Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-17 / 114. szám

19«. május 17. 2 Vasárnap Csillagot rajzolni is bűn volt Megsárgult aktacsomó, külső lapjai szakadozottak. „Az áUam "s társadalom törvényes rendjé­nek erőszakos felforgatására irá­nyuló bűntett... miatt terhelt... és társai ellen indított bűnügy­ben a vizsgálati iratokat és bűn­jeleket a következő vádirat mel­lett teszem át.” Es a szegedi királyi ügyészségen (27 887/1937 k. ü. szám) 1937-ben szerkesztett vádirat lapjain meg­elevenedik egy monstre per. Az „idézendők” közül 120 vádlott volt, akik közül 38-an a szegedi börtönben „előzetes letartóztatás­ban” voltak. Ezenkívül tanúként megidéztek 7 rendőrt és 9 csend­őrt. Volt ezek közt őrmester, őrs- parancsnok, tisztihelyettes és al­hadnagy. Refrénként vonul végig a vád­irat lapjain: „A polgári állami és társadalmi rend megdöntése és a proletár-társadalmi osztály kizá­rólagos uralmának a létesítése” volt a vád alá helyezettek célja, ami az 1921. évi III. törvénycikk 1. § 1. bekezdésébe és 3. §-ának 1. bekezdésébe ütköző bűntett. S mit tartalmaz az indokolási rész? Kommunista nyomtatványokat „adtak át”, a Moszkvai Rádió ma­gyar nyelvű adását hallgatták, szemináriumokat tartottak vagy hallgattak. A vizsgálat során „va­lamennyi terhelt nyomozati val­lomását visszavonta”, mert „a nyomozó csendőrök tettleg bántal­mazták, s így kényszerítették a beismerő vallomás megtételére.” Ez az indok „megcáfoltalak mu­tatkozik”, mert „sem erőszakkal, sem fenyegetéssel senki sem kény- szefítette” őket, „minden kény-’ szertől mentesen és önként ismer­ték be”. Ezt a vádirat azzal Hite­lesíti, hogy a törvényszéki orvos megvizsgálta őket, s „egyik ter­helten sem találtatott oly sérülés vagy annak nyoma, amelyből az általuk leírt bántalmazásuk tény­leges megtörténtére lehetne kö­vetkeztetni.” Különben, ha már erről van szó, ma is élnek még azok közül, akik jól emlékeznek, hogy az ak­kor még Szarvason lakó Lakos Lajos szíjgyártó (a 45-ös sor­szám alatti „idézendő”) harakirit követett el a csendőrlaktanyában. Erre igaz senki nem beszélte rá, de míg addig jutott, hogy felmet- sze a hasát, „találtatott” volna olyan „nyom”, amit a törvényszé­ki orvos nem talált. Különben La­kos Lajost magam is ismertem, mint a ma is Szarvason élő Korbely Mihályt, aki az „idézen­dők” névsorában az 50. sorszám alatt szerepel. Az bizonyos, hogy sem Lakos, líiííii Ili sem Korbely, a 120 vádlott közül egyik sem imádta a „polgári ál­lami és társadalmi rend”-et, a 30- as évek elején dívó napi 80 fillé­res ínségmunkát. És még sok-sok ezren, akik ekkor nem ültek a vádlottak padján, „csupán” az ín_ ség fojtogatta őket. Dokumentjaim között hever a ma is Szarvason élő Molcsán János 6,5x10 cm-es 10 lapos jegyzetkönyve, (borítólapja csak az első van már meg), mely­be 193(Mól 1938-ig jegyezte fel évi összkeresetét. 1930-ban 474 pengő 50 fillért keresett, kö­vetkező esztendőre maradt adóssága 36 pengő. 1938-ban kere­sett 679 pengőt, adós­sága maradt 118 pen­gő a következő esz­tendőre. Hogy teljes legyen a kép, vegyünk olyan esztendőt is, ahol ki van mutatva az őröltetett búza is. Pénzt keresett 1932- " ben 363 pengő 77 fil­lért, adóssága maradt a következő évre 6 pengő; búzát őrölte. "y:$ tett 11 múzsa 28 kilót. . Ebből kellett eltarta­nia nyolc tagú család­ját. Más nem volt még ekkor keresőké­pes a csodádban. És egy pár hasított bőrű bakancs 5— 6 pengőbe került. Ezrek, százezrek éltek így — és csodákra nem várhattak. S egy kimondott szó, lenyomtatott mon­dat, amely másfajta életet ígért, reménységgé kristályosodott ben­nük. A sok szó, a sok mondat pe­dig nagy akarássá formálódott. Ezért hallgatták — ha lehtőséget találtak rá — a Moszkvai Rádió magyar nyelvű adásait, ezért ol­vasgatták sokan Táncsicsnak a szocializmusról szóló munkáját, és mindent, ami kezükbe került. Meg is jegyzi a vádirat, hogy van­nak olyan nyomtatványok, „ame­lyek csupán közvetve szolgálják a kommunista agitácdót, tartalmuk súlyos izgatást tartalmaz a polgá­ri, a papi társadalmi osztályok ellen ... „alkalmasak arra, hogy a vagyontalan osztályokhoz tarto­zókban gyűlöletet keltsen”. A Moszkvai Rádió adásairól meg­jegyzi a vádirat: „Az előadások tartalma megállapítható nem volt, mégis abból a köztudomású tény­ből, hogy ezen előadásoknak az idegen államok munkásságának forradalmasítását célozzák... ak­ként/ hogy az orosz szovjet köz­társaság társadalmi és gazdasági helyzetét igyekszik összehasonlí­tás útján előnyösebb színben fel­tüntetni a nyugati államok hely­zetével ... ezen előadások meg­hallgatása szintén a kommunista propaganda fokozásának... egyik eszköze volt.” A burzsoá államgépezet csak Friss Üjságot szeretett látni „a va­gyontalan osztályokhoz tartozók” kezében. Az 1921. évi III. tör­vénycikk 1. §-ának 1. bekezdésébe és a 3. § 1. bekezdésébe ütköző cselekménynek számított Ehren- burg: Polgárháború Ausztriában című művének olvasása is. Ez is a C/ Mélyüli a magyar—csehszlovák barátság j n Közületek munkaerőigénye AzíEM 44. sz. AU. Építőipari válla­lat azonnal felvesz budapesti munka­helyekre — Jó kereseti lehetőséggel — kőműves szakmunkásokat, férfi segéd­munkásokat, EM-vlzsgával rendelkező könnyflgépkezelőket, női segédmun­kásokat kőművesek mellé (18 éven fe­lül) és kubikosokat. Munkásszállást, napi kétszeri étkezést és munkaruhát biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazo­lás, szakmunkásoknak szerszám szük­séges. Jelentkezés: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 13—15, földszint. 172 Agronómust technikumi végzett­séggel, mélyépítési technikust technikumi végzettséggel és mély­építési munkavezetőt felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés írásban, részletes ön­életrajz csatolásával Talajjavító Vállalat Digózó Kirendeltsége, Szarvas, Budai Nagy Antal utca 5. 3512 Azonnali belépéssel felveszünk sta­bil vizsgával rendelkező kazánfűtőt. Munkásszállást és étkezést biztosí­tunk, ezenkívül minden héten egy fizetett pihenőnapot adunk. 60080 Helyi munkáinkhoz parképítésben jártas dolgozókat és kubikosokat al­kalmazunk. Fizetés megegyezés sze­rint. Vidékieknek munkásszállást biz­tosítunk. Kertészeti és Köztisztasági Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 1. 24 Felveszünk fejőgulyásokat, fizetés megegyezés szerint. Otlköltséget fel­vétel esetén térítünk. Cím: Arany­kalász Tsz, Vésztő. 104 A Felsőnyomási Állami Gazdaság (Telekgerendás) hálózati villanyszere­lőt keres. Jelentkezés a gazdaság fő­mérnökénél. x A 8. számú AKÖV felvételre keres érettségizett nőket és férfiakat for­galmi szolgálattevői munkakörbe. Je­lentkezés: Békéscsaba, Tanácsköztár­saság útja 77. 98529 Az Újkígyós! Földművesszövetkezet azonnali belépéssel felvesz végzett gyors- és gépírót meghatározott mun­kaviszonnyal, egyéves Időtartammal egyhónapos próbaidővel. Jelentkezni az Üjkígyési Fmsz központi Irodáján. ' 48 bűnjelek közt volt. És bűnjelként csatoltak egy szovjet csillag-raj­zot is. Amilyen reménységet táp­lált a nincstelenekben a ceruzá­val rajzolt szovjet csillag, olyan gyűlöletet fakasztott fel a hatalom uraiban és kiszolgálóiban. Félel­metessé dagadt előttük Táncsics, Ehrenburg szavai, a ceruzával raj­zolt csillag és minden, ami re­ményeket keltett az ínségmunká­sokban. Ezért készült a 27 887/ 1937. k. ü. számú vádirat a sze­gedi királyi ügyészségen huszon­hét évvel ezelőtt. Megsárgult, külső lapjai szakadozottak, betűi is halványodnak, mint ahogyan bennünk is halványodik a régi idők embertelensége... Cserei Pál Lelkes hangulatú magyar— csehszlovák barátsági estet rende­zett pénteken, május 15-én este, a békéscsabai IV. kerületi népfront­bizottság az MSZMP kerületi székházában. Az esten a szavala­tok valamint Kendra Jánosnak, a népfront városi bizottságának titkára által megtartott beszéde után dr. Rudolf Holcsik, a Cseh­szlovák Kultúra igazgatója emel­kedett szólásra. Csehszlovák nyel. ven elmondott beszédében méltat­ta a magyar és a csehszlovák nép politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlődését, nagy­szerű eredményeit. Békéscsaba IV. kerületében él- sőízben rendeztek ilyen barátsági estet s az a meggyőződés alakult ki mind a kerület vezetőiben, mind a kerület résztvevőkben, hogy érdemes is, szükséges is, mert a IV. kerületiek is mindjob­ban megakarnak ismerkedni a testvéri népek eredményeivel, ter­veivel. Tájértekezleteken tanácskoznak a szocialista brigádok vezetői A MEDOSZ megyei bizottságán jelenleg még feldolgozás alatt áll a szocialista brigádmozgalom múlt évi tapasztalatairól gyűjtött anyag. Az egyes üzemek, vállala­tok szakszervezeti bizottságainak jelentéséből azonban már,kitűnik, hogy a termelési tanácskozások rendkívül szigorú mércével ítél­ték oda a Szocialista brigád címet. A múlt esztendőben a mezőgazda, sági üzemekből 187 brigád neve­zett be a versenybe, közülük mindössze 67 brigád kapta meg a címet. A MEDOSZ megyei bizottsá­gán úgy határoztak, hogy május 19-től 24-ig a versenybe nevezett brigádok vezetőit é» a szakszerve­zeti bizottságok titkárait tájérte­kezletre hívják megyénk hat kü­lönböző városában és községé­ben. Taggyűlést tartott a KIOSZ gyulai járási helyi csoportja Május 14-én, este a gyulai KIOSZ járási helyi csoportja tag­gyűlést tartott Béke sugárúti he­lyiségében. Nemcsak a város kis­iparosai, hanem a járási községi kisiparosok is szép számmal meg­jelentek. Sós Ferenc, a KIOSZ Országos Központjának instrukto­ra előadásában hangsúlyozta, hogy fejlődésünk során ma is és a jövőben is szükség van a kisiparo­sok munkájára. Főleg a lakosság igényeinek kielégítése szempont­jából. Ezt követően Varga József, a KIOSZ járási helyi titkára tar. tott beszámolót. A hosszú órákig tartó taggyűlésen a kisiparosok a többi között kérték a hozzászó­lásaikban, hogy az anyagkiutalás folyamatosabb legyen a jövőben, mert, ha a kellókellátás alkalom- szerű, a kisiparos sem tudja elvé­gezni munkáját a tervezett időre. 0 forradalom békés útjának lehetőségéről Amint a tudományos szocia­lizmus megfogalmazta a szocia­lista forradalom célját, nyomban felvetődött a hozzá vezető utak kérdése is. Ezzel kapcsolatban Marx és Engels a kispolgári jobb- és baloldali nézetekkel folytatott vitájukban a társadal­mi viszonyok és az osztályhar­cok elemzése alapján először is kimutatták, hogy az utak és a módszerek fetisizálása megen­gedhetetlen, mert azok mindig az adott helyzettől függnek. Másrészt a forradalom tartalmát nem a módszerek szabják meg. A szocialista forradalom feladata a burzsoázia megdöntése és a proletárdiktatúra megteremtése, következésképpen, ha ez megtör­ténik, szocialista forradalom megy végbe, függetlenül a mód­szerektől. Továbbá, a társadalmi viszonyok és az osztályharc vizs­gálata azt bizonyítja, hogy van­nak helyzetek, amikor a fegyve­res felkelés elkerülhetetlen, de lehetnek olyan helyzetek is, amikor lehetőség nyílik békés úton megdönteni a burzsoáziát, aj fegyveres felkelői viszont ku­darcra van ítélve/ Végül, ha a proletariátusnak módjában áll választani a polgárháború és a békés út között, természetszerű­en az utóbbihoz kell ragaszkod­nia, mert a legkisebb vér- és anyagi áldozatokkal jár, és mert a legszélesebb tömegek számára megkönnyiti a szocialista átala­kulást. Később Lenin újabb tények­kel bizonyította, hogy amennyi­ben az erő ( a tömegek többsége, a fegyver) a forradalom oldalán van s ezért a burzsoázia képte­len fegyveres ellenállásra, a pro­letariátus a forradalmi erőszak békés eszközeivel is megragad­hatja a hatalmat. E lehetőség létrejöttének elősegítése tehát egyenesen feladata a kommunis­ta pártnak. Lenin az 1905—1907- es olaszországi polgári demok­ratikus forradalomban kidolgoz­ta azt a politikát, amelynek a proletariátusra rákényszerített fegyveres felkelés győzelme után biztosítania kellett volna a for­radalom békés továbbfejlődését. Az 1917-es februári forradalom után részletesen kifejtette a for­radalom békés továbbfejleszté­sének programját, amelyben a demokratikus feladatok (béke, föld, nemzeti önrendelkezés) kö­vetkezetes megoldását összekap­csolta a szocialista forradalom végrehajtásával és kihangsú­lyozta a tömegek közötti szívós tel világosító-szervező munka fontosságát, valamint, a gazdasá­gi és politikai előrehaladás foko­zatosságának elvét. /1917 szep­temberében ismételten aláhúzta, hogy ha csak egy százalék re­mény is van rá, meg kell kísé­relni a fegyveres összecsapás el­kerülését, és békés úton kell megvívni a szocialista forradal­mat. A burzsoázián múlott, hogy a munkásosztály végül is fegy­veres harcban döntötte el a ha­talom kérdését. A történelem azóta minden tekintetben igazolta a forrada­lom marxista—leninista politi­káját. 1919-ben a magyar ural­kodó osztályok saját gyengesé­güknél és a forradalom erejénél fogva fegyveres ellenállás nélkül voltak kénytelenek átengedni a hatalmat a proletariátusnak. A második világháború után Ma­gyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK-ban és Romániában békés úton győ­zött a szocialista forradalom, né­hány más országban (Kínában, Jugoszláviában) pedig fegyveres harcokban. Történelmi tény te­hát, hpgy a szocialista világrend- szer egyes országai fegyveres felkelésben, polgárháborúban, mások viszont békés úton szület­tek meg. Ma már teljesen nyil­vánvaló, hogy korunk leghatal­masabb ereje, a szocialista vi­lágrendszer nem jöhetett volna létre, ha a megteremtő forradal­mak vezetői hűtlenek lettek vol­na a marxizmus—leninizmushoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom