Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
KÖRÖSTÁJ __ _______KULTURÁLIS MELLÉKLET___________ Q zfanzJKémttq. (1846-1919) A marxista irodalomtudomány és kritika egyik legnagyobb művelőjének emléke előtt tiszte günk, halálának 45. évfordulóján Franz Mehring nevét a a marxista irodalomelmélet ledett az irodalom próblé- xnagyar olvasóközönség alig és forradalmi publicisztika máihoz, megértette — amit másfél évtizede ismeri (a legnagyobb alkotásai közé később Lenin kimondott —, szocialista és kommunista tartozik, ezért becses em- hogy az irodalom és művé- mozgalomhoz tartozók en- lék és sugárzó példa sza- szét a nép egyik legnagyobb nél sokkal régebben, több munkra is. Üttörő volt a szellemi fegyvere a forra- évtizede). E rövid idő alatt marxista irodalom történet- dalmi küzdelmekben. Követ- — fájdalom, még koránt- írás terén: ő értékelte elő- kezetesen tudta alkalmazni sem hiánytalanul — megje- szőr a dialektikus és törté- a történelmi materializ. lentek nálunk a legfonto- nelmi materializmus szel- mus módszereit az esztéti- sabb művei: egy tanul- lemében az európai — íő- kai problémák megoldásá- mánykötete, valamint a ként a német — művészet ban. „Azt a magasrendű Lessing-legenda és Marx és irodalom legnagyobb bátorságot és magasrendű Károly életrajza, s így az műveit, legismertebb írói- igazságot kerestem minden irodalom értői, ismerői fel- nak munkásságát. Lessing- műben — írta —, amely mérhetik azt a hatalmas ről, Gerhart Hauptmann- boldoggá széppé teszi az szellemi örökséget, amelyet ról, Zoláról, Moliére-ről, emberek’ életét”. Ez volt Mehring hátrahagyott. Schillerről, Dlckensről írt életének irányító eszméje, A pá.yaképe, mint állta- tanulmányai, életrajzai (ki- ezt szolgálta nehéz körül- lában a nemes eszmék nagy vétel nélkül hozzáférhetők mények között, megalku- harcosaié, meglehe'.ősen magyar nyelven) először vás nélkül, egyszerű: Franz Mehring elemzik Marx és Engels az értelmiség soraiból ér- forradalmi elméletének kezett a német munkás- szemszögéből ezeket az mozgalomba, aránylag ké- életműveket. Mehring nagy sőn, majdnem ötvenéves érdeme, hogy a múlt szá- korában. Belépett a Német zad nyolcvanas éveiben ki- Szociáldemokrata Pártba s mondotta: >>nincs osztályok a műit század nyolcvanas jáletti tiszta művészet csak éveitől kezdve a szociá de- olyan művészet van, amely mokrata mozgalom bal- a művészi alkotást létreho- számyának egyik legaktí- zó osztályok történelmi sze. vabb harcosa volt. Hosszú rep&nek megfelelően vagy időn át szerkesztette a Die szolgálja, vagy hátráltatja a Neue Zeit című lapot, a haladást". Ma is eleven, párt elmeleti folyóiratai es frisa elemzései> ^^,5. a Leipziger Volkszeitungot. nyai rikkei meggyőző er5_ Irodalomelméleti és kriti- ve) hatnak az olvasór8) s kai tevékenységének kéz- csodálattá tölli,k el: milyen dete e lapokhoz kötődik: biztos iránytű volt Mehring hasábjaikon forradalmi kezében Marx forradalmi szenvedéllyel harcolt a elmélete — már akkor, ami. munkásság felszabadítákor jóformán csak egyedül sáért, a német dolgozók haladt ezen az úton Mert harci _ szervezkedését . le- társa — a marxista irodaszerelő revizionista nézetek fomkritikában — nem volt ellen. Mehring lcövetkezete- ekkor még. ö volt az első, sen, megalkuvás nélkül ha- s úttörő volta legnagyobb ladt a forradalom útján. Az érdeme. Vállalkozása — első világháború idején — mint az elmondottakból kö- Karl Liebknechttel, Rosa vetkezik — nemcsak forra- Luxemburggal, Wilhelm dalmi nézőpontja miatt ér- Pieck-kel — egyike volt a tékes, hanem azért is, mert jobboldali szociáldemok- úgyszólván minden elméleti rátákkal szemben álló alapvetés nélkül kellett hoz. Spartacus Szövetség meg- zálátnia századok irodalmá- alapítóinak, amelynek tag- nak marxista átértekelésé- jai részt vettek a háború- hez. Nem állt még mögötte ellenes tüntetések, sztráj- tapasztalt forradalmi párt, kok megszervezésében, a amely irányíthatta volna háború imperialista, nép- működését, felhívta volna ellenes jellegének leleple- figyelmét a tévedésekre, zésében. Rövid idővel ké- Nagy ősének, szellemi sőbb Mehring egyik alapi- elődjének tartja Franz tó tagja lett a Német Kom- Mehringet a mai marxista munista Pártnak. kritika, mert a maga koráFranz' Mehring életműve ban marxista módon közeMehring életműve mérték és példakép. Igazságkereső szenvedélye elhivatottsága, eszközeinek tisztasága a marxista tudomány legnagyobb művelői között jelölik ki a helvét a forradalmi Pantheonban. írásai fél évszázad vagy annál nagyobb idő alatt sem veszítettek eredetiségükből, lendületükből, logikája, érvelése ma is megragadó. Kommunista meggyőződése mellett műveiből — mint legjobb honfitársai, Fontane, Thomas Mann, Heinrich Mann, Böll, Seghers, Franck és mások alkotásaiból — az igazi német szellem magas méltósága sugárzik Tamás István Ezüst György: BESZÉLGETŐK... la•aaa•■•■a■aaaaaaa■■aa■■■■■a■••aaaa•aa■a■aa■•■aa■aaaaa■•aa•■•a•■■a■■■a■•a■•a■■■■■■a•a■aa•m•a«a■■■•••••• GÁL SÁNDOR: Mióta veled élek Mióta veled élek, egyre inkább érzem, hogy kisimulnak fiatalságom csúcsos tájai s szeszélyes kanyargásai az útnak. A nyugalom most már a boldogság sugárútjait építi bennem s a múlt dübörgései csak visszhangként érnek el hezzám egyre csendesebben. Nem tétlen nyugalom ez, mert tétlenségre nem kárhozhat bennem temelletted a lélek, de érett, megfontolt Iecsendesedése a bölcsességnek. Nem beletörődés és nem is az akarat eltompult tunyasága, ami melletted tart és késztet naponta vallomásra. Más vallomás ez, mint nemrég amikor súgva, dadogva kerestük a szót, az egyetlent, mellyel világosság derülne minden gondolatunkra. Más vallomás ez, hiszen itt már a tárgyak vallanak, mert hűségemről szól a teádba ejtett cukordarab. Mert hűség az, hogy meleg szobával (várlak s a tűz manója zenél, míg kint mozaik világát építi fel jégből, hóból a tél. Mióta veled élek, érzem gondjaiban megnyugodott a viharos lélek, bár naponta új gondok erdeje nő és új tervek fáklyatüzei gyúlnak az égnek. Mióta veled élek, lecsillapodtak a vér tomboló paripái bennem s tudom, hogy végképp megnyugodtam rmár a szerelemben. AZ IMBISZ Irta: W. Somerset Maugham sze' ilyos foggal rendelkezik, mint amennyire gyakorlatilag szüksége lenne. Beszédes volt, láthatólag túl akart beszólni engem, így készséggel figyelmes hallgatójául szegődtem. Enyhe borzongás futott 175382 forint könyvtári könyvekre A tudatos művelődés be- sárlására. E tekintetben vált módja a rendszeres ol- egyedül Mezőberény a ki- vasás. Jól tudják ezt a béjr vétel, ahol a hozzájárulás kési járásban, ahol a az 1963. évihez mérten, kosságnak csaknem lö^szá- ^sajnos, 15 százalékkal csök- zaléka a közművelődési ^ gz ,de, ten,ezés má. átkozott mindenütt emelkedett. Éltetőén jelentkezik íaenként. Míg Be- rényben Í964-ben könyv- vásárlásra lakosonként 1,2 forint jut, addig Mezőmekönyv tárak vasója. A békési' tár legfr: szerint 1903 költségvetési lesztési alap és egyéb hozzájárulásból' a gyérén 3,1, Békésen 3,2, járás községeinek közmű- Kétsopronyban 4,3, Tarho- velődési könyvtárai összg- sou 4,4, Kamuton 4,5, Bél- sen 175 362 forintot költőt- megyeren 4,7, Köröstarcsán tek ismeretterjesztő, szak- 5,2 és Muronyban 5,9 fo- és szépirodalmi művek vá- rint. UJztem őt a darab alatti hoz egy kis imbiszre. Foyot, *■ viszonoztam köszönte- nevezetes étterem, ahol a sét, a szünetben ódámén- francia honatyák, a szená- tem hozzá és leültem mel- torok táplálkoznak, előkelő rajtam végig, mikor hozták léje. Már régen láttam őt, hely, meghaladta az én az étlapot; az árak sokkal és ha valaki meg nem em- anyagi lehetőségeimet, még magasabbak voltak, mint líti a nevét, azt hiszem — csak nem is gondolhattam reméltem. De megnyugtaalig ismertem volna rá. arra, hogy valaha is ott tott. Derülten üdvözölt. megjelenjek. Hízelgett ne. „Sosem szoktam lunch-öt „Bizony, már elmúlt né- kém a dolog, és túl fiatal enni." hány éve, amikor először voltam ahhoz, hogy egy „Ezt nem teheti meg ve- találkoztunk. Hogy múlik asszonynak „nem"-et mond. iemr> — mondottam nagy- az idő! Egyikünk sem lett fok. (Hozzátehetem, csak vonalúan. fiatalabb. Emlékszik-e még kevés ember tudja ezt fia- „Legfeljebb egy fogást az első beszélgetésünkre? taí korában megtanulni.) eszem iUnch-re. Azt hiszem, Meghívott imbiszre." Nyolcvan aranyfrank bolHogy emlékszem-e erre? dog, tu^onosa voltam^ melyet a hónap végéig be Húsz éve történt Párizs- os2íanom> * az a ban el em. Parányi lakos- biz imbisz nem inéban laktam, a Quartier La- $ebb mJ « Jmnkba txn-ben, melynek ablakai m( wIna Hfl következő egy temetőre pillantottak ^t béten át lemondok a ki és éppen annyit keres- mindennapi kávémról, ak- tem, hogy a testet és lelket j^or kijövök valahogy, összetarthassam. Egyik Válaszoltam, hogy levekönyvemet elolvasta és írt ■ lezó barátnőmet sze. nekem róla. Válaszoltam és retettel várom csütörtökön köszönetemet fejeztem ki. fél 12-kor a Foyot-nál. Nem Postafordultával levelet volt olyan fiatal, mint amikaptam tőle, melyben az lyenre számítottam. Külső iránt érdeklődött, hogy megjelenése is inkább im- átutazik Párizson, volna-e pozáns volt, mint elragadó; alkalma velem egy kicsit a negyvenéves asszony (igen elcsevegni, azonban igen bájos korszak, de egyáltalán korlátozott az ideje, csak nem olyan, mely gyors, eljövő csütöí lökön lesz egy söprő szenvedélyt vált ki szabad pillanata, délelőtt- az első pillantásra), olyan jét Luxemburgban töltené, benyomást tett rám, hogy kissé. Tudtam, h^gy kaviár, ezután meghívhat-e Foyot- sokkal több fehér, nagy, ra nem, költhelek, csakhogy ma túl sokat esznek az em. berek. Talán valami halat kérek. Kíváncsi vagyok, hogyan készítik itt a lazacot.” IJ os, az időszak még ko■■ rai volt a lazachoz, nem is szerepelt az étlapon; hanem én megkérdeztem a pincértől, milyen kapható. Igenis, most érkezett egy szép lazac, az első az évben. A pincér udvariasan megkérdezte, óhajt-e addig is valamit enni, míg elkészül a hal. „Nem — válaszolt — sohasem eszem többet egy fogásnál. Csak, ha van egy kevés kaviárjuk. A kaviárt nagyon szeretem." Szívem összeszorult egy ezt nem mondhattam meg neki. Utasítottam a pincért, hogy feltétlenül hozza a ka. viárt. Magam számára a legolcsóbb ételt választottam az étlapról: ürübordát. „Azt hiszem, nem helyes, ha húst eszik" — vélekedett őnagysága. — „Hogyan fog dolgozni, miután ilyen nehéz dolgot evett, mint az ürüborda. Én ném kívánom túlterhelni a gyomromat.” ■ Ezután új probléma jelentkezett: mit igyunk? „Nem szoktam semmit sem inni a második reggelihez” — mondotta. „Én sem!" — feleltem gyorsan. „— fehér boron kívül” — folytatta, mintha szavaimat egyáltalán nem hallotta volna. — „Olyan könnyűek ezek a francia fehér borok. Csodásán segítik az emésztést." „Mit parancsol?" — kérdeztem még udvariasan, de a lelkesedés legkisebb nyoma nélkül. Rámvillantotta fehér fogsorát, ragyogó, sze. retetre méltó mosolyt küldött felém. „Az orvosom megtiltotta, hogy bármi mást igyák, mint Champagnei pezsgőt.” Ügy éreztem, hogy kissé elsápadok. Megrendeltem egy fél üveggel. Mellékesen megjegyeztem, hogy nekem pedig szigorúan megtiltotta az orvos a pezsgő ivást. „Akkor mit iszik?” „Vizet!"
