Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

Szépséghibák foppen a minap hallhat, tűk egy megyei mű- velődésarizsgálati be. számolón, hogy akad me­gyénkben község, ahol a pánt. és a tanácsvezetőség alig néhány tagja látogat­ja a könyvtárakat, s a táj- színház bérletesei közt is, ha egy-kettő lelhető közü­lük. Ugyanakkor a község lakosságának nem kis ré­sze — felnőttek, fiatalok egyaránt — megtalálhatók a beiratkozott olvasók közt, a színielőadásofcat, műso­ros rendezvényeket, isme­retterjesztő előadásokat rendszeresen megtekintek és hallgatók sokadalmában. Két vélekedés adódhat eb­ből. Az egyik szerint: mennyivel többen művel­nék magukat a község lakód közül, ha a párt- és a ta­nácsvezetőség részéről is állandó és nagyfokú érdek­lődést tapasztalnának a kultúrálódás iránt. A véle­kedés másik változása sze­rint: szégyellni való álla­pot az olyan, amelyben a dolgozó tömegek jobban szomjúhozzák a szocialista társadalom adta kultúrát, mint vezetőik. Természetesen van és egyre több akad az olyan községekből, melyekben a párttitkár és a tanácselnök valamelyik főiskola vagy egyetem levelező hallgató­ja, sőt már el is végezte és ugyancsak szorgalmasan ta_ múl, művelődik a falu min­den felelős beosztású em­bere. Agrárszakiskolát vég­zett elnökök is mind na­gyobb számmal mutatkoz­nak és mind kevesebb az olyan „egyszeri elnök”, aki azt mondja, nem kell a tsz-be diplomás fiatal, ne­ki gyerekember ne dirigál­jon. Persze, ez esetben a korkülönbség felhánytorga- tása csak álcázás volt. Ez az elnök nem szeret tanul­ni, s emiatt minden tanult, szakmailag képzett ember az ő pozícióját veszélyezte­tő ellenfél a szemében. Kü­lönben tényleg így van, az ilyen ellenfelektől azonban csak a maradi gondolkodá­sú ember féL Hallottunk olyat is, hogy némely községben a KISZ- édet majdnem a nullával egyenlő. Ilyen helyeken az­tán unatkozik és unalmá­ban üres szórakozással tölti idejét az ifjúság. Másutt a családi élettel van baj vagy a nők foglalkoztatásáért kellene és lehetne is tenni valamit, szakmunkássá kép­zésük érdekében agitálni, de a nőtanács helyi szerve tétlenül ül régi babérokon, s munkája kimerül szabás­varrás tanfolyamok szerve­zésében, teaestek rendezé­sében. A szakszervezetek tevékenysége sem áll min­denütt a helyzet magasla­tán. A közelmúltban tör­tént, hogy a MEDOSZ egyik művelődési otthona munká­jának a bírálatánál a he­lyes értékeléssel ellentétes, vitatkozó álláspontot fog. lalit él, akaratlanul is gá­tolva a jobb kultúrmunka kialakítását. Az is tapasz­talható, hogy sok helyütt a Hazafias Népfront helyi szerve, miközben a TIT-el magas színvonalú ismeret­terjesztő előadásokat ren- deztet, nem tartja napiren­den — például — az anal­fabéták ügyét, nem küzd olyan nem éppen látványos, de égető célokért, mint a falusi tömegek tanulási, szakmai, szórakozási, mű­velődési igényeinek és le­hetőségeinek helyi felmé­rése, problémáik napiren­den tartása és lehetőségei­nek helyi felmérése, prob­lémáik napirenden tartása és hasonlók. A tanácsok hasonló vonatkozású tevé­kenységéről is hasznos szól­ni néhány szót Községek­ben vagy városi kerületek­ben adódnak jogos, közér­dekű problémák, ezekkel a lakosság sok esetben a saj­tóhoz, rádióhoz, televízió­hoz fordul. És mikor azt kéndák tőlük, hogy miért nem először a maguk vá­lasztotta körzeti vagy kerü­leti tanácstaghoz fordultak, azt felelik, hogy nincs ide­jük elmenni a fogadóórák­ra. Levélben könnyebb és a „magasabb fórumtól” gyor­sabb elintézésit remélnek. Vagy nem bíznak válasz­tottjaikban? A felelet egy másik kérdésben rejlik: miért nem előzik meg kör­zetük, kerületük lakóit a tanácstagok a közösséget érintő hibák, hiányosságok észrevevésében, feltárásá­ban és az orvoslásért való igyekezetben? Ehhez nekik is éppen úgy körülnézni, látni, figyelni kellene! A TIT-ről is valamit! A világnézeti nevelés, a szak­ismeretek terjesztése mel­lett az általános műveltség színvonalának emelése a feladata, tnnen-onnan, „vi­dékről” azonban időnként még most is hallani lehet olyan véleményt, hogy az előadásokat gépiesen bo­nyolítja le az üzemekkel, intézményekkel, termelő­szövetkezetekkel kötött szerződés alapján. Igaz, hogy már történik erőfe­szítés a TIT „szervezőiro­dai” színezetének eltünteté­sére. A KISZ, a tanács, a Ha­zafias Népfront, a nőta­nács, a TIT, szakszerveze­tek egyenként és összessé­gükben sokat tevékenyked­nék annak érdekében, hogy a maguk területén és eszkö. zeivel pártunk, kormányza­tunk művelődéspolitikáját segítsék a mind teljesebb, tökéletesebb megvalósulás felé. Az itt felhozott hi­bák, hiányosságok egyiknek sem fő, jellemzői, inkább csak tünetnek tekinthetők, mégis kellő figyelmeztetők arra, hogy az eddigieknél is többet tehetnek a szocialis­ta közművelődés szélesebb, mélyebb, alaposabb kitelje­sítéséért. Hogyan, miként? Elsősorban évi, havi tervük, programjuk még következe­tesebb végrehajtásával. A hivatásosoknak az aktivis­tákkal és még szélesebben: az érdekelt dolgozó rétegeik­kel való szoros, állandó együttműködésével, mun­kájának egybehangolásával, állandó kapcsolattartással és egymás közti jó munka- megosztással, Félre a leg­csekélyebb bürokratikus módszerrel is! Az ész és a szív kellő összhangjában kell cselekedni népünk min­den irányú kulturális fel- emelkedése érdekében. Ha így történik, akkor mind több község vezető­sége válik példamutató kollektívává a tanulásban, művelődésben is, és mind kevesebb tsz-elnök tesz olyan kijelentést, hogy néki a fiatalabb — valójában a tanultabb — ne dirigáljon. Ahol élettelenék a KISZ- szervezeték, életre fognak kelni, a szakszervezetek, a nőtanács, a tanácsok és a TIT is levetkőzi a jobb együttműködés, az átgon­doltabb munka során a még fellelhető különféle szépség­hibákat. Ez pedig fontos, hiszen az igazi eredmények elérése megköveteli a leg­kisebb zavaró körülmény megszüntetését is. Huszár Rezső KÖRÖST AJ ____________KULTURÁLIS MELLÉKLET____________ H eszler József: Battonya természetföldrajzi vonathozásai A közelmúltban jelent meg Battonya község ta­nácsa és a József Attila Művelődési Otthon helytör­téneti szakköre gondozásá­ban a „Battonyai füzetek” mölcse lát napvilágot. Hesz- ponti kérdéssé vált, viszont ler József tanulmányát kü- a mezőgazdasági termelést: lönben a Magyar Földrajzi befolyásoló tényezők feltá- Társaság méltán jutalmaz- rása községünkben és kör- ta I. pályadíjával. nyékén elmaradt. Felületes Heszler Józsefnek ezzel a és sokszor rossz megállapí- 2. száma. Szerzője: Hesz- munkájával azért is foglal- fásaink voltak a termelést ler József, a battonyai gim- kozunk, hogy felhívjuk befolyásoló tényezőikről”, názium igazgatója, címe: mindazoknak a figyelmét, A Dél-Tiszántúl területé- Battonya természetföldrajzi akik azon fáradoznak, hogy ről nagyon kevés természe- vonatkozásai. öröm tölt el minél jobban gyarapítsák ti-földrajzi munka jelent mindannyiunkat, ha egy új munka jelenik meg, örö­münk különösen akkor tel­jes, ha azt tapasztaljuk, hogy egy éveken át tartó a szülőföldről szóló ismere­tünket, minél alaposabban, meg, ezért minden olyan feldolgozást figyelemmel rendszeresebben és sziszte- ^éll kísérnünk és felkarol­nunk, amely . a területre maitikusan gyűjtsük és dol­gozzuk fel azokat a törté­Sass Ervin: Portré, éles kontúrokkal A rettenthetetlen ember mindenütt, reggel-este egyebet sem csinál, csak kritiaál. o az, ki mindent jobban tud, l£i az elméletben annyira otthonos, hogy nem Is érti miért nem kérdi meg a párt első titkára tőle, hogy mi legyen jövőre s azután. Lehet, hogy megoldják nélkülem is — mondja, kár... Bár ha ott lehetnék, biztos, hogy többet tennék a szocializmusért mint eme aprócska beosztásban. Csodásán elrendezném in a dolgokat — állítja, és tágítja a kört, hol ismerőseit bűvöli, és kürtöli szerteszét nagy tetteit negyvenöttől mostanáig. S otthon, mikor senki se látja a tükör előtt, számára kedvezőbb időket várva, a szája meg sem remeg, ahogy eldarálja: a láncszemekben a soros nem poros: ragyog! Az lesz a dicső, ha már nem az leszek, aki vagyok, ha olyan szép polcra kerülők én. hol körülsimít majd a fény, s az ámuló bámulok csodálattal telnek el, ha belevágok és kritizálok, s a mércét jó magasra teszem! Egyéniségem a szocializmusnak szentelem, cserébe porcelán-cserépbe virágot, gomblyukba egy-két érdemérmet kérek, semmivel se többet, autót, s ilyesmit persze különbet mint másnak, s mig ezt el nem érem, el nem ásnak, esküszöm! Fúrok, faragok, nyüzsgők és harapok, párthűségem és tudásom mennyekig dicsérem, s egyszer az isten lábát én is csak elérem!,., • A házakban és szobákban, presszókban és irodákban, hivatalban, üzletekben, ügyletekben, téeszekben, kátéeszben és gyárakban, ötszázéves végvárakban megterem a szemtelen, kinek látszatra sokszor igaza van, és sarokba szorítja a jellemet, embereken gázol át nevetve, sebekre, fájdalomra nem néz, fő a pénz s a karrier bármi áron. 5 hogy arcképe még teljesebb legyen, hozzáteszem: 6 a kullancs is, a párton. gondos megfigyelő, gyűjtő nélmi és földrajzi ismere- és feldolgozó munka gyű- telket, ■ mélyek figyelembe­vétele a mindennapi gya­korlati életünkben is érez­teti előnyét Heszler Jó­zsef munkája jórészit termé­szettudományos feldolgozás is; a község természeti vi­szonyait, azok törvénysze­rűségeit igyekszik feltár­ná, ugyanakkor az ismeret­terjesztést is szolgálja. Egyetértünk az előszó aláb­bi szavaival: „Régi tartozást kíván törleszteni ez a mun­ka. Mezőgazdaságunk köz­vonatkozó ismereteinket tudományos megalapozott. Sággal gyarapítja és telje­sebbé teszi. Elismerés illeti Battonya község tanácsát, Boika Sán­dor élvtársat, a tanács vb- elnökét — ki szívügyének tekinti e sorozat megjelen­tetését — és a Józsiéi At­tila Művelődési Otthon ve­zetőjét, hogy bár szerény keretek között is, de ko­moly anyagi áldozatok vál­lalásával elősegíti és lehe­tővé teszi a „Battonyai füzetek” megjelentetését. Dr. G. L. wwwwwwwwwwwwwwwwwv Koszta Rozália: Lengyel városkép. Sülé István: Tél a tavaszban. Csányi Béla: Csendélet. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom