kapta meg a munkaegységei után járó 25 szá­zalék irányítási pótlékot. A me­gyei bíróság a pert megszüntet­te azzal, hogy ez az ügy nem tar­tozik a bírói hatáskörbe. A Leg­felsőbb Bíróság törvényességi határozatában ellenkező állás­pontra helyezkedett. — A munkaegységre, a mun­kán alapuló jövedelemrészese­désre vagy a szociális segélyre vonatkozó, általában a tagsági viszonnyal kafxsolatban felme­rülő vita eldöntése — ha a kö­vetelés 300 forintot meghalad — a közgyűlés hatáskörébe tarto­zik. Ez azt jeleníti, hogyha a tag­sági viszony fennállása alatt e követelések miatt a szövetkezet és tagja közt vita keletkezik, a közgyűlés hivatott eldönteni. Ilyen vitákra a bíróság hatáskö­re nem terjed ki. Ezzel szemben a kilépéssel, átlépéssel, a tagsá­gi viszony megszüntetésével vagy a kizárással kapcsolatos vagyonjogi igényről szóló hatá­rozat ellen — kivéve a föld kije­löléséről hozott határozatot — a bíróság előtt keresetet lehet indítani. Ezekben a perekben a bíróság hatásköre olyan vagyon­jogi igény elbírálására is kiter­jed, ami a tagsági viszony tarta­ma alatt egyébként nem tartoz­na bírói hatáskörbe. Ebben a perben kiderült, hogy a brigád­vezető kilépésével kapcsolatban a közgyűlés vagyonjogi igényé­ről is döntött. Tehát ez az ügy bírósági hatáskörbe tartozik. Hajdú Endre szom, meg az öltözetem miatt, ha­nem azért is, mert egy parádés­kocsis több volt, mint egy béres. Mondta is az uraság, amikor fel- mondtam neki: Rosszul teszed Sándor, hogy elmész, mert ilyen jó dolgod sohasem lesz. — Nincs is nekem kifogásom — válaszoltam — csak az, hogy pa­rádéskocsis legfeljebb 45 éves ko­ráig lehet az ember, juhász vi­szont akár 85 éves koráig is. Ar­ra, hogy aztán hogy volt, mint volt. nem érdemes sok szét vesz­tegetni, mert köztudott, hogy nem a legnagyobb bőségben éltek az urasági juhászok. Kiss Gergely apja más helyzetben volt. 0 ugyanis kisebb-nagyobb gazdák közös juhászaként össze tudott vásárolni annyi legelőt, hogy Ger­gely komám azon a saját nyáját terelgethette... — Hát igen, terelgettem is. amíg a szövetkezetbe nem léptem — jelentette ki olyan hangon, amely szinte követelte a kérdést: — Azóta, tán rosszul megy a sora? — Azt nem mondhatom, hogy rosszul megy, mert annak ellené­re, hogy négy családom van, azóta két házat vásároltam. Szeretem a foglalkozásomat, s ezért jól ke­resek. Gondozásom alatt most is 256-ot ellett 249 anyajuh, s ráadá­sul egy bárány sem hullt el. — Tudtommal a többi juhásznak sincs elhullása, s ez nagy szó, hi­szen 2600 bárányunk van — je­gyezte meg Rózsa Sándor, aki az utóbbi időben már csak melléke­sen juhász. Ugyanis az éjjeli őrség mellett 69 kos gondozását vállal­ta el. — Hanem én úgy nézem, te Gergely — szólalt meg egy kis idő után —, hogy az idén nem érik el a bárányok egyre-másra a 22 kilós választási súlyt. — Hát már hogyne érnék el? Nem teleltek rosszabbul az anyák most sem, aztán meg a legelő is sokkal jobb, mint tavaly ilyenkor volt... — Akárhogyan is bizonygatsz, én még fogadni is merek abban, amit mondtam. — Azon ne múljon, 'fogadjunk. De mibe? — Mibe fogadhat a juhász? Egy birkába. — Állom a fogadást! Miután lezajlott a fogadási szer­tartás: a kézfogás és a koccintás, megkérdeztem, hogy nem nagy tét mégis egy birkába fogadni? Hiszen nem rajtuk múlik, hogy a 2606 bárány választási súlya fe­lette vagy alatta lesz a 22 kiló­nak. — Miért volna sok? — kérdezte vissza Rózsa Sándor. — Ha akar­ja, magával is fogadok, akár 300 forintba is. — Nekem megéri — mondta Kiss Gergely. — Mit számít egy birka? Van nyolc darab is a ház­tájiban a négy koca, meg a ma­lacok és süldők mellett. — No, de igyunk is. mert ki­szikkadunk — indítványozta Ró­zsa Sándor, s ennek megtörténte után jókedvre kerekedve, dúdolni kezdte régi kedvenc nótáját: „Amoda a bokor mellett, három juhom hatot ellett. Van már juhom, van bárányom, szerethetsz már kisangyalom...’’ Azzal az elhatározással búcsúz­tunk el, hogy néhány hét múlva ismét ellátogatunk Füzesgyarmat­ra, megtudni, hogy Rózsa Sándor megnyerte vagy elbukta-e a foga­dást. Kukk Imre Doinbcíjyházi dohányosok Az idén 25 holdon termelnek dohányt a dombegyházi Petőfi Tsz-ben. A palántáláshoz nemré­gen láttak hozzá, főleg fürgekezíí asszonyok. Tavaly hasonló terü­letről átlag 10 mázsa termést ta­karítottak be. Az idén ezt az át­lagot jóval meg akarják tetézni. Minden bizonnyal sikerül is, mert nagyon szépen fejlett palántát ültetnek ki a jól előkészített ta­lajba. Bár jó messziről s lajttal hordják a vizet, s a gyakori eső­zés miatt elég nedves a föld, mégis jól meglocsolják a palántá­kat, hogy biztosan megfakadja­nak. Azt mondják az asszonyok, hogy már belelendültek a munká ba, mert 10 holdba paradicsomot 10 holdba pedig paprikát palán­tának ki. Sikeres újítások Az Orosházi Barnevál dolgozói 1963-ban 37 újítást nyújtottak be, melyből a vállalat 14-et elfogadott és nyolcat bevezetett. Ezek együt­tes gazdasági eredménye egy év alatt 175 ezer forint. Az idén kilenc újítási javaslat­ból, eddig már 2-őt elfogadót a vál­lalat. Jelentős Kocsis János mér­nök konstrukciója, amely a bel­földi szállításnál alkalmazott to­jásdobozok elvágását és lezárását gépesíti és mentesíti a dolgozókat a nagyobb fizikai erőkifejtéstől. Ezzel a szerkezettel előzetes szá­mítások szerint egy óv alatt a tojásfeldolgozó üzemben 11 ezer forint megtakarítás érhető el. Az újítást iparági szinten való alkal­mazásra a Baromfiipari Országos Vállalatnak is elküldték. Autósok! , Kirándulók, turisták figyelem! Ha Budapestről Békéscsabára vagy Békéscsabáról Budapestre utazik, vagy kirándulás alkalmából FELTÉTLEN KERESSE FEL A SZARVASI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET CSABAI ÜTI ARANYKALÁSZ FALA­TOZÓJÁT (Örménykút és Szarvas között), ahol frissensültek, hideg-meleg ételek, jégbehűtött frissítő italok, fagylalt és cukrászsütemény-külön­legességek, valamint presszókávé minden időben kapható! VÁRJA KEDVES VENDÉGEIT ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁN A SZARVASI FMSZ VEZETŐSÉGE x

Next

/
Oldalképek
Tartalom