Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ Elnökcsere tenulságskkel I Furárék megvalósult álmai | Latyak és víztenger | Állj! Ellenőrzés! | Enyhe idő 1964. FEBRUAR 19., SZERDA An 50 fillér A világszínvonalért minőségű, olcsó és éppen ezért fee. Férfi munkaerőhiány —női munkaerő-felesleg megyénkben Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Nagy érdeMődés meClett kezdő­dött meg hétfőn Békéscsabán a Műszaki és Természebtiadományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Intéző Bizottságának ren­dezésében a műszaki fejlesztési hót A jelentős eseménysorozat 33 előadásának meghallgatására 1500 meghívót küldtek szét megyénk­ben az ipar, a közlekedés, a tudo­mányos kutatómunka, vaűamdmf a mezőgazdaság területén dolgozó szakembereknek. De mindjárt elöljárójában hozzátehetjük: noha népgazdaságunk minden ágálban a műszaki fejlesztés irányító szerepe a szakemberekre hárul — tényle­ges végrehajtói a tömegek, a mun­kapadok mellett, s a termőfölde­ken dolgozó „közkatonák", akik­nek az új iránti érzékétől függ: gyorsabban-e vagy a lehetőségek­nél lassabban érjük be a műszaki­lag fejlettebb tőkés országokat Nem véletlen, hogy napjainkban annyi szó esik a műszaki fejlesz­tésről. Nem véletlen ez, mert azt az utat jelöljük vele, amelynek csapásain haladva érhetjük csak el a békés gazdasági versenyben még előttünk haladó nyugati or­szágokat. Az elmúlt években vi­lágszerte végbemenő technikai forradalom elsőrendű feladattá tette hazánkban is a műszáki fej. lesztés meggyorsítását. Annál in­kább, mert ez szoro6 összefüggés­ben van az életszínvonal növelé­sének, a fokozódó igények ki­elégítésének módjával. A műszaki fejlesztés fogalma nemcsak az ipar körebe tartozik, hanem a mezőgazdaság, a keres, keddiem, a közlekedés fejlődése szempontjából is döntő jelentősé­gű. Műszaki haladáson általában magát a fejlődés folyamatát ért­jük a népgazdaság minden ágá­ban, fejlesztésén pedig az ezt elő­idéző aktív cselekedetet. Mégis, szorosabban véve, mit jelent a műszaki fejlesztés? Egyrészt azt, hogy a technika, a technológiai eljárások tökéletesítésével az egyes termékek előállításához szükséges társadalmi munkaidőt lerövidítjük, más szóval, olcsóbbá tesszük a termékek készítésének önköltségét. Másrészt pedig azt, hogy éppen az új eljárások, ész­szerűsí tésok, s a jobb immkaszer. vezés megvalósításával javítjuk a termék minőségét, bővítjük vá­lasztékáit, vagyis új rendeltetésű áruféléket is létrehozunk. Mindezekből kitűnik, hogy a műszaki fejlesztés fogalma nem­csak a termékben bekövetkezett változásokat (jobb minőség, új gyártmányféle stb.) foglalja magá­ban, hanem a munka eszközeiben, a gépek, a szerszámok tökéletesí­tésében bekövetkezett változáso­kat is. Hiszen ezek révén, a mun­ka technikai feltételeinek javítá­sa, s a termelőeszközök tökélete­sítése révén valósulhat csak meg a műszaki fejlesztés elsőrendű feladata: olyan termékek előállí­tása, amelyek korszerűek, felve­hetik a versenyt a világszínvonal- lal, bel«, és külföldön egyaránt jó > resett cikkekként eladhatók. Bizonyos, hogy a megyei mű­szaki fejlesztési hót hatása — amelyen országosan elismert szak­emberek adnak útmutatást me­gyénk iparában, mezőgazdaságá­ban ránk váró műszaki feladatok megoldásához —, az elkövetkezen­dő hónapokban és években meg­gyorsítja majd előrehaladásunka1 e fontos területen. Ipari üzeme­inkben erre különösen megvan a lehetőség, mert ma már nemigen akad olyan nagyobb gyáregység megyénkben sem, amelyikben nincs műszaki fejlesztési részleg. S, hogy a szervezett tevékenység­nek milyen eredménye van, ezt igazolja a Békéscsabai Kötöttáru­gyár példája, ahol éppen a műsza­ki intézkedési terv pontos végre­hajtásával lábalták ki tavaly az azelőtti évek súlyos gondjaiból, s érték el a terv túlteljesítését Mezőgazdaságunkban azonban nem olyan szervezett a műszaki fejlesztési tevékenység, mint ami­lyenre szükség volna. Sem az ál­lami gazdaságok, sem a nagyobb termelőszövetkezetek, de még a mezőgazdaság megyei irányító szervei sem rendelkeznek műszaki fejlesztési részleggel. Helyes volna ezt a hiányt minél előbb megszün­tetni. Éppen, mert mezőgazdasá­gunkban fokozott feladatok állnak és sajátos oél a termelés mennyi­ségének növelése (amíg az ipar­ban a gyártmányfejlesztés az el­sődleges cél), szükséges jobbá ten­ni a műszaki fejlesztési munkát. A korszerű talajhasználattól kezdve az új fajták és hibridek közter­mesztésének megvalósításáig, az állattenyésztés jobb szervezésétől, az öntözéses gazdálkodás kiter­jesztéséig megannyi feladat áll mezőgazdaságunkban a műszaki fejlesztés előtt ahhoz, hogy ter­med vényeink, az állattenyésztés hozamai elérjék a világszínvona­lat. Elöljáróban említettük: nem­csak a gazdasági vezetők feladata a műszaki fejlesztés, rá jók ennek irányítása, jó szervezése hárul. Végrehajtói azonban az egyszerű emberek, akiknek közömbössége akadályozhatja, készsége viszont gyorsíthatja a műszaki fejlesztést. Éppen ezért elválaszthatatlan te­endő a fejlesztési tervek kidolgo­zásától e tervek jelentőségének megértése a dolgozókkal. Ennek előfeWétele a jól szervezett szak­mai továbbképzés, s az ezt kiegé­szítő politikai munka, amely arra irányul, hogy az új iránti érzék ki­fejlődjön az emberekben. De szük­séges olyan érdekeltségi rendszer kialakítása, illetve a meglévőnek a továbbfejlesztése is, amely job­ban a műszaki fejlesztés irányá­ba ösztönzi a dolgozókat, arra sarkall, hogy maguk is alkotó, s tevékeny részesed legyenek a munkaeszközök technikai fejlesz tésének, a termékek gazdaságo sabb és jobb előállításának. ».4f Február 18-án, kedden délelőtt, a megyei tanács végrehajtó bizott­sága ülést tartott, melyen megtár­gyalták a termelőszövetkezetek múlt évi beruházásának teljesíté­sét, valamint az ez évi beruházá­sok előkészítését, majd a tanácsi és közületi beruházásokat értékel­te. Papp István elvtárs elnökleté­vel tárgyalta ezután a megyénk iparában és mezőgazdaságában le­vő munkaerő-helyzetet. A megyei tanács munkaügyi osztályának jelentése szerint férfi munkaerő tekintetében problé­mák jelentkeznek, ugyanakkor egyre több a munkára je­lentkező nők száma. A múl t évben például tíz férfimun- kahelyre megyei átlagban alig hat fő jutott, a nőknél viszont ugyancsak tíz helyre 21 volt a je­lentkezők száma. A nők foglalkoztatását nehezí­ti a szakképzettség hiánya is. A múlt évben munkára jelentkezett több, mint tizenhatezer nő közül mindössze 925-nek volt szakkáp- zettsége. A jelentés foglalkozott azzal is, honnan lehet számítani új munka­erőforrásra. Elsőnek állapította meg a nők fokozottabb munkába állítását Ennek egyik módja a férfi dolgozók bizonyos fokú át­csoportosítása, helyükre nők al­kalmazása. Néhány helyen már történt ilyen intézkedés is. A Bé­Az enyhe idő következtében hétfőről keddre virradó éjjel me­gyénkben is jelentős mennyiségű csapadék hullott, s a Meteoroló­giai Intézet jelentése szerint to­vábbi esőzések várhatók. A me­leg légtömegek hatására megin­dult az olvadás is, ami a múlt esz­tendőben sok kárt okozott. — Hogyan készült fel a várható belvíz és az árvíz megakadályozá­sára a Körös-Vidéki Vízügyi Igaz­gatóság? — kérdeztük telefonon Kurta József igazgató elvtárstól. — Az átereszeknél keletkezett hódugókat eltávolítottuk és a mintegy 3330 kilométer hosszú csatornahálózatot kitisztítottuk. Szivattyútelepeink üzemképesek, működésükhöz elegendő üzem­anyagot biztosítottunk. Megyénkben jelenleg nincs bel­vízveszély. A Fehér-, Fekete-, Ket­tős-, Hármas- és Sebes-Köröst, valamint a Berettyót 30—50 cen­ti méter vastag összefüggő jégpán­cél borítja De várható, hogy a fo­lyókon néhány napon belül el­kezdődik a zajlás. A Körös-vidéki Vízügyi Igazga- óság idejében felkészült a vízve- zélyre. Munkájukat elősegítették a termelőszövetkezetek, mivel isszel 25—35 centiméter mélység­en felszántották a talajt, a fagy- éteg is csak néhány centiméte­res» « így a földek vízbefogadó késcsabai Konzervgyárban férfi munkaerőhiány miatt nőket állí­tottak be a nyers paradicsom fel­öntéséhez. A k Sarkadi Cukorgyár­ban ősszel, a szezon beindulásaikor 24 olyan munkahelyre alkalmaz­tak nőt, ahol addig férfiak dolgoz­tak. — Jelentős munkaerőtartalék van — hangsúlyozta a jelentés — vállalatokon belül is. A munkafe­gyelem erősítése, a munkaidő ki­használása, üzemszervezések, mű­szaki fejlesztés, gépesítés, mind- mind segíti a munkaeirőprobléma megoldását. A fiatalok munkába állításával kapcsolatosan elsősor­ban a szakképzést hangsúlyozták a végrehajtó bizottság tagjai. Kü­lönösen nagy szükség van erre az építőiparban. Szó volt az ülésen a mezogaz­Techmikum tangazdaságáriák a 190 hold kertészetében 17 holdon még tavaly vízgyűjtőt létesítettek, melyet 12 szivattyú fölt fel vízzel, így lehetővé válik, hogy az idén az egész kertészetet öntözzék. A szaporító-és hajtatőház építését is megkezdték, amit azonban a Bé­dett. Ha nem esik a közeli napok­ban egyszerre 50—60 milliméter- nyí csapadék, akkor különösebb belvízre nem számíthatunk. daságból felszabadult, illetve a mezőgazdaságba visszament mun­kaerőről is. A jelentés szerint az elmúlt évben már a minimálisra csökkent ez a munkaerőtartalék itt Vagyis, egyTe többen találják meg számításukat a termelőszö­vetkezetekben, s emiatt az ipar mind kevesebb munkaerőt kap a mezőgazdaságtól. Jellemző, hogy például a múlt év novemberében és decemberében az építőipar százötven dolgozót kért a termelő- szövetkezetek Vezetőségeitől, s alig-alig volt csak jelentkező. A vita után — melyben felszó­lalt Csáder Sándor, a Munkaügyi Minisztérium területi osztályának vezetője is — több intézkedést ha­tározott el a végrehajtó bizottság, amelyekkel a munkaerőproblómát kivánja megoldani. V. T. nem fejezett be a kitűzött határ­időre, ezért ezek már csak ősszel helyezhetők üzembe. Az a törekvés, hogy minél több primőr áru kerüljön exportra. A gazdaság erre az évre 600 mázsa paradicsom, 1400 mázsa paprika és 1000 mázsa uborka szállítására kötött szerződést. Jelentős meny- nyiséget dolgoznak fel a saját konzervüzemben is, aminek az ér­téke meghaladja majd a négymil­lió forintot. Főként paprikát és uborkát konzerválnak, de készíte­nek paradicsompürét is. A köz­kedvelt csalamádénak nevezett vegyes vágott savanyúságból a ter­vezett termelési érték egymillió forint. Az árut a Szolnok—Békés megyei Fűszer- és Édesség Nagy­kereskedelmi Vállalat veszi át. (d. s.) Gyakorlaton A Dévaványai Gépállomás gyomai üzemegységének traktoros- vezetö-képző tanfolyamának hallgatói hetenként többször is részt vesznek gyakorló vezetésen. A foglalkozás vezetője ez­úttal Bucsi Imre volt, mellette Brautig László és Fekete Lajos hallgatók. (Fotó: Deményj Nincs belvízveszély a megyében képessége jelentősen rnegnöveke­Növelik a primőráru-termelést Szabadkígyóson A Szabadkígyós! kés megyei Építőipari Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom