Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

MM. május 1. 2 Péntek Jelentősen növekedett megyénk lakosságának jövedelme az elmúlt évben A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei . Igazgatóságának előterjesztése alapján április 28- án tárgyalta a megye lakosságá­nak 1963. évi vásárlóerő-mérle­gét. Az előterjesztés szerint az elmúlt év folyamán a korábbi éveket meghaladó mértékben nö­vekedett a lakosság készpénze, 1963-ban a bérből élők jövedel­mének emelkedése 9.8, a paraszt­ságé pedig 7,1 százalékos volt. Az egy főre eső emelkedés még ennél is magasabb, mivel megyénk la­kosságának csökkenése mellett következett be a jövedelmek emelkedése. A dolgozók létszáma a mezőgaz­daságban csökkent, az iparban viszont jelentősen emelkedett. Űj munkahelyek biztosítottak elhe­lyezkedési lehetőséget a fiatal munkaerőknek és a nőknek. A megyén belüli növekvő elhelyez­kedési lehetőségek ellenére a me­gyéből kijáró dolgozók száma változatlanul 13 ezer főre tehető. Ezzel szemben a mezőgazdaság­ban, különösen a betakarítási munkáknál a korábbi éveknél nagyobb számú, más megyéből szerződött idénymunkást kellett foglalkoztatni. A lakosság 1963. évi jövedelmét teljes egészében nem költötte el, mivel a befizetések csak 6,7 szá­zalékkal magasabbak az előző évi­nél, viszont igen jelentős volt a lakosság tartalékainak, elsősorban a takarékbetétállománynak 100 millió forintot meghaladó, 25 szá­zalékos emelkedése. A bérek 110 millió forinttal emelkedtek Megyénkben a munkabéreknél mutatkozó emelkedés meghaladja az országos előirányzatot, azonban indokolt és a kormányzat célki­tűzéseinek megfelelően, megyénk fokozott iparosítását bizonyítja. Például: a Békéscsabai Konzerv­gyár 1962. évben, indulásakor 12 millió forint bért fizetett ki, 1963- ban a termelés bővülése következ­tében a bér felhasználás 22 milli­óra emelkedett Az Orosházi Üveggyár annak ellenére, hogy csak a IV. negyedévben kezdett termelni, 5 millió forint bért fi­zetett ki. Az építőipar bérfelhasz­nálása is 10 millió forinttal ha­ladja meg az 1962. évit. Az Autó- közlekedési Vállalatnál a kapaci­tásbővítés 5 millió forintos bérnö­vekedést eredményezett. Az élel­miszeriparban (cukorgyárak, ba­romfifeldolgozó vállalatok, ma­lomipar) nagyobb termelési fel­adatok elvégzése következtében 6 millió forinttal fizettek ki több bért 1963-ban, mint az előző év­ben. Az állami gazdaságoknál 11 millió forintot meghaladó bér- emelkedés következett be, mivel az 1962—63. év telén kifagyott őszi vetésű kalászosok helyett munkaigényesebb kapásnövénye­ket vetettek. A szövetkezeti bérek emelkedése is igen jelentős volt, csaknem 35 millió forinttal, (16 százalékkal) fizettek ki több bért megyénk kisipari, földműves- és termelőszövetkezetei 1963-ban, mint 1962. évben. A munkások átlagkeresetének emelkedése 4,8 százalékos volt és a sokszor tor­lódó munkák miatt 20 százalékkal több túlóra merült fel, mint az előző évben. A nyugdíjasok számának emel­kedése következtében 17,8 millió forinttal emelkedett a nyugdíjfi­zetések összege. Az SZTK-segé- lyek összege a szülési szabadság idejének meghosszabbítása követ­keztében megkétszereződött. A parasztság készpénz-jövedelme 84 millió forinttal emelkedett A kalászosokban az elemi ká­rok okozta kieséseket a parasztság a múlt év folyamán példamutató igyekezettel pótolta és ennek ered­ményeképpen 7,1 százalékkal ju­tott magasabb jövedelemhez. A legjelentősebb jövedelmi tényező a termelőszövetkezetektől rend­szeresen élvezett munkaegységjá­randóság. A folyamatos előlegezés 43 millió forinttal, a zárszámadási járandóság 28 millió forinttal, a földjáradók-kifizetések összege pedig közel kétmillió forinttal volt magasabb, mint az előző évben. A parasztság háztáji áruja ér­tékesítéséből származó bevételei 1963-ban 10,9 millió forinttal, (2,1 százalékkal) csökkentek. A gyümölcs-, zöldség-, tollértékesí- tés ugyan emelkedett, azonban ezek nem egyenlítették ki a ser­tésértékesítés csökkenése miatti kieséseket. Az állam továbbra is jelentős kedvezményekkel, takarmányjut­tatással, előlegekkel igyekszik ösztönzővé tenni a háztáji gazda­ságokban a szerződéses állatneve­lést és hizlalást. Az állam segít­sége azonban csak akkor lesz eredményes, ha a helyi szervek, a termelőszövetkezetek vezetősége és az állami gazdaságok vezetői is támogatják és lehetőségeket bizto­sítanak a háztáji gazdaságok ál­latállományának növelésére. A földművesszövetkezetek fel­vásárlása 1963-ban 1,2 százalék­kal emelkedett. A jobb naposcsi­beellátás következtében növeke­dett a baromfiállomány, a kedvező Röviden Az Országos Béketanács meg­hívására, a leszerelési hónap ese­ménysorozatára csütörtökön ha­zánkba érkezett dr. Vladimír Szi- mics, a Jugoszláv Jogászszövetség elnöke, az ENSZ jugoszláv tago­zatának elnöke és a jugoszláv Békeliga elnökségének tagja, va­Egy gyakorlott gép­és gyorsírónSt, | valamint építőipari számlák ellenőrzésében jártas dolgozót FELVESZ a Magyar Beruházási Bank Békés megyei Fiókja. 80447 lamint dr. Bogdan Babovics, a ju­goszláv nemzetközi politikai és gazdasági intézet tudományos munkatársa, a jugoszláv Békeli- iga nemzeti bizottságának tagja. • Csütörtökön a Magyar Parti­zánszövetség székházába látoga­tott el a Szovjet—Magyar Barát­ság Társaságának küldöttsége, amely M. N. Sarohinnak, a társa­ság elnöksége tagjának vezetésé­vel tartózkodik hazánkban. A vendégek, akik valamennyien részt vettek a második világhábo­rú idején a Magyarország felsza­badításáért vívott harcokban, megimerkedtek a partizánszövet­ség vezetőivel, továbbá magyar partizánok egy csoportjával, akik a Nagy Honvédő Háborúban a szovjet hadsereg katonáival együtt küzdöttek a fasizmus ellen. (MTI) terméseredmények folytán a zöld­ség-, gyümölcsfelvásárlás és a szakcsoportok (méhész, nyúlte­nyésztő) áruértékesítése. A pa- részére történő termény, és áru- felvásárlásából 20 millió forinttal nagyobb jövedelemben részesült 1963-ban, mint az előző évben. Különösen kukoricát vásároltak nagy mennyiségben a termelőszö­vetkezetek. Emelkedett az idegen megyék részére történő termény és áru- értékesítés is. Megyénk piacain, különösen a IV. negyedévben, iparvidékekről sok vásárló jelent meg. A kereskedelmi forgalom emelkedése 9 százalékos A lakosság növekvő jövedelmei­ből 9 százalékkal többet fordított áruvásárlásra, mint 1962-ben. A forgalom legjobban tüzelőanya­gokból emelkedett, 15,5 százalék­kal, de jelentős a vegyes iparcik­kek és élelmiszerek, valamint a vendéglátóipar forgalmának is a növekedése. Ruházati cikkekből az állami kereskedelemben 4,6 száza­lékkal, a földművesszövetlkezeti kereskedelemben 8,7 százalékkal forgalmaztak többet az előző évi­nél. A kereskedelem 1963. évi felké­szülése nem ítélhető kedvezőnek. Az elmúlt évben sok hiánycikk akadályozta a lakosság igényeinek maradéktalan kielégítését. Külö­nösen a tüzelőellátás tekintetében voltak nehézségek, de bútorból, kályhából, hűtőszekrényből, nagy motorkerékpárból, MOPED-ből, vízvezetékszerelési cikkekből sem volt kielégítő az ellátás. Az üzemélelmezés továbbfejlő­dött. A saját üzemi konyhák 15,4, az üzemélelmezési vállalat konyhái pedig 33 százalékkal nö­velték termelésűiket. Az igények növekedése folytán, különösen Békéscsabán, továbbra is problé­mát képez az étkezési igények ki­elégítése. A személygépkocsi-vá­sárlás tovább emelkedett. Me­gyénk lakossága 1962-ben 324 gépkocsit vásárolt 19 millió forint értékben, 1963-ban pedig 407 gép­kocsit 23,7 millió forint értékben. Tábor László MNB Békés megyei Igazgatóságának közgazdásza Jugoszláviai eszperantisták látogatása Orosházán, Tótkomlóson és Békéscsabán Szerdán délelőtt jugoszláviai eszperantisták tíz tagú csoport­ja érkezett megyénkbe, Nagy Lajosnak, a novisadi Magyar Szó munkatársának vezetésével. Mindannyian a novisadi „Marko Nc- sic” eszperantó csoport tagjai, újságírók, tisztviselők, munkások. Szerdán a megyei eszperantó szövetség vezetőinek társaságá­ban felkeresték az orosházi járási tanácsot, a gimnáziumot, a mű­velődési házat, a tótkomlósi Ifjúsági Házat és fürdőt. Csütörtökön a békéscsabai eszperantistákkal találkoztak a vendégek. Megtekintet­ték a város nevezetességeit, s ellátogattak szerkesztőségünkbe is. Az esti órákban folytatták tovább útjukat Budapestre. Tizenkét napos kőrútjuk során felkeresik Bécset és Grazot is. Túlteljesítették exporttervüket Az Orosháza és Környéke Há­ziipari Szövetkezet dolgozói az el­ső negyedévi tervüket 121 száza­lékra teljesítették. Kétmillió 700 ezer forint értékű árut állítottak elő, melynek 61 százaléka export­ra került, ami 30 százalékkal több az előirányzottnál. A szőnyegeket és kesztyűket mind nyugati orszá­gokba szállították. Áprilisban is­mét igen sok a megrendelés. Le­hetőség van a terv további túltel­jesítésére is. Az első negyedévben 100 asszonyt és leányt vett fel a szövetkezet, akik a kesztyűkötést és hímzést már betanulták. Az orosházi hímzésből 20 ezer forint értékű árura érkezett bel­földi megrendelés, de a mintákat nyugati országokban is kiállítják és így exportmegrendelésre is számítani lehet Szakszervezeti aktivisták kitüntetése Tegnap délelőtt bensőséges ünnepség színhelye volt a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának földszinti nagyterme. Lipták Pál, az SZMT megyei titkára tizenkilenc szakszervezeti aktivistának nyújtotta át a Szak- szervezeti Munkáért jelvény arany, ezüst, bronz fokozatát Aranyjelvénnyel tüntették ki Kiss János nyugdíjast, az Építő Szakszervezet békéscsabai cso­portjának vezetőségi tagját, Vágó Imre nyugdíjast, a HVDSZ me­gyei bizottságának aktivistáját, Ungor Etát, a Sarkad! Cukorgyár bérelszámolóját és Tarr Ferencet, a Gyulai Cementipari Vállalat igazgatóját Ezüstjelvényt kapott: Káté Béla, a Szórakoztató Zenészek Szak- szervezetének megyei titkára, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat dolgozója, dr. Lukács Emil, a megyei bíróság tanácsve­zető bírája, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, Molnár Pál, a Mezőko­vácsházi Járási Pedagógus Szak­szervezet titkára, a mezőhegy esi általános iskola tanára és Dömé- nyi Dezső, a Békéscsabai Sütőipa­ri Vállalat szakmunkása. A bronzjelvény tulajdonosa lett: Bencsik Mihály, a békéscsabai MÁV-fűtőház lakatosa, Szojka Lajos, a Vizesfási Állami Gazda­ság szakszervezeti bizottságának titkára, Sándor János, a Békés­csabai 1. számú Postahivatal osz­tályvezetője, Kóta Ferenc, a me­ző herényi pamutszövő főkönyve­lője, Szabó Károly, a békéscsabai forgácsoló asztalosa, Hajdács Er­zsébet, a szarvasi ÖRKI dolgozója, Varga György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának dolgo­zója, Geroly Józsefné, a békés­csabai ruhagyár munkaügyi osz­tályának dolgozója, Pető Lajos- né, a békéscsabai DÁV dolgozó­ja és Gondos Emőné, a békéscsa­bai rendelőin tézet adminisztráto­ra. A kitüntetetteknek a megyei pártbizottság jó kívánságait íno- kai János, a párt. és tömegszer­vezeti osztály munkatársa tolmá­csolta. HETVENÖTÖDIK MÁJUSI SEREGSZEMLE Hétvenötödször bontják ki a vö­rös május lobogóját szerte a vi­lágon. Hazánkban a történelmi 1919-es májust is beleértve hú­szadszor ünnepli a munkásosz­tály és az egész dolgozó nép má- jes elsejét, a nép hatalmának feltételei között. A szocializmus gyors előnyomulását jelzi, hogy az elmúlt hetvennégy májusi se­regszemléből negyvenhatot a vi­lág egyhatodán, a Szovjetunió­ban már a munkáshatalom sza­bad ege alatt ünnepeltek. Tizen­ötször pedig egymilliárd ember, a föld lakosságának egyharmada ünnepelt a kapitalista kizsákmá­nyolástól megszabadult orszá­gokban. Ha felidézzük emlékeze­tünkben, hogy a május elseje megünnepléséről szóló határozat a nyolc órás munkanap kivívá­sát állította a munkásság nem­zetközi akció napjának, a nem­zetközi munkásszolidaritás de­monstrációjának középpontjába, világossá válik, milyen szédítő iramban halad az emberi törté­nelem a szocializmus felé. Győ­zedelmeskednek a marxizmus— leninizmus eszméi, ez az eddigi hatvannégy vörös május elsejé­nek tanulsága. De még gigászi küzdelem áll előttünk a szocia­lizmus teljes győzelméért az egész világon. A hetvenötödik vörös május a világ dolgozói összefogásának jegyében áil az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciá­ért, a sio^jplizmusé i vívott harc­ban. Ez a jelszó közös harci frontba tömöríti a szocialista tá- fxr, a fejlett kapitalista orszá­gok, a gazdaságiiag elmaradt or­szágok dolgozóit, a még gyarma­ti sorban lévő népeket, a nem­zeti felszabadító mozgalom erőit. A vörös májusok története meg­győzben bizonyítja: a kizsákmá­nyolás, a reakció ellen, a mun­kások, dolgozók legerősebb fegy­vere az egység. Méginkább így van ez ma, amikor az erőviszo­nyoknak a szocializmus javára végbement eltolódásával kedve­ző feltételek jöttek létre a béke megvédéséhez. Az egység meg­bontása csak az imperialista burzsoáziának használ. Nyoma­tékosan kell ma erre rámutatni, mert éppen napjainkban a kínai vezetők szakadár tevékenysége gyengíti ezt az egységet. Veszé­lyezteti a kommunista és mun­káspártok akció-egységét, a bé­kéért, a demokráciáért és szo­cializmusért vívott harc hatal­mas fegyverét. A Szovjetunió következetes békepolitikája kemény küzde­lemben visszaszorítja a hideghá­ború erőit. Az elmúlt esztendő eredményeket mutat fel a béke megőrzéséért folytatott harc út­ján. Bizonyság erre a moszkvai atomcsend-egyezmény, a hasadó anyagok világűrbe juttatásának eltiltásáról szóló szovjet—ameri­kai egyezmény, a katonai célo­kat szolgáló hasadó anyagok termelésének csökkentéséről szó­ló szovjet és amerikai nyilatko­zat. Kétségtelenül tért hódít és visszaszorítja a hidegháborús erőket a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy ezek az erők nem ad­ták fel a harcot. A genfi tizenhét­hatalmi leszerelési értekezletet például újabb félévi sikertelen tanácskozás után az imperialis­ták szabotáló politikájának követ­keztében ismét elnapolták. A bé­kéért meg kell küzdeni. Ezért is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom