Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

1984. maréit» 1. 7 Vasárnap Kgi hét a külpolitikában A z elmúlt héten Délkel et- Ázsia vált az első számú nemzetközi feszültség gócává a vi­lágban: megvilágosodott, milyen agresszív tervéket dédelgetnek egyes amerikai vezető körök a dél- vietnami „szennyes háború” eset­leges kiterjesztésére. Az amerikaiak az esztelen és bűnös beavatkozásuk mentségére mindenkor szívesen hivatkoztak arra, hogy éppen ők és helyi báb­jaik az „áldozatok” Dél-Vietnam­ban : külföldről beszivárgó csopor­tok „agressziójának” tulajdonítot­ták a dél-vietnami kormánycsa­patok és a húszezernél is nagyobb létszámú amerikai katonaság so­rozatos vereségeit. Nem voltak hajlandók elismerni a tényt, hogy a Nemzeti Felszabadítás! Mozga­lomban valóban a dél-vietnami nép harcol az ország függetlensé­géért, az idegen hódítók kiűzé­séért Az amerikai állításokban rejlő üres vádaskodásokat a nyu­gati polgári sajtó is leleplezte, mint ahogyan éppen a héten a tekintélyes párizsi Le Monde is tette. A írnál feltűnőbb volt, hogy ** Johnson amerikai elnök legutóbbi megnyilatkozásában új­ra felelevenítette a hitelét vesz­tett régi vádat. Szavai nyomában gyanús változások történtek Wa­shingtonban: elmozdították h« lyéről a külügyminisztériumban a távol-keleti ügyekkel foglalkozó Hilsman államtitkárt, új tanács­adót neveztek ki Rusk külügymi­niszter mellé William Sullivan sze­mélyében, aki egyben az új mun­kacsoportnak is az élére állt A diplomatákból és tábornokokból ólló csoport „ a vietnami problé­mák jobb kezelését” célozza, fel­adatának efféle feltűnő meghatá­rozása az amerikai sajtóban olyan híreszteléseknek adott tápot, hogy az. USA fontolóra veszi a háború­nak kiterjesztését északra is, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellen. A kardcsörtető sajtó- kampánnyal párhuzamosan híre járt, hogy Mcnamara hadügymi­niszter újból Saigonba utazik, út­ját a tervezett amerikai hadmoz- dulatokfcal hozták összefüggésbe. K étségtelen, hogy az Egyesült Államok dél-vietnami gyar­matosító, imperialista politikájá­nak haszonélvezői szívesen lát­nák, ha Amerika minden edd-gi­néi nagyobb erőfeszítésre szánná él magát a szabadságharcosok le­verésére, mi több: akár a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság megtámadására is. De nyilván­való, hogy Johnson elnöknek két­szer is meg kell gondolnia ma­gát, mielőtt iljjsen — a világ bé­kéjét veszélyeztető — lépésre szánná el magát. \ Időben hang­zott el a Szovjetunió figyelmez­tetése: „A szovjet emberek meg­adják a dél-vietnami nép igaz­ságos nemzeti felszabadító harcá­hoz a szükséges segítséget és tá­mogatást...” Az amerikai katonai akció eset­leges kiterjesztésének elhíTeszte­lését természetesen abból a szempontból is meg kell vizsgálni, hogy mindez az elnökválasz­tási kampány idején történik. Johson elnöknek, mint leendő el­nökjelöltnek, a jobboldali módon gondolkozó amerikai szavazók kegyeit is keresnie kell. A „ke­mény kéz” politikáját ígéri és egyben megpróbálkozik tényleges sikerek elérésével abban a dél-vi­etnami kalandban, amely minded­dig a napi másfél millió dolláros amerikai kiadások ellenére balul ütött ki. F ranciaország, amelynek ne­vében De Gaulle tábornok Vietnam' semlegesítését javasol­ta, nem áll az Egyesült Államok mellett a dél-vietnami tűzfészek kiterjesztésének veszélyes kísér­letében. Sőt, ha hinni lehet az új dél-vietnami diktátornak, Khanh tábornoknak, a francia titkosszol­gálat merénylettel, összeesküvés­sel próbálta félreállítani az ame­rikaiak dél-vietnami bábjait. Ugyanekkor Couve de Murville francia külügyminiszter nyíltan kijelenti: „A dél-vietnami prob­lémát nem is lehet katonai esz­közökkel megoldani. Az egyetlen kiút a tárgyalás és az ország sem­legessé tétele.” A vietnami kérdés megoldásá­hoz közelebb hozhat Kambodzsa példája. A Dél-Vietnammal szom­szédos állam népe és kormánya sürgeti semlegességének és hatá­rainak nemzetközi garantálását. MaHatmamminimHMHHunHauiMmmtHimMBHnmiHmitiiianHinni A szovjet kormáoy erőteljesen tá­mogatja Norodom Szihanuk kor­mányának erre irányuló diplo­máciai kezdeményezéseit. A frikában, ahol az elmúlt he- telkiben sorozatos véres ese­mények utaltak a gyarmati múlt­ból megmaradt problémák (ha­tárviták, törzsi ellentétek, 'neo- kolonialista beavatkozások) kiéle­ződésére, most inkább a tárgya­lások módszere került előtérbe. Lagosban, Nigéria fővárosában, az Afrikai Egységszervezet kül­ügyminisztereinek tanácsa ülése­zett. Az egységtörekvések jegyé­ben kísérelték meg kibékíteni a szemben álló országokat (például az etiópiai—Szomáliái vitában), és sok szó esett egy közös afrikai katonai parancsnokság felállítá­sáról, hogy kiküszöbölhessék az idegen haderő (franciák, angolok, belgák stb.) beavatkozásának le­hetőségét egy afrikai ország bel- ügyeibe. A ciprusi kérdés nehezen tud elmozdulni a holtpontról — ezt bizonyították a hét eseményei, amelyek közül kiemelkedett, hogy U Thant ENSZ-főtitkár békéltető missziója is kudarcot vallott a ciprusi nemzetiségek ellenállása, az érdekelt Görög- és Törökország ellentétei, valamint a NATO és Nagy-Britannia mohósága miatt. A z Európában történtek közül ^ a nyugati szomszédunkban, Ausztriában kirobbant kormány- válság érdemel figyelmet. Ennek is különösen az a vonása, hogy a néppárt jobboldali „nagynémet” orientációjú és nagytőkés körei Josef Klaus kormányától az eu­rópai Közös Piachoz csatlakozást és a nyugatnémet monopolkapi­talistákkal való szoros szövetsé­get várják. A néppártban számo­sán adnák újra magánkézbe a ko­rábban államosított német válla­ltokat, így kerülne vissza pél­dául a Siemens-művek a nyugat- német Siemens-konszern tulajdo­nába... Az egyébként is fokozódó nyugatnémet tőkebehatolás foly­tán valóságos „gazdasági Ans­chluss” fenyegeti Ausztriát. Ért­hető, hogy ez ellen összpontosít­ják védekezésüket a szocialista és kommunista dolgozók tömegei, akiket nem téveszt meg a kabi­net-alakítás körüli huzavona. Nem csupán személyi intrikákról van szó a Lajtán túl. Pálfy József Növekvő ellentétek Bonn és Nyugat-Berlin között a látogatási engedélyek miatt Bonn—Berlin Brandt nyugat-berlini polgár- mester pénteken este televíziós beszédben foglalkozott a demok­ratikus Berlinre érvényes látoga­tási engedélyek problémájával és az e tárgyban megtartott tárgya­lások megszakadásával. Brandt televíziós beszéde vilá­gosan feltárta, hogy a látogatási engedélyek kérdésében milyen nagy ellentétek vannak a nyugati állásponton belül is, s ezek az el­lentétek egyre inkább szembefor­dítják egymással Nyugat-Berlin t és a bonni kormányt. Brandt a tárgyalások folytatá­sát ahhoz a feltételhez szabja, hogy változatlanok maradjanak a frontváros és Bonn kapcsolatai, érintetlenek maradjanak a nyu­gati hatalmak .jogai és kötele­zettségei” és ne szülessék olyan megegyezés, amely az NDK elis­merését jelentené. Mindazonáltal hozzáfűzte, nem szabad abba­hagyni az erőfeszítéseket, „hiszen nem várhatjuk, hogy csoda tör­ténjék”. A bonni kormány pénteken es­te szokatlanul éles formában reagált Brandt nyilatkozatára. A polgármester beszédét „ellent­mondásosnak és veszélyesnek” nevezte és azt állította, hogy Brandt kétségbe vonta Nyugat- Berlln és Nyugat-Németország közös politikájának alapját A bonni közlemény szerint a nyu­gatnémet politikának ,pines szük­sége új koncepcióra... A látoga­tási engedélyek kérdése nem al­kalmas pártpolitikai vitákra”. Brandt „feltételein” túlmenően a nyugatnémet kormány kifogá­solja, hogy a demokratikus Ber­lin képviselői Nyugat-Berlinben látogatási engedélyeket adhassa­nak ki, sőt azt is kifogásolja, hogy ezeken az engedélyeken a demok­ratikus Berlin, mint az NDK fő­városa szerepel. (MTI) A Bundeswehr tervei Törökországban Moszkva Nyifkolaj Poljanov az Izvesztyi­ja pénteki számában a nyugat­német-török „katonai segélyről” szóló közleménnyel kapcsolatban megállapítja: Ez a segély, ame­lyet állítólag a NATO kereteiben nyújtanak 1964-ben 50 millió márkát tesz ki és tankok, ágyúk, valamint tengeralattjárók szállí­tását irányozza elő Törökország részére. „Ha Bonn ma megpróbál fész­ket rakni Kis-Ázsiában, akkor ezt nem utolsósorban azért teszi, hogy innen befolyást gyakorol­hasson az események menetére ebben az egész térségben — írja Poljanov. — Törökország határos a Szovjetunióval, kőhajításnyira van tőle a moszuli olaj és több más fontos közel-keleti érdekelt­ség”, A nyugatnémet behatolási kí­sérlet — állapítja meg a cikkíró — olyan időpontban zajlik, ami­kor a Földközi-tenger keleti tér­ségének helyzete amúgy is feszült a ciprusi válság miatt. Ügy lát­szik, a nyugatnémetek ki akarják használni az alkalmat, a zavaros­ban akarnak halászni. A nyugatnémet terv éles ellen­tétben van azokkal a kötelezett­ségekkel, amelyek a feltétel nél­küli megadás fényéből és a má­sodik világháború győzteseinek döntéseiből származnak az NSZK-ra. Poljanov ugyanakkor figyelmeztet, hogy a kalandra hajlamos nyugatnémet militaris­ták, bár ma még megtartják a NATO-val kapcsolatos szerződé­ses kötelezettségeiket, holnap ezt a kötőféket is ledobhatják ma­gukról. Az események ilyen for­dulata pedig — hangoztatja vé­gül a cikk szerzője — nem lehet közömbös a Szovjetunió számára. (MTI) Iraki kurd vezető nyilatkozata a ktird-kérdés rendezéséről Kairó Akravi, a Kurd Demokrata Párt képviselője a TASZSZ tudósító­jának elmondotta, hogy az egész iraki nép, kurdok és arabok egy­Rubr-per Három ajándék-vétó a védalemnak Dallas | Egy dallasi bíróság pénteken Ismét A dallasi per pénteki napjának engedélyt adott Rubynak egyik bárja, egyedüli konkrét eredménye a tizedik a Vegas-club fenntartására: letartózta­!« csak kettő hiányzik a szükséges tu- , vonták. Az indokolás szerint Ruby catból. Pénteken mind a védelem, mind a vád több tanút utasított el vétójogára hivatkozva. Mint ismeretes, ! a vád és a védelem 15—15 tanút uta- i sí that el indokolás nélkül, s a véde­aránt őszinte szívből üdvözlik a hadműveletek beszüntetését Irak északi részében. Reméljük — mondotta —, hogy a katonai ak­ciók nem kezdődnek meg újra, s nem kerül többé sor összecsa­pásokra a kurdok és az arabok között. Ehhez azonban — fűzte hozzá — a kurd-kérdés valóban jó szán­dékú rendezésére van szükség. A kurd nép, amely már két és fél esztendeje harcol az autonómiá­ért és a harc sikere érdekében óriási áldozatokat hozott, reméli, hogy nemzeti követeléseit ki­lem pénteken délután felhasználta utolsó vétójogát is. Brown bíró azon­ban a 15. vétó után — újabb három es- küdtjelölt indokolás nélküli elutasítá­sát engedélyezte a védelem számára... A védelem egyébként továbbra is a kommunistaellenesség fekorbáesolásá- val igyekszik hangulatot kelteni Ruby mellett. Tonahill ügyvéd például a pénteki tárgyalás során ilyen kérdé­seket tett fel a jelölteknek: „Ki a bü- nösebb ön szerint: egy ember, aki meg­öl egy kommunistát, vagy egy kom­munista, aki megöli az elnököt?” Az államügyész minden esetben tiltako­zott a kérdések ellen és Brown bíró megtiltotta a jelölteknek a válasz­adást. A per szombaton folytatódik, ami­kor kiválasztják a még hiányzó két esküdtet. ! nem tekinthető bűnösnek, mivel nincs elégítik. A kurdoknak biztosítana | ellene ilyen értelmű bírósági ítélet. I kell a jogot, hogy maguk oldják Ruby egyébként pénteken 5500 dollá- 1 meg belső problémáikat, más sizó- rért eladta Carousel nevű másik lokál- val: Irakon belül autonómiát kell ját. A vételárból ügyvédeit fizeti. (MTI) | kapniuk. (MTI) Torz helyzet a Biztonsági Tanácsban New York Márciusban a Kínai Népköztár­saság ENSZ-jogait bitorló csang- kajsekista-klikk képviselőjére ke­rül a sor, hogy betöltse a Bizton­sági Tanács elnöki tisztét. A fran- | cia—kínai diplomáciai kapcsola­tok felvétele után még szembe- ötlőbb lett, hogy milyen lehetet- jlen helyzet alakult ki ebben a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért elsősorban felelős szervben. A Biztonsági Tanács állandó tagjai közül a esangkajseldsta képviselőt csupán az Egyesült Ál­lamok isnr.eri el, míg a hat nem állandó tagállam közül Csehszlo­vákia, Norvégia és Marokkó nem ismeri el a betolakodót. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom