Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 196L FEBRUAR 1., SZOMBAT Ara 50 fillér XIX ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ’ Új szovjet lépés Genf ben | Tavaszi előkészület Felsőnyomáson | Tovább 0 korszerűsítés Útján | Sport | Többfe'é havazás Az országgyűlés második napja ■ m a a m w m W ■■ Hz országgyűlés folytatta az 1064. évi a ami koltsegvetesrol szóló törvénye raslat targya lasat Az ütésen részt vett Kádár János, a Magyar MSZMP Központi Bizottságának titkárai és a Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kormány tagjai. csaknem minden gyárban, ily üzemben, hivatalban vannak se ren együttműködés elmélyíté- a legfontosabb eszköz arra is, első titkára, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, a* MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, aa A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Kállai Gyula felszólalása Országunk gazdasági élete az el- műit évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőjében. Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Gazdaságpolitikánk egyik fő atapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosam emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elve*. Üjra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed”. V áltozatlamul és következetesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és folyamatosam növekedjék, műszaki színvonala fejlődjék. Népünk életszínvonala aa elmúlt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább növekedett. Népünk életszínvonalát természetesem még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életmódjához, amelyek — ilyen vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmat? ki zsákmányol ásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk as összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszt- tömegeinek életmódjával, mert ea az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jő néhány nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. Saját tapasztalataim is ezt igazolják! Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ellenségei ottan nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű ki- terjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgárait Mos — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albion- ban is, de dolgozni és élni jobb itthon, a szocialista Magyarországon. Számunkra az élért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Népünk életszínvonaláinak további emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végrehajtásától függ. Kállai Gyula ezután emlékeztetett az eJműit fél mostoha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd a munka termelékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta: — Az üzemek igazgatói, mérnökei, párt- és szakszervezetei, KISZ-szervezetei tegyenek meg mindent a termelékenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésében, a folyamatos anyag- és energiaellátásban, a munkaidő teljes kihasználásában, a termelés műszaki színvonala emelésében, s kiemelte: a műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskérdésévé vált. ötéves tervünk első három évé nek eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is, hogy olyanok is, akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze, ímmel-ámmal dolgoznak, rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkásosztály legjobbjaátől azt is kérjük, hogy példájukkal és ha kell, jó szóval is, serkentsék jobb munkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan — ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedéssel! Gazdasági életünkben egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába' tömörült államok között egyre jobban elmélyülő' népzútközi munka- megosztásnak. Megállapíthatjuk, hogy a KGST-be tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad élőre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá az érdekelt országok közötti ltfet- vagy több oldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljesebb, jobb kihasználásához vezet. Az Ismét a Petőfi Tsz asszonyai és lányai kerüllek az élre a békéscsabai tsz ek versenyében 1960-ban határozta el Békéscsabán a városi nőtanács, hogy a tsz- asszonyok és lányok körében versenyt indít a 200 munkaegység Azóta évről évre nagyobb lep- | egy közös tanácskozásra, amelyen dületet kap ez a verseny, egyre értékeli munkájukat. Az első évtöbb asszony és lány éri el nem- ben mindössze hatvannyolcán ér- csak a 200 munkaegységet, hanem \ ték el a kétszáz egységet, ennyien A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. ízesítéséért, s a legjobb eredmé-j ennél jóval többet. Beindulása nyékét elérő nőbizoitságot, amely óta már hagyománnyá vált, hogy a versenyt szervezte, lóval jutalmazza. vándorzása-' a nőtanács minden évben össze- I hívja a tsz-ek legjobb nőtagjait kaptak dicsérő oklevelet munkájuk elismeréséül. 1963-ban már az 1140 nő tsz-tag közül 469-en értek (Folytatás • 3. oldalon.) hogy a szocialista országok népgazdaságainak színvonala a fejlődés során kiegyenlítődjék — mégpedig a legfejlettebb országok szán vonalán. Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült, kommunista' szemléletű szakemberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik — mondotta. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut, és ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is annak, biztosítékát hordozza magában, hogy á jövőben élérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. Néni elég azonban á szakembert gondos oktató-neveló munkával és nagy költséggel kiképezni; ahhoz is érteni kell, hogy azután munkájához megfelelő körülményeket teremtsünk 8 lehetőséget adjunk, hogy szakmai tudását a termelésben a legeredményesebben gyümölcsöztesse. Sajnos, ezen a téren még sok hibába ütközünk. Nálunk gyakran a termeléstől távoleső irodába dugják és képzettségüknél jóval alacsonyabb szintű munkával, ad- minisztrálgatássai bízzák meg a mérnököt, a közgazdászt; az is előfordul, hogy egyetemi végzettségű embert alkalmaznak olyan' munkakörben, ahol technikusra is rábízhatnák a teendőket. A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainál: ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővült hazánk kapcsolata' a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem száz országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békéé egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább. növekedett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett „magvar kérdés”. Hét éve folytatott töretlen és világos bélés külpolitikánknak jelentős nemzetközi siliere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköztársaság nevét a" reakciós erők a (Folytatás e 3. oldalon.)
