Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
t#M. február L 3 Szombati Ismét a Petőfi Tsz asszonyai és lányai kerültek az élre a békéscsabai tsz-ek versenyében (Folytatás az 1. oldalról.) él kétszáz vagy ennél több munkaegységet. Kétszázharmincnyolc olyan asszony és lány van, aki 250 munkaegységgel büszkélkedhet az elmúlt évben, sőt nem egy a 600— 800 egységet is elérte. Ma tehát már e versenyben rész* vevők száma csaknem hétszeresére növekedett az első évinek. Éppen ezért a baromfifeldolgozó vállalat kultúrterme — ahol a hagyomány szerint ezeket a tanácskozásokat tartják — kicsinek bizonyult január 30-án, amikor az 1963-as évi munkát értékelték. Csak azok vehettek részt hát ezen, akik 250 munkaegységnél többet szereztek az, elmúlt évben. Gyebnár Jánosné, a nőtanácsi Petőfi Termelőszövetkezet asszonyai és lányai lettek. Egymás után immár másodszor nyerték el a nőtanács vándorzászlaját, s ha a következő évben is elsők lesznek, akkor végérvényesen az övéké marad. Gyebnár elvtársnő a munka értékelésekor neveket sorolt fel s egy-egy tsz-ből kiemelte azokét, akik a legjobb eredménnyel zárták az 1963-as évet. A Petőfi Tsz- ben Gora Lászlóné 606, Körtvélye- si Ferencné 692 munkaegységet teljesített. Mindketten baromfitenyésztők. A növénytermesztők közül Gyeraj Mária 590, Hrabovszki j Judit 406, Dózsa Józsefné 420 munkaegységet teljesített Hason- I lóan a többi termelőszövetkezet Hídvégi imréné, Kondorost Tamásné és társaik a tanácskozás szünetében. Mindnyájan 300 munkaegységnél többet teljesítettek a volt Előre Termelőszövetkezetben. városi titkára beszámolójában éppen ennek jelentőségéről, a munkaverseny eddigi eredményéről beszélt. — Ünnep a mai nap számunkra, *— mondotta beszédének bevezető részében — hiszen évről évre egyre több asszony és lány kapja meg munkája elismeréséül a jutalmat, s ünnep azért is, mert már hagyományossá vált, hogy minden évben tanácskozásra hívjuk össze a békéscsabai tsz-ek legjobbjait, akiknek létszáma rohamosan emelkedik. Gyebnár elvtársnő beszámolójában többek között a városi nő- i asszonyai és lányai között is vannak, akik 400—500 vagy még több munkaegységet értek el. Összesen 260 asszony kapta meg a dicsérő oklevelet, három termelőszövetkezet nőbizottsága és tizenhat kiváló eredményt elérő asszony és lány pedig tárgyjutalmat A hozzászólások is azt a hangulatot keltették, hogy Békéscsaba termelőszövetkezeteinek asszonyai megértették a munkaverseny jelentőségét és arra törekszenek, hogy még nagyobb eredményeket érjenek el. A Kossuth Tsz egyik tagja hoz- i zószólásában elmondotta, hogy az Szili Zsigmondné, a Kossuth Tsz nötltkára és Chrisztóf Éva, a Május 1 Tsz tagja, a munkaegység-normákról beszélgetnek. tanács munkájáról is szólt, amelynek eredményeiben részük van a termelőszövetkezeti nőbizottságok tagjainak. Különösen jól sikerültek a munkás- és parasztasszonyok találkozói, melyeket a város szövetkezeteiben rendeztek. Egy- egy alkalommal 300—350 asszony és lány is részt vett ezeken. Beszélt az oktatási munkáról is, melynek hiányossága az, hogy a termelőszövetkezeti asszonyok igen kis hányada vesz részt a különböző oktatási formákon. Ezután értékelte a 200 munkaegy é- ges mozgalom 1963. évi eredményit. A legjobbak a békéscsabai asszonyok korábban idegenkedtek a gépektől, ma már többségük szívesen dolgozik olyan munkahelyen, ahol gép könnyíti meg a pa- lántálást vagy más nehéz fizikai munkát A beszámoló és a hozzászólások elhangzása után vastaps köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, a Petőfi Tsz asszonyait, akik ismét győztesként kerültek ki a versenyből. Ezután került sor a i tárgyjutalmak és az oklevelek I átadására. Kasnyik Judit I Fotó: Kocziszky László Tavaszi előkészület Felsőnyomáson A Felsőnyomási Állami Gazda-1 ságban a tavaszra készülődés ha- j gyománya az idén új tartalmat j kapott. A gépek javítása, a vető-1 magvak tisztítása, a műtrágya. helyszínre szállítása, a növény- j védőszerek beszerzése a szokásos mindennapi feladat. Mondhatnánk azt is, hogy ezek részfeladatok: a főagronómus és általában a szakvezetésben dolgozók munkaszervezésre tett javaslatainak az egyszerű ember szemével is látható megnyilvánulásai. Addig azonban, amíg az Intézkedések a gyakorlatban a gépek javításáig, a műtrágya szórósáig jutnak, a termelés szervezésében történik egy és más, és ez az idén már igen lényeges. A munkaerő hiánya a gépesítés fokozására készteti a szakembereket Ennek egyedüli fő mozgatója: a termelésre kapott állami megbízást teljesíteni akarják! Éppen ezért minden ötletet, lehetőséget számba vesznek, még az apró, szinte semmiségnek tűnő momentumokat is összegyűjtik, hátha valahol hasznosítják. I cukorrépa-egyelés gyorsítását szervezik Látszólag nem nagy dolog a cukorrépa vetése. De, ha vala-' melyik gazdaságban kevés a kézi munkaerő, akkor a szemenként! vetést kell tovább tökéletesíteni, hogy egy ember, a napi 100 négyszögöl helyett, — annak idején —1 400 négyszögölet tudjon majd kiegyelni. Ez foglalkoztatta a fekőnyomási és a Hidasháti Állami Gazdaság szakembereit, míg végül egy baráti találkozón — amely előtt megfogadták, hogy szakmai dolgokról nem beszélnek, de nem tudták megállni — jó alapötletet adott Kovács Jó- Z8ef hidasháti főagronómus. Javasolta, hegy a vetőtárcsán a sze- f menkénti vetéshez fúrt lyukakat, — ezek egymástól két és fél cen- | tire szórják a magot —, el kell tömni oly módon, hogy 18 centi-' méterenként mindössze három lyuk vessen. (Megfigyelés szerint1 a szemenként! vetésnél — arányaiban — egy mag életképtelen vagy valamilyen oknál fogva nem kel ki, a más’kból eey növényke, j a harmadikból pedig két répa fejlődik. Egyelésnél azután azt a rppát hagyják meg, amely egymagában áll. A többit gömyedés heflyett állva, hosszú nyelű kapával, a korábbinál négyszerié nagyobb teljesítménnyel lehet ki- egyelni.) hatolt, a sorok között rotációs kapát haszná'nak, később a sorok közét speciális kultivátorrai járatják. Augusztus első tíz napját — a levélváltás időszakát — úgynevezett levél trágyázással hasznosítják. Holdanként hét kiló pétisót, hét kiló kálisót és ha kiló szuperfoszfátot 200 liter vízben oldanak fel és a répára permetezik. Az így kezelt növények előnyösen viselik el a kánikulát, s gyakorlati megfigyelés szerint a levéltrágyázás 10—15 százalékkal növeli a terméshozamot. Ezek a módszerek a gyakorlatban beváltak és most a gazdaságban 350 holdon nagyüzemi méretekben alkalmazzák. A hozamok növelésére azonban mindig újabb és újabb, jobbnál jobb elgondolások terjednek el.' A múlt év őszén Debrecenben az egyik tudományos ülésen hallották: a magnéziumszulfát a cukorrépát 26 százalékos termés- többlet előállítására késztette. Az idén Felsőnyomáson kísérletet állítanak be —• 15—20 holdon —, hogy a „csodaszer” nagyüzemi alkalmazásához adatokat gyűjtsenek. Szó van arról is, hogy a gazdaság majorjaiban összegyűlt szennyvizet a tréeyalészíppantó berendezéssel a répasorok közé juttatják. Ha ez gyakorlatilag beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkor a Kaczkő-telepi sertéshizlaldából kikerülő trágyát vízzel hígítva a kukorica és a cukorrépa sorközök tápanyagellátására fordítják. Ú] módszer a kukorica termesztésében Sók érdekes elgondolás kerül az idén Felsőnyomáson megvalósulásra. A termelés technológiáját kidolgozták, a kukoricára, a kenderre és a borsóra is. A kukorica- termesztés nagyüzemi méretekben talán először épül a szoros értelemben vett gépesítésre. Célul tűzték a holdankénti 18 ezres tőszám eflérését. A sortávolságot egy méterre, a nővén ytávol ságot pedig 30 centiméterre állapították meg. Vetés előtt kétszer kul- tivátoroznak, a vetésváltásra kijelölt területen — (ahol vegyszert használtak, ott a Hungazin a gyomokat elpusztítja) a kukoricát szemenként kezdetben 8, később 10 centiméter mélységbe vetik, hogy az egyelés minél kevesebb kézi munkaerőt igényeljen. Keléskor az előbb említett táblákon szegcsíra állapotban — vegyszert, Dikonirtot — nem használnak. Ehelyett keresztbe-hosszába meg- fogasolják a területet, hogy a korai kelésű gyomok elpusztuljanak. Négyleveles korban a területet küllőskapával járatják, majd tíznaponként a sorközöket kultivátorozzák. Bist a munkát háromszor ismétlik. Az első kul- tivátoirözást 10, a másodikat 6, a harmadikat pedig 4 centiméter mélységben. A kultivátorokat felszerelik olyan kapákkal is, amelyek egy- egy alkalommal — a második és a harmadik kultivátorozáskor — 2—3 centi vastag földréteget fordítanak a sorra. Ez az enyhe töt- tögetés a néhány napos zsenge gyomokat elfojtja. A világ kukoricatermesztő országaiban ezzel a módszerrel termesztik a vetésváltásra— tehát nem a vegyszerrel gyomtalanltott — kijelölt táblákon a kukoricát. Felsőnyomóson ettől a módszertől átlagosan 28—30 mázsa májusi morzsolt termést várnak, 2500 holdnál valamivel nagyobb területről. (Vegyszerezett területen az enyhe töltögetésnek nincs Jelentősége). Ugyanakkor a kukorica korábbi vegyszerei a moharosod ást nem tudják megakadályozni. Felsőnyomáson a mohar ellen úgy védekeznek, hogy a Hungazin P. K. jelzésű vegyszerrel permetezik le a moharosodásra hajlamos táblákat. Holdanként másfél kiló vegyszert használnak, s ezt olyankor juttatják a táblára, amikor a mohar 3—4 levélben van. (A moharirtásnak ezt a módszerét csak ott alkalmazzák, ahol kukorica kukoricát követ, mert a vegyszernek a későbbi években is — a kukorica kivételével — mérgező hatása van.) • Mindezek csupán ízelítők abból az igen megfontoltan összeállított termelési technológiából, amelyet a Felsőnyomási Állami Gazdaságban Körösi Zoltán főagronómus vezetésével az idén a szakgárda a hozamok növelésére fordít. A termelés ilyen fokú szervezése, a gazdaság adott körülményei között a legmagasabb színvonalú, mondhatánk azt is: egyetemi fokú. Dupsi Károly Túlteljesítette 1963-as sertéstelvásárlási tervét Bucsa Ez az elgondolás a cukorrépa- termesztést, a szedés kivételével, lényegesen olcsóbbá teszi, mert egyelésnél a legdrágább munkaerőt a korábbihoz képest valamelyest ki tudják kapcsolni. Lev6!trágyáz*s és egyéb „csodaszer" a termésfokozás szolgáltában A Felsőnyomási Állami Gazdaságban azonban nemcsak a cukorrépa vetésére fordítanak kellő gondot, hanem a répatermesztés többi munkájára is. A répa sortávolságát 45 centiben, a tőtávolságot pedig méterenként 5—6 répában állapították meg. Ezzel a módszerrel egyelésnél elérik a 65—70 ezres tőszámot. A növényápolásban előtérbe lép a gép. A sokoldalúságáról jól ismert Maulwurf-traktorral — egyelés előtt —, ha a gyökér 15 centire (Tudósítónktól) j A bucsaiak tintában vannak az állattartás Hasznosságával. y^öve- delmezős/s^vel rrtiprj s^ö/rtkezetl, mind pedig XjjázfíájAyértelemben. Egyre nagyobb^lendületet vesz baromfitenyésztés, úgyszintén szarvasmarbktartás és sertéshiz\ lalás is. Az utóbb! esetében Bucsa község az ^ 1963-as*, állatf el vásárlási tervét tßlteHgsrtette. Az 1400 he- jlyet'i l«ü-ímzot^)sertést adtak át felvásárlónak. Noha a süldőtar- nincs tervhez és szerződéshez kötve, az elmúlt esztendőben mégis 1237-et adtak ót az állatforgalmi vállalatnak. Sz. A. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a megye területén belül változó munkahelyre felvesz rí»,- gáz- és fűtésszerelő, valamint hőszigetelő szakmában gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán (Békéscsaba, Kazinczy utca 4.). 93043
