Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

1964. március L 3 Vasárnap Tanuljunk szomszédainktól (Tudósítónktól) A kölcsönös látogatások követ­keztében szívélyes, baráti kapcso­lat alakult ki a Szarvasi ÖRKI és a Pozsonyi Öntözéses Mezőgazda­ködésböl sok tanulság származ­hat. A pozsonyi intézet egyik mér­nöke Ulicsny Marthaus például nagyon ötletesen oldotta meg az öntözőberendezések csöveinek, s a Megrakodva érkezik az öntözés re kerülő földekre a Maulwurf. sági Kutató Intézet vezetői kö­zött. A baráti kapcsolat, mintaho­gyan. az lenni szokott, egymás ta­pasztalatainak kölcsönös kicseré­lésében, s egymás munkájának segítésévé fejlődött. A pozsonyi kutatóintézet többek között szarvasi tájfajta lucerna- és ta­karmánycirokmagot kapott az ÖRKI-től kísérlet céljára. A lu-l motorok üzemeltetéséhez szüksé­ges üzemanyagnak a szállításét Nálunk, Magyarországon a csöve­ket, s az üzemanyagot pótkocsis vontatóval szólították ki a földek­re, s azután kézi erővel hordták a csöveket rendeltetési helyükre. Ulicsny Marthaus ötlete ezt a fo­lyamatot könnyűvé és gyorssá te­szi. Maulwurf-traktorra fogassze­As eszközhordó két oldalára egy-egy bordő üzemanyag kerül, s aztán rakják rá az öntözőcsöveket. eemarnagöt nem sikerült optimális időben elvetni, ezért az nem sike­rült. A cirok viszont annál job­ban: az elvetett magból egy hek­táron 78 mázsa termett a hasonló körülmények között elvetett ku­korica 68 mázsájával szemben. A szarvasi és a pozsonyi kuta­tók között kifejlődött együttmű­rü tartóvasakat hegesztettek, amelyekre ráhelyezik a csöveket. Ez a felszerelés annyira bevált, hogy a Novy Jicinl Agroma gyár megkezdte sorozatgyártását, s ez év első negyedében már 800 ilyen csóhordó állványt készít Maul- wurf-traktorokra. M. K. munkafegyelem megszilárdítása a szervezettség fokozásának, a vezetés színvonalának emelését sürgeti. A megnövekedett feladatok új szellemet, korszerű szemléletet igényelnek. Egy vállalat például élüzem szinten teljesítette 1963. évi tervét. A pártbizottság még­sem elismeréssel, hanem szigorú bírálattal illette a gyár vezetőit. Az elért eredményekben ugyanis sok volt az üres és formális meg­oldás, s elenyészően kevés az ér­demi alkotó munka. Túlórázás­sal — nem kismértékben fekete túlórázással — teljesítették az éves tervet, ami az idén január­ban már megbosszulta magát. A rohammunka szükségképpen visszaesést, majd újabb roham­munkát szült. Ahogy a dolgozók­nak kötelességük munkabérük­ért teljesíteni a normát, ugyan­úgy kötelessége a vezetőknek is a maguk normáját teljesíteni, a tervteljesítés műszaki és szerve­zeti feltételeit biztosítani. Hasz­nos, megszívlelendő tanulságok ezek 1964-re is. Igen szigorúak az idei termelési, export és ter­melékenységi előírások. Arra van szükség, hogy az érdemi műszaki fejlesztéssel, a gyártás korszerűsítésével, a szállítás gé­pesítésével, a jobb munkaszer­vezéssel érdemileg emelkedjék a termelés színvonala — a terme­lékenység. Általános igazság, ahogy nö­vekszik a termelékenység, úgy gyarapszik az ország és emel­kedik dolgozó népünk jóléte, életszínvonala is. Népgazdasá­gunk éléskamrája nem terülj, terülj, asztalkám, elosztani és elfogyasztani is azt lehet, amit megtermeltünk. Tervező szerve­ink évről évre elkészítik a nép­gazdaság fejlesztésének, az or­szág gazdálkodásának esztendős programját. Az éves népgazda­sági tervben mint kiadások sze­repelnek az életszínvonal eme­lését, a lakosság jobb szociális ellátását szolgáló intézkedések. Így például a béremelés, a la­kás-, a kórház-, az iskolaépítke­zés, a nyugdíjemelés stb. anyagi kihatásai. Nyilvánvaló, ha a „tar­tozik” oldalon, vagyis a terme­lésben nem valósulnak meg a tervek, ez módosítja a „követel” oldal életszínvonal emelő elkép­zeléseit is. Valamennyien ismer­jük az ötvenes évek elejéről, hogy áruhiányt és áruemelke­dést jelent csupán, ha szilárd termelési háttér és megfelelő árualap nélkül fizetnek ki mil­liókat. Az anyagi érdekeltség révén minden dolgozó annyit kap a társadalomtól, amennyit 6 mun­kájával a közösségnek nyújtott. Ez a mélyen humánus elv azon­ban nem érvényesül mindenütt maradéktalanul. Gyakran ér­demtelenül keresethez jut ná­lunk a lógós, a henyélő is, fize­tést, prémiumot és jutalmat Ötvennyolc tsz-munkacsapat, 2226 egyéni versenyző Be!ej&ziék a baromfitenyészfési verseny értékelését megyénkben Február 22-én befejezték mun­kájúikat megyénkben a baromfi­tenyésztési versenyt értékelő bi­zottságok.. Ezért felkerestük Bo­ros Gábomét, a megyei nőtanács titkárát és megkértük: tájékoztas­son bennünket a verseny 1963. évi eredményeiről. Hányán vettek részt me­gyénkben a baromfitenyész­tési versenyben és a nőtaná­csok hogyan segítették ennek kibontakozását? — Mint ismeretes, a Magyar Nők Országos Tanácsa 1969-ban védnökséget vállalt a baromfi- tenyésztés felett — mondotta Bo­ros elvtársnő. — A Földművelés- ügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a Termelőszövetkezeti Tanács pedig 1963 elején versenyre szólí­totta fel a tsz-ek baromfigondozó­munkacsapatait, s a falusi asszo­nyokat. A mi megyénk a hagyo­mányos baromfitenyésztő me­gyék közé tartozik. Éppen ezért a verseny nálunk is visszhangra ta­lált. 1963-ban a felhívás nyomán 58 tsz baromfigondozó-munkacsa- pat és 2226 egyéni termelő csat­lakozott a versenyhez. A nőta­nácsok mindenütt aktívan segí- j tették ennek széles körű kibonta- kozását. Gyűlésekén, különböző | tanácskozásokon ismertették a versenyfeltételeket és elősegítet­ték azt is, hogy a baromfigondo­zók közül jelentős számban ve­gyenek részt az asszonyok és a lányok a szaktanfolyamokon. A nőtanácsok titkárainak, aktívái­nak ösztönzésére sokan vettek résit a bentlakásos szakmunkás- | 'képző-iskolán is. A versenyszer- vezcsek során olyan parasztasz- szonyokat ismertünk meg, akik kint élnek a tanyavilágban és el­zárkóztak minden társadalmi, közéleti tevékenységtől. Amikor beneveztek a versenybe, rendsze­resen részt vettek a nőtanács ren­dezvényein is. Ankétokat, láto­kapnak rendszerint a műszaki fejlesztést, a munkaszervezést1 elhanyagoló vezetők is. S ha ne- I tán határozottan fellépnek az, ilyen fegyelemsértő munkások- j kai és vezetőkkel szemben, elő- j fordul, hogy a szakszervezetek, I egyeztető bizottságok vagy más | szervek védelmükbe veszik őket,! társadalmunk humanizmusára hivatkozva. Holott a fegyelme­zetlenség — bármilyen szinten is történjék — éppen a szocialis­ta humanizmus magasztos esz­méjét, milliók jólétének emelé­sét sérti leginkább Szocialista társadalmunk fő célja a dolgozók szükségletének j mind magasabb fokon történő I kielégítése. E humánus cél eléré­sén munkálkodik mindenki, aki a rendelkezésre álló eszközökkel és lehetőségekkel legjobb tudása szerint a termelékenység emel­kedésén munkálkodik. Fémjelez­ze e munkákat minden szinten az igényesség és az egészséges türelmetlenség. Nem szabad se­hol sem beérni a termelékenysé­gi mutatók formális teljesítésé­vel, mirtt ahogy pártunk és; kormányzatunk életszínvonal i politikáját sem — az évekkel ezelőtt még oly gyakori — for­mális százalékok hajhászása, hanem a megalapozottság, a konkrétság és a biztonság jel­lemzi. Kovács József gátasokkal egybekötött tapaszta­latcseréket szerveztünk részükre. Kik értékelték a községek­ben, városokban lezajló ver­senyt? — Az értékelést a nőtanács, a földművesszövetkezet, a községi tanács és más szervek képviselői­ből összeállított értékelő bizott­ság tartotta meg. Járási szin­ten a versenybizottságok járási képviselői. Egy-egy beszámolót ezek is tartottak. A járási érté­kelő gyűléseken mintegy 360 ba­romfitenyésztő, munkacsapatve­zető és tsz-tag vett részt. Ezeken ismertették azoknak a neveit, akik a járás legjobbjai lettek. Az első három helyezett mindenütt értékes ajándékot kapott 1963-as évi munkája jutalmául. Az oros­házi járásban Olasz Sándomé orosházi, a mezőkovácsházi járás­ban Kadlicsek Imréné gábortele- pi, a szeghalmi járásban Makai Gyuláné vésztői, a sarkadi járás­ban Csapó Imréné, a békési já­rásban G. Nagy Lászlóné békési, a gyulai járásban Csobány Györgyné kétegyházi, a gyomai járásban Ceglédi Sándomé déva- ványai, a szarvasi járásban pedig Mező Fálné kondoros! asszony nyerte él az első díjat. Milyen az 1964. éyl verseny előkészítése, van-e már ered­mény a szervezésben? — A Magyar Nők Országos Ta­nácsa, a Földművelésügyi Minisz­térium, a SZÖVOSZ és a Ter­melőszövetkezeti Tanács az idén is felhívással fordult a baromfi- tenyésztőkhöz. 1964-ben különö­sen a víziszárnyas nevelésére for­dítanak nagy gondot. Erre külön­böző kedvezményeket kapnak a tenyésztők. A leszerződött libára az eddigi 10 kilogramm helyett 15 kilogramm kukoricát adnak álla­mi áron. A felvásárlási átlagárat pedig 24, illetve 25 forintra eme­lik. Bízunk abban, hogy az asz- szonyok és lányok megértik az idén is a baromfitenyésztés fej­lesztésének jelentőségét és a ta­valyinál nagyobb számban vesz­nek részt a versenyben. A legjobb eredményt elérő ter­melőszövetkezeti munkacsapato­kat, a háztáji kisegítő és egyéni gazdaságokban kiemelkedő ered­ményt elérő parasztasszonyokat 1964-ben is jutalmazzuk. A me­gyei szinten legjobb eredményt elérő baromfigondozó-munkacsia- pat háromezer, a második helye­zést elérő kétezer, a harmadik pedig ezer forint jutalomban ré­szesül. A háztáji gazdaságokban járá­sonként azokat az asszonyokat jutalmazzuk, akik a legtöbbet tet­tek azért, hogy növeljék baromfi­állományukat, s hogy ezekben minél nagyobb tojáshozamot ér­jenek el és ezenfelül a legtöbb baromfira és tojásra kötnek szer­ződést. Járásonként az első díj hatnapos moszkvai utazás, máso­dik egyheti üdülés, a harmadik ■pedig egy háztartási kisgép. Ezeket falugyűléseken ismertetik. Az 1964. évi versenyre máris vannak jelentkezők. A békési járásból Ta­kács Mátyásné 100 liba és 100 pulyka felnevelését vállalta, To­kai Györgyné ötven liba, 400 csir­ke, G. Nagy Lászlóné 60 liba, 60 pulyka, Sándor Istvánná 50 liba, '.50 pulyka, Kovács Istvánná pe­dig 500 csirke átadására kötött szerződést — fejezte be tájékoz­tatását Boros Gábomé. Kasnyik Judit Vizsgáznak a traktoros tanjolyam résztvevői Békéscsabán, az Üttörőházban már jó néhány hete tart a csabai termelőszövetkezetek tagjai részé­re rendezett traktoros tanfolyam. A résztvevők délelőttönként el­méleti oktatáson sajátították el a traktorvezetéssel és javítással kapcsolatos tennivalókat, ismer­kedtek meg a gépek szerkezeté­vel. Délutánonként pedig a gép­javító állomáson, a gyakorlatban is alkalmazták a tanfolyamon ta­nultakat. A hallgatók március 2-án ün­nepélyes tanévzáró alkalmával a vizsgákon adnak számot tudásuk­ról, kedden pedig a Fészek-étte­remben bankettet rendeznek. Az előző évinél 500 holddal nagyobb területet öntöznek a békéscsabai termelőszövetkezetek Az öntözéses gazdálkodásra az idén mintegy 500 ezer forintot fordítanak Békéscsabán a terme­lőszövetkezetek. Ebből az összeg­ből többek között felújítják a bé­késcsabai Kossuth Tsz öntözési rendszerét. Az idén 2200 holdon öntöznek, ez 500 holddal többet jelent az előző évinél. Ezzel elő­lsegítik a nagyobb termésátlagok leiérését. Szántóföldi öntözést 1275 holdon végeznek, ezenkívül 220 hold rétet és legelőt árasztanak el, a többi területen pedig zöldséget és egyéb konyhakerti növényt ter­melnek, melynek átlagtermését ugyancsak öntözéssel segítik elő. Mezőgazdasági gépszerelő lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS Békéscsaba 105384-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom