Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-17 / 114. szám

Csillagot rajzolni is bűn volt | Csendes vetélytársak | Verseny után | KÖRÖSTÁJ | Család1—otthon | Hűvös éjszaka A munka elemzéséről Szocialista brigádvezetők értekezlete Gazdasági és pénzügyi rendsze­rünk az ipari és mezőgazdasági üzemeket anyagilag is érdekeltté teszi a termelés mutatóinak ál­landó javításában. Az önálló el­számolás lényegében azt a célt szolgálja, hogy a vállalatok az államtól kapott eszközökkel a központi terv mind gazdaságo­sabb teljesítésére törekedjenek, s ennek végrehajtását hónapról’hó­napra, negyedévről -negyedévre fi­gyelemmel tudják kísérni. Más szóval úgy teljesítsék a tervet, hogy abból a népgazdasági érdekek kielégítése mellett maguknak is minél nagyobb hasznuk származ­zon. Az anyagi ösztönzés ugyanis éppen abban van, hogy a köz­ponti terv keretein belül önállóan gazdálkodó vállalatok jövedelme­zőségük fokozása útján tudják csak elérni, hogy növekedjen vál- . lalati tiszta jövedelmük, fejleszté­si alapjuk, igazgatói alapjuk (amely különböző díjazásokra, a munkaverseny jutalmazására stb. fordítható), s nem utolsó sorban nyereségrészesedésük, amelyből — a megszabott feltételek között — az üzem valamennyi dolgozójá­nak jut. A gazdaságos termelés fő kö­vetelménye, hogy a vállalatok a rendelkezésükre álló alapokat — mindenek előtt a termelési alapot — úgy használják fel, hogy a ter­melés költségeire fordított kiadás negyedévről negyedévre kisebb legyen a munka által e ciklusban létrehozott összértéknél. Hogy ez az elv érvényesüljön, elengedhe­tetlen a termelés alakulásának állandó elemzése. Amikor a VIII. pártkongresszus, s azóta is a megyei, járási és városi tanács­kozások előadói arra hívják fel a figyelmet, hogy javítani kell a gazdasági-műszaki vezetés színvo­nalát, ez alatt lényegében a vál­lalatok — mondjuk ki —tudomá­nyos irányítását követelik a gaz­dasági vezetőktől, amely' nem más, mint a termelésnek közgaz­dász szemmel való figyelemmel kísérése és irányítása. Közhelynek tűnhet, hogy ma már nem lehet eredményesen ve­zetni egy vállalatot öt-tíz vagy ti­zenöt éves módszerekkel. Mindert elismerés azokat az úttörő igazga­tókat illeti, akik az államosítások után képzetlenül is csupán szak­mai rutinra támaszkodva vállal­ták, hogy élére állnak az üzemek­nek, s biztosították a nagy fordu­latot követő években a zökkenő- mentes termelést. A növekvő feladatok, maga az élet azonban ma már azt követeli, hogy a szakmabeli gyakorlatot múlhatatlanul szükséges párosíta­ni az elméleti tudással, amely tudományos közgazda- sági szemlélettel vértezi fel a vezetőt. Ezt a követelményt mind­inkább felismerik megyénkben, s nem véletlen, hogy a gazdasági vezetők közül annyian tanulnak jelenleg is magasabb fokú iskolá­kon, amelyeken megszerezhetik a vezetés színvonalának emeléséhez szükséges ismereteket. Fentebb említettük: az élet kö­veteli az irányítás magasabb szín­vonalát. A szocializmus gazdasá­gi törvénye, hogy a dolgozok életkörülményeinek állandó javí­tása végett évről évre emelked jen a munka termelékenysége. De ez a feltétele annak is, hogy a kapi­talizmussal folytatott békés ver­senyből a mi rendszerünk kerül­jön ki győztesen. A gazdasági tör­vények azonban az emberek te­vékenysége útján teljesednek ki és ismeretük elősegíti, hogy tu­datosan gyorsítsuk a fejlődést. Ennek módja a munka szakadat­lan elemzése. Egy üzem — akár ipari, akár mezőgazdasági — csak úgy lehet nyereséges, ha az általa előállí­tott termek önköltsége jóval ki­sebb, mint az ára. Következés­képpen: éppen az önköltség ál­landó csökkentése útján érhető el az árak szintjének leszállítása is. Ám sok esetben — főleg a mező- gazdaságban — a termelés költ­sége egyes üzemágakban túlzot­tan magas, s nem teszi lehetővé a nyereséges gazdálkodást. Az iparban pedig annak az elvnek a megvalósítása halad döcögősen, hogy a termelés növelésének két­harmada termelékenységből szár­mazzon. Az esetek többségében azonban — s itt ismét elsősorban a termelőszövetkezetek gyakorla­tára utalunk — a gazdasági veze­tők meg sem nézik miért magas az önköltség, milyen tényezők okozzák ezt? Nem elemzik az adott termelési ágban a munkát, tehát nem is tudnak rájönni, hogy hol, miben és milyen eszkö­zökkel lehetne csökkenteni az önköltséget, növelni a munka ter­melékenységét ^ Pedig sok lehetősége volna en­nek, ha elemeznénk a helyzetet. Az önköltség általában a követ­kező főbb összetevőkből áll: a ter­melésben felhasznált anyag (ta­karmány stb.) értéke; az amorti­zációs költségek (gépek, épületek, szerszámok elhasználódásánaik fo­ka és leírása); a munkások, alkal­mazottak bérei, járulékai; szállí­tási és egyéb költségek. Dehát, hogyan tudja megállapítani az a gazdasági vezetőség, amelyik nem kutatja ezek alakulását, hogy bi­zony erre és erre indokolatlanul magas összeget fizetünk ki, lehet­ne másképpen, olcsóbban is csi­nálni. Hogyan tehetnek hathatós és a sajátságokhoz alkalmazkodó nem pedig kapásból vett Intézke­déseket olyan helyeken, ahol nem elemzik a munkát és ezért nem is tudják megállapítani, hogy. ná­lunk a termelékenység növelését elsősorban az anyag (vagy takar­mány) takarékosabb felhasználá­sával, a gépek kapacitásának jobb kihasználásával, a régi módsze­rek helyett újak bevezetésével stb. lehet előmozdítani... A vezetés színvonalának javítá­sát pedig el sem lehet képzelni a fentiek megvalósítása nélkül. Az ilyen elemzés kihat az egész ter­melőegység munkájára, mert a dolgozók előtt világossá teszi a feladatokat, tisztábbá a kitűzött cél elérésének útját, és ez növeli is felelősségérzetüket a maguk munkaterületén. Varga Dezső a Békéscsabai Fíitőházban Vörös selyemzászlót kapott Moszkvából a 24 tagú Magyar—Szovjet Barátság brigád Pénteken délután teljesen meg­telt a Békéscsabai Fűtőház ebéd­lőterme mozdonyvezetőkkel, fű­tőkkel, lakatosokkal, szerelőkkel, műszaki dolgozókkal. Tizenhét szocialista brigj|d több mint 170 tagja részvételével brigádértekez­letet tartottak — a szovjet nép életéről rendezett képkiállítás megtekintése után. A fűtőház ta­valyi és idei eredményeit Lóki Béla, a fűtőház főnöke elemezte. Kiemelte azt, hogy a munkaver­seny nagyban hozzájárult a jó eredmények eléréséhez. Vázolta az új feladatokat, s további oda­adó munkára buzdította a brigá­dokat. A fel szólal ások mán. Pankotai István, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára ünnepé­lyesen átadta a 24 tagú Magyar— Szovjet Barátság szocialista bri­gád vezetőjének, Balázs Bélának azt a vörös selyemzászlót, melyet a moszkvai Mérőműszerek Szere- lőüzeménék egyik kiváló brigádja küldött Békéscsabára. A békés­csabai brigád hamarosan felveszi a kapcsolatot a moszkvaiakkal. A brigádértekezlet után a MÁV kultúrotthonában . jó hangulatú brigád-vacsorát rendeztek. Itt bú­csúztatták el a hosszú szolgálat után nyugalomba vonuló Dénes Istvánt, Pintér Kálmánt és Bényei Pált. Jó egészséget kívántaik nyugdíjas életükhöz és értékes ajándékokat adtak át mindhár­mójuknak. Harminchárom tsz csatlakozott a kukorica és lucernamag termelési versenyhez Áprilisban két versenyfelhívás is megjelent lapunkban. A füzese gyarmati Vörös Csillag Termelő- szövetkezet a lucernamag- és a szénatermesztési versenyre hívta fél megyénk szövetkezeteit. „Az állatállomány fehérje ta­karmányának biztosítása és a termelőszövetkezetek jövedelmé­nek növelése, valamint a hazai és export lucernáimé biztosítása végett — írják többek között — a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet lucernamag- és szénatermesztési versenyre hívja megyénk valamennyi ter­melőszövetkezetét. A Vörös Csil­lag Tsz vállalja, hogy az idén 325 hold kapás lucematerületről át­lag 160 kiló, 350 hold sűrű soros luapmából pedig átlag 120 kiló luoernamagot értékesít. Emellett kapáslucemából holdanként 20, Sűrű soros lucernából pedig hol­danként 30 mázsa átlag szénater­mést takarít be.”... Vállalásainak teljesítése érdekében pontokba foglalja a tennivalókat. Az eleki Lenin Termelőszövet­kezet jelszava: „Az idén érjük el megyei szinten a 20 mázsás sze­mes kukorica átlagtermést.” Mind­két szövetkezet kérte, megyénk ter_ melőszövetkezeteit, csatlakozzanak e mozgalomhoz. A válasz nem késett. Eddig har­minchárom szövetkezet, többek között a békéscsabai Petőfi, a Le­nin, a füzesgyarmati Aranykalász, a Május 1, a végegyházi Szabad­ság, a mezőberényi Aranykalász, a kamuti Béke, az orosházi Űj Élet, a tótkomlósi Haladás Tsz csatla­kozott a felhíváshoz, hogy csak a nagyokat említsük. De igen szép számmal vannak a versenyben részt venni kívánók között a ki­sebb tsz-ek is. „Világkiállítás 1964.” Képünk a New Yorkban megrendezett világkiállításon készült. A szökő­kutak parádéját és a nagyszerű tűzijátékot ábrázolja. BÉKÉS HEGYEI Világ proletárjáig egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. MÁJUS 17., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom