Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
1M4. április 19. 3 Vasárnap Elekiek felhívása: Ebben az évben érlük el megyei szinten a 20 mázsa szemes kukorica átlagtermést Megyénk második ötéves terve 1965-re kukoricából 22 mázsa szemes termés elérését irányozza elő. Felhívással fordulunk a szövetkezetekhez, hogy a terv valóra váltására ebben az évben érjük el holdanként a 20 mázsa szemes kukorica átlagtermést. Termelőszövetkezetünk igazgatósága legutóbbi ülésén foglalkozott a kukoricatermesztéssel. Figyelembe vette az eddig elért eredményeket és elhatározta, hogy a tervezett 1500 hold közös kukoricaterületen a 25 mázsa átlagterméssel szemben a következő agrotechnikai eljárások alkalmazásával érjük el a 26 mázsa szemes átlagtermést. A kukoricatáblákon a vetés előtti talajelőkészítést úgy végezzük, hogy gyommentes talajba, egyenes sorokba, 10 centiméteres mélységbe kerüljön a vetőmag. Csak hibridkukoricát vetünk. A vetést április 30-ig jó minőségben befejezzük. A kukoricatáblákat szegcsíra állapotban fogasoljuk. Azokat a kukoricavetéseket, amelyek első kapálása valamilyen oknál fogva néhány nappal eltolódik —szegcsíra állapotban, ha szükséges — Dikonirttal gyom'alanítjuk. A holdankénti 17—20 ezres tőszámot a táblák tápanyag-ellátottsága és vízgazdálkodása alapján már az első kapáláskor beállítjuk. A kukoricát sorművelő kul- tivátorral háromszor, kézzel pedig a táblák többségét ugyancsak háromszor megkapáljuk. A betakarításnál ügyeljünk arra, hogy a búza vetését október végéig, a mélyszántást pedig november végéig a kukoricatáblákon is befejezzük. Kérjük megyénk termelőszövetkezeteit, csatlakozzanak mozgalmunkhoz. a 20 mázsás megyei átlag'ermés eléréséhez! Együttes erővel törekedjünk a termelőszövetkezetek további erősítésére, a népgazdasági tervek teljesítésére. Elek, 1964. április 18. Borgye György (tsz-elnök) Szatmári Sándor (főagronőmus) Fazekas József (párttitkár) Körösújfaluban ma, vasárnap befejezik a tavasziak vetését A hetedik közös vetést fejezik ma be a körösújfalui Rákóczi Tsz gazdái. A termelőszövetkezet 2160 holdon gazdálkodik, s ebből 710 hold az őszi vetés. Április 3-tól a mai napig 140 hold kendert, 165 hold napraforgót, 90 hold cukorrépát, 180 hold tavaszi árpát, 100 hold lucernát, 40 hold borsót és húsz hold zabosbükikönyt vetettek el. A kukoricavetéssel 424 holdon ma délután végeznek. Nem érdektelen megemlíteni, hogy egy évvel ezelőtt március 29-én kezdték és május 10-én fejezték be a vetést. Ez a mostani gyorsaság az őszi szorgalmat idézi. Része van benne minden szövetkezeti tagnak, de hozzájárult a sikerhez a községi és járási tanács is. A járási tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa: Ágoston Gábor a vetés indulásától kinn tartózkodik a szövetkezetben és „karmestere” a szervezésnek. A héten ötszáz hold őszi kalászos vegyszeres gyomirtását fejezik be a Rákóczi Tsz-ben, ha anyaghiány miatt a munkát folytatni nem tudták. A későbbi időre programozott cikkek gyártását például csak a budapesti igazgatóság engedélyével kezdhették meg — bár a gyártáshoz szükséges anyag rendelkezésre állt. A Békés megyei Húsipari Vállalatnál lényegesen kevesebb volt a probléma. A vállalat önállósága nem csökkent, felettes hatóságukkal a kapcsolat jó. Mindössze a legfontosabb mutatókat kapják meg — melyek betartása kötelező, egyéb kérdések megoldása — szervezés, létszám és bérgazdálkodás — a vállalatvezető-testületre van bízva. Az ilyen módszer természetesen jó eredménnyel járt, s a vállalat termelése mintegy 16— 17 százalékos emelkedést mutat az összevonás előtti két vállalat együttes bázistervéhez viszonyítva. A gépek kihasználásának foka lényegében nem változott. A tégla- és cserépiparban csak úgy mint az összevonás előtt, két műszakban, illetve nyújtott műszakban folyt a termelés, így a gépek kapacitásának kihasználása csak minimális teljesítményórával nőtt. A többi gyáregységnél a gépek kapacitásának kihasználása azonos az összevonás előtti időszakéval. A minisztériumi és tanácsi ipar összevonásával párhuzamosan folyamatban van a szövetkezeti ipar összevonása is. 1961. január 1-től számítva 72 szövetkezeti egység helyett jelenleg 39 szövetkezeti egység van. Itt az összevonás előtti politikai és gazdasági szervező munka egészségesebb és zökkenőmentesebb volt, ezért javult a műszaki, valamint az általános vezetői munkakörökben dolgozó elvtársak összetétele. Az előkészítő munka gondosabb szervezését — az emberekről való gondoskodást — mutatja az is, hogy a 168 nem termelő dolgozó közül 133 a szövetkezeti ipar nagyobb részlegénél vállalt munkakört, s komolyabb munkaügyi vita nem volt. Az összevonás gazdaságos, az átlagkeresetek alakulásánál is jó eredménnyel járt, éves tervüket' 101,1 százalékra teljesítették. Az összevonással egyidejűleg eredményesen oldják meg a szövetkezetek profiltisztítását, szakosítását. Lehetőség nyílt a megye kisebb településein a még hiányos szolgáltató tevékenység kiszélesítésére. Üjabb javító részlegek szervezése, megépítése vált lehetővé. Az összevonás után fokozódott a szolgáltatás, ezt bizonyítja az, hogy 35 részleget hoztak létre olyan helyeken, ahol a szolgáltatás nem vagy csak részben volt biztosítva. Az összevonások alkalmával változások történtek a pártszervezetek formájában is, ami részÁ SZOT és a Minisztertanács Vörös Vándorzászlajának új tulajdonosa a Szabadkígyóst Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága Pénteken délelőtt Gyulán, a járási tanács végrehajtó bizottságának ülésén Timkó Béla, a Szabad- kígyósi Mezőgazdasági Technikum és a tangazdaság igazgatója alig győzte a gratulációkat fogadni. A végrehajtó bizottság tagjai újságból tudták meg, hogy a mezőgazdasági üzemek legjobbjának járó minisztertanácsi -és SZOT Vörös Vándorzászló gazdát cserél, de a járásban marad. (Tavaly ugyanis a Gyulád Állami Gazdaság nyerte.) A gratulálok sorában mi is ott voltunk, és az ülés szünetében Timkó Bélához, a megyeszerte ismert mezőgazdasági szaktekintélyhez egyetlen kérdést intéztünk: Mivel érdemelte ki az ön által vezetett gazdaság e magas kitüntetést? — A mi gazdaságunk nem tartozik a mammut-üzemek közé. Mindössze 1499 szán tóegységen gazdálkodunk. Az államtól 1963- ra 1,1 millió forint tiszta nyereség elérését kaptuk tervként, ezzel szemben kétmillió 237 ezer forintot értünk él. (Holdanként 1600 forint tiszta bevételt.) Ennek az eredménynek gazdasági szinten sok összetevője van. Timkó elvtárs néhányat említett. Ezek közül egyik legfontosabb- nak jegyezte meg: — A gazdasági elemző munkára év közben rendkívül nagy gondot fordítottunk. A havi főkönyvi kivonatot a főkönyvelő rendszeresen előterjesztette, s ebből vizsgáltuk a ráfordításokat és a bevételeket. Növényenként határoztuk meg a termelés technológiáját, s ehhez teljesen átformáltuk a munkaszervezést. Ügyeltünk a tápanyagellátásra, a viszonyaink között gazdaságos tőszám ben nyomon követte a vállalatok szervezeti formáit, részben más, többféle szervezeti formák alakultak ki. Van, ahol megvalósult az egy vállalat, egy párt- szervezet. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat megalakulása után a vállalat új központjában (Békéscsaba) párt- bizottság alakult. A pártbizottság, amely a békéscsabai pártbizottság hatáskörébe tartozik, irányítja a megye 13 gyáregységének pártszervezetét. A többi vállalat alapszervezetei továbbra is a területi pártbizottságokhoz tartoznak. Ez a szervezeti felépítés, amely csak egy évre tekint vissza, eredményesen működött. A megye építőanyagtermelése zökkenőmentes volt, pártszervezeteink időben és konkrétabb formában tájékozódtak a gazdasági eredményekről, hamarabb tudták segíteni a műszaki, gazdasági vezetést abban, hogy minél előbb megtalálja az eredményes munka kulcsát. Rendszeresebbé vált a gazdasági vezetőkkel való foglalkozás, a közös intézkedés. A gazdasági eredmények mellett azonban probléma a politikai nevelőmunka irányítása. A párttagok és tagjelöltek egészséges számszerű növelése, a politikai oktatás megszervezése, a propagandisták helyes megválasztása, a mozgalmi jellegű munka irányítása, ellenőrzése hiányos. Nehézséget jelent a vidéki tag- és tagjelölt-felvétel eljó kihasználására és a növényvédelemre. Szabadkígyós határában 160 hold átlagában 38 mázsa szemes termést adott a kukorica. Cukorrépából 136 hold átlagosan 239 mázsát termett. Lucemaszénából holdanként 32 mázsát takarítottak be. Ismeretes, hogy a szabadkí- gyósi tangazdaságnak konzervüzeme is van. A gyár konzervzöldségét 199 holdon a tangazdaság termelte meg. Az a gyakorlat, amelyet a Békéscsabai Konzervgyár és a MÉK az idén akar megvalósítani, a szántóföldön termett konzervgyári primőrök felvásárlásával, exportra szállításra, a gazdaságban jól bevált. Uborkából június 15-től vagontételben csomagoltak exportra Nyugat-Né- metországnak. A 89 hold uborkából eredetileg 760 ezer forint összbevételt terveztek, s ezt június 25- re — 10 napi exportszállítással — teljesítették. A 80 hold uborkából konzerválással együtt 1,3 millió forint összbevételt értek el. A paprika és a paradicsom termesztését is hasonlóan szervezték azzal a különbséggel, hogy a paprika nagy részét két szálasán, Sokan ismerik, szeretik és a tisztelet hangján Pista bácsinak, mások Nagy bácsinak szólítják. Nincs a megyének olyan szöglete, ahol ne fogadnák szeretettel méhésztársai. Számtalan esetben tartott szakelőadást vagy közvetlen baráti segítő szándékkal mondta el 40 éves gazdag tapasztalatait. A méhésztársulások ki- sebb-nagyobb kollektívái egymás után hívják meg, hogy sok éves kísérlete nyomán szerzett ismeregyepkocfkákban előnevelték, 9 így ültették ki. A termelés lehetőségeinek maximális hasznosítására törekvés hatotta át a múlt évben a gazdaság vezetését és a dolgozókat, akik szorgos munkájukkal valóra váltották a szakemberek jó elgondolását. Csakis egy munkában ösz- szeforrott gárda képes gazdaságilag és politikailag olyan egységes eredményre, mint a szabadkígyó- siaiké. Ez az üzem a mezőgazdaság minden jelentősebb ágazatát a termelés és a nagy jövedelem szolgálatába állította. Az állattenyésztésben elért eredményeik is kimagaslóak, önköltségeik kedvezőek. Hogy ez mennyire így áll, bizonyság erre: egy kiló csirkehúst 3,5 kiló takarmány felhasználásával állítottak elő. (Az idén 190 ezer pecsenyecsirkét nevelnek.) A sertéstenyésztésben 20 kilón felüli a választási átlagsúly. A kisfalkás módszerű sertéshizlalással 28 százalékos keményítő értékesítést értek el. Ezek a Szabadkígyóson produkált gazdaságszervező munka legfontosabb mutatói. Dupsi Károly bírálása azért, mert a felvételek nem a területi szervek részéről történnek, hanem Békéscsabáról. Az üzemi pártbizottság erőfeszítéseket tett az 1963—64. évi pártoktatás megszervezése céljából. Ez az erőfeszítés azonban a vidéki pártszervezeteknél nem hozott megfelelő eredményt. A 10 vidéki pártszervezet közül csak 5 pártszervezetnél indult meg az oktatás. Több vidéki pártszervezetnél lazaságok tapasztalhatók a párttaggyűlések és más rendezvények rendszeres megtartásánál, aminek legfőbb oka a segítségadás és ellenőrzés hiánya. Sok munkát igényel továbbá a tagdíjelszámolás. Ezért helyes volna, ha a vidéki pártszervezeteket az újjá- választás alkalmával a területileg illetékes pártbizottságok irányítanák, s a téglagyári pártbizottság hatásköre csak Békéscsabára terjedne ki. Emellett a függetlenített titkár koordináló tevékenységet folytatna mind a területi, mind az alapszervezetek irányában. Nem volna rossz módszer az sem — éppen a gazdasági irányító munka egységes szervezése érdekében —, ha a központban működő pártbizottság negyedévenként közös megbeszélést szervezne, amelyen a legfontosabb termelési feladatok segítésére, megoldásuk módjára hoznának megfelelő határozatokat. Veszelka Györqy a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa | teivel segítsen. S. Nagy István örömmel megy. A megye határán túl is jól ismert méhészként köszöntik és fogadják a szerény és mindig derűs Pista bácsit. Mint az Országos Méhészeti Tanács tagját, sokszor felkeresték a méhészet tudományával foglalkozó neves emberek. Számtalan esetben adott tájékoztatást kísérleteiről, gyakorlati tapasztalatairól. Ott van és hallatja szavát a Földiművesszövetkezetek Békési Járási Központjának választmányában is, mint elnök. Tagja a Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatóságának, s mint kiváló szaktudásáról ismert méhész, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának külső munkatársaként évek óta fáradhatatlanul tevékenykedik. Ellátogattunk Pista bácsi „birodalmába”, Békéscsabán, a Körgát- sor 18 szám alatti lakására. A kertes ház udvarán, a kaptárak mellett találtuk. Hosszan beszélt arról, hogy milyennek kell lennie a jó méhésznek. Pista bácsit különösen foglalkoztatja az, hogyan lehetne gyorsabban előbbre jutni a megye nagyüzemi méhészetének megvalósításában, az egyénileg méhészkedők oktatásában, összefogásában, a szakismeretek alaposabb elterjesztésében. Fáradságot nem ismerve szorgoskodik, hogy a megye méhészete az idén újabb eredményeket érjen el. Balkas Imre Pista bácsi
