Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

1M4. április 19. 3 Vasárnap Elekiek felhívása: Ebben az évben érlük el megyei szinten a 20 mázsa szemes kukorica átlagtermést Megyénk második ötéves ter­ve 1965-re kukoricából 22 mázsa szemes termés elérését irányozza elő. Felhívással fordulunk a szö­vetkezetekhez, hogy a terv való­ra váltására ebben az évben ér­jük el holdanként a 20 mázsa szemes kukorica átlagtermést. Termelőszövetkezetünk igaz­gatósága legutóbbi ülésén fog­lalkozott a kukoricatermesztés­sel. Figyelembe vette az ed­dig elért eredményeket és elha­tározta, hogy a tervezett 1500 hold közös kukoricaterületen a 25 mázsa átlagterméssel szemben a következő agrotechnikai eljá­rások alkalmazásával érjük el a 26 mázsa szemes átlagtermést. A kukoricatáblákon a vetés előtti talajelőkészítést úgy vé­gezzük, hogy gyommentes ta­lajba, egyenes sorokba, 10 centi­méteres mélységbe kerüljön a vetőmag. Csak hibridkukoricát vetünk. A vetést április 30-ig jó minőségben befejezzük. A kuko­ricatáblákat szegcsíra állapot­ban fogasoljuk. Azokat a kuko­ricavetéseket, amelyek első ka­pálása valamilyen oknál fogva néhány nappal eltolódik —szeg­csíra állapotban, ha szükséges — Dikonirttal gyom'alanítjuk. A holdankénti 17—20 ezres tőszá­mot a táblák tápanyag-ellátott­sága és vízgazdálkodása alapján már az első kapáláskor beállít­juk. A kukoricát sorművelő kul- tivátorral háromszor, kézzel pe­dig a táblák többségét ugyan­csak háromszor megkapáljuk. A betakarításnál ügyeljünk arra, hogy a búza vetését október vé­géig, a mélyszántást pedig no­vember végéig a kukoricatáblá­kon is befejezzük. Kérjük megyénk termelőszö­vetkezeteit, csatlakozzanak moz­galmunkhoz. a 20 mázsás me­gyei átlag'ermés eléréséhez! Együttes erővel törekedjünk a termelőszövetkezetek további erősítésére, a népgazdasági ter­vek teljesítésére. Elek, 1964. április 18. Borgye György (tsz-elnök) Szatmári Sándor (főagronőmus) Fazekas József (párttitkár) Körösújfaluban ma, vasárnap befejezik a tavasziak vetését A hetedik közös vetést fejezik ma be a körösújfalui Rákóczi Tsz gazdái. A termelőszövetkezet 2160 hol­don gazdálkodik, s ebből 710 hold az őszi vetés. Április 3-tól a mai napig 140 hold kendert, 165 hold napraforgót, 90 hold cukorrépát, 180 hold tavaszi árpát, 100 hold lucernát, 40 hold borsót és húsz hold zabosbükikönyt vetettek el. A kukoricavetéssel 424 holdon ma délután végeznek. Nem érdek­telen megemlíteni, hogy egy év­vel ezelőtt március 29-én kezdték és május 10-én fejezték be a ve­tést. Ez a mostani gyorsaság az őszi szorgalmat idézi. Része van benne minden szövetkezeti tag­nak, de hozzájárult a sikerhez a községi és járási tanács is. A já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lyának munkatársa: Ágoston Gá­bor a vetés indulásától kinn tar­tózkodik a szövetkezetben és „kar­mestere” a szervezésnek. A héten ötszáz hold őszi kalá­szos vegyszeres gyomirtását feje­zik be a Rákóczi Tsz-ben, ha anyaghiány miatt a munkát folytatni nem tudták. A későbbi időre programozott cikkek gyár­tását például csak a budapesti igazgatóság engedélyével kezd­hették meg — bár a gyártáshoz szükséges anyag rendelkezésre állt. A Békés megyei Húsipari Vál­lalatnál lényegesen kevesebb volt a probléma. A vállalat ön­állósága nem csökkent, felettes hatóságukkal a kapcsolat jó. Mindössze a legfontosabb muta­tókat kapják meg — melyek be­tartása kötelező, egyéb kérdé­sek megoldása — szervezés, lét­szám és bérgazdálkodás — a vállalatvezető-testületre van bíz­va. Az ilyen módszer természe­tesen jó eredménnyel járt, s a vállalat termelése mintegy 16— 17 százalékos emelkedést mutat az összevonás előtti két vállalat együttes bázistervéhez viszonyít­va. A gépek kihasználásának foka lényegében nem változott. A tégla- és cserépiparban csak úgy mint az összevonás előtt, két műszakban, illetve nyújtott mű­szakban folyt a termelés, így a gépek kapacitásának kihaszná­lása csak minimális teljesít­ményórával nőtt. A többi gyár­egységnél a gépek kapacitásának kihasználása azonos az összevo­nás előtti időszakéval. A minisztériumi és tanácsi ipar összevonásával párhuzamo­san folyamatban van a szövetke­zeti ipar összevonása is. 1961. január 1-től számítva 72 szövet­kezeti egység helyett jelenleg 39 szövetkezeti egység van. Itt az összevonás előtti politikai és gazdasági szervező munka egész­ségesebb és zökkenőmentesebb volt, ezért javult a műszaki, va­lamint az általános vezetői mun­kakörökben dolgozó elvtársak összetétele. Az előkészítő munka gondosabb szervezését — az em­berekről való gondoskodást — mutatja az is, hogy a 168 nem termelő dolgozó közül 133 a szö­vetkezeti ipar nagyobb részle­génél vállalt munkakört, s ko­molyabb munkaügyi vita nem volt. Az összevonás gazdaságos, az átlagkeresetek alakulásánál is jó eredménnyel járt, éves tervüket' 101,1 százalékra teljesí­tették. Az összevonással egyidejűleg eredményesen oldják meg a szö­vetkezetek profiltisztítását, sza­kosítását. Lehetőség nyílt a me­gye kisebb településein a még hiányos szolgáltató tevékenység kiszélesítésére. Üjabb javító részlegek szervezése, megépíté­se vált lehetővé. Az összevonás után fokozódott a szolgáltatás, ezt bizonyítja az, hogy 35 rész­leget hoztak létre olyan helye­ken, ahol a szolgáltatás nem vagy csak részben volt biztosít­va. Az összevonások alkalmával változások történtek a pártszer­vezetek formájában is, ami rész­Á SZOT és a Minisztertanács Vörös Vándorzászlajának új tulajdonosa a Szabadkígyóst Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága Pénteken délelőtt Gyulán, a já­rási tanács végrehajtó bizottságá­nak ülésén Timkó Béla, a Szabad- kígyósi Mezőgazdasági Techni­kum és a tangazdaság igazgatója alig győzte a gratulációkat fogad­ni. A végrehajtó bizottság tagjai újságból tudták meg, hogy a me­zőgazdasági üzemek legjobbjának járó minisztertanácsi -és SZOT Vörös Vándorzászló gazdát cse­rél, de a járásban marad. (Ta­valy ugyanis a Gyulád Állami Gazdaság nyerte.) A gratulálok sorában mi is ott voltunk, és az ülés szünetében Timkó Bélához, a megyeszerte ismert mezőgazdasági szaktekin­télyhez egyetlen kérdést intéz­tünk: Mivel érdemelte ki az ön által vezetett gazdaság e magas kitüntetést? — A mi gazdaságunk nem tar­tozik a mammut-üzemek közé. Mindössze 1499 szán tóegységen gazdálkodunk. Az államtól 1963- ra 1,1 millió forint tiszta nyere­ség elérését kaptuk tervként, ez­zel szemben kétmillió 237 ezer forintot értünk él. (Holdanként 1600 forint tiszta bevételt.) Ennek az eredménynek gazda­sági szinten sok összetevője van. Timkó elvtárs néhányat említett. Ezek közül egyik legfontosabb- nak jegyezte meg: — A gazdasági elemző munká­ra év közben rendkívül nagy gon­dot fordítottunk. A havi főköny­vi kivonatot a főkönyvelő rend­szeresen előterjesztette, s ebből vizsgáltuk a ráfordításokat és a bevételeket. Növényenként hatá­roztuk meg a termelés technoló­giáját, s ehhez teljesen átformál­tuk a munkaszervezést. Ügyel­tünk a tápanyagellátásra, a viszo­nyaink között gazdaságos tőszám ben nyomon követte a vállalatok szervezeti formáit, részben más, többféle szervezeti formák ala­kultak ki. Van, ahol megvaló­sult az egy vállalat, egy párt- szervezet. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat megalakulása után a vállalat új központjában (Békéscsaba) párt- bizottság alakult. A pártbizott­ság, amely a békéscsabai pártbi­zottság hatáskörébe tartozik, irá­nyítja a megye 13 gyáregységé­nek pártszervezetét. A többi vál­lalat alapszervezetei továbbra is a területi pártbizottságokhoz tartoznak. Ez a szervezeti felépí­tés, amely csak egy évre tekint vissza, eredményesen működött. A megye építőanyagtermelése zökkenőmentes volt, pártszerve­zeteink időben és konkrétabb formában tájékozódtak a gazda­sági eredményekről, hamarabb tudták segíteni a műszaki, gaz­dasági vezetést abban, hogy mi­nél előbb megtalálja az eredmé­nyes munka kulcsát. Rendszere­sebbé vált a gazdasági vezetők­kel való foglalkozás, a közös in­tézkedés. A gazdasági eredmé­nyek mellett azonban probléma a politikai nevelőmunka irányí­tása. A párttagok és tagjelöltek egészséges számszerű növelése, a politikai oktatás megszervezé­se, a propagandisták helyes megválasztása, a mozgalmi jelle­gű munka irányítása, ellenőrzése hiányos. Nehézséget jelent a vi­déki tag- és tagjelölt-felvétel el­jó kihasználására és a növényvé­delemre. Szabadkígyós határában 160 hold átlagában 38 mázsa szemes termést adott a kukorica. Cukor­répából 136 hold átlagosan 239 mázsát termett. Lucemaszénából holdanként 32 mázsát takarítot­tak be. Ismeretes, hogy a szabadkí- gyósi tangazdaságnak konzerv­üzeme is van. A gyár konzerv­zöldségét 199 holdon a tangazda­ság termelte meg. Az a gyakorlat, amelyet a Békéscsabai Konzerv­gyár és a MÉK az idén akar meg­valósítani, a szántóföldön ter­mett konzervgyári primőrök fel­vásárlásával, exportra szállításra, a gazdaságban jól bevált. Ubor­kából június 15-től vagontételben csomagoltak exportra Nyugat-Né- metországnak. A 89 hold uborká­ból eredetileg 760 ezer forint össz­bevételt terveztek, s ezt június 25- re — 10 napi exportszállítással — teljesítették. A 80 hold ubor­kából konzerválással együtt 1,3 millió forint összbevételt értek el. A paprika és a paradicsom ter­mesztését is hasonlóan szervez­ték azzal a különbséggel, hogy a paprika nagy részét két szálasán, Sokan ismerik, szeretik és a tisztelet hangján Pista bácsinak, mások Nagy bácsinak szólítják. Nincs a megyének olyan szöglete, ahol ne fogadnák szeretettel mé­hésztársai. Számtalan esetben tartott szakelőadást vagy közvet­len baráti segítő szándékkal mondta el 40 éves gazdag tapasz­talatait. A méhésztársulások ki- sebb-nagyobb kollektívái egymás után hívják meg, hogy sok éves kísérlete nyomán szerzett ismere­gyepkocfkákban előnevelték, 9 így ültették ki. A termelés lehetőségeinek ma­ximális hasznosítására törekvés hatotta át a múlt évben a gazda­ság vezetését és a dolgozókat, akik szorgos munkájukkal valóra vál­tották a szakemberek jó elgondo­lását. Csakis egy munkában ösz- szeforrott gárda képes gazdasági­lag és politikailag olyan egységes eredményre, mint a szabadkígyó- siaiké. Ez az üzem a mezőgazda­ság minden jelentősebb ágazatát a termelés és a nagy jövedelem szolgálatába állította. Az állatte­nyésztésben elért eredményeik is kimagaslóak, önköltségeik kedve­zőek. Hogy ez mennyire így áll, bizonyság erre: egy kiló csirke­húst 3,5 kiló takarmány felhasz­nálásával állítottak elő. (Az idén 190 ezer pecsenyecsirkét nevel­nek.) A sertéstenyésztésben 20 ki­lón felüli a választási átlagsúly. A kisfalkás módszerű sertéshiz­lalással 28 százalékos keményítő értékesítést értek el. Ezek a Szabadkígyóson produ­kált gazdaságszervező munka leg­fontosabb mutatói. Dupsi Károly bírálása azért, mert a felvételek nem a területi szervek részéről történnek, hanem Békéscsabáról. Az üzemi pártbizottság erőfeszí­téseket tett az 1963—64. évi pártoktatás megszervezése céljá­ból. Ez az erőfeszítés azonban a vidéki pártszervezeteknél nem hozott megfelelő eredményt. A 10 vidéki pártszervezet közül csak 5 pártszervezetnél indult meg az oktatás. Több vidéki pártszervezetnél lazaságok ta­pasztalhatók a párttaggyűlések és más rendezvények rendszeres megtartásánál, aminek legfőbb oka a segítségadás és ellenőrzés hiánya. Sok munkát igényel to­vábbá a tagdíjelszámolás. Ezért helyes volna, ha a vi­déki pártszervezeteket az újjá- választás alkalmával a területi­leg illetékes pártbizottságok irá­nyítanák, s a téglagyári pártbi­zottság hatásköre csak Békés­csabára terjedne ki. Emellett a függetlenített titkár koordináló tevékenységet folytatna mind a területi, mind az alapszervezetek irányában. Nem volna rossz módszer az sem — éppen a gaz­dasági irányító munka egységes szervezése érdekében —, ha a központban működő pártbizott­ság negyedévenként közös meg­beszélést szervezne, amelyen a legfontosabb termelési feladatok segítésére, megoldásuk módjára hoznának megfelelő határozato­kat. Veszelka Györqy a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa | teivel segítsen. S. Nagy István örömmel megy. A megye határán túl is jól is­mert méhészként köszöntik és fo­gadják a szerény és mindig derűs Pista bácsit. Mint az Országos Méhészeti Tanács tagját, sokszor felkeresték a méhészet tudomá­nyával foglalkozó neves emberek. Számtalan esetben adott tájékoz­tatást kísérleteiről, gyakorlati ta­pasztalatairól. Ott van és hallatja szavát a Földiművesszövetkezetek Békési Járási Központjának választmá­nyában is, mint elnök. Tagja a Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatósá­gának, s mint kiváló szaktudásá­ról ismert méhész, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának külső munkatársaként évek óta fárad­hatatlanul tevékenykedik. Ellátogattunk Pista bácsi „biro­dalmába”, Békéscsabán, a Körgát- sor 18 szám alatti lakására. A kertes ház udvarán, a kaptárak mellett találtuk. Hosszan beszélt arról, hogy milyennek kell lennie a jó méhésznek. Pista bácsit külö­nösen foglalkoztatja az, hogyan lehetne gyorsabban előbbre jutni a megye nagyüzemi méhészetének megvalósításában, az egyénileg méhészkedők oktatásában, össze­fogásában, a szakismeretek alapo­sabb elterjesztésében. Fáradságot nem ismerve szorgoskodik, hogy a megye méhészete az idén újabb eredményeket érjen el. Balkas Imre Pista bácsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom