Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

mi február SS. 2 Kedd Ingói katonai szakértő . az angol és francia alomltaderő értékeléséről John Goilan manchesteri beszédéről London Mialatt Home miniszterelnök a független angol atomfegyver meg­tartására alapította választási programját és Lord Blakenham, a Konzervatív Párt elnöke kiadta a hivatalos tory-jelszót: „Saját atomfegyverünk megtartása egyet­len biztosítékunk az atomzsarolás ellen, hidragénbombánk lesz a fő fegyverünk az általános választási harcban”, Anglia vezető katonai szakértője, Liddel Hart kapitány az erősen konzervatív Sunday Ti- mesben közölt nyílt levelében ki­mutatja, hogy az angol és francia atomhaderők értéke nagyon kétes, ha bármely, vagy mindkettő ösz- szeütközne a Szovjetunióval vagy a Szovjetunió által védett ország­gal, amerikai támogatás nélkül I nem képzelhető, hogy csekély I atomhaderő megijeszthetné vagy éppenséggel elrettenthetné a Szovjetuniót. Feltéve, hogy né­hány bombázó repülőgépünk elér­hetne egy-két szovjet célpontot — aminek valószínűsége elenyésző — a mérleg másik serpenyőjébe esik az a határozottan megállapított tény, hogy a Szovjetuniónak olyan nagy bőségben vannak rakétái, hogy eltörölhetné a föld színéről az összes angol és francia városo­kat és bomba vető-repülőgép­támaszpon tokát. Minél távolabb tekintünk a hatvanas és hetvenes évekbe, annál csekélyebb lehető­ségét látjuk annak, hogy kisebb országok, mint Anglia és Francia- ország, független korszerű atom­haderőt tudnának kifejleszteni és Kínai—pakisztáni közlemény |lítják a Kínai Népköztársaság jo­gos tagságát. A közlemény kifejezi a két ál­lamférfi reményét, hogy India és Kína, valamint India és Pa­kisztán határviszálya békésen rendeződik. Végezetül Liu Sao-Csi elnök és a saját maga nevében Csou En- laj meghívta Ajub khant, hogy számára alkalmas időpontban lá­togasson el a Kínai Népköztársa­ságba. A pakisztáni elnök a meg­hívást elfogadta. Peking (Oj Kína) Csou En-laj kínai miniszterel­nök hivatalos pakisztáni látoga­tásának befejeztével hétfőn kö­zös közleményt adtak ki Karcsi­ban. A két államférfi megelége­déssel állapította meg, hogy Ázsi­ában és Afrikában számos ország vívta ki szabadságát és lépett a függetlenség útjára. A közlemény ezzel összefüggés­ben rámutat, hogy az ENSZ még mindaddig nem tekinthető az egész emberiséget képviselő szer­vezetnek, amíg helyre nem ál­Johnson a szov'et űrkutatás fölényéről New York Johnson amerikai elnök a Sa­turday Evening Postban megje­lent cikkében aggódva állapítja meg, hogy az Egyesült Államok lemaradt a Szovjetunió mögött az űrkutatás technikáját tekintve. Az elnök véleménye szerint a Szovjetuniónak azért sikerült el­sőnek eredményeket felmutatni az űrkutatásban, mert az Egye­sült Államok „két évtizedes erő­teljes tudományos fejlődés mel­lett sem volt képes létrehozni megfelelő kapcsolatot a tudósok és a politikusok között”. Az ame­rikai politikai vezetés — írja az elnök — a politikusok évszáza­dokra visszanyúló klasszikus hi­báját ismételte meg, amikor az' hitte, hogy a hatalom csúcsa egy­ben a bölcsesség csúcsát is je­lenti. (MTI) fenntartani, ez nem sikerülne még akkor sem, ha a költségek­kel tönkretennék magukat. John Goilan, Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkára manchesteri nagygyűlésén mon­dott beszédében kijelentette: Home az atombombát tette vá­lasztási hadjárata fő fegyverévé. A kommunisták elfogadják a ki­hívást. A hidrogénbomba árnyé­kában nem lehet tartós béke. Bár­mit akarjon Home elpusztítani az atomfegyver gombjának megnyo­másával, holtbiztos csak az, hogy eltörölné Angliát a föld színéről. Nemzeti biztonságunk az atom­fegyverek betiltásától függ. A troypolitika különösen bűnös, mert nem pusztítja el a bombát, úgyhogy Nyugat-Németország és Japán Home érveivel indokolhat­ja azt, hogy ők. is atomfegyvere­ket gyárthassanak. Atomfegyve­rek birtoklásának elterjedése sú­lyosan rontaná a nemzetközi hely­zetet és nagyban növelné g hábo­rús veszedelmet. A toryk évi 2000 millió fontra emelték Anglia fegy­verkezési költségeit és atomfegy­vereket készülnek adni Nyugat- Németorszagnak a sokoldalú, atomhaderő hátsó kapuján át. A kommunista jelöltek független angol külpolitikát követelnek: „Mi lemondanánk az atomfegyverek­ről és támaszpontokról, ellenez­nénk atomfegyverek adását Nvu- gat-Németországnak, atomfegy­vermentes közép-európai körzetet javasolnánk kölcsönös visszavonuT lássál, ami a német békeszerző­déshez és a berlini kérdés megol­dásához vezetne, továbbá atom­mentes körzeteket javasolnánk Ájsig, Afrika és Latin-Ameriká- ban. Javasolnánk Anglia kivonu­lását a NATO-ból és megnemtá­madási egyezmény kötését a Varsói Szerződés és a NATO-or- szágok között”. (MTI) Bele'ezodSU megyénkben a Hazafias Népfront falusi, város-kerületi bizottságainak újjáváiasztása Február elsején kezdődött el | megyénkben a falugyűlések so­rozata, a Hazafias Népfront­bizottságok tisztújítása, összesen 75 községi és öt város-kerületi bi­zottság tagságát, elnökségét vá­lasztották újjá szombat estig. Va­sárnap Mezőmegyeren, hétfőn Bé­késcsaba VI. kerületében történt meg a tisztújítás, s ezzel befeje­ződött az alapbizottságok újjá­váiasztása. A járási bizottságok újjáválasz- tása február 19-én kezdődött meg Szeghalmon. Gyomán 20-án ren­dezték meg a választást, és a me­gyei értekezletre jelölt küldöttek delegá’ását. Szombaton Oroshá­zán került sor a járási bizottság tisztújítására. Hétfőn Sarkadon választottak, ma Mczőkovácshá- zán és Szarvason, szerdán Bé­késcsabán, Békésen és Gyulán rendezik meg a Hazafias Nép­front járási (Békéscsabán városi) bizottságának újjáválasztását. A falugyűlések szinte kivétel nélkül nagy érdeklődés mellett zajlottak le. Több községben 509 —<1000 résztvevője volt az ese­ménynek. Ez az aktivitás a falusi embereknek a közügyek iránti fo­kozódó érdeklődését bizonyította. Közei húszezren hallgatták meg megyénkben a beszámolókat és vettek részt a szavazásokon. A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletét március 5-én tartják meg Békéscsabán. Kudarcot vallott a Kuba-ellénes gazdasági blokád A Pravda cikke Moszkva A Kuba-ellenes blokád kudar­cának amerikai sajtóvisszhangját ismertetve Kurgyumov, a Pravda cikkírója rámutat, hogy e ku­darcot maguk az amerikaiak is el­ismerik. Roberts, a New York Jo­urnal American-ban kénytelen elismerni, hogy „a Castro-kor­mány helyzete sokkal szilárdabb, mint bármikor korábban. Az a benyomás alakult ki, hogy a blo­kád egyáltalán nem nyugtalanítja a Castro-kormányt”. Roberts ezt saját tapasztalata alapján álla­píthatta meg, mivel látogatást tett Kubában. Az amerikad külpolitika vezetői — írja a Pravda — jól tudják, hogy az Egyesült Államok legkö­zelebbi NATO-szövetségesei is haszonnal kereskednek Kubával, a blokád pedig nem hoz sikert. I Még a konzervatív amerikai sajtó is a gyengeség jeleként I könyvelte el azt, hogy az ame­rikai kormány szankciókkal pró­bálta megfenyegetni szövetsége­seit a Kubával fenntartott keres-1 kedelem folytatása, illetve bőví­tése esetére. A New York Times megjegyzi, hogy a fenyegetések és a kilátásba helyezett megtorlások teljesen hatástalanok. Amerikai üz’eti körökben egyre naevobb teret nyer az a meegyőződés, hogy Washington rövidlátó poli- t!kája elsősorban magának az Egyesült Államoknak okoz kárt. — írja Kurgyumov. — A Bostoni Herald helyi üzletemberek véle­ményét tükrözvepéldául azt ajánlja, hogy az Egyesült Álla­mok dobja sutba az egész Kuba- ellenes embargót. (MTI) Ki van a fényképen?-.. A jelenet drámai. „Valahol Cipruson” egy görög fegyveres puskacsövével szinte a falhoz szegezi a londoni Daily Mirror fotóriporterét, s közben higgad­tan tagolva azt mondja: — A ti sajtótok piszkosan csal... Nem tudni, valóban lejátszó­dott-e ez a kis színes hírnyi drá­ma „valahol Cipruson”, de az angol lapokban tallózva, vala­hogy az a gyanúnk, hogy ama állítólagos ciprusi görögnek ott a fal tövében némi igaza lehe­tett. Már, ami azt a mondatot illeti. Mert a londoni lapok ugyan bőségesen hoznak ciprusi képe­ket, de a sors különös szeszélye folytán ezeken a képeken — vagy talán csak a képek aláírá­saiban? — a halottak, >az áldo­zatok: mindig törökök. Félreér­tés ne essék, ahol lőnek és visz- szalőnek, ott mindkét oldalon halnak meg emberek: a ciprusi törököknek éppúgy megvannak a maguk áldozatai, mint a gö­rögöknek. (Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sok törö- köt történetesen török terroris­ták gyilkoltak meg — így akar­ják megfélemlíteni és „vegyes” lakhelyük elhagyására késztető’ a többi törököt.) De vajon miért ama bizonyos ciprusi görögnek a felháboro­dása? Azért, mert a londoni képválogatás már-már azt su­gallja az olvasónak, hogy az egész válságban tulajdonképpen a Makariosz vezette görögök a hibásak, a törökök csak szeren­csétlen áldozatok. S itt nemcsak arról van szó, hogy ez így egy­szerűen nem igaz. Hanem arról is, hogy ennek a beállításnak jól körvonalazható célja van. Az angolok saját fegyveres jelenlé­tüket akarják konzerválni, per­sze a rendfenntartás ürügyén. Makariosz elnök ez ellen hada­kozik. „Há’ás dolog” tehát — éppen őreá hárítani a felelős­séget aki egyébként a sziget függetlenségének harcosaként akkora szálka volt az angolok szemében, hogy annak idején deportálták. Ha pedig ugyebár az angol olvasó szüntelenül azt látja kedvenc lapjában, hogy azok a „makarioszisták” már megint miket csináltak, majd jobb kedvvel adja pennyjét a „rendfenntartó alakulatok” fenn­tartására. S talán eszébe sem jut megkérdezni, vajon miféle rendet konzervált az angol gyarmati uralom Cipruson nyolcvahegynébány esztedőn át, ha most — ez kerekedett be­lőle?... (sp) A technika és a kémia világában Verne még csak álmodott egyik fantasztikus regényében egy olyan ágyúgolyóról, amely megkerüli a Holdat és visszatér a földre. Száz évvel később az ember kilépett a világűrbe, nagy magasságban megkerülte a föl­det, azután visszatért. Laborató­riumot röpített a végtelenbe, s lefényképezte a Hold túlsó ol­dalát. Ami 80—100 évvel ezelőtt fantasztikusnak tűnt, az a ma élő errtber számára valóság. Ha valaki 15 évvel ezelőtt azt mondta volna a magyar paraszt­nak, hogy kukoricát kapálás nélkül is lehet termeszteni, leg­feljebb bolondnak nézték volna. Ma az állami gazdaságok több­sége a nem vetésváltásra kijelölt területen kapavágás nélkül, a tu­domány segítségével, vegyszerek­kel irtja a gyomot, termeszti a kukoricát. Mindössze néhány éve, hogy a gabona betakarításánál feltűnt az első kombájn. A gépet meg­csodálták, de több helyről leg­szívesebben visszaküldték volna az iparba azzal az indokkal; ha nem kiskaszával arat a paraszt, nem lesz kenyere, nem tud mi­ből élni. Hol vagyunk ma ettől? Messze és mégis közel. A technika és a kemizálás for­radalmát éli mezőgazdaságunk. Az országnak 54 ezer traktora, több ezer kombájnja, sok száz­ezer speciális munkagépe, mű­trágya- és tápszergyára van. Hadseregnyi ember dolgozik a mezőgazdasági kutatóintéze­tekben, módszerek után kutat­nak, hogyan lehetne a termelés jelenlegi eredményeit tovább nö­velni. Cikkek, tudományos leírá­sok látnak napvilágot arról, mit, hogyan termeljünk. Tsz-klubok alakulnak, szakkörök szerveződ­nek, szakmunkásképző tanfolya­mok kezdődnek a termelés új el­járásainak megismerésére, alkal­mazására. A szövetkezetek sor­ra szakítanak a termelés kispa­raszti módszereivel és alkalmaz­zák az új technikát és a most ki­bontakozó kemizálást. A techni­ka fejlődése valósággal rohanó ütemű, a szövetkezeti emberek termelésszemléletének fejlődése viszont ennél lassúbb. Ha megyénkben számba vesz- szük a szövetkezetben dolgozó gazdák és családtagok iskolai végzettségét, döbbenünk rá; az ezüstkalászos tanfolyamot vég­zett és valamilyen szakmunkás- vizsgát tett szövetkezeti tagok száma még igen kevés. Keserű szájízzel kell ezt tudomásul ven­nünk. Az mindenesetre biztató jel, hogy már ötezer olyan szö­vetkezeti gazda is van, aki nem csupán a hagyományokból él, hanem a nagyüzemi gazdálkodás tudományát ízlelgeti, ezek segít­ségével törekszik a jobb ered­ményekre. És a jó eredmények nem váratnak magukra. Dr. Földházi Sándor békéscsa­bai állatorvos a minap említett egy sokak szemében csodának tűnő dolgot. A békéscsabai Kos­suth Tsz-ben a megfelelően kor­szerűsített sertésfiaztatóban, a szakszerű takarmányozás és a fejlődési erély lehetőségeinek ki­használására adagolt vitaminké­szítmények hatására 8—9 hetes korra 25 kilós malacokat is ne­velnek. Ha figyelembe vesszük, hogy ugyanezen a sertéstelepen egy évvel korábban rakásra fagytak a malacok, akkor a mai eredményt igen sokra kell érté­kelni. Ezekhez az eredmények­hez nagyban hozzájárult az ott dolgozó szakembereken kívül az a néhány szakkönyv, amelyet a sertésgondozók tanulmányoztak, a napi sajtó éppen úgy, mint va­lamelyik szakmai folyóirat, to­vábbá a rádió, amely a telep pi­henőszobájában szinte megállás nélkül szól. A múltkoriban a megyei ta­nács főagronómusa említette: ha lépésenként csak egy kapavágás­sal kevesebbet tennének a szö­vetkezetek tagjai a kukoricatáb­lán, akkor a múlt évben megha­gyott 14—15 ezer helyett 17—18 ezer kukoricató maradna meg katasztrális holdanként. Ezzel az igen egyszerű eljárással 22—23 mázsára lehetne növelni — me­gyei szinten — a kukorica át­lagtermését. Bármennyire is szá­molgatjuk, ez három és fél— négy mázsa termésnövekedést je­lentene holdanként. Ezzel a tér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom