Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-25 / 46. szám
Világ proletárja^ egyesüljetek# «A MEGYEI P ÁRTB hZ.O&T SÜG ÉS- A ME&Y N ÁCS&LA P J A NÉPÚJSÁG 1964. FEBRUÁR 25., KEDD Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM A technika és a kémia világában | Cikkünk nyomán | Hétköznapi UtSZáS | Sport | A hideg mérséklődik ÚTMUTATÁS Nagy fontosságú határozatot hozott az MSZMP Központi Bizottsága február 20—22-én tartott kibővített ülésén az építőipar munkájáról. A határozat perspektívát szab a népgazdaság továbbfejlődését oly döntő módon elősegíthető építőipar elé. amelyre nem kisebb feladat vár a második és a harmadik ötéves tervben, mint szocialista népgazdaságunk termelési edényrendszerének korszerű, a legmodernebb követelményeknek megfelelő építése^ továbbfejlesztése. A párt határozata azokhoz az építőmunkásokhoz szól, akik közül annyian részt vettek a fasizmus elleni harcban, a munkásmozgalom ham, s akik derekas munkájukkal a felszabadulás után is helytálltak a szocializmus építésében. Az elmúlt években ezer és ezer új dolgozó került ebbe a szakmába, akiknek nagy többsége falun él, s gondolkodásmódja még elüt az ipari munkásokétól. Ez megmutatkozik a munkafegyelemben, a sok vándorlásban, általában a munkához való viszonyban. De éppen ezért fordult pártunk Központi Bizottsága a régi, szervezett munkásokhoz, párt- alapszervezetekhez, hogy hathatósabban segítsenek megértetni minden építőipari munkással: a szakma tevékenysége befolyásolja egész szocialista társadalmunk fejlődését Nemcsak az anyagi termelés kiszélesítését — ami nem képzelhető el újabb és újabb gyár vagy más gazdasági épületek átadása nélkül —, hanem a kul- túrforradalom beteljesülését is, hiszen a tanulni, művelődni, kultúráltan szórakozni vágyó emberek bővülő iskolai tanterem-hálózat, új művelődési otthonok, könyvtárak, és nem utolsósorban kényelmes otthonok nélkül nem tudják kielégíteni ez irányú igényeiket. A párthatározat megállapítja, hogy óriási feladatokat oldott meg mindezekben az eddigiek során is az építőipar. Tevékenysége egészében véve azonban „hiánytalanul nem felelt meg a követelményeknek, a népgazdasági tervekben kitűzött céloknak." Dióhéjban ezt a következőképpen lehetne summázni és ez, sajnos, vonatkozik megyénk építőipari tevékenységére is: Nem eléggé korszerűek az építkezések, átadási határidejük sorozatosan elhúzódik; nem alakul kedvezően a termelékenység, és ami ezzel szorosan összefügg; nem teljesítik az önköltségi tervet, túl drágák az építkezések. Igaz, a növekvő feladatok ugrásszerű fejlődést követelnek minden vonatkozásban az építőipartól. Ha cs?k megyénk helyzetét tekintjük: az 1958-as évi 74 millió forint értékű saját építőipari tevékenységgel szemben ebben az esztendőben 300 millió forintra növekedett a termelési tervük. E nagyarányú „felfutással” azonban nem tudott lépést tartani a belső szervezettség növekedése, a megfelelő műszaki intézkedések megtétele, részben szubjektív, és részben objektív okok miatt. A szubjektív okok a munkafegyelemtől a helytelen, sokszor pontatlan műszaki irányításig, munkahelyi szervezésig, anyagelosztásig számos területen fellelhetők. Az objektív okok pedig a már idültté vált anyagellátási zavarokban, s az állandó munkaerőhiányban rejlenek elsősorban. Tavaly például 72 szakmunkáshiány volt, s csak megyénkben kilencezer köbméter kavics és zúzalék szállítása maradt el, amely akadályozta a termelés folyamatosságát. De országosan is a MÁV csak mintegy 68 százalékát tudta teljesíteni a zúzalék-szállításnak. Mindezeket az okokat felméri a párthatározat, s javaslatot ad a minisztériumoknak tipizált, előregyártott épületszerkezetek tömeges készítésének biztosítására, amelyek ablakkal, ajtóval is el vannak látva, sőt, vakolást sem igényelnek. Az előregyártott elemek beépítését szerelőrészlegek végezhetik folyamatosan a helyszínen. Ez a perspektíva fokozott feladatokat hárít megyénk építő- anyagiparára, amennyiben Békéscsabán is szükséges növelni az építkezéseket jelentősen meggyorsító előregyártott középblokkfal- elemek termelését. A munkák helyes programozása, a munkahelyi «tervezés tökéletesítése és nem utolsósorban az építőanyagok jobb biztosítása, ahogyan a párthatározat is mondja: a munkafegyelem megszilárdítását alapozza meg. Különösen fontos teendő ez megyénkben, ahol éppen e hibák miatt az állami építőipar a műit esztendőben is 8,6 százalékkal túllépte az önköltségi tervét, s az egy főre élőirányzott 154 ezer forintos termelékenységi tervvé! szemben csak 137 ezer forint tényt tudott elérni. A párthatározat útmutatása nyomán a folyamatos, szalagszert! építésszervezés megvalósulásával, korszerű, a követelményeknek megfelelő szintre emelkedhet építőiparunk tevékenysége. Ezt előmozdítja az az irányelv, melyet a párthatározat a bérutalványozás és elszámolási rendszer tökéletesítésére ad. Ha ugyanis látják a munkások, hogy mit mennyiért kell megcsinálniuk, ez ösztönzi tevékenységüket, javítja a munka- fegyelmet, és kihat az építőipar egészére. A gyors ütemű fejlődés szubjektív feltételeinek megteremtéséhez tartozik a határozat szakember, utánpótlás biztosítására vonatkozó fejezete. Megyénk állami építőiparában mindössze 14 mérnök tevékenykedik, ugyanakkor a ha- ! sonló kapacitású Csongrád megyed vállalatnál 38 mérnök irányítja műszakilag a munkát. Az a tény azonban, hogy jelenleg megyénkből hatan műegyetemen, ketten jogon, harminchármán építőipari, tizenketten gépipari, ketten vil- lamo6dpari, hárman építőgépészipari, huszonnyolcán pedig köz- gazdasági technikumba járnak, s tanulmányaik elvégzésével be-! kapcsolódnak a megyei építőipar l irányításába, minden bizonnyal i elősegíti majd a párthatározat megvalósulását. j i V.D.I Véget ért a Műszaki Fejlesztési Hét Szombaton a megye nyomdaüzemeinek szakemberei tartották összejövetelüket Békéscsabán, a Technika Házában, a Műszaki Fejlesztési Hét keretében. A Papír- és Nyomdaipari Tudományos Egyesület megyei csoportjának felkérésére Viliért Andor igazgató, a budapesti Sajtóház tervezésével megbízott tervezőcsoport vezetője tartott előadást, majd Lengyel Lajos Kossuth-díjas, a Kossuth Nyomda igazgatója a könyvművészet hazai és külföldi törekvéseiről beszélt. A két referátum után a Brigád filmszínházban szakmai film vetítésére került sor. A Műszaki Fejlesztési Hét ezzel véget ért. A Műszaki és Természettudományi Egyesülefek Szövetségének megyei Intéző Bizottsága szép sikernek könyvelheti el, hogy az elhangzott 33 előadást több mint nyolcszáz Békés megyei szakember hallgatta meg, s csaknem ennyien vettek részt a különféle vitákban. Befejeződött a cukorgyártási idény A hagyományoktól eltérően az idén négy—-öt héttel elhúzódott a cukorgyártási idény. A kedvező termés nyomán ugyanis a tervezettnél 55 000 vagonnal több répát dolgozott fel az ipar. A magyar cukoripar 11 üzeme szeptembertől 340 000 vagon répát dolgozott fel, összesen 43 000 vagon cukrot gyártott, 2C00 vagonnyit terven felül, ezenkívül mintegy 155 000 tonna melaszt adott a szesz- és takarmánykészítő iparnak. (MTI) Már januárban 26 újítást •• nyújtottak be az AKOV-nél Cz újítási hónap nyertesei 8150 forintot vettek át „Az újításokkal mindig sok baj van"... oft, ahol az újítási előadó, a műszaki vezetés, szakszervezet, valamint az újítási albizottság — sót maga az újítógárda sem áll a talpán. 1963 májusáig a 8. sz. AKÖV-nél is sok problémát okozott az újítások elbírálása, bevezetése, és még nagyobbat az elkészítésük. Oka legtöbb esetben az újítási előadó szubjektivitása, az ellenőrzés és lelkesítés hiánya volt. Előadók cserélték egymást, amíg végre 1963 májusában Mikló Gábor technikus vette kezébe a közlekedési vállalat ilyen irányú munkáját Mi történt?... az, hogy egy megfelelő, képzett szakember keze nyomán jelentős eredmények születtek. 1963. évben mintegy 88 újításra 25 200 forintot fizettek ki. A benyújtott és megvalósított újítások gazdasági eredménye közel 150* 200 forint megtakarítást jelentett Az újítási hónapok szervezése a tapasztalatok szerint jelentős lendületet ad a munkásújítóknak, ötven újítást nyújtottak be legutóbb is. Az újítási hónap eredményét pontozásos verseny döntötte el. Az 1000 forintos első díjat Panószai Gyula, a második díjat Babin szki Márton esztergályos, a harmadik díjat pedig Párzsa László karosszérialakatos nyerte. Az újítások 90 százaléka műszaki jellegű volt. A hónap nyertesei 8150 forint újítási díjat vettek fel, ami nem megvetendő összeg. Érthető tehát, hogy megfelelő ember kezében, megfelelően halad a munka. Még ez évben megoldódnak az újítások elkészítésének nehézségei is. A vállalat szerződést kötött a Szegedi Gépipari Javító Ktsz-szel 500 lakatos-óra elvégzésére negyedévenként. Megvan tehát minden lehetőség a munkásújítások tevékenységéhez? Meg. Az ügymenet gyors és pontos. Bizonyára érnék köszönhető az 1964 január havi eredmény is. Az első hónapiban 26 újítás érkezett be, ezek közül is kiemelkedő Pelesz Mihály nyugdíjba készülő idős szakmunkás 54 816 forint megtakarítást jelentő javaslata. Páivölgyi András A irékésszea'anföi Rákóczi Tsz-bsn az idén repülőgéppel végzik a r zs vegyszeres gyomirtását A békésszentandrási Rákóczi Termelőszövetkezetben a tavasz- szal hétszáz hold búzán végeznek vegyszeres / gyomirtást. vegyszer már a szövetkezetben van. A tsz háromszáz holdnyi rizs- vetéséből kétszáz holdon Sztem— Holdanként 1,2 kilogramm Dico- .F—34 nevű vegyszerrel védekez- nirt-oldatot permeteznek ki, a !nek a kakaslábfű ellen. A mun- munkához szükséges 8,5 mázsa j kát repülőgéppel végzik. A mindent tudó táblázat VÍŰV &;‘Th A iü ,„y mm m, ................. ....... ... t V rí $ < 1 m Mw * MÚ' Pi'ii' -y '- •• • • ... ■ vsssuxm äs Ä' ?*:rr*Gr<-W. ’ *ÍViBí: í>5v tMf * vmr* fiwxv* Cfclffro irodal: nmm* ....,.... ........ r ..........................>•*»>. I......,. „ . •<*«*<»«•»»>. bé kési járási könyvtár előcsarnokában egy megvilágított tábia fogadja a belépőt. „Mit olvassunk?” — kérdezi a felirat, és nyomban választ is ad rá ötletes, közérthető módon. (Fotó: Kocziszky) *> Ixn
