Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

1961. január 31. 3 Péntek Hét brigád versenye az AK-fűtőháznál a szocialista címért Az ország vérikeringését a köz­lekedés biztosítja, a vasút, s a kü­lönböző járművek. A kemény tél helytállásira, komoly erőfeszítések­re készteti a vasút dolgozóit, kik igyekeznek is eleget tenni a rá­juk rótt feladatoknak. Így van ez a békéscsabai keskeny nyomtávú vasút fűtőházánál is. Ezt tudtuk meg abból, amikar arról tájékoz­tattak, hogy az 1963-as évet a problémák ellenére is 109,2 száza­lékra teljesítették. Nem volt köny- rnyű feladat — mondották a fűtő­ház vezetői —, de a jő kollektíva, a szocialista brigádmozgalom fej­lődése nem ismert akadályt. A jó szervezéssel sikerült jelen­tős mennyiségű órát megtakaríta­ni, s ez nagyban hozzásegítette a fűtőházat a terv túlteljesítéséhez. A bri.eádmo?'? alomnál érdemes megemlíteni, hogy az AK-fűtő­háznál jelenleg hét brigád ver­seng a legjobb címért, az oklevél, s a szocialista brigádjelvény meg­szerzéséért. Közöttük van a már két jelvénnyel és zászlóval kitün­tetett szocialista brigád is... Megtudtuk azt is, hogy az 1964- es évben hasonló tervet kell tel­jesíteni, mint 1963-ban volt. Tech­nikai vonatkozásban sok újat nem várnak. A pöfögő mozdonyok he­lyébe már jórészt korszerű Diesel­mozdonyokat állítottak. Nagyobb beruházást a fűtőiháznál nem ter­veztek. Hogy az 1964-es tervet tudják-e teljesíteni, azzal kapcsolatban el­mondták, nem lesz probléma. Jó a hangulat a munkások között, melyet még jobban elősegített a fizetésrendezés, mely az előzetes számítások alapján megfelel a 13. havi fizetésnek. H. F. Felvásárlási és minősítési tanfolyam Békéscsabán A Szövetkezetek Megyei Érté­kesítő Közipontja (MÉK) hétfőn délelőtt Békéscsabán a tisztifclüb- bam egyhetes tanfolyamot nyitott a (felvásárlási hálózat és a terme­lőszövetkezetek kertészei, brigád­vezetői, áiruátadói részére a minő­sítés színvonalának növelésére, összesen nyolcvan MÉK-megbí- zott és szövetkezeti küldött talál­kozik: a különféle előadásokon és az ezt követő vitákon, a műit év­ben többször tapasztalt minősíté­si nézeteltérések tisztázására. Ezen a héten a békéscsabai és a mezőkovácsiházi rajodba tartozó termelőszövetkezeti, földműves­szövetkezeti és MÉK-megbizottak tanfolyama fejeződik be, a jövő héten az orosházi és a gyulai fel- vásárlási körzethez tartozók tan­folyamra érkezését várják. Már a tavaszra készülnek a megyei törzsapaállat telep mezöberényi üzemegységében is Műit év áprilisában megszün­tették a legeltetési bizottságokat, s helyét egy egységes megyei irá­nyító szerv, a Békés megyei törzsapaállat, telep vette át. Ide négy üzemegység tartozik. A mezöberényi üzemegység 1289 hold legelőjét 47 holdnyi erdősáv .veszi körül. Most, télen is gondozzák a legelőket, az erdő­sávok gallyazását brigádokban végzik, amit február végéig befe­jeznek. Itt is, mint mindenütt, már a •tavaszra gondolnak. Kiszállítot­tak hatszázötven mázsa istálló­trágyát, amit a hó elolvadása után az üzemegység dolgozói te­rítenek szét. A szerves trágyán kívül a legelőre kiszórnak 150 mázsa műtrágyát is. Azokon a helyeken, ahol nagyon gyér a fű, ott tavasszal fűmagot vetnek. Az üzemegység harminckilenc kiváló tulajdonságú apaállata ré­szére tavasszal 35 holdon kukori­cát, 20 holdon zabot, 20 holdon tavaszi árpát vetnek, és 10 holdon telepítenek lucernát. A talajmű­velési munkák elvégzésére most kötnek szerződést a Mezöberényi Gépállomással. se biztosítja ugyanis a behozatal lebonyolításához szükséges fize­tési eszközöket. Pártszervezeteinkre fontos sze­rep hárul, hogy segítsék és biz­tosítsák az exportra termelő üzemekben, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban és a közlekedésben olyan reális lépé­sek végrehajtását, amelyek ki­mutathatóan már 1964-ben ja­vítják elsősorban tőkés külke­reskedelmi mérlegünket. Milyen problémákat kell je­lenleg megismertetni? Világosan és meggyőző érvekkel el kell mondani minden dolgozónak, hogy a világpiaci (és két tábor közti!) verseny egyre magasabb­ra állítja a mércét, egyre na­gyobb korszerűségi, minőségi és termelékenységi követelménye­ket kell teljesíteni. Valamennyi exportra termelő üzemben a műszaki vezetők és politikai munkások összefogásával kell megkeresni azt a termelési cso­mót, amely sokszor gátolja a jobb munkát. Az egyik gyárban műszaki változásokat kell végre­hajtani, hogy az exportminősé­get megjavíthassák. Más üzem­ben a magas önköltségen kell javítani. Az üzemi pártbizott­ságok helyesen cselekednek, ha évről évre megvizsgálják, hogy egy dollár devizanyereség hány forint ráfordítást kíván, s esze­rint intézkednek. Ha az üzemek­ben a tapasztalatok és érvek ilyen példáit ismertetik a dol­gozókkal, biztos, hogy minde­nütt zöld utat kapnak a legfon­tosabb exporttermékek. Az igazi gyümölcsök azonban ott érnek be teljesen, ahol a ter­melési értekezletek, az eleven szakszervezeti és pártcsoportok a tájékoztató adatok, érvek mi­nél közvetlenebb összegezésével, minél több . dolgozónak magya­rázzák meg a gondokat, a tenni­valókat, egy-egy gyártmány je­lentőségét, az exporttermékek útirányát. Ezen túl a nemzetkö­zi munkamegosztás kölcsönös előnyeit kéül felvázolni a felvilá­gosító m unka minden eszközé- veL Számos vidéki üzemben kevés a párttag, műhelyemként, brigá­domként egy-kettő. A mozgósító munka eredménye azonban nemcsak a kommunisták számától, hanem elsősorban zz aktiviiá. ól függ. io szervező munkával messzire Mihály hegeszteni is tud. A Me- egyik, amelyik kilencéves, kiállí- zőberényi Gépállomáson tanulta, tási díjat nyert 1961-ben a járási ahol hat évig dplgozott. Ez már mezőgazdasági kiállításon, régen volt, hiszen a nyolcadik évet tölti a szövetkezetben. Dermesztő a hideg. Pihennek a földek, s bihen az emberek jó ré­sze is. Afféle disznóvágási szünet volt január első két hetében a mezöberényi Aranykalász Tsz- ben. Persze nem mindenkinek. A kovácsműhelyben nap, mint nap izzik a vas, cseng az üllő, mert hol egyik, hol másik íogatos ve­zeti be patkolásra a lovait. De, ha nincs patkolnivaló, munka akkor is akad: vasalásra vár jó néhány új és régi szekér, ráíhúzásra több új és régi kerék. Amint benyitunk a kovácsmű­helybe, az egyik kovács, Fodor Pál éppen ifjú Bereczki Pál foga- tos lovait vasalja. Nemcsak úgy az övéi, hogy ő dolgozik velük, hanem ő is vitte be őket négy évvel ezelőtt. Bereczki Pál nem tart pihenőt. Legalábbis akkor nem tartott, hanem nap mint nap befogott és hordta a trá­— Érdemes volt munkahelyet cserélni? — Érdemes. Olyan szakma az enyém, amelyben télen-nyáron mindig van munka. Márpedig, ha munka van, akkor a jövedelem sem marad el. Űgyannyira nem, hogy bár három családom van, két évvel ezelőtt mégis tudtam házat vásárolni 48 ezer forintért. Annak ellenére, hogy a feleségem akkoriban nem dolgozott. — Talán nagyon spórolt? — Nem nagyon. Esténként a munkából hazafele menet én is megiszom a magam adagját, mint a többi egészséges ember. — Én 120 ezerért vettem házat — licitált Fodor Pál, a másik ko­I Braun Mihály önmagáról jófor­mán semmit sem mondott, de an­nál többet törzskönyvezett lovai­ról. Még azt sem akarta megen­gedni, hogy a díjat nyert lóval őt is lefényképezzük. Azt mondta: ér­dekesebb a lova. A kovácsoktól, s főleg a szövetkezet vezetőitől tud­tunk meg sok érdekességet Braun Mihályról. Többek között azt. hogy igazgatósági tag az Arany­kalászban. Még 1950-ben lépett be egy máí^k szövetkezetbe, s az aszályos 1952. évet követő télen a háztájiban, a tehenei mellett etet­te azt a két lovat, amit a szövet­kezetbe vitt. Azért etette őket, hogy ne rongyolódjanak le, s ne mondják neki, az egykori tizenhét holdas középparasztnak: látszik, hogy sok gazda lovait hajtja. Lo- >vai most is szépek, törzskönyve­zettek. De a szekere is elüt a többitől. Arra mindig cifra, cirá- dás vasalást kell rakni. A külön, pontos, szép munkáért nem sajnál néhány féldecit vagy néhány pohár bort a kovácsoktól. A há­mot csak egyszer javíttatta a szö­vetkezeti szíj jártókkal. Mivel azok amolyan „üsd, vág, hadd ha­ladjon”, nagy öltésekkel varrták meg azóta egy maszek szíjártó­val javíttatja — saját költségén. — Érdekesnek találtuk mindazt, amit hallottunk — jelentettük ki Kürti Lászlónénak, a tsz elnöké­nek. — Azt, hogy itt sokan még azt a lovat hajtják, amelyikkel , beléptek, meg hogy disznóvágásí szünet volt, s Hogy például Braun Mihály extra munkát kér a ková­csoktól és saját költségén javíttat­ja a hámot. elér egy-egy aktivista hatása. Segítsen a KISZ is, hiszen egyre több az olyan fiatal technikus és mérnök, aki műhelye dolgozói­val állandó kapcsolatban áll. Egyre több az olyan szocialista brigádtag, akit személyében bánt, ha a mellette dolgozó se- lejtet, rossz minőségű terméket gyárt. A nagyvilág termékeink­ről is megítél bennünket A jó politikai felvilágosító munka esz- köze'lehet a jó és színes faliúj­ság egy-egy amatőr filmvetítés, kiállítás a külföldet járt műsza­kiak és szerelők emlékeiből. Az ipari üzemek átszervezése lényegében lezárult, egy sokat ígérő és sokat követelő tervév áll előttünk. Az ipari termelés 7 százalékkal, az exportterv mint­egy 8 százalékkal nő. Az új és a régi munkásokat, valamint a mű­szakiakat már holnaptól kezdve sokoldalúan tájékoztassuk a kooperációs és exportfeladalok- ,ról. Az indulás biztató; sok üzem máris megkezdte az új év exporttermékeinek szál’ítá'át. Ebben az esztendőben is min-1 denki előtt az a cél lebegjen,! hogy minél több megbecsülést* szerezzünk külfö’dön a magya ipar termék 'neki Julinks László Braun Mihály a saját nevelésű, kiállítást kan „ával. nyert Lepke nevű égettünk, benyitott két lóval sem szólunk bele, ha valaki extra Braun MiháV- Azzal a két lóval, kovács- és szíjjártómunkát akar. amellyel a szövetkezetbe lépett. S s azért áldoz is a saját zsebéből, ezek nem is akármilyen lovak. Az K. I. gyát az istállók körül, ki az egyik tábla végébe szarvasba. Hamar felkerültek a patkók a lovak lábára, mert Fodor Pál és Gschwindt' Mihály kovács, a há­rom tanuló segítségével jó előre 300—350 nyári és ugyanannyi téli patkót is elkészítenek. Azért, hogy ne kelljen sokat várakozniuk a fogatosoknak. Meg azért, hogy nemcsak a 150 lovai kell időnként patkolni, hanem a 76 régi, s az újabban készülő szekereket is va­salni, ekét, boronát és sok mást javítani. A kovácsokon nem fog ki semmilyen munka. Gschwindt vács. Ö is nyolc éve van már az Aranykalász Tsz-ben. A szakmát Battonyán tanulta, s miközben az ottani Május 1. Tsz kovácsműhe­lyében dolgozott, esténként mozi- gépész is volt. Hogyan került Me- zőberénybe? Ügy, hogy ifjúsági titkár és pártmunkás volt, sok helyen meg lord ült, s ide nősült. Miközben erről is^ arról is elbe­— Másoknak valóban érdekes ez, nekünk azonban nem máj, mint a régi hagyományok, s a pa­raszti szokások tiszteletben tartá­sa. Mindenki vág disznót, s jobb, ha ezt lehetőleg egyszerre bonyo­lítják le. Annak is megvan az előnye, hogy egykori lovaikat hajtják. Az, hogy vigyáznak rá­juk, nem terhelik túl őket. Abba

Next

/
Oldalképek
Tartalom