Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-17 / 114. szám
Csillagot rajzolni is bűn volt | Csendes vetélytársak | Verseny után | KÖRÖSTÁJ | Család1—otthon | Hűvös éjszaka A munka elemzéséről Szocialista brigádvezetők értekezlete Gazdasági és pénzügyi rendszerünk az ipari és mezőgazdasági üzemeket anyagilag is érdekeltté teszi a termelés mutatóinak állandó javításában. Az önálló elszámolás lényegében azt a célt szolgálja, hogy a vállalatok az államtól kapott eszközökkel a központi terv mind gazdaságosabb teljesítésére törekedjenek, s ennek végrehajtását hónapról’hónapra, negyedévről -negyedévre figyelemmel tudják kísérni. Más szóval úgy teljesítsék a tervet, hogy abból a népgazdasági érdekek kielégítése mellett maguknak is minél nagyobb hasznuk származzon. Az anyagi ösztönzés ugyanis éppen abban van, hogy a központi terv keretein belül önállóan gazdálkodó vállalatok jövedelmezőségük fokozása útján tudják csak elérni, hogy növekedjen vál- . lalati tiszta jövedelmük, fejlesztési alapjuk, igazgatói alapjuk (amely különböző díjazásokra, a munkaverseny jutalmazására stb. fordítható), s nem utolsó sorban nyereségrészesedésük, amelyből — a megszabott feltételek között — az üzem valamennyi dolgozójának jut. A gazdaságos termelés fő követelménye, hogy a vállalatok a rendelkezésükre álló alapokat — mindenek előtt a termelési alapot — úgy használják fel, hogy a termelés költségeire fordított kiadás negyedévről negyedévre kisebb legyen a munka által e ciklusban létrehozott összértéknél. Hogy ez az elv érvényesüljön, elengedhetetlen a termelés alakulásának állandó elemzése. Amikor a VIII. pártkongresszus, s azóta is a megyei, járási és városi tanácskozások előadói arra hívják fel a figyelmet, hogy javítani kell a gazdasági-műszaki vezetés színvonalát, ez alatt lényegében a vállalatok — mondjuk ki —tudományos irányítását követelik a gazdasági vezetőktől, amely' nem más, mint a termelésnek közgazdász szemmel való figyelemmel kísérése és irányítása. Közhelynek tűnhet, hogy ma már nem lehet eredményesen vezetni egy vállalatot öt-tíz vagy tizenöt éves módszerekkel. Mindert elismerés azokat az úttörő igazgatókat illeti, akik az államosítások után képzetlenül is csupán szakmai rutinra támaszkodva vállalták, hogy élére állnak az üzemeknek, s biztosították a nagy fordulatot követő években a zökkenő- mentes termelést. A növekvő feladatok, maga az élet azonban ma már azt követeli, hogy a szakmabeli gyakorlatot múlhatatlanul szükséges párosítani az elméleti tudással, amely tudományos közgazda- sági szemlélettel vértezi fel a vezetőt. Ezt a követelményt mindinkább felismerik megyénkben, s nem véletlen, hogy a gazdasági vezetők közül annyian tanulnak jelenleg is magasabb fokú iskolákon, amelyeken megszerezhetik a vezetés színvonalának emeléséhez szükséges ismereteket. Fentebb említettük: az élet követeli az irányítás magasabb színvonalát. A szocializmus gazdasági törvénye, hogy a dolgozok életkörülményeinek állandó javítása végett évről évre emelked jen a munka termelékenysége. De ez a feltétele annak is, hogy a kapitalizmussal folytatott békés versenyből a mi rendszerünk kerüljön ki győztesen. A gazdasági törvények azonban az emberek tevékenysége útján teljesednek ki és ismeretük elősegíti, hogy tudatosan gyorsítsuk a fejlődést. Ennek módja a munka szakadatlan elemzése. Egy üzem — akár ipari, akár mezőgazdasági — csak úgy lehet nyereséges, ha az általa előállított termek önköltsége jóval kisebb, mint az ára. Következésképpen: éppen az önköltség állandó csökkentése útján érhető el az árak szintjének leszállítása is. Ám sok esetben — főleg a mező- gazdaságban — a termelés költsége egyes üzemágakban túlzottan magas, s nem teszi lehetővé a nyereséges gazdálkodást. Az iparban pedig annak az elvnek a megvalósítása halad döcögősen, hogy a termelés növelésének kétharmada termelékenységből származzon. Az esetek többségében azonban — s itt ismét elsősorban a termelőszövetkezetek gyakorlatára utalunk — a gazdasági vezetők meg sem nézik miért magas az önköltség, milyen tényezők okozzák ezt? Nem elemzik az adott termelési ágban a munkát, tehát nem is tudnak rájönni, hogy hol, miben és milyen eszközökkel lehetne csökkenteni az önköltséget, növelni a munka termelékenységét ^ Pedig sok lehetősége volna ennek, ha elemeznénk a helyzetet. Az önköltség általában a következő főbb összetevőkből áll: a termelésben felhasznált anyag (takarmány stb.) értéke; az amortizációs költségek (gépek, épületek, szerszámok elhasználódásánaik foka és leírása); a munkások, alkalmazottak bérei, járulékai; szállítási és egyéb költségek. Dehát, hogyan tudja megállapítani az a gazdasági vezetőség, amelyik nem kutatja ezek alakulását, hogy bizony erre és erre indokolatlanul magas összeget fizetünk ki, lehetne másképpen, olcsóbban is csinálni. Hogyan tehetnek hathatós és a sajátságokhoz alkalmazkodó nem pedig kapásból vett Intézkedéseket olyan helyeken, ahol nem elemzik a munkát és ezért nem is tudják megállapítani, hogy. nálunk a termelékenység növelését elsősorban az anyag (vagy takarmány) takarékosabb felhasználásával, a gépek kapacitásának jobb kihasználásával, a régi módszerek helyett újak bevezetésével stb. lehet előmozdítani... A vezetés színvonalának javítását pedig el sem lehet képzelni a fentiek megvalósítása nélkül. Az ilyen elemzés kihat az egész termelőegység munkájára, mert a dolgozók előtt világossá teszi a feladatokat, tisztábbá a kitűzött cél elérésének útját, és ez növeli is felelősségérzetüket a maguk munkaterületén. Varga Dezső a Békéscsabai Fíitőházban Vörös selyemzászlót kapott Moszkvából a 24 tagú Magyar—Szovjet Barátság brigád Pénteken délután teljesen megtelt a Békéscsabai Fűtőház ebédlőterme mozdonyvezetőkkel, fűtőkkel, lakatosokkal, szerelőkkel, műszaki dolgozókkal. Tizenhét szocialista brigj|d több mint 170 tagja részvételével brigádértekezletet tartottak — a szovjet nép életéről rendezett képkiállítás megtekintése után. A fűtőház tavalyi és idei eredményeit Lóki Béla, a fűtőház főnöke elemezte. Kiemelte azt, hogy a munkaverseny nagyban hozzájárult a jó eredmények eléréséhez. Vázolta az új feladatokat, s további odaadó munkára buzdította a brigádokat. A fel szólal ások mán. Pankotai István, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára ünnepélyesen átadta a 24 tagú Magyar— Szovjet Barátság szocialista brigád vezetőjének, Balázs Bélának azt a vörös selyemzászlót, melyet a moszkvai Mérőműszerek Szere- lőüzeménék egyik kiváló brigádja küldött Békéscsabára. A békéscsabai brigád hamarosan felveszi a kapcsolatot a moszkvaiakkal. A brigádértekezlet után a MÁV kultúrotthonában . jó hangulatú brigád-vacsorát rendeztek. Itt búcsúztatták el a hosszú szolgálat után nyugalomba vonuló Dénes Istvánt, Pintér Kálmánt és Bényei Pált. Jó egészséget kívántaik nyugdíjas életükhöz és értékes ajándékokat adtak át mindhármójuknak. Harminchárom tsz csatlakozott a kukorica és lucernamag termelési versenyhez Áprilisban két versenyfelhívás is megjelent lapunkban. A füzese gyarmati Vörös Csillag Termelő- szövetkezet a lucernamag- és a szénatermesztési versenyre hívta fél megyénk szövetkezeteit. „Az állatállomány fehérje takarmányának biztosítása és a termelőszövetkezetek jövedelmének növelése, valamint a hazai és export lucernáimé biztosítása végett — írják többek között — a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet lucernamag- és szénatermesztési versenyre hívja megyénk valamennyi termelőszövetkezetét. A Vörös Csillag Tsz vállalja, hogy az idén 325 hold kapás lucematerületről átlag 160 kiló, 350 hold sűrű soros luapmából pedig átlag 120 kiló luoernamagot értékesít. Emellett kapáslucemából holdanként 20, Sűrű soros lucernából pedig holdanként 30 mázsa átlag szénatermést takarít be.”... Vállalásainak teljesítése érdekében pontokba foglalja a tennivalókat. Az eleki Lenin Termelőszövetkezet jelszava: „Az idén érjük el megyei szinten a 20 mázsás szemes kukorica átlagtermést.” Mindkét szövetkezet kérte, megyénk ter_ melőszövetkezeteit, csatlakozzanak e mozgalomhoz. A válasz nem késett. Eddig harminchárom szövetkezet, többek között a békéscsabai Petőfi, a Lenin, a füzesgyarmati Aranykalász, a Május 1, a végegyházi Szabadság, a mezőberényi Aranykalász, a kamuti Béke, az orosházi Űj Élet, a tótkomlósi Haladás Tsz csatlakozott a felhíváshoz, hogy csak a nagyokat említsük. De igen szép számmal vannak a versenyben részt venni kívánók között a kisebb tsz-ek is. „Világkiállítás 1964.” Képünk a New Yorkban megrendezett világkiállításon készült. A szökőkutak parádéját és a nagyszerű tűzijátékot ábrázolja. BÉKÉS HEGYEI Világ proletárjáig egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. MÁJUS 17., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM
