Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

1964. február 19. 4 Széria Űj magyar találmány: a „légpárnás“ prés Juhász Ádám és Konkoly Fe­renc szabadalma alapján a vegy­ipari gép- és radiátorgyárban el­készítették az úgynevezett légpár­nás — vörösiszapprés mintpéldá- nyát. A timföldgyártás mellékter­mékeként nyert vörös iszap, köz­ismerten nagy mennyiségű vasat tartalmaz, az iszapot azonban iában nem is tudom, melyiket vá­lasszam... A vevő, add csak látogatóként ugrott be egy kicsit körülnézni, már ott tart, hogy legszívesebben az egész Galériát becsomagolta tná magának. Később, a forgalom csendesül­tével, megkérjük dr. Árus Tibor- nét, a Képcsarnok vezetőjét, szán­jon rá néhány percet és beszéljen az „üzletmenetről”, az előző esz­tendei helyzetről és mindenről, amiről úgy gondolja, érdekelné a nyilvánosságot — Bízom abban, hogy idén sem leszünk mostohagyerekei a rao­mindjobban megbarátkozó százak­nak, ezreknek — kezdi. — Hogy optimizmusomat mire alapozom? Az előző évi forgalomra, mely jó­val elevenebb volt az 1962-esénél. — Spontán emelkedő látogatott­ságról van szó? — Egyáltalán nem. Persze az oknak, mely miatt ilyen kedve­zően alakulnak a dolgok, több ugyancsak összetett része az egésznek, maga az a lendületes kulturálódási folyamat, ami a népművelés jelenlegi szakaszában olyan gyümölcsöket érlelt, mint a zene, a képzőművészet, a könyv iránti eddig soha nem tapasztalt tömeges érdeklődés és az otthon­nak, a lakásnak kulturáltabb kül­sejűvé tétele is. A másik ok már sokkal prózaibb jellegű: művészeti tárgyat, berendezést is lehet rész­letre vásárolni és ennek kezdő összege, de a továbbiak is oly ked­vezőek, hogy a bérből és fizetés­ből élők könnyen szánják magu­kat a vásárlásra. Ez különösen az ajándékozások fő időszakában, a negyedik évnegyedben mutatko­zott a legfrappánsabban. — A helybeliek közül kerül ki nyilván a látogatók zöme, úgy véljük. — Ez bizonyos mértékig ma még igaz — hangzik a válasz — azonban hónapról hónapra mind nagyobb számban szerepel a vi­déki lakosság, ami igen örvende­tes jelenség, hiszen a díszítőművé­szet, a korszerű lakásberendezés iránti érdeklődés éppen vidéken volt a legcsekélyebb. Ilyen érte­lemben a ma még szerényebb igénnyel előálló emberek is, mint amilyenek például a kulturális gó­coktól távol lakók között vannak, mindinkább rájönnek ama, hogy csak úgy tudják elszállítani a ko­hászati üzemekbe, ha előzőleg megszabadítják víztartalmától. Eddig nagy nyomású szivattyún.- kal préselték az iszapot a szűrő- tartályokba, de a 10 a*meszfórás nyomás sem volt elegendő a víz kiszűrésére, az iszap nedvesség- tartalma a szűrés után is megha­kal, nagy mesterek képeinek re­produkcióival színvonalasan dí­szíthetik otthonukat. A továbbiakban a már hagyo­mányos miniatűr tárlatokról be­szélgetünk. A másutt különböző alkalmakkor rendezett nagy kiál­lítások, tárlatok közötti időszak­ban a Galéria e kis tárlatai igen jó szolgálatot tesznek az alkotók­nak ahhoz, hogy folyamatosan le­mérhessék új alkotásaik hatását. Ilyen kiállítást rendezett az utób­bi időben Ezüst György és Sülé István. Mindketten akvarell és olaj-képeikből állítottak ki. Az ér­deklődés foka azzal is mérhető, hogy a megnyitót követően százak voltak kíváncsiak a művekre. — Jelenleg ötvösművészek mun­káit: fémtárgyakat, ékszereket ál­lítottunk ki. A vas legmodernebb felhasználása lakásdíszítésre, ez dívik most. Állólámpák, virágáll­ványok, televízió-asztal, vázák, hamutartók — kovácsolt vas mind, mutat körül a Galéria ve­zetője. A rézkarcok is egyre kere­koztat bennünket tovább dr. Árusné. — Részt vettünk két or­szágos művészeti bemutatón, más alkalommal pedig mi rendeztünk szobrászok, festők, keramikusok munkáiból bemutatót, így például a Jókai Színházban. Idén ismét két kiállítást rendezünk és több vidéki bemutatót tervezünk. Egyéb kulturális esemény is akad nálunk. Az ifjú művészbarátok ré­szére szervezett TIT-művészettör- téneti előadást itt tartották meg és hasonlókat tartanak máskor is. A látottak és hallottak alapján nem nehéz megfogalmazni azt, hogy a csabai Galéria létesítése okos gondolat volt. Kultúrpoliti­kai szerepét, azt, hogy segítse a dolgozók kulturális ízlését kiala­kítani a lakásdíszítés, lakberende­zés tekintetében, mindjobban be­tölti. A Képcsarnok dolgozói bizo­nyára továbbra is a régi szeretet­tel várják nemcsak vásárlóikat, de mindazokat, akik először csak kíváncsiságból látogatnak ide, s gyönyörködnek a képekben, szob­rokban, asztaldíszekben, kerámi­ákban, a változatos bútortextíliák ban, és távozáskor senki sem mondja nekik, hogy miért nem vásároltak. Közülük sokan úgyis visszatérnek.... H. K. ladta a 40 százalékot, ezért csak 'különleges tartálykocsikon lehe­tett elszállítani A találmány lényege, hogy a hagyományos szűrőtartályt felfúj­ható gumitömlővel bélelik, ebbe levegőt bocsátanak, és a felfúvó­dó gumi 20—25 atmoszfórás feszítő ereje a víz nagy részét kiszorítja. Az iszap 40 százalékos nedvesség­tartalma 15, százalék alá csökken, s így egyszerű teherautón is köny- nyen szállítható. A gépet termé­szetesen nemcsak vörös iszap, ha­nem sokfajta vegyi, gyógyszeripa­ri és élelmiszeripari alapanyag sajtolására is fel lehet használni. Az első példányt az Almásfüzitői Timföldgyárban szerelik fel, de to­vábbi 20 gépre is kapott már ren- ielést a gyár. A találmány iránt külföld is ér- leklődifk, egyes országok a talál­mány Kcencét is meg akarják vá­sárolni. (MTI) Latyak és víztenger Ez jellemzi most, az olvadásos, esős időben a békéscsabai utcák jelentős részét s ez a 161 — uram bocsé’ — még a Tanácsköztársaság útja sem kivé­tel. Egymást érik a hatalmas viztó- csák, patakokban folyik a hété, la­tyakot csap fel még az óvatosan ha­ladó jármű is gyalogjárdára, ruhára, válogatás nélkül. S a munkába siető emberek, — nem valami épületes lát­vány! — mint valami bakkecskék ug­ranak él, hol egy fröcesenés elől, hol meg egy-egy nagyobb víztükröt ke­rülgetve— Persze, a hőolvadásoak, esőnek többnyire velejárója az efféle jelen­ség. Am, mégis úgy gondolom, nem tehet minden latyakot, vlztengert csak az időjárásra kenni. Megfigyelhető, hogy ott, ahol a háztulajdonosok, házfelügyelők mór a tartós havazások idején rendszeresen és gondosan tisz­togatták a gyalogjárókat, az olvadás megindulásakor pedig vízlevezető csa- tomácskákat vágtak a lassabban ol­vadó, jéggé fagyott hóbuckákba, ott bizony tiszta járda fogadja a járó­kelőt. Ahol pedig mindezt elmulasz­tották, csak üggyel-bajjal sikerül a felgyülemlett víz levezetése. Ha egy­általán foglalkozik ezzel valaki­igen, mert szép számmal vannak, akik az eddigi mulasztásokból sem okultak. S ezek között — szomorú, de így van! — szép számmal találunk vállalatokat, kőzületeket is. Meg kell csak nézni például a Kazinczy utcát és a vásártéri új lakötelepülés kör­nyékét. Valóságos csatatér! Úttesten és járdán egyaránt olyan mennyiségű pocsolya, víztömeg hömpölyög, hogy szinte szó szerint értendő az erre ’akók ironikus ön vigasztal ód ása: itt a gyalogosoknak már csak helikop­terrel vagy révkalauzzal lehet közle­kedniük... Az ember, ha át akar kelni az egyik oldalról a másikra, levet­heti a cipőjét, a gyermekkocsi tenge­lyig merül a vízbe, sárba. S akffcnek portája előtt ez aa áldatlan helyzet uralkodik, mit sem törődnek legalább a gyalogjárda megtisztításával. A vá­sártéri lakótelepen ráadásul még esti világítás sincs— Jó lenne, ha az érdekelitek, — mind­azok, akiket illet! —, felfigyelnének e jelenségekre s már most gondolkoz­nának azon is, mi lesz, ha majd nyár- idöben e lakótelep környékén a mér­hetetlen tömegű latyakot a por váltja fel?! (—zár.) A Békés megyei Jókai Színház megvételre ke^es századelejí fonott, nagy kerekű gyermekkocsit. 105347 Szobrok, képek, modem bútorok boltjában — Nagyon szép vázák, hamar­olcsó és mégis művészi kerámdák­összetevője van. Az egyik, ami settebbek a közönség körében. I Működési területünk túlér a Képcsarnok négy falán — tájé­Megnyílt a TIT megyei klubja Február 14-én délután ünnepé-1 sél és a célnak tökéletesen meg- lyes klubavaitó színhelye voäit a felelő klubhelyiségek felavatására Békés megyei TIT békéscsabai, Békócsabára érkezett dr. Nagy központi székháza. A kitűnő ízlés. László, a TIT főtitkára is. Or. Nagy László, a TIT főtitkára és dr. Krapa András, a TIT megyei titkára a klubavató fogadáson az ismeretterjesztő tevékenység jövő sikereire koccintanak. A meghívott vendégek körében: dr. Nagy László főtitkár, Frank Ferenc, a párt megyei bizottsága ágit. prop. osztályának vezetője és Vizsnyiczai János, TIT elnökségi tag. A klub egyik kellemes sarkában hazai és külföldi folyóiratok, képeslapok között válogathat az érdeklődő. (Fotó: Demény Gyula)

Next

/
Oldalképek
Tartalom