Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

19&L február 19. 3 Szerda A Műszaki Fejlesztési Hét keddi eseményei A Műszála Fejlesztési Hét má­sodik napján a gépipari szakem­berek találkozójára került sor Bé­késcsabán, a Technika Házában. Bakó Ignác igazgató, GTE-elnök megnyitója után hat tudományos igényű előadást tartottak. A mű­szaki fejlesztés időszerű kérdései­ről Makádi András, a KGM mű­szaki fejlesztési főosztályvezetője, a íinomesztergálás technológiájá­ról, szerszámairól, a kerámia-lap­kák felhasználásáról Mihályi Fe­renc gépészmérnök (Gépipari Technológiai Intézet), a forgácso­lásban alkalmazható gyorsszorító rendszerek működtetéséről dr. Ru­das János gépészmérnök (Magyar Szabadalmi Hivatal), a mezőgaz­dasági gépesítési politika időszerű kérdéséről Csillag Nándor, az FM gépesítési főigazgató-helyettese, a traktorgyártás fejlődési irányai­ról Rohrer Emil Kossuth-díjas fő- konstruktőr, a gépjavítások meg­szervezésének problémáiról és Bé­kés megyei távlati fejlesztési irá­A Felsőnyomási Állami Gaz­daságban a múlt esztendőben félezer holdon termeltek ken­dert. Gazdasági átlagban hol­danként 50 mázsa termést ta­karítottak be. Volt azonban egy 50 holdas kendertábla, ahol szakemberek kísérletet folytat­tak a terméshozam növelésé­re. Kelés után, amikor a kender elérte a 12 centiméter magas­ságot, holdanként két mázsa nitrogén-fejtrágyát szórtak a területre. Ezt küllős kapával dolgozták a talaj felszíne alá. nyálról Badár Bálint, a Gépállor mások megyei Igazgatóságának főmérnöke értekezett. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripa­ri Tudományos Egyesület rende­zésében a Békéscsabai Sütőipari Vállalat kultúrtermében délután 2 órai kezdettel dr. Gosztonyi Kál­mán a tésztaérés nélküli tészta­vezetésről, a BARNEVÁL kultúr­termében Bojtor István, a Ma­lomipari és Termén yfargalmi 1 Tröszt gépészmérnöke az új keve- réktakarmány-üzemtípusrói tar­tott előadást. Ma a textilipari szakembereik a Technika Házában, a közlekedési szakemberek pedig a MÁV kul- túrotthonban és a 8-as AKÖV kultúrtermében találkoznak. Dél­után 2 órakor, a Békéscsabai Kon­zervgyár kultúrtermében Huszka Tibor laborvezető, Gyulán, a Hús­ipari Vállalat kultúrtermében Kárpáti György MITE-főtitkár tart előadást Több munkát a kendertáblán nem végeztek, mert a két má­zsa pétisó erős fejlődésnek in­dította a növényállományt. A betakarításkor megállapí­tották, hogy a hat mázsa ken­der többlettermés és a két má­zsa pétisó ára között 790 forint mutatkozik, ötven hold átla­gában csaknem 40 ezer forint­tal növelték a bevételt. Az ál­lami gazdaság vezetősége eb­ben az évben 660 holdon ter­mel kendert. Az idén nagyobb területen ismétlik meg a tava­lyi kísérletet. Tavaszi modellek A napokban érkezett vissza a bu­dapesti „cipő-börzéről” Sárhelyi András, az Endrődi Cipész Ktsz elnöke. Sok, és a szövetkezet szá­mára előnyös megrendelést ka­pott. Képünkön Szegvári János párttitkámak a legnagyobb si­kert arató fehér, luxus női cipőt mutatja. (Fotó: Demény) fl kamuli Béke Tsz is részt vesz az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon A kamut! Béke Termelőszövetkezet kapásnövényeinek termésátlaga a múlt évben a legjobb volt a békési járásban. Kukoricából holdanként 22,4 mázsás termést értek el májusi morzsoltban számolva. Cukorrépából holdanként 220 mázsát, napraforgóból pedig 12,6 mázsát takarítottak be. Az elért eredmények alapján a Föld­művelésügyi Minisztérium a kamu-ti Béke Tsz-t is kijelölte a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon való rész­vételre. Az 56 mázsa kendertermés titka (^jjutwwJk mjMjjmlÁMjdé- áhíim Szarvas, Madách utca 10. Ki­csiny egyszobás ház, itt Iáiknak Furán Jánosék a Táncsics Tsz tagjai. Zárt ajtók, mindenütt csend ho­nol a házban, mintha senki nem lenne itt. Azaz mégis... A nyári konyhának épült helyiség vékony ajtaján át kiszűrődik valami zö­rej. Aztán nyílik az ajtó, s ki­csiny, barátságos asszony fogad. — A gyerekek és a férjem nin­csenek itthon — mondja moso­lyogva. — Kint dolgoznak a tsz- ben. Tessék beljebb lépni. örömmel, szívesen teszi, hiszen nem sok az olyan család, ahova annyi pénzt hoznak haza zár­számadás idején, mint ide. A Fu- rár család — Furár János, a fe­lesége és annak édesapja — az idén együttesen 2151 munkaegy­séget teljesített. A 33 forintos munkaegységértéket számítva — amit a Táncsicsban fizettek —, nem kis jövedelem ez, melyhez még hozzájárul a háztáji is. Meg kellett dolgozni ezért — A lányom egész héten kint van a baromfielőnevelő-telepen, csak hetenként egyszer, kétszer jön haza, s bizony nincs sok sza­bad ideje, hiszen az apró, pár na­pos jószágra éjjel-nappal vigyáz­ná kell. Ha hideg van befűtenak, Frissen vasalt ruha illata lebeg a kiskonyhában. Az asztalon, szé­keken, fogason és minden talp­alatnyi helyen patyolatfehér fér­fiingek, tarka zsebkendők, kötény, blúz szanaszét mégis rendben várja, hogy összehajtogassák és a szekrénybe kerüljön. Tomasovszki néninek sok a tennivalója. A négytagú család­ból hárman a tsz-ben dolgoznak, ö vezeti a háztartást, mos, főz, vasal, takarít és még az udvaron szaladgáló vagy az ólban visító állatokat is ellátja. s állandóan ügyelnek a rendsze­res etetésre, itatásra. Most is 16 ezer csirkét nevelnek december 18-a óta. Márciusban szállítják. Aztán jön az újabb csoport. Az ősszel még libát is tömtek és pulykát neveltek — fejezi be To­masovszki néni, aki láthatóan jól tájékozott a tsz berkeiben, s kész­séggel beszéd a család tagjairól is. Furáménak 748 munkaegysége volt tavaly. Három éve van a tsz baromfitelepén, s 15 éve tag­ja a szövetkezetnék. Édesapja — Tomasovszki János — szintén a telepen dolgozik, s idős kora el­lenére 806 munkaegységet szer­zett 1963-ban. A fiatalasszony a napi munká­| ja mellett szaktanfolyamra is jár, | hogy képzett baromfi gondozóvá váljék. Nem vállalna más beosz­tást, bármennyire is leköti min­den idejét a baromfitenyésztés, s bármennyire is kevés a szabad ideje; szereti ezt a munkát. Új ház. bútor, televízió Furár János a tsz fogatosa. Az elmúlt évben 597 munkaegységet teljesített, szintén régi tagja a tsz-nek és itt ismerkedett meg a feleségével is. A hármójuk jöve­delme tekintélyes. Így valósulhat­nak meg álmaik. A kis család évenként összerakta jövedelmét, s most már telik az új házra, amit oly rég szerettek volna ven­ni A mostani egy szoba-kon yh ás há­zikó, melyet 1957-ben vettek, már kicsi. Akkor is csak szűkén fér­tek meg benne, s most még ki­sebb lett, mert új bútort is akar­nak venni, s ezt már nincs hova tenniük. Egy szép kétszobás nagy házat vesznek a tavasszal. Távolabbi terveik is vannak. Tv-t, rádiót és más berendezési tárgyat is beszereznek ez évi jö­vedelmükből. A tervezésnek van alapja — megmutatta ezt az 1963- as év —: a jó munka. A valóság oly közel van. Kasnyik Judit 2151 munkaegység egy családban Elnökcsere—tanulságokkal A kondorosi Lenin Tsz-ben az ” igazgatóságnak és az elnök­nek lejárt a mandátuma. A tagok már hónapok óta készültek az új vezetőség választására. A szövet­kezet hangulata bizonyos érte­lemben a korábbihoz képest romlott A gazdálkodás lendületé­ben némi visszaesés érezhető. A tsz közös vagyona nem erősödött megfelelően, ezzel párhuzamosan a tagok jövedelme sem alakul­hatott a jelenleginél magasabb szintre. Az új vezetőség választását a Lenin Tsz kommunistái legutóbbi taggyűlésükön megvitatták. Ami­kor szavazásra került a dolog, Gáleg Mihálytól, az elnöktől — aki különben ott vitatkozott ve­lük a jövőbeni út keresésén —, megvonták a bizalmat. A taggyű­lés határozata a járás vezetőinek körében helyeslő visszhangra ta­lált Bár forogtak olyan gondola­tok is, hogy a Magvető és a Mi­csurin Tsz egyesülésekor Gáleg a járási szervek bizalmából lépett az elnöki tisztbe azzal az indokkal, hogy 1956-ban helyén volt a feje és a szíve. 1/ étségtelen, a két szövetkezet x egyesülésekor az ellenfor­radalom időszakában való helyt­állás is hozzájárult ahhoz, hogy Gáleg alkalmas vezetőnek. Azóta azonban eltelt néhány esztendő. Az ellenforradalom legforróbb napjaiban, amikor a munkásosz­tály és a parasztság a népi de­mokráciát, a proletárdiktatúrát a kommunisták vezetésével meg­védte, akkor a párt az anyagi jó­lét kialakítását, az életszínvonal növelését és még egy sor intéz­kedés megvalósítását vette prog­ramjába. Előtérbe került a gaz­daságszervező munka. A kondorosi Lenin Tsz-ben az ** elnökválasztás során az elnök személyét annak idején egy- oldalról mérlegelték. A politikai helyzet konszolidálódása, amely­ben Gáleg Mihály eredményeket ért el és a járás, továbbá a falu vezetőinek, haladó erőinek bizal­mát megnyerte, a gazdasági épí­tőmunkában már nem tudott ma­gasabb színvonalon kibontakozni. Főként ez az oka annak, hogy a Lenin Tsz gazdálkodása, különö­sen tavaly, sokat romlott. Ezt a helyzetet csak kiélezték a szű- kebb vezetésben támadt nézetel­térések. Amíg a szövetkezet élén visszásságok gátolták a termelés magasabb szintű szervezését, ad­dig egy sor kihasználatlan lehe­tőséget szalasztották el. Emiatt megcsappant a jövedelem és a szövetkezet gazdálkodásába vetett hit is. A tagság érezte: a vezetésben ** valami nincs rendjén. A szomszédos Dolgozók Tsz terme­lésében hasonló adottságok köze­pette egyik siker a másikat érte. Ugyanakkor náluk csak fél- és negyed eredmények kerültek napvilágra ugyanannyi erőfeszí­téstől. Ilyen előzmények váltot­ták ki a Lenin Tsz kommunistái­ból az új vezetőség- és elnökvá­lasztás szükségességét. Választá­suk Braun Mártonra, a korábbi Magvető Tsz elnökére esett. Braun a két tsz egyesülésekor még nem élvezte úgy a járási vezető szer­vek bizalmát, mint Gáleg, noha a Magvető Tsz-ben lényegesen jobb eredményeket tudtak felmutatni, mint a Micsurinban. Az akkori élnöteválasztó közgyűlés hangula­tán is érződött: a tagság egy része nem nagyon ért egyet Gáleg vá­lasztásával. Braun ezt követően a faluból is elment. Pest megyé­ben telepedett le. Néhány hete lakhelyén küldöttség kereste fel a párttaggyűlés határozatával. Noha néhány éve sok minden tör­tént a kondorosi Lenin Tsz-ben, amiről Braun talán nem is tud, ennek ellenére a gazdaságilag zi­lált szövetkezet vezetését elvállal­ta. A z emberek bíznak az új el­" nőkben, s tudják, hogy Braun olyan ember, akinek jő képességei vannak a vezetésVm dolgozók és a tsz-gazdák között egy egészséges munkakapcsolat kialakítására, a termelés színvo­nalának nagyobb ütemű fejlesz­tésére. Ehhez ‘ermészetesen hosz- szabb időre van szükség. Bizto­san eltelik néhány esztendő, amíg a Lenin Tsz a korábbi Mag­vető Tsz gazdálkodásának színvo­naláig jut. U a annak idején az elnök vá­lasztását jobban a szövet­kezetét alkotó emberekre bízzák, a gazdálkodásban nem valószínű, hogy bekövetkezik a visszaesés, s ebben az esetben hol tartana ma a több ezer holdas gazdaság áru­termelése és a tagok jóléte? > Dupsi Károly Brigádokat szerveznek a házak körüli kertek növényvédelmének ellátására A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban hatá­rozatot hozott a növényvédelmi munkák megszervezésére a me­gye egész területére, beleértve a házak körüli kerteket is. A já­rási tanácsok mezőgazdasági osz­tályai hozzáláttak e határozat végrehajtásához. Békésen már meg is szerveztek egy brigádot, amely a falut körülvevő zárt ker­tek növényvédelmét látja majd el. Hasonló brigádot hoztak létre Mezőberényben is. Köröstarcsa határában szintén jelentős zárt kert van, itt is megszervezik a növényvédő brigádot Szakemberek véleménye szerint ezeket a növényvédő brigádokat ki kellene képezni a gyümölcsfa­telepítés tudományára is, hogy az amúgy is megritkult zárt kertek faállományának pótlására is se­gítséget tudjanak adni a tulajdo­nosoknak. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a megye területén belül változó munkahelyre felvesz vís-9 gás- és fűtésszerelő, valamint hőszigetelő, parkettás, hidegburkoló és festő-mázoló szakmában gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán (Békéscsaba, Kazinczy u. 4.) 93043

Next

/
Oldalképek
Tartalom