Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

BÉKÉS M Világ proletárjai, egyesüljetek I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ NÉPÚJSÁG 1964. FEBRUAR 13., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ipró Untai előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján | Tömegszervezetek a termelésért | A páncélszekrény titka | Hideg éjszaka A Vöröskereszt igazi talajra a szocialista társadalomban talált Megyei küldöttkonferencia Békéscsabán Jó étvágy A Magyar Vöröskereszt Békés megyei küldött- konferenciája alkalmából február 12-én már a reggeli órákban zsúfolásig megtelt Békéscsabán, a Balassi Művelődési Otthon nagyterme. Az el­nökségben helyet foglalt — többek közt — Lo- soncz Mihály, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének tagja és Zalai György, a megyei pártbizottság titkára is. Vöröskeresztes úttörők és felnőtt aktivisták kedves műsoros bevezetője után dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese megnyitotta a konferenciát. Ezután a megye minden részéből érkezett küldöttek előtt Cserei Pálné, a megyei Vöröskereszt titkára ve­zetőségi beszámolót tartott. Cserei Pálné beszámolója A nemzetközi helyzetet ismer­tetve, hangsúlyozta a Nemzetközi Vöröskeresztnek a békeharcban betöltött jelentős szerepét. A to­vábbiakban hazánk politikai, gaz­dasági életének fejlődéséről szá­molt be, kiemelve azt, hogy pár­táink VIII. kongresszusán lefekte­tett irányelveknek megfelelően, ebben a fejlődésben, a maga fel­adatkörében a Vöröskereszt is je­lentős szerepet vállalt mindenkor. Ezután a megyei eredményekre és tennivalókra tért át. A Vöröske­reszt megyei hálózatának a mun­kája — mondotta — egyre átfo­góbb, sokrétűbb, a lakosság tekin­télyes része mind fokozottabb ér­deklődéssel fordul az egészségügyi kérdések felé, ami egyrészt a tár­sadalmi részvétel növekedésének biztató jele, másrészt — a gyógyí­tó munka megkönnyítése mellett — a megelőzés kiteljesítését teszi gyorsabbá. Az előadó a megye minden já­rására, mondhatni »Városára, köz­ségére kiterjedő részletességgel fo­galmazott, bőséges szám. és tény­adattal alátámasztott beszámoló­jának további részében a követke­ző két esztendőben végzendő fel­adatokat ismertette. Eszerint fokozni kell a felvilá­gosító munkát, mennél több tan­folyamot kell szervezni. Óéiul tű­zik ki, hogy 1965 végére Békés megyében a térítés nélküli véradás álta­lános lesz. Fokozni kívánják az önkéntes vér­adók társadalmi megbecsülését. A tisztasági mozgalmat lei terjesztik nemcsak minden tanyai és közsé­gi lakóházra, hanem a mezőgazda- sági üzemekre is. Különös gondot fordítanak a családok, a betegek, a munkából kiöregedettek törvé­nyesen biztosított egészségügyi és anyagi ellátásának ellenőrzésére. Arra törekednek továbbá, hogy mind több ipari üzem komplex­tervébe épüljön bele a Vöröske­reszt munkája is. Az elkövetkező években még több munkát fordí­tanak az ifjúság egészségvédelmé­re, így például a „Tiszta iskola, egészséges If­júság” mozgalomban a tanyai iskolákat is bevonják. A megye mezőgazdasági jelle­gére való tekintettel, a mezőgaz­daságban dolgozók felvilágosítása, egészségvédelme, egészségügyi kö­rülményeik további javítása a kétéves munkaprogram egyik fő feladata. A nagy tetszéssel fogadott be­számoló utáni vitában felszólal­ták: Vizsnyiczai Jánosné Békés­csaba Városi Tanács szociális előadója, dr. Vörös Aron, a mező­kovácsházi járás főorvosa, Gyula­vári András, az alkoholizmus el­leni bizottság csabai elnöke, Nagy Imre békési járási véradófelelős, Kele József, a szeghalmi járási Vöröskereszt társadalmi munka­társa, dr. Acsay Pál tótkomlósi körzeti orvos, a Vöröskereszt he­lyi elnöke, az eleki vöröskereszte­sek részéről Tihanyi Imréné, to­vábbá Rózsa Béla, a szarvasi já­rási tanács vb-elnökhel yettese és még sokan mások. Mindnyájan sok-sok hasznos észrevétellel, ta­náccsal, javaslattal gazdagították, egészítették ki a beszámolót Mon­danivalóik lényegét talán Rózsa Béla és Kele József eme szavai fejezték ki legjobban: — Ma már a vöröskeresztes munka hajdani passzív szemlélői közül mind töb­ben válnak annak aktív résztvevő­jévé. Ez nagyon jelentős, hiszen a Vöröskereszt egymaga nem képes megoldani nemes feladatát, csakis : a társadalom hathatós segítségé­vel. A megyében, a járásokban az emberiességnek még mindig bőven vannak tartalékai, csak élni kell velük! Mintegy összefoglalásként Zalai György, a megyei pártbizottság titkára ar- ! ról beszélt, hogy a Vöröskereszt- ! mozgalom száz esztendő alatt áriá- ■ si fejlődésen ment át, igazi társa- ; dalmi talajra azonban a szociális- • ta társadalomban talált. Bizomyi- ■ tékul nem is kell messze menni, • nálunk Békés megyében húsz- ■ ezernél is többen munkálkodnak ; a megye egészségügyének fejlesz- ■ *ésón. Kulcshelyet töltenek be eb- • ben az orvosak, védőnők és a töb- ■ bi hivatásos egészségügyi dolgozó, j Az ő hivatástudatból fakadó lelke- ! sedésük ragad ínágával másokat j is. : Végül l Losonci Mihály, az országos vezetőség tagja mél­tatta a megyei küldöttértekezlet­nek a Vöröskereszt közelgő II. országos kongresszusával és a két­éves megyei munkaprogrammal ■ kapcsolatos nagy jelentőségét, majd a vezetőség és a küldöttek megválasztásával a konferencia befejezte munkáját H. R. ízlik az ebéd a gyerekeknek a békési általános iskolák napkö­zis éttermében. Farkas Lenke első osztályos tanuló is szereti a finom zöldborsó levest. (Képriport a 6. oldalon.) Fotó: Kocziszky WMM«»W»H«MfMM»MWWWWHHM—HI4WWIHWWI Átadták az idei első elektrostatikus berendezést a felvonóban Csupán néhány száz ember dol­gozik a Hajtómű és Felvonóalkat­részek békéscsabai gyáregységé­ben, de, a még középüzemnek sem mond ható gyárban, több mint 80 gyártmányféleséget készítenek. Ez a tény magában véve szemlélteti, hogy az egység vezetőinek, dolgo­zóinak milyen erőfeszítéseket kell tenniük a követelmények mara­déktalan kielégítésére. Nehézsé­geiket növeli, hogy éves tervük máig sem ismeretes, csak progra­mozás szerint termelnek. Mindezek miatt a békéscsabai felvonó mindössze 99,5 százalékra teljesítette január havi forgalmi tervét. A több mint 80 gyártmány­féleségből kilenc salakfelvonó gépalapot, száznegyvenes „U”-vas hiány miatt nem tudtak elkészí­teni. Legfontosabb feladatát azonban a nehézségek ellenére isj teljesítet­te a felvonó. A MERT (Minőségi Ellenőrző Társaság) nemrégen vette át a januári programban el­készített idei első nagy elektro­statikus festékszóró-berendezést, melyet a Jnpcsei Nemzetközi Vá­sáron mutatnak majd be a külke­reskedelmi szervek. Az újszerű berendezés minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat szá­mot a nemzetközi piacon is. Békéscsabán és Orosházán is felújítják a traktormotorokat Jó ütemben halad a javítás - Szakosították a nyáron használatos gépek javítását is Megyénk gépjavító állomásain, a termelőszövetkezeti traktorok felújítását vették előtérbe. Az uni­verzális gépeket a tavaszi munkák elkezdéséig valamennyi helyen üzemképesen adják át a termelő- szövetkezeteknek. A lánctalpas traktorok javítására csak később kerül sor. Kivételt képez az oros­házi, a békéscsabai és a Szarvasi Gépállomás, ahol hármas koope­rációban javítják a könnyű és a nehéz univerzális gépeket meg a lánctalpas traktorokat. A Zetorok javítása jó ütemben halad. 284 gépből eddig 177-et ké­szítettek el és adtak át a termelő- szövetkezeteknek. A Belorusz- traktorok javítása már lassúbb ütemű. 393-ból eddig 142 hagyta el a szerelőszalagot. Az RS—09-es ja­vítási tervet — 50-et — már 74-re teljesítette az Orosházi Gépjavító Állomás. (Az állami gazdaságok gépeit is itt javítják.) A Zetorok javítását a békési já­rásban és a gyomai járásban telje­sen befejezték. Körösladányban még 12 Zetor felújítása van hátra. A Belorusz-traktorokból Mezóbe- rényben 32-őt, Békéscsabán pedig 34-et készítettek el. A javítási munka ütemének fokozására több gépjavító állomáson — közöttük Békéscsabán is — bővítették a szerelőszalagot. Mindemellett Orosházán és Békéscsabán moto­rokat is felújítanak, mivel a szol­noki, a győri és a Hódmezővásár­helyi Gépjavító Vállalat nem győzi a cseremotorok szállítását. Megyénk valamennyi gépállo­másán a tavaszi munkákhoz hasz­nálatos gépek előkészítése szintén jó ütemben halad. Vetőgépeket, hengereket, kultivátorokat, tárcsá­kat, fogasokat javítanak. A Gépállomások megyei Igaz­gatósága a szomszédos megyéktől 120 műtrágyaszórót vett át. Ezek nagy részét a szövetkezetek hatá­rában már munkába is fogták. A pótkocsik, a siló-, a kender­es a gabonakombájnok javítását is szakosították. A téli javítások­kal egyidőben a szövetkezetek mű­helyében az egyszerűbb gépek karbantartását is megszervezték a gépjavító állomások. Az alkatrész- ellátásban a korábbiakhoz képest nemigen van változás. Jelenleg fő­ként a villamossági cikkek szere­pelnek a nehezen beszerezhető áruk listáján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom