Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
1991. április 19. 2 Vasárnap Megkezdte tanácskozását a Magyar Vöröskereszt II. országos kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) dött a vöröskeresztes mozgalom: 1959, az I. kongresszus óta 145 000-ről 200000 fölé emelkedett az ifjú vöröskeresztesek száma. Minden tanévben körülbelül 100 OOO fiatal végez egészségügyi tanfolyamot Az ifjúság egész, ségügyi nevelésében csak a legnagyobb elismeréssel lehet szólni a pedagógusok, orvosok, egészségügyi dolgozók és ifjúsági aktivisták lelkes, odaadó munkájáról. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a technika és a kémia Kitüntetések a kongresszus alkalmából Cserei I*.Iliié, a Vöröskereszt «negyei titkára, az „Egészségügy Kiváló Dolgozója” és a „vöröskereszt Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta a Magyar Vöröskereszt II. kongresszusa alkalmából. Dr. Szabó Miklóst, a békési járás (óorvosát a Munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Gergely Ferenc, aki 10 éve terjesztője Gyulán az egészségügyi kultúrának, a Munkaérdemrend bronz fokozatát kapta. korszerű eszközeinek térhódítása egyre inkább előtérbe állította a mezőgazdaság egészségügyének problémáit. A Vöröskereszt egészségügyi felelősei ma már ezrével fáradoznak az országban azon, hogy a fejlett technikával dolgozó mezőgazdaság közegészségügyi viszonyai is megfeleljenek a korszerű követelemények- nek. Oktatják a mezőgazdaság dolgozóit a termelés higiéjére, a gépek és vegyszerek használatából eredő balesetek elhárítására, megelőzésére stb. Az I. kongresszus óta az ipari üzemekben is növekedett a vöröskeresztes intézmények száma, de még sok a tennivaló, hogy a Vöröskereszt az igényeknek megfelelően vegye ki részét az üzem- egészségügy fejlesztéséből. Pedig a fokozódó iparosítás egyre növeli a Vöröskereszt üzemi munkájának jelentőségét Ezért a J6vő egyik feladata, hogy növeljék az üzemi szervezetek számát Ezenkívül a Vöröskereszt a szak- szervezetekkel együtt növekvő szerepet vállal a komplex egészségügyi tervek elkészítésében. A beszámoló részletesen foglalkozott a Vöröskereszt család- védelmi tevékenységével, a gü- mőkór és az alkoholizmus elleni küzdelemben betöltött szerepével, a tisztasági mozgalom eredményeivel, az egészségügy kultúrája emeléséért folytatott munkájával. A beszámoló után dr. Soőky László, a Vöröskereszt főtitkár- helyettese ismertette az alapszabály-módosítási javaslatot, majd Tóth Kálmánná, az országos számvizsgáló bizottság elnöke számolt be a bizottság munkájáról. A beszámolót követő vitában szóba került a Vöröskereszt tevékenységének számos kérdése. A lömegszervezetek, valamint a Vöröskereszt közötti jó kajpcsolatok jelentőségéről szólott Úszta Gyula, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Honvédelmi SportszöAz elmúlt években, de különösen az 1963-as évben a VIII. kongresszus határozata alapján Békés megye területén is erőteljesebben folytatódott az azonos profilú vállalatok összevonása, összevonták az építőanyagipari, az élelmiszeripari és egy sor más iparághoz tartozó üzemeket. A kongresszus határozata tág teret biztosított az általános elvek, helyi sajátosságok megfelelő alkalmazására. Kimondta, hogy „az összevonást gondosan előkészítve” — az üzem dolgozóinak bevonásával — „úgy kell végrehajtani, hogy — a gazdaságosság és a termelékenység fokozását, a termelés koncentrálását eredményezze”. A gyakorlat hiánya azonban nehezítette az összevonás pontos végrehajtását. Izgalmat jelentett a személyi kérdések eldöntése. Érthető, hiszen a döntés elhúzódása nem egyeszer zavart okozott, nehezítette az összevonás felelősségteljes munkáját. Sok vezető húzódozott a javaslattételtől, bizonytalanság uralkodott. Egyes minisztériumok, iparigazgatóságok (a malom- és ruhaipar) későn döntöttek a vezető megbízásáróL Kész tények elé állították a pártszervezetek vétség elnöke és dr. Szabó Sándor, a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese. Több hozzászólás hangzott el a mezőgazdaság sokoldalú egészségügyi problémáiról is. Berkó Géza budapesti küldött javasolta, hogy a SZOT-ülülte- tésnél részesítsék előnyben azokat, akik térítés mentes véradókként segítik embertársaik gyógyulását. Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára a nőmozgalom, dr. Babies Antal akadémikus, az akadémia orvos- tudományi osztálya nevében köszöntötte a kongresszust. Felszólalt a vitában dr. Szabó Zoltán, az egészségügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is. Tolmácsolta az egészségügyi dolgozók üdvözletét Hangoztatta, hogy a Központi Bizottság nagyra értékeli a Vöröskereszt munkáját és eredményeit. Gál László, a SZOT titkára a szervezett dolgozók képviseletének üdvözletét tolmácsolta. Henrik Beer, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának főtitkára felszólalásában elismeréssel állapította meg, hogy a Magyar Vörös- kereszt a 102 ország Vöröskeresztjeit egyesítő liga egyik leghatékonyabb, legeredményesebben működő szervezete. Henrik Beer felszólalása után Gegesi-Kiss Pál akadémikus a kongresszus tapsa közben átnyújtotta a liga főtitkárának a Magyar Vöröskereszt Kiváló Dolgozója jelvényt. A továbbiakban még Hans Sevcik, az Osztrák Vöröskereszt főtitkára, dr. Peter Jordánon, a Bolgár Vöröskereszt külügyi osztályának vezetője, Obrad Siisovie, a Szerb Köztársasági Vöröskereszt elnöke és Jevgenij Juszt, a Csehszlovák Vöröskereszt elnökségének tagja üdvözölte a kongresz- szust A tanácskozást ma folytatják. (MTI) vezetőit, nem beszélték meg velük elgondolásaikat, nem kérték ki véleményüket. így az összevonások politikai előkészítése egy-két esettől eltekintve elégtelen volt. A megyén belül végrehajtott összevonások lényegesen jobban voltak előkészítve. A tégla- és cserépipari, a húsipari, a nyomdaipari vállalatoknál a vezető munkakörben működő dolgozókkal együtt, a párt- és szakszervezeti bizottságokat már jóval az összevonás előtt összehívták és megbeszélték az összevonás szükségességét, feladatait. Kevesebb volt a bizonytalanság, megfelelő idő állt rendelkezésre a politikai előkészítő munkára, így az összevonás simább, zökkenőmentesebb volt. Jobban érvényesült, és gyorsabb volt a vezetés megválasztása, kevesebb volt a személyi vita. Hamarabb került előtérbe a termelés nagyüzemi szintű megszervezése. Az összevonás következtében érvényesült az az elv, hogy a vezetés szakmailag erősödjön. Az összevont vállalatok terveiket általában teljesítették. A Tégla- és Cserépipari Vállalat 1963. évi termelési tervét a rossz A vállalati összevonások tapasztalatai Békés megyében Kádár János a Borogyinói Csata Emlékmúzeumban Moszkva Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és- Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, akik a magyar nép jókívánságait tolmácsolták a 70. születésnapját ünneplő Nyiki- ta Hruscsovnak, szombaton délelőtt Moszkvában megtekintették a Borogyinói Csata Emlékmúzeumot és benne az 1812-es orosz- francia háború döntő ütközetét megörökítő monumentális körképet. Kádár Jánost, Rónai Sándort és a kíséretükben levő Szipka József nagykövetet, valamint Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettest M. A. Goloszov hadtörténész tábornok, a múzeum igazgatója fogadta és kalauzolta a látogatáson. A körkép megtekintése után Kádár János és Rónai Sándor beírta nevét a múzeum vendégkönyvébe. (MTI) Béketalálkozók — nemzetiségi gyűlések — béketúrák — a leszerelési hónap programjából Az idei leszerelési hónap programjáról, a következő hetekben kibontakozó új kezdeményezésekről dr. Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy jellegzetes színfoltja lesz a leszerelési hónap időszakának a területi jellegű béketalálkozók, megmozdulások sorozata. Győr megye Nyúl községében például 5000 fiatal részvételével rendezik majd meg a „béke. nap” ünnepségeit. A mezőkövesdi járásban 22 község képviselőit fogadják és látják vendégül az öt jelentősebb demonstráción. Az ál. falában egész napos programokat ünnepi békegyűlések zárják majd. Sok helyütt béke és barátság sportversenyeket rendeznek. A falusi spartakiádokön legjobb eredményt elérő három község elnyeri a Béke Kupát. Hajdú-Bi- har megyében úttörő-akadályversenyek, Baranya megyében természetjáró béke-túra színesíti, gazdagítja az eseménysorozatot. Valamennyi megyében arra törekednek, hogy a gyűléseken és időjárás, a szénkorlátozás ellenére — 100,5 százalékra, forint tervét pedig 100,2 százalékra teljesítette. A húsipar termelése mintegy 16,5 százalékos emelkedést mutat. Az összevont vállalatoknál a költségszint nem alakult egyformán. A tégla- és cserépiparban 1963-ban a rossz időjárás miatt nem tudták elérni az 1962. évi szintet. A húsipar 0,5 százalékkal kevesebb költséggel dolgozott 1963-ban, mint 1962-ben. Érdemes említést tenni arról, hogy ott, ahol a politikai előkészítő munka gyenge volt, műszaki intézkedési terv nem készült, a várt eredmény elmaradt A békéscsabai ruhagyár például a rendszertelen anyagszállítás, a kapkodó vezetés következtében mintegy nyolcmillió forint termelési értékkel adósa maradt a népgazdaságnak. Hiba volt, hogy az összevonás alkalmával a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat kivételével műszaki intézkedési tervet nem készítettek. A technológia, a normák általában változatlanul maradtak, csupán a volt tanácsi téglagyárak vezettek be új technológiát és normát. Így a termelésnél volumenváltozás — különösen az év közben történt összevonás esetén — nem jelentkezett, terveiket a korábbi tervek összeadásával állították össze. Az összevont vállalatoknál nincs jelentősebb létszámnövekedés. Az összevonás pozitív más összejöveteleken művészeti alkotások megszólaltatásával, bemutatásával tegyék teljesebbé az élményt. Győr, Csongrád, Komárom megyében könyvkiállítások nyílnak. Szabolcs-Szatmár és Haj. dú-Bihar megyében író—olvasó- találkozókat rendeznek, amelyeken a háború és béke kérdéseivel foglalkozó jelentősebb alkotásokról beszélgetnek. A debreceni amatőrök kisfilmet forgatnak majd a leszerelési hónap Hajdú- Bihar megyei eseményeiről. Kaposvárott képzőművészeti kiállítás nyílik, amelynek anyagát több községben is bemutatják. Baranya megyében ifjúsági szavaló versenyeket rendeznek. Győr megyében gyermekraj z-pályázatot hirdetnek. Gazdag programmal emlékeznek meg a leszerelési hónapról hazánk nemzetiségi vidékein is. Méhkeréken, Eleken, Kétegyhá- zán és Dévaványán román, Me- zömegyeren, Kétsopronyban és Nagybánhegyesen szlovák, Baranya megyében délszláv nemzetiségi gyűlések lesznek. eredményű például a tégla- és cserépipamál, ahol az előző 3 vállalatnál 35 vezető állású dolgozó volt, akiknek létszáma az összevonás után 24 főre csökkent. A Malomipari és Termény- forgalmi Vállalatnál a fúzióval egyidejűleg egyes munkaköröket is összevontak, például az üzemvezető és főmolnár munkakört egy személy látja el. Az ilyen irányú átcsoportosítással körülbelül 100 munkakört tettek „feleslegessé”. A vállalati összevonások végrehajtása alkalmával, de még napjainkban is — nagy gondot okoz az új hatáskörök kialakítása. Tapasztalatunk alapján különbséget kell tenni a Budapesthez tartozó és a megyén belül összevont vállalatok között. A budapesti igazgatóságokhoz tartozó gyáregységek vezetőinek hatásköre általában csökkent, de ezzel párhuzamosan nőtt az adminisztráció, megszaporodott az írásos jelentések, az írásos utasítások száma. A budapesti központhoz tartozó békéscsabai ruhagyár, a hajtómű és felvonógyár vezetői például akadályozva voltak az átállás, bérgazdálkodás helyi sajátosságokhoz, és műszaki feltételekhez való igazodása szempontjából. A személycsere végrehajtásában akadá'yozva voltak akkor is, ha egy-egy munkakörnél minőségi cserét kellett volna eszközölni. A békéscsabai ruhagyár helyi vezetői nem tehettek intézkedést olyan esetben sem,
