Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-29 / 75. szám
1964. március 29. 5 Vasárnap Eligazítás a foglalkozások rengetegében interjú a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó titkárával Az általános és középiskolákból kikerülő fiatalok nagy része még nem megy főiskolára vagy egyetemre, hanem szakmát választ magának. Hazánkban a különféle foglalkozások száma több száz, sőt ezer. Közülük kell választania a fiatalnak úgy, hogy az kedvére való legyen, hivatásának érezze. Az országos münkaerőgazdálko- dásnak ugyanakkor az a feladata, hogy a népgazdaság munkaerő- szükséglete valamennyi iparágban és szakmában kielégítést nyerjen. Vajon a két, egyaránt méltányolandó érdeket miként lehet olymódon párosítani egymással, hogy mindkét részről jól járjanak és általában mi a helyzet ezen a téren megyénkben? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Békéscsabán, a megyei tanácson Sebestyén József elvtársat, a megyei Pályaválasztási Tanács titkárát. — Olyan szerv, mint a miénk, az ország minden megyéjében működik azzal a céllal, hogy a nevelők és a szülők ismerhessék a lehetőségeket és segíthessék a gyermekeket a pályaválasztásban, mondotta. A tanácsadás azonban már az iskolában kezdődik, ahol alkotó, termelő tevékenységre, a munka, a szakmák megbecsülésére nevelik a fiatalokat A mi feladatunk az ipari tanulónak készülő előtt a továbbtanulás lehetőségeit feltárni, útbaigazítani őket a foglalkozások rengetegében. — Évente hány fiatalról van nő? — Az 1964/65. tanévben országosan úgy 62 ezer körül, megyénkben mintegy 7000 olyan tanulóról, akik most végzik a nyolcadik általánost „A Békés megyei Pályaválasztási Tanács 1964. évi tájékoztatója” címmel idén is bocsáj- tottunk ki egy füzetet, melyben városonként és járásonként soroljuk fel az ipari és mezőgazdasági szakképzésben való részvétel helyeit, lehetőségeit Megragadnám az alkalmat, arra kérve a Népújságot, hogy más megyék sajtójához hasonlóan, megyénk lapja is nyilvánosságra hozná tájékoztatónk tartalmát — Ennek, így véljük, nincs akadálya. Most pedig az iránt érdeklődnénk, hol, miként lehet jelentkezniük a fiataloknak tanulóképzésre? — Ez tulajdonképpen már megtörtént. A nyolcadik általánost végzők szülei szülői értekezleteken tájékoztatást kaptak a pálya- választás módozatairól, lehetőségeiről. Egyben jelentkezési lapot töltöttek ki s abban két szakmát tüntettek fel, olyanokat, melyeket gyermekeik szívesen vállalnak. Az iskolákból összegyűjtött jelentkezési lapok alapján azután megtörténik megyénk iparában, kereskedelmében, mezőgazdaságában jelentkező „ipari tanuló-igény lések” kielégítése. — A már ismertetteken kívül ml még a Pályaválasztási Tanácsadó feladata? —A szakmaválasztásban bizonytalankodókat vagy a már telített foglalkozási körökből kimaradottakat és ami leggyakoribb; kollégiumi helyhiány miatt más, távoli helyen fel nem veiteket a tmég feltáratlan, kihasználatlan pályák felé irányítjuk. Például Orosházán az üveggyár egymaga 80 fiatalt szerződtetne ipari tanulónak, de kevés a jelentkező. Hasonló a helyzet a vasipari, a mezőgazdasági gépipari és általában a mezőgazdasági szakágazatoknál. — Mi az oka egyrészt a vákuumoknak, másrészt a túlzsúfoltságnak? — Egyrészt a még nem teljes tájékozottság a lehetőségekben, másrészt az úgynevezett „divatos szakmák” (cukrász, fodrász, kozmetikus, autószerelő, kárpitos, műszerész és a többi) iránti túlzott érdeklődés. Főként a szülők ludasak ebben, ők erőltetik gyér-, mekeiket egyoldalúan, holott fiaiknak, lányaiknak az iskolában, s kint az üzemekben, gazdaságokban gyakorlatilag szerzett tapasztalataik alapján más, egészségesebb felfogásuk van a szakmák értelmét, jelentőségét illetően. Bátrabban, merészebben kell és lehet rájuk bízni a döntést. Sok szülő már nem is dönt gyermeke és a nevelők megkérdezése nélkül a pályaválasztás kérdésében, jól tudva, hogy lányának, fiának egész életére kiható lépésről van szó! — Előfordul olyan eset, hogy a felvételi kérelem eredménytelen? — Évente száz meg ezer közül alig néhánynál. Jelenleg például mi itt a Pályaválasztási Tanácsadón, csupán 19 esetről tudunk, de nem munkahelyhiányTÓi, hanem kollégiumi férőhely-problémáról van szó. Ez is áthidalható, ha a tanulót lakóhelyén vagy utazással rövid idő alatt elérhető helyen szerződtetik. — Milyen arányú az iparitanu- ló-képzésben a nemek szerinti megoszlás? — A lánygyermekek száma kevesebb. Például a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat által szerződtetett 54 tanuló közül csupán 15 a lány. Ezúton is kérjük az üzemek, vállalatok vezetőit, hogy ahol a szakma jellege ezt lehetővé teszi, hívják, biztassák a lánygyermekeket is. Újság Sűrűn adtunk hírt az élműit ilyenkor hetekben arról, hogy községeink- nebbül. ben és városainkban egymás után rendezik meg a Népújság-ankéto- kat. Szervezők járják a falut, a város utcáit és gyűjtik az élőfizetőkeit. A híradások után több levelet is kaptunk, amelyben a levélírók arról panaszkodnak, hogy sokszor rendszertelenül vagy éppen nem is kapják meg dicséretére az újságokat. Azt már egy ismerősöm mesélte el, hogy néki ugyan az előfizetési cédulát bedobták, sőt az előfizetési díjat is felvették a Ludas Matyi és a Nők Lapja után és nagy nehezen sikerült sportot is szereznie, de egyik héten ez, a másik héten meg amaz hiányzott Tévedés ne essék, nem akarom én bántani a jól dolgozó postásokat és hírlapkézbesítőket, hiszen ml még az igazak álmát alusszuk, amikor már náluk esö^ rög az óra, hogy időben érjenek be a postahivatalba, a lapok kiosztásához. Biztosan megszenvedték ők is ezt a hosszú és hideg telet és örömmel üdvözlik a március végi langyosabb napokat, de a lábukban érzik még a sáros utcákat és a* egyre szaporodó bérházi lépcsőket Nem tudom, ki, hogy van véle, nekem az újság nélkül például nem reggeli a reggeli és az első falat csak úgy esik jól, ha ahhoz már friss híreket is olvashatói?. Vasárnaponként különösen izgalommal várjuk mindnyájan az újságot és éppen az a baj, hogy kapjuk legrendszerteüeNem nagy ügy ez az egész újságkihordóé, de azért mégis érdemes beszélni erről, mert furcsán hasonlítják össze az újságelőfizetés mellett, szóló cikkünket az újságkihordásra való panaszkodással. Postásaink és hírlapkihordóink legyen mondva, szerencsére nem sok az ilyen panasz. És talán a legritkábban fordul elő az — ami Békéscsabán megtörtént —, hogy szinte egy utcasor mondja le az előfizetést aizért, mert a kézbesítő meg nem engedett hangon beszélt a megrendelőkkel és csak úgy dobálta be az újságot a kerítésen, a sáros udvarokra. Hisszük, hogy nem kerül sor arra, hogy még egyszer kelljen erről az ügyről beszélni, hiszen olyan kevéske kell hozzá, hogy mindannyiunk asztalán ott legyen a mindennap} olvasnivaló. Dóczi Imre — Van-e olyan munkaterület, amely iránt még tartózkodóak a pályát választók? — A mezőgazdaság esetében. Itt is inkább a szülők közül viszo- lyognak néhányan. Azt tartják: „paraszti munka”. A fiatalok ellenben iskolai és gyakorlati tapasztalatból tudják, hogy hazánkban a mezőgazdaság hatalmas ütemű iparosítása folyik és ez a terület ma már technika’ vegyé- szi tudást, sok ágazató állat- és növénytermesztési szakképzést követel, Akármelyik fiatal legalább 20 mezőgazdasági szakma közül választhat. A megyeivel és a járási mezőgazdasági osztályokkal ez irányban is erőteljes felvilágosító munkát végzünk. — Mit kíván befejezésül tol- mácsoltatnl az olvasók felé Sebestyén elvtárs? — Érdeke egyénnek, társadalomnak egyaránt, hogy if júságunk az alkotó, termelőmunkában lelje meg szorgalmának, tehetségének és munkaszeretetének értelmét és ehhez kívánunk md, a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó is szervezett segítséget nyújtani. Huszár Rezső A BÉKÉS MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT állandó munkára kőműves szakmunkást vess fel Nyugdíjasok is jelentkezhetnek. Jelentkezés helye: Békéscsaba H„ Szt. István tér 9 szám. 68725 Kötöttárugyári újdonságok Magas termelékenységű szovjet, angol, nyugatnémet körkötőgépekkel egészítik ki 1965. végéig a Békéscsabai Kötöttárugyár gépparkját. Képünkön Galó Pál főművezető, az angol Bentley körkötőgép mintakerekének beállításával foglalatoskodik. A csévélő lányok, asszonyok egészségét védi a bolyhot lefúvó berendezés. Gera János és Knapcsik Béla művezető készítette, néhány hete szerelték fel. Hogyan dolgozik az olasz Uimoldí-eégtol vásárolt kelmeterító gép? Erre kíváncsiak a Közgazdasági Technikum polltechnlkás lányai- Tóth Tivadarné szabászati terítő, a gép kezelője tart számukra bemutatóval kísért kiselőadást. Fotó; Kocsiszky László
