Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

»64, február L 2 Szombat Az országgyűlés második napja Véleményünk szerint az Egyesült Államok népének érdekét is az szolgálná, ha az új elnök megfele­lő realitással vonná le a következ­tetéseket a világ mai helyzetéből, amely parancsolólag írja elő a vi­tás kérdések tárgyalások útján történő rendezését. A béke erőinek gyarapodásában fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekinté­lye megnövekedett. Kuba megítélésében a józanabb szemlelet utat tör a kapitalista vi­lágban is. Több tőkés ország fokoz­ni óhajtja kereskedelmi kapcsola­tait Kubával. Az Egyesült Álla­mok által kikényszerített gazdasá­gi blokádon Kuba kaput nyitott. Ez is bizonyítja, hogy az élet re­alitásai elől nem lehet kitérni. A jövőben minden bizonnyal egyre több tőkés állam tény­ként veszi tudomásul a szoci­alista Kuba létét és teremt ve­lő kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat. A napokban a Kínai Népköztár­saság és a Francia Köztársaság közös közleményben bejelentet­ték, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással. A Kínai Népköztársaság megalakulásától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb tényezője. El­ismerésével a Francia Köztársa­ság kormánya ésszerű lépést tett. A nemzetközi helyzetnek ez a fon­tos eseménye mutatja, hogy kezd töredezni az a realitásoktól elsza­kadt izolációs politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocialista or­szágok egy részével, közöttük a vi­lág legnagyobb lélekszámú orszá­gával szemben hosszú időn át folytattak, örülünk a testvéri Kí­nai Népköztársaság nagy sikeré­nek. Meg vagyunk győződve, hogy közel van a Kínai Népköztár­saság jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében is. Változatlanul valljuk, hogy a vi­lágszervezet csonka marad és nem lehet a béke teljes értékű őre mindaddig, amig nem foglalja el ott megillető helyét a Kínai Nép- köztársaság. A Kínai Népköztársaság elisme­rése a Francia Köztársaság részé­ről még élesebb fényben mutatja meg a mai nyugatnémet politika tarthatatlanságát a Német De­mokratikus Köztársasággal szem­ben. Walter Ulbricht elvtárs, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, nemré­giben nagy fontosságú javaslatot tett a Német Szövetségi Köztár­saság kancellárjának: a két Né­metország mondjon le az atom­fegyverek gyártásáról, beszerzésé­ről és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket állomásoztassanak. A kancellár a javaslatokat még csak át sem vette. Világos tehát: Ade­nauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kor­mány továbbra is a realitásoktól elszakadt politikát folytat, amikor nem akar tudomást venni a szom­szédságában levő, biztatóan fejlő­dő, erős, szuverén államról, a Né­met Demokrat! kus Köztársaság­ról, amelynek nemzetközi pozíciói erősödnek. A Német Demokratikus Köz­társaság létéről, erejéről, fej­lődéséről tudomást nem ven­ni — politikai vakság jele. A német nép és a béke érdekét az szolgálná, ha a Német Szövet­ségi Köztársaság vezetői tovább nem ezen az úton járnának. Mi arra törekszünk, hogy a Német Szövetségi Köz­társasággal is a békés egymás mellett élés alapján alakítsuk kapcsolatainkat. Ennek szellemében kötöttünk megállapodást kereskedelmi ki- rendeltségek kölcsönös felállításá­ról és a kereskedelmi forgalom bővítéséről. Ezen az úton halad­va látunk lehetőséget kapcsolata­ink további bővítésére. A békés egymás mellett élés politikájának érvényre jutását szolgálja Hruscsov elvtárs javas­lata, amelyet a világ állam- és kormányfőihez intézett a területi és határviszályok békés, fegyve­res összetűzéseket kizáró megol­dására. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szovjet­unió kormányának újabb javas­latait és kifejezte egyetértéséi azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai tö­rekvéseivel. Kormányunk a maga részé­ről kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel Októberben lesz húsz éve, hogy hazánk földjére léptek a felszaba­dító szovjet hadsereg első egysé­gei, üldözve és verve a fasiszta el­lenséget. Húsz évvel ezelőtt, 1944. december 22-én alakult meg Deb­recenben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfordulója an­nak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új, demokratikus hatalom segítsé­gével diadalra vitte az ezeréves port, s megkezdte a földreform megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk leg­nagyobb történelmi eseményét: Magyarország teljes félszabadulá­sa huszadik évfordulóját. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiá­bavaló! Legyőzve az ellent, a tor­nyosuló millió akadályt, kijavítva saját hibáinkat, végül is közel ér­tünk a célhoz: a szocialista Ma­gyarország teljes felépítéséhez. Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfogadva a elősegítheti az egyezmény megkötését. Meggyőződésünk, hogy a kor­mány állásfoglalása, amely az or­szággyűlés által meghatározott külpolitikánk szellemében fo­gant, képviselőtársaim helyeslé­sével és egyetértésével találkozik. A párt és a kormány az élet minden területén arra törek­szik, hogy kipróbált és he­lyesnek bizonyult politikai vonalát következetesen meg­valósítsa és attól a jövőben sem tér eL Minél többen teszik benső meg­győződésből magukévá ezt a po­litikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szo­cializmus teljes felépítésében, annál erőteljesebben növekedhe- tik népünk jóléte. Kállai Gyula emlékeztetett ar­ra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a törté­nelmi fordulat, amelynek ered- i költségvetést, képviselőtársaimat e menyeként hazánk felszabadult | nagy feladatok megoldására, ered- a fasizmus rabsága alól és elin- mónyes, jó munkára hívom fel — dúlhatott a dós útján. demokratikus fejlő­fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kállai Gyula. Elek László: Kopjon helyet iskoláinkban a 4v2-es tanítási forma Elek László Békés megyei kép­viselő a művelődésügyi tárca költségvetési tételeivel foglalko­zott hozzászólásában. Kiemelte: kevés állam dicsekedhet azzal, hogy népe kulturális fejlődésé­re százalékos arányban olyan összegeket költ, mint hazánk. A képviselő ezután számokkal, adatokkal rajzolta meg megyénk kulturális fejlődésének képét. Még inkább érvényes ez a mű­szaki osztályra, amelynek önálló^ sága egyébként azt is jelenti, hogy a technikai tudományokat — legalábbis ebben a szervezeti for­mában — elszakítottuk éltető forrásuktól, a természettudomá­nyoktól. Az akadémiai osztályok űj struktúrájának létrehozására a képviselő azt javasolta, hogy el­ső lépésként alakítsák ki a lé­nyegében azonos elméleti és gya­korlati területen kutató szakem­berek együttesét. Egy felállítan­dó „geológiai tudományok osz­tálya’1 például egyesíthetné a földkéreg szerkezetének, a bá­nyászatnak, a vizeknek, a mete­orológiának és a fizikai földrajz­nak a tudományát Az osztályok­nak a tudomány szűkebb ágaza­taira kell specializálódniuk, s ve­zetésükben részt kell venniük valamennyi alapvető tudomány­ág képviselőinek. Elek László végül a gyakorlati képzés eredményeivel, tapasztala­taival foglalkozott. Indítványozta, hogy az illetékesek növeljék azok­nak az iskoláknak a számát, ame­lyekben az 5+1-es oktatás mellett helyet kap a 4+2-es tanítási for­ma is. A költségvetést elfogadta. Az országgyűlés munkáját. (MTI) ma folytatja Új szovjet lépés Genfben (Folytatás az 1. oldalról.) hidegháborús uszításban a hala­dással szemben fegyverként hasz­nálhatták. Hazánk belső viszonyai, külpolitikája, kivívott nemzetközi tekintélye egyre hatékonyabban segítik a béke és haladás erőit világszerte. Ügy ítéljük meg: elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsö­nös lépések történjenek a Ma­gyar Népköztársaság és az Egye­sült Államok közötti viszony ja­vítására. Megérett a helyzet ar­ra, hogy a két állam viszonyát zavaró, ma még vitás kérdések­ről hivatalos tárgyalások kezdőd­jenek. — Az elmúlt esztendőben vi­lágszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti független­ség — a béke és a szocializmus erői. Ennek eredményeként vala­melyest enyhült a nemzetközi helyzet annak ellenére, hogy a háború megszállottjai, a legha­talmasabb monopolista csoportok továbbra is folytatják hideghá­borús tevékenységüket. Javult a nemzetközi helyzet, erősbödött az a szellem, amely a vitás kérdéseket tár­gyalások útján kívánja meg­oldani. E kedvező légkör megteremtésé­ben döntő fontosságú lépés volt a moszkvai részleges atomcsend- egyezmény, amelyhez — egész né­pünk akaratát kifejezve — a Ma­gyar Népköztársaság kormánya is csatlakozott. Az Egyesült Nemze­tek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konst­ruktívak voltak. Ennek köszönhe­tő, hogy a három nagyhatalom kö­zött elvi megállapodás született, hogy nem küldenek atomfegyver­rel felszerelt mesterséges égitestet az űrbe. Ezeket a megállapodáso­kat úgy tekintjük, mint további kezdeti lépéseket a leszerelés irá­nyába. Hasonlóképp üdvözöljük a tizennyolcadik közgyűlés határo­zatát, amely az egészséges világ­kereskedelem útjában álló akadá­lyok elhárításának megtárgyalásá­ra nemzetközi konferenciát hívott egybe. Ügy véljük, ez is előmoz­dítja a népek közötti jobb megér­tést, segíti a kölcsönös előnyökön alapuló kereskedelmet és ezáltal is csökkenti a háborús veszélyt. Nem szabad azonban megfe­ledkeznünk arról, hogy létez­nek még olyan befolyásos im­perialista érdekkörök és cso­portok, amelyeknek nem tet­szik a nemzetközi helyzet eny­hülése. Ezek a legdurvább provokációktól som riadnak vissza, hogy a világ hajóját viharos, háborús veszé­lyekkel terhes tengereken tartsák. Ilyen provokatív merényletnek esett áldozatául az Egyesült Álla­mok fiatal elnöke is. John Kenne­dy az Egyesült Államok elnöki székében természetesen az ameri­kai monopoltőke alapvető érdeke­it védte, s az Egyesült Államok politikai céljait akarta megvalósí­tani. De felismerte, hogy a régi mód­szerekkel és eszközökkel az Egye­sült Államok sem folytathatja po­litikáját, mert egy világháború az Egyesült Allamqk pusztulását is maga után vonná. Ezért tett bizonyos lépéseket a vi­tás kérdések tárgyalások útján történő megoldása felé s ez a bé­kés egymás mellett élés politiká­jának erősítése irányában hatott. Azok az ultrareakciós jobboldali körök, amelyek meggyilkolását megszervezték, e tettükkel is a nemzetközi helyzet élezésére töre­kedtek. Céljukat nem sikerült megvalósítaniuk, mert ezt egy­könnyen nem teszi lehetővé a mai világhelyzet, amelyben az erőfölény, a béke, a szoci­alista világrend a Szovjetunió oldalán van. Sok szovjet kezdeményezést látott már a genfi leszerelési ér­tekezlet nagy tanácskoizóterme, s a rézzel kivert kétszámyú ajtók sem tudták elszigetelni e kezde­ményezéseket, nem akadályoz­hatták meg, hogy azok a nemzet­közi közvéleménybe behatolva, eleven politikai erővé váljanak. A javaslatok, a kezdeményezé­sek azonban valósággá minded­dig csak Igen korlátozottan for­málódhattak. Hiszen a leszerelés — a nemzetközi kérdések e leg­nagyobbika — végső soron nem lehet egyoldalú folyamat. A „másik oldal” pedig — ha kény. szerűit is részletengedményekre — a döntő kérdésekben minded­dig eltorlaszolta a megoldás út­ját A genfi tanácskozóterem ismét új szovjet kezdeményezés szín­helye volt: Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője beterjesztet­te a szovjet kormány emlékira­tát a leszerelés ügyében hozan­dó, közvetlenül végrehajtható intézkedésekről. E javaslatok alapja voltaképpen az újévi Hruscsov-üzenet, amely a maga módján teljes programot adott Géninek, javasolva az erőszak­ról való lemondást a területi konfliktusok megoldásában; a hadseregek és a katonai kiadá­sok csökkentését; megnemtáma­dási szerződést a NATO és a Varsói Szerződés államai között, s végül atomfegyvermerües zó­nák megteremtését A Carapkin által benyújtott szovjet javaslatok az említett el­vi kezdeményezés részletezését kifejtését és elmélyítését tartal­mazzák — ezenkívül pedig lehe. tőséget nyújtanak. A Hruscsov- üzenet ben felvetett indítványok elemző vizsgálata azt mutatja, hogy középpontban a NATO és a Varsói Szerződés közötti meg­nemtámadási szerződés megkö­tése áll. Ez olyan lépés lenne, amely radikálisan megjavítaná az európai és világhelyzetet, s megkönnyítené a külföldön álló. másozó csapatok visszavonásáról kötendő megállapodást. Egyik intézkedés sem változtatna a ve­zető nagyhatalmak vagy éppen a két nagy csoportosulás általá­nos erőviszonyain. Ez azt jelenti, hogy e két lépés végrehajtásá­nak útjában voltaképpen nem állhatnak katonapolitikai meg­gondolások: a fő súly a politikai elhatározáson van. Különös értéke az új szovjet javaslatoknak, hogy a középpont­ban álló indítványt nem katego­rikusan vetik fel. Reális szem­mel tekintenek a nyugati hatal­mak politikájának korlátáira. Ezért javasolják ebben az eset­ben a külföldi megszálló csapa­tok fokozatos csökkentését, s a Szovjetunió a maga részéről kész elkezdeni az NDK-ban és más európai államok területén állo­másozó csapatainak csökkenté­sét A javaslatok „harmadik szint­je” az atomfegyvermentes öve­zetekre vonatkozik, amelyek kö­zül legfontosabbnak egy közép­európai atommentes övezet léte­sítését tartja a szovjet kormány. A szovjet javaslatok ezt a kér­dést összekapcsolják a megszálló csapatok csökkentésének prob­lémájával. Az összekapcsolás lé­nyege az, hogy a megfigyelő ál­lomások rendszerét, amelyek a nyugati javaslatok lényeges ele­mét alkotják, össze kell hangol­ni a csapatok létszámának csök­kentésével. A szovjet kormány ugyanis teljes joggal abból a meggondolásból indul ki, hogy a megfigyelő állomások önmaguk­ban nem csökkenthetik a fe­szültséget. Csak akkor tehetik ezt meg, ha a bázis, amelyen létrejönnek, a közép-európai ka­tonai megszállás „megritkítása”, A világ várja a nyugati vá­laszt az új szovjet indítványra. Jóslatokat természetesen nem le­het megkockáztatni, ez nem is lenne reális. Ugyanakkor azon­ban kétségtelenül van lehetőség arra, hogy a genfi konferencia legalább egyes pontokon közel jusson a megegyezéshez, és vala­milyen formában elkezdje a tényleges leszerelési intézkedé­sek megvalósítását. Erre nem­csak az előzmények — az atom- csend-szerződés, a „forró drót”, a világűr atommentesitése — nyújtanak lehetőséget, hanem olyan lépések is, mint például a szovjet és az amerikai hadikölt­ségvetés csökkentése. Carapkin az értekezleten ezt „hasznos pél­dának” nevezte. Hruscsov isme­retes újévi üzenetében „a kölcsö­nös példamutatás” szükségessé­gét hangoztatta, mint a leszere­lés megközelítésének egyik fon­tos módszerét. A „másik oldal” most azt a feladatot kapta, hogy politikájá­ban bizonyuljon méltónak ehhez a nagyvonalú kezdeményezéshez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom