Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

1964. március 5. 4 Csütörtök Legnagyobb veszély: a sablonosság Beszélgetés az Ifjúság a szocializmusért mozgalomról „leszem”. Csak így ejtik a ki- szisiták nagyszerű mozgalmuk, az Ifjúság a szocializmusért mozga­lom rövidítését. Fogalommá vált már ez a rövidítés, de ez nem csoda. Idestova három éve múlt annak, hogy meghirdetése izga­lomba hozta a magyar ifjúság széles tömegeit. A KISZ első kongresszusa után az újdonság varázsával hatott, pezsgést hozott a KlSZ-szervezetek életébe. Négy követelménye — a munka, tanu­lás, kulturálódás, sportolás — százezreket villanyozott fel, ser­kentett ifjúkommunista tettre. Ér­tékes munkasikerek, befogadott új ismeretek, színvonalas kulturális versenyek, vetélkedők, érdekes sporttalálkozók bizonyították, hogy a fiataloknak tetszik a moz­galom, mely tulajdonképpen, az ifjúsági élet összefoglaló kerete öt éven át, az első ötéves terv vé­Január elsején lépett át negye­dik évébe az ISZM. Sajnos, azok közül, akik ott voltak indításánál, egyre kevesebben vannak. Lemor­zsolódtak, közömbössé váltak, ,kiöregedtek”, úgyhogy eléggé ke­vesen szerzik meg mind az öt év jelvényét és a végső KISZ-ki tün­tetést. Helyükre fiatalabbak áll­tak, igyekvő, lelkes vagy lelkesít­hető fiúk és lányok, akik szíve­sen vállalkoztak a négy követel­mény teljesítésére. Vajon ez a negyedik év meny­nyivel lesz esemén ydúsa bb, moz­galmasabb az előző háromnál? Tovább hódít-e a sablonosság az alapszervezetekben — ahol fel­ütötte a fejét —, mint a mozgalom legnagyobb veszélye? A teljesít­mények nyilvántartási nehézkes­ségére hivatkozva sök alapszerve, zetben elhanyagolják a rendsze­res értékelést. Hogyan lehetne rendet teremteni? Miképpen lehet élénkíteni, frissíteni a mozgalmi munkát? Hogyan ítéli meg az ISZM helyzetét, hiányosságait a KISZ megyei bizottsága? Ezekre a türelmetlen kérdések­re formázott választ kérésünkre Baukó Mihály eivtárs, a KISZ megyei titkára. Elöljáróban a négy követet- imény idei célkitűzéseiről volt szó. Nézzük, mire törekednek fiatal­jaink a munka frontján? Az termé­szetes, hogy a szorgalmas, becsű. Hetes munkával bizonyíthatnak Segítőbbet. Ez közérdek is, egyé. KGST-tanácskozás Moszkvában Moszkva A KGST építőanyag kérdések­kel foglalkozó állandó bizottságá­nak munkacsoportja tanácskozás­ra ült össze Moszkvában. Megvitatásra kerül a cement, a kerámia és más építőanyagok ter­melésének fejlesztése és tökélete­sítése. (MTI) ni érdek is. Mi hát az a plusz, ami­vel kitűnhetnek? Hol van a szükség a legnagyobb segítségre? A szocialista brigádmozgalom ne­hezen képzelhető el nélkülük. Az ifjúsági brigádok mindig arról voltak nevezetesek, hogy jól „húz­tak”. Az idén, ha lehet, növelni kell számukat. Ugyancsak növel­ni lehet az exportbrigádok szá­mát. Itt a minőségi munka a leg­fontosabb. Oda kell hatni, hogy a KISZ szívügyének tartsa a megyei exporttervek teljesítését. Megyénkben az építő- és építő­anyagiparban közel 2500 fiatal dolgozik. Az ifjúság szervezetek nehézkesen foglalkoznak ezeknek az ifiknek az aktivizálásával. Ke­vés a KlSZ-csoport, kevés a kez­deményezés. Ezen az állapoton változtatni lőhet és kell is. Ugyan­csak sokat tehetnek a fiatalok a közlekedés, a szállítás gyorsításá­ért. Itt KISZ-brigádok szervezésé­ről, vasárnapi munkáiról van szó. Ami a falusi fiatalok . teendőit illeti: a szövetkezetekben kezde­ményezzenek helyi versenyeket, tegyék élénkké a brigádok verse­nyét. Ezzel sokait segítenek. Az idén a szövetkezeti vezetőségek már szép összegeket biztosítanak a helyi versenyek jutalmazására... A tsz, ÁG KlSZ-szervezetek tagjai az idén már ne csak be­széljenek a rétek, legelők feljaví­tásáról, karbantartásáról, de te. gyenek is érte valamit. Eddig hangzatos ígéretekből nem volt hiány. Ettől nem növekedett sehol sem a fűhozam... A tanulás terén az idén előre kell lépni az írástudatlanság visszaszorításában. Szívós, tapin­tatos munkával fel kel kutatni az analfabéta öregeket, fiatalo­kat és hozzá kell őket segíteni a ceruzák elindításához. Tavaly sok ígéret hangzott él. Csak Békésen tettek valamit a kiszisták. Az idei év a tett éve legyen. Az üzemekben a minél több géphez, szakmához értésre való törekvés domináljon. A szövetke­zetek fiataljai se húzódozzanak a specializálódástól, a szakmunkás- tanfolyamoktól. A kultúra-követelmény teljesíté­sének feltételeit fokozottabban meg kell teremteni. Már sok ifjú­sági klub van, de a program elég sok helyen tartalmatlan. A me­gyei KISZ -b i zottság arra törek­szik, hogy több szeszmentes szó­rakoztató helyiséget, irodalmi, ze­nei találkozóhelyet létesítsenek megyénkben, minél több ismeret­terjesztő előadást tartsanak a fia­taloknak. A sportolással baj van me­gyénkben is. Kevés a pálya, ke­vés lehetőség van a tömegek meg­mozgatására. Falusi sportnapok, üzemi bajnokságok rendszeresíté­sével lehet valamivel többet ten­ni az eddigieknél. Több túrára, harci játékra, pálya nélküli ver­senyre van lehetőség. Vajmi kevés alapszervezet ren­dezett eddig ISZM-napokat. Az idén be lehetne vezetni ezeket a rendezvényeket is. Szervezés kér­dése. Ami az ISZM értékelését illeti, kevés dicséretet lehet adni az alapszervezeteknek. Szinte általá­nos, hogy nincs lelkiismeretes gazdája a teljesítmény-vezetés­nek, s a hanyagság odavezet, hogy elsekélyesedik a mozgalom Az üzemi pártszervezeteiknek, vá­rosi, járási KISZ-bizottságoknak élénkebben kellene reagálni a „la­zításra”. A legnagyobb veszély ellen, a sablonosság ellen csak ott lehet eredményesen küzdeni, ahol talp­raesett vezetőség van. Ezeknek a vezetőségeknek a munkáját job­ban kellene népszerűsíteni, s nem ártana az sem, ha évente járá­sonként kiadnák a „Kiváló alap- szervezet” zászlót vagy okleve­let. A feltámadó versenyszellem tartalmasabb munkára serkentené alapszervezeteink fiataljait, s fő­leg a gyengébb KlSZ-szervezetek vezetőségeit; Pa! lag Róbert Új helyre költöxött a Békés megyei idegenforgalmi Hivatal Az elmúlt hónapban cikk jelent a soron levő feladatokat. így: az meg lapunk hasábjain, ahol arról számoltunk be, hogy a megalakult Békés megyei Idegenforgalmi Hi­vatal milyen nehézségekkel küzd, s a cikkben többi között szerepelt az is, hogy csak hét ajtón keresz­tül lehet eljutni az idegenforgal­mi hivatalhoz. Most, hogy elké­szült Békéscsabán a Technika Há­za, ahová a TIT is elköltözött, így a felszabadult helyiséget kapta meg a Békés megyei Idegenfor­galmi Hivatal. Az idegenforgalmi hivatal vezetője elmondotta, hogy az új helyiség azt is jelenti, hogy most már lényegesen többet tud­nak foglalkozni a városba érkező vendégekkel és a hivatal megala­kulása után erejüket válójában a feladatok megoldására tudják használni. Még ezen a héten ülést tart a megyei idegenforgalmi ál­landó bizottság, amely megszabja állandó bizottsági ülés után teljes erővel kezdenek hozzá a gyulai várszínpad szervezési munkáihoz. Májusra, mikor a tényleges ide­genforgalom megindul, akkorra fjedig szeretnék elérni, hogy Bé­késcsabán, Gyulán, Szarvason, Orosházán a fizetővendég-szolgá­lat megszervezésével már helyet is tudjanak biztosítani a látoga­tóknak. Az idegenforgalmi hi­vatalnak máris gyümölcsöző kap­csolata alakult ki a szegedi IBUSZ-szal, amely az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is több különautóbuszon és különvona- tokon szállít majd vendégeket Gyopárosfüdőre. Egyre több a tennivaló az idegenforgalmi hiva­talnál és az új helyiség remélhe­tőleg segítséget jelent a munka végzéséhez. Szakszervezeti aktívagyűlés az olajbányászoknál összevont szakszervezeti aktí­vaértekezletet tartottak a minap a Nagyalföldi Kőolajtermelő Válla­lat és az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi telepeinek dolgo­zói. A nagyszámú résztvevő előtt a területi bizottság titkára ismer­tette a bányászírakszervezeti kongresszus határozatait és a so­ron következő feladatokat. Első­ként hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeti aktívák felvilágosító tevékenységének nem szabad csu­pán kulturális területre szorítkoz­nia, hanem ki kell terjeszteni azt az erkölcsi nevelésre Is. így lehet csak elérni, hogy javuljon a mun­kaviszony, fejlődjék a dolgozók tudata. Ez aztán magúval hozza többek közt a termelékenység nö­vekedését. az újitómozgalom ki­szélesítését. A jó bizalmi — folytatta az elő­adó — valójában összekötő híd a munkahelyi vezetőség és a dolgo­zók között. Arra kell törekednie, hogy létrejöjjön a kölcsönös biza­lom légköre, a szoros összefogás a különböző munkahelyeken Ugyanakkor bátran szembe kell szállnia az utóbbi időben egyes munkavezetőknél tapasztalható merev, elzárkózó állásponttal, amely akadályozza a szakszerve­zet célkitűzéseinek érvényre jut­tatását. Ezt követően a jelenlévők hoz­zászólásaikban elmondották gond­jaikat, őszintén felsorolták a munkájukat gátló tényezőket. Kérték, hogy az üzemi bizottság hatékonyabban segítse problémáik orvoslását, s az ígéretet kövesse mindig gyakorlati megvalósulás. Rendezzék például az utóbbi idő­ben jelentkező túlóra-kérdést, tá­mogassa a vállalat vezetősége az üzemi klubhelyiség felszerelésére irányuló törekvéseket anyagilag is. Mert a klubban, ha kedvezőbb, otthonosabb feltételek között szó­rakozhatnak, barátkozhatnak a dolgozók, ebből felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi haszon születik. S. F. Kőművesek mellé férfi segédmunkásokat állandó budapesti munkára felveszünk. Munkásszállást térítés nélkül biztosítunk. Napi egyszeri meleg étke­zést és felutazási költséget térítünk felvétel esetén. Jelentkezés: Április 4 Épí­tőipart Ktsz, Bp., VIII., Auróra u. 23. Munkaügy. 1737 Eredménytelenül tértek vissza az űrhajóhoz. Sietniük kellett. Kámov összeszedte az órama­radványokat és a lámpát. Fel­ment az űrhajóra és egy nagy le­pecsételt borítékot tett a vezér­lőpultra. Jegyzőkönyv volt ben­ne. Az amerikaiak Marsra érke­zéséről és Hapgood parancsnok haláláról szólt. Kámov írta orosz és angol nyelven, s ő is, Bison is aláírta. Megkereste az amerikai zász­lót, amelyről Bison beszélt. Egy fémládikóba beletette Hapgood maradványait, s a csillagos lobo­góba csavart „koporsót” leeresz­tette a gödörbe. Elhantolta. Déli egy óra volt, amikor elfoglalta helyét a terepjáró kormányrúd- j árnál. Meinyíkov észrevette, hogy a tó felszíne elsötétül s erősen fod­rozódni kezd. — Szél kerekedik — mondta. A ég most is sötétkék volt, itt-ott csillagok ragyogtak rajta. Egyetlen felhő sem látszott. Kattant a hangszóró s megszó­lalt Belopolszkij: — Hol vannak most? — Az amerikai űrhajónál. — Milyen ott az időjárás? — Kis szellő támadt. — Jöjjenek minél gyorsabban! Homokvihar van készülőben! A terepjáró teljes sebességgel robogott. A szél szembefújt, de a hatalmas erejű gép „fel se vet­te”, Pedig a szél fokozatosan ÓD GEORGIJ MARTINOV: JCaiatitL a ^/Marion Sárközi Gyula fordítása erősödött. Vékony homokpor emelkedett a levegőbe, s ködfel­hőként vonta be a látóhatárt. — A vihar már nagyon közel van! — szólalt meg Kámov. S mintegy szavainak igazolá­sára egy erős szélroham egész homokfelhőt kapott a magasba, s az ablaküveghez vágta. Újból kattant a rádió: — Kelet felől óriási homokfal közeledik az űrhajóhoz — mondta Beiopolsz- kij. — Félő, hogy nem érnek idejében haza. Egy kilométer­re van tőlünk. Iszonyatos gyor­sasággal közeledik. Az ablakból már semmit sem látni. Teljesen besötétedett. Nem válaszoltak A. látóhatá­ron, teljes szélességében, óriási homokfal emelkedett a magas­ba. A szél kavarta fel és óriási sebességgel röpítette a terepjáró felé. Néhány másodperc és ösz- szecsap vele. Gyorsan közele­dett. Ellőtte fékeveszetten kavar­góit a hamoktölcsér. E pillanatban a borzalmas ere­jű vihar rázúdult a terepjáróra. Áthatolhatatlan sötétség vette körül őket. Súlyos homoktömeg csapott az ablakba. A gép sebes, sége felére csökkent­— Kérje a rádióirányzót! — szólt Kámov. Mintha csak meghallották vol­na szavait, mert a műszertáblán felgyulladt a halványzöld karika, közepén a fekete csíkkal. Most már csak pontosan tartsák be az irányt. A többi a motor és az erős karosszéria dolga. Tombol a' vihar. Mintha a Mars természete miatt dühönge- ne, hogy nem tud megbirkózni a pimasz kis géppel, amely messzi földről érkezett és most makacsul tör előre a viharon át. Szurokfekete éjszaka ölelte körül őket. A halványkéken fénylő műszertábla volt az egyetlen szemet nyugtató pont ebben az idegekre menő vaksö­tétségben. Fél óra telt el. Előttük a fekete sötétségben hirtelen fénypont gyulladt ki. — A fényszóró! — mondta Kámov. — Tehát ottho­nunk közelében vagyunk. Melnyikov bekapcsolta a mik­rofont. — Látom a fényszórót! — Nagyszerű! — felelte Belo- polszkij. — Tizenöt perccel ez­előtt gyújtottuk meg. Egészen közel járhatnak. A gép lassított. Az űrhajó valahol a közelben volt. A fény. szóró élénk fényében homályo­san látszottak az ablak előtt ka­vargó homokszemcsék. A vihar egyre dühödtebben tombolt. De már nem jelentett veszélyt. Kö­zeledtek az űrhajóhoz. A fény­sugár kitapinthataüan szállal kötötte össze őket a barátokkal, akik türelmetlenül várakoztak a rakéta szilárd falai között. Az emlékmű Nem volt egyszerű kiszállni a terepjáróból. Az orkán állandó­an ledöntötte a lábukról őket. A terepjárót ablakáig betemette homokkal. A közeli űrhajót alig lehetett látni. Csak a fényszóró erős fénye segített némileg tájé­kozódni. Kámov egészen az űrhajóhoz vezette a gépet s bal cddali szár­nyának védelme alá állította. A kijárati kamra ajtaja éppen szemben volt: veszélytelenül léphettek át az űrhajóba, amely most a „földön” feküdt. Futó­művét és szárnyát behúzta, hogy minél kisebb felülete le­gyen kitéve a szélnek. A parancsnok nyomban Paj- csadzéhoz sietett. Egész úton paciensén jártak gondolatai. A sebesült jól érezte magát. Ká­mov kicserélte a kötést, meg­mérte Pajcsadze lázát és csak akkor nyugodott meg. — Sze­rencsésen megússza az egészet — mondta. — Holnapután már kutyabaja sem lesz! (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom