Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
4 Péntek *6L Január StÚj lehetőségek a mezőgazdasági építésben A mezőgazdasági jellegű építkezések, beruházások nagysága éviül évre nő hazánkban s mint a legutóbbi közlemények is hírül adták, az idén olyan nagy méretűvé válik a mezőgazdasági beruházás, mint eddig még soha. Ismeretes, hogy a beruházások jelentős része építkezés, hiszen a sok kis gazdaságból szervezett nagyüzemeknek még mindig nincsen elegendő épületük. S éppen, mert sok építkezésre van szükség, nagy figyelmet érdemelnek az új építési eljárások, azok, amelyeket az egyes tervező- és kutatóintézetekben kidolgoztak. A mezőgazdaságban szükséges építmények a legtöbb esetben azonos szerkesztéssel oldhatók meg, s bár mintegy 30—40 féle, különböző rendeltetésű — istálló, borjúnevelő, ellető, juhhodály, fejő, csibekeltető stb. — épületről van szó, ennek ellenére ki lehet alakítani olyan egységes szerkezetet, amely lehetővé teszi a nagyfokú tipizálást A mezőgazdasági építkezésekre ezenkívül még az is jellemző, hogy általában nehezein megközelíthető, bekötő utakkal esetleg el sem látott területeken kell dolgozni, és ily módon nem lehet felvonultatni a korszerű építkezési technológia által megkövetelt nagyobb szerelő berendezéseket A szóban forgó épületek váza általában két fő elemből áll; a pillérekből és a fedélszéket képező tartókból. A tetőt a hagyományos módszer szerint körítő falakra helyezik, és ezek a falak veszik fel a teherhordáson kívül a vízszintesen ható szélnyomást, és betöltik a hőszigetelés nem kevésbé fontos feladatát is. Ilyen építési módszerrel azonban teljességgel lehetetlen kielégíteni a növekvő hatalmas igényeket. A mezőgazdasági és építési szakemberek együttes vizsgálódása alapján olyan vázszerkezet bizonyult erre a célra a legalkalmasabbnak, amelynél a tető terhelését egyenletes távolságban elhelyezett pillérek hordják, míg az épület falai csupán térhatároló és hőszigetelő szerepet látnak el. A funkcióknak ez a szétválasztása azt is lehetővé teszi, hogy a pilléreket szilárdság szempontjából legjobban megfelelő vasbetonból készíthessék, a térhatároló falakat pedig jó hőszigetelő anyagokból, különlegesebb szilárdsági megkötések nélkül alakíthassák ki. Az épületek tetőzetének megoldása alapvetően tervezési probléma, ami az érintett tervező irodák hatáskörébe tartozik. A pillérek alapozásával azonban behatóbban kell foglalkozni, mert a hagyományos módszerekkel való építés nagyon munka- és időigényes. A pillérek alapozását az NDK-ban szerzett tapasztalatok szerint az úgynevezett árbócoszlopos megoldással célszerű készíteni. A talajba 50—60 cm átmérőjű lyukakat fúrnak 1,20—1,80 m mélységig, amelyekbe előregy ártott, 4—4,5 m hosszú vasbeton pilléreket állítanak be, majd a lyukat kibetonozzák. Az így lealapozott pillérek alkalmasak arra, hogy az épületre ható függőleges és vízszintes i terheléseket kellő biztonsággal • hordják. A vasbeton pilléreket azonban ' nemcsak vízszintes, hanem egy- időben működő más erők is terhelik. Ezeknek az összetett igénybevételeknek a hatását többféleképpen vizsgálták. E kísérletsorozatok igazolták azt a feltevést, hogy az eddig alkalmazott számításmódok kielégítik a műszaki igényeket. Tervező mérnökeink ezzel egy egységes, szabatos számítási eljárás birtokába kerülnek, és az új méretezési eljárás segítséget nyújt az árbócoszlopos rendszer kialakításához. Ennek az építési módnak további előnye, hogy egyszerű, könnyen gépesíthető, és igen rövid átépítési időt igényel. Egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy helyszínről helyszínre utazó, gyorsan mozgó szakbrigádokat hozzanak létre a nagy számban épülő mezőgazdasági épületek vázának gyors elkészítésére, amely tehát a lyukak fúrásából, a pillérek elhelyezéséből és a tetőszerelés szakszerű elvégzéséből áll. Célszerűnek ltászik, hogy ezek a brigádok a jövőben az elemgyárakhoz tartozzanak, s így teljes mezőgazdasági építő vertikumok jöhetnének létre. Az ÉM és az FM programja szerint kísérletképpen 17 ilyen új rendszerű vázat építenek fel az ország különböző helyein és különféle mezőgazdasági rendeltetésű épületek számára. Aha Iván GEORGIJ MARTINOV; DCaLand a Falugyűlések előtt Fontos állomáshoz érkezett a népfrontmozgalom, ez év márciusában kongresszusra gyűlnek össze országos küldöttei, hogy értékeljék az elmúlt négy esztendő útját, s meghatározzák az új feladatokat. Ennek előkészítésére február I-től szerte az országban megkezdődnek a mozgalom falugyűlései, amelyeken a községek lakói újjáválasszák a helyi népfrontbizottságokat, a községben lakó jb-tagokat, s kijelölik küldötteiket a március 5-én tartandó megyei gyűlésre. Ahogyan az országos kongresszus méri fel négy év eredményeit, s a népfrontmunka ez időszakban tapasztalt fogyatékosságait, úgy, de természetesen az adott, helyi körülményekbe ágyazva értékelik falusi nép- írontbizottságaink is újjáválasztó gyűléseiken az elmúlt négy esztendőt. Van bőven miről beszélni. hisz az elmúlt időszak nagy horderejű gazdasági fejlődésével párhuzamban, politikailag is számottevően változott a falu képe, ebben pedig igen nagy szerepe volt — és lesz a jövőben is — a nemzeti, népi egység kialakításáért tevékenykedő népfrontmozgalomnak. Ma már nyugodtan el ‘lehet mondani, hogy községeinkben, városainkban a lakosság minden rétege a „hivatalos”, kötött munkáján túi is tesz valamit a fejlődésért, A párt helyes politikája, az azzal való egyetértés ölt testet uz állandóan növekvő népi mozgalomban, ez a forrása annak, hogy egyre többen vállalnak munkát a köz szolgálatában. Számokkal is le lehet mérni ezt a fejlődést. A legutóbbi tanácsválasztásokon 32 ezer aktíva tevékenykedett, tízezerrel több, mint az ezt megelőző választások előkészítésében. A nemzetközi tájékoztatókon, melyek a békeharc feladatait tárgyalják a népfrontmozgalom keretében. 80—100 ezer ember vesz részt negyedévenként. De ez az aktivitás a politikai érdeklődés növekedésén túl vagy éppen annak alapján új járdák, utak, csatornahálózatok, villanyvezetékek, parkok, erdősítések stb. formájában is realizálódik. Tavaly a tanácsok és népfrontbizottságok szervezésével mintegy 10 millió forint értékű társadalmi munka valósult meg megyénkben. Ugyanakkor értékben nem kifejezhető segítséget ad a népfrontmozgalom különböző akcióbizottságai révén a közscg- fejlesztcsi tervek elkészítéséhez, a termelőszövetkezetek gazdasági fejlesztésének kivitelezéséhez, a tanyai lakosság jobb kulturális, művelődési és egészségügyi körülményeinek kialakításához. Kilencvenhárom akcióbizottságban, csaknem kétezer szakember tevékenykedik fáradhatatlanul a fenti célok megvalósulásáért. Fentebb azt írtuk, hogy a márciusban összeülő népfrontkongresszus az új feladatok meghatározására hivatott. Ám nem a szó teljes értelmében új feladatokról beszélünk, valamiféle „új” szakaszról. Pártunk töretlen politikai vonalvezetése, amely tartalommal tölti meg a tömegszervezetek és mozgalmak fő irányát is, éppen a korábbi évek cikcakkjait, nagy dobbal beharangozott „újdonságait” küszöbölte ki nagy következetességgel életünkből. Nem arról van szó tehát, hogy a népfront- kongresszus valami, az eddigiektől minőségileg különböző új tennivalók végrehajtására hoz határozatokat, hanem arról, hogy megállapítsa: az ötéves terv hátralevő éveiben, a nemzetközi békeharcban milyen feladatok várnak a népfrontmozgalomra. Lényegüket tekintve nem újak ezek a feladatok, de még nagyobb aktivitással, még jobb munkával gyorsítani lehet megvalósulásukat. Hogy miként, milyen módszerekkel, erre már a februári falugyűléseken is választ tudnak adni az emberek. V. D. ^//lai'iőn amikor elértük a Holdat, egyes külföldi „barátaink” dühbe gurultak, amiért megelőztük őket. — Hapgoodról beszél? Február végéig fart a cukorgyártás Sarkadon és Mezőhegyesen A békési földek jó- cukorrépa- termést adtak tavaly, nem panaszkodhatnak anyaghiányra a cukorgyárak. Szeptember elejétől kezdve megállás nélkül készítik a cukrot Sarkadon és Mezőhegyesen. Mindkét üzem február végéig van ellátva nyersanyaggal. A mostanihoz hasonló hosszú szezon még az 1960-as nagy termést feldolgozó időszakban sem volt. A Sankadi Cukorgyárban szeptember elejétől tegnapig kereken 30 ezer 500 vagon répát dolgoztak fél, 4243 vagon cukrot állítottak élő. A munkásgárda — különösen a szabadban dolgozó szállítók, mosók — nagyon lelkiismeretesen tette és teszi dolgát, az üzemelés zavarmentes. Még 4200 vagon répa várja a feldolgozást. Ennek a negyedrésze a gyárban van, a többit folyamatosan szállítják be a íárolóhelyekről. A fagy nem sok kárt okozott eddig. Mezőhegyesen január 30-ig 27 ezer 136 vagon -répa került az űsztatóba és 3196 vagon cukor készült. Még 3500 vagon répát dolgoznak fel. A gyártás február utolsó hetében fejeződik be. A* ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a megye területén belül változó munkahelyre felvesz rí*9- gr«®- és fűtésszerelő, valamint hőszigetelő szakmában gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán (Békéscsaba, Kazinczy utca 4.). 93043 Sárközi Gyula fordítása (2.) — Ez igaz — mondtam —, de Aznap este izgatottan nyomtam meg Kámov lakásának csengőjét. Szeráf ima Petrovna Kúmova nyitott ajtót. Beléptem a neves űrhajós dolgozószobájába. Soha nem találkoztam még Kámowal, de nyomban ráismertem, amikor felállít íróasztala mellől és elém jött Olyan volt, amilyennek elképzeltem magamban a számtalan fénykép alapján. A közép- termetűnél magasabb, széles vállú, kissé testes. Mozdulatai lassúk, magabiztosak. Egész külseje parancsoló, azt a gondolatot sugalmazza, hogy ez az ember szilárd jellemű és töretlen akaratú. Koromfekete szeme végtelen mélynek tűnt, s rendkívüli nyugalom áradt belőle. Arca férfias volt. Keményen kezet szorított velem: — örülök, hogy megismertem, Melnyikov edvtárs — mondta. S egy mély fotelbe ültetett, ő pedig velem szemben foglalt helyet. — Ismerkedjünk meg egymással... Mindenekelőtt tudni szeretném, hány éves? — Huszonhét. — Erősen elhatározta, hogy velünk utazik? —• kérdezte. — Jól meggondolta a dolgot? Hiszen nem is tudja, hová indulunk. mar az ön puszta neve is elárul, ja nekem, hogy a célt a Föld határain túl kell keresnem. Ha elfogad társának, nem változtatom meg elhatározásomat. — Igen szigorú orvosi vizsgálaton kell átesnie. — Nyugodtan állok elébe, Kámov elvtárs. Makkegészséges vagyok! — Ahogy így elnézem magát mondta —, könnyen elhiszem. Ennek én csak nagyon örülök. Tehát expedíciónk négy emberből áll majd. Az én ötletem volt egy személyben egyesíteni az újságírót, fényképészt és film- operatőrt. A lényeg az, hogy az űrhajón szükség van egy csillagászati felvételeket készítő szakemberre... — De hisz nekem halvány fogalmam sincs a csillagászati fényképezéshez! — Megtanítjuk rá. Az, hogy gyakorlott újságíró, csak jól jön nekünk. Visszatérésünk után be kell számolnia az embereknek űrrepülésünkről. — Megteszek mindent, ami tőlem telik — feleltem. — De szeretném tudni, hová indulunk? — Egyáltalán nem szoktuk titokban tartani a szándékainkat, de nem közöltük a start időpontját. Arról van szó, hogy — Igen, róla. Tudjuk, hogy űrhajója csaknem kész és természetesen vissza akarja adni a kölcsönt: elsőnek szeretne eljutni az egyik bolygóra. Expedíciónk nem sport, hanem tiszta tudományos célú, de azért mégsem akarjuk átengedni az elsőséget Elmosolyodott. — Magának természetesen elárulom, hová utazik... Az én első űrrepülésem próbarepülés volt és azon egyedül csak én vettem részt. Űrhajóm körülrepülte a Holdat és visszatért a Földre. A második repülést Pajcsadze asztrofizi- kussal hajtottam végre. Leszálltunk a Holdra, s néhány órát töltöttünk ott. Mind a két űrrepülés bebizonyította, hogy az összes berendezés kifogástalanul működik és akkor határoztuk él a harmadik expedíciós utat: elérni a Mars bolygót s útközben megnézni a Venust Nem ijedt meg? — Egyáltalán! — feleltem őszintén. Most még jobban szeretnék részt venni ezen az űrutazáson. — Feladata nagyon felelősség- teljes. Felvételeinek tanulmányozása igen fontos a tudomány számára és tudósaink nagy feladatot bíznak majd magára. Szabad idejében pedig segít nekem az űrhajót kormányozni. (Folytatjuk) I
