Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

19M. Január IT 2 Péntek Äz NDK és Kuba elismerte Zanzibárt Otto Grotewohl, az NDK mi­nisztertanácsának elnöke Kasszim Hangának levelet küldött jó­kívánságait tolmácsolva, kineve­zéséhez az új zanzábári kormány­ba. A leveliben közölte az NDK kormányának azt az elhatározá­sát, hogy elismeri a zanzibári forradalmi kormányt. Egy havan. női jelentés arról számol be, hogy Kuba is elismerte Zanzibar Zanzibar új kormányát. Az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivőjének szerdai közlése szerint az Egyesült Államok is érintkezésbe lépett a zanzibári kormánnyal, de annak elismeréséről még nem döntött, a helyzet tisztázódását várja. Egy szerda délutáni miniszter­tanács után Bábu külügyminisz. tér bejelentette, hogy visszavon­ták az elő”ő kormány két minisz­terének halálos ítéletét. (MTI) olaszoknak is van mondanivalónk” Óla»»—amerikai közön közlemény 'Washington Mint a nyugati hírügynökségek közük, szerdán este befejeződtek az amerikai—olasz tárgyalások. A tanácskozás után közös közle­ményt adtak ki. A közlemény rámutat, hogy tár­A Jordán vizének problémája A9 Egyesült Arab Köztársaság (EAK) kez­deményezésére 1964. Ja­nuár 13-án, Kairóban megkezdődött az arab orszájok vezetőinek csúcsértekezlete. A meg­beszélésen — egyéb kér­dések mellett — az Arab Liga (lásd fő térképün­ket) 13 tagállamiénak kö­zös, egységes álláspont­ját szándékozzák kiala­kítani Izrael állammal ■zeniben. Izrael ugyanis nagy­szabású — előrelátható­lag 100 millió dollár vo­lumenű — tervet készí­tett, hogy a Jordán fo­lyó vízének egy részét (a Tíberias-tó északnyugati partján már megépített nagy kapacitású szivaty- tyú állomás, valamint mintegy 250 km hosz- szú csővezeték és öntö- zőcsatoma rendszer se­gítségével) az ország déli részén fekvő Negev — magyarul: Délvidék — terü­letére vezesse. A Negev száraz és for­ró félsivatag, a 20 700 négyzetkilomé­ternyi (tehát Dunántúlnál valami', el kisebb) Izrael állam területének közel kétharmadát foglalja el. A Negevben Jelenleg a terület 60 000 fős központ­jának, Beershebanak lak saival együtt csupán 155 000 ember, a 2,2 milliós Iz­rael lakosságának csupán 7 százaléka él. A Negev és a Holt-tenger körzete /jSii o ' *< Damaszkusz' VS *'ari jg^j Tiberias ~to\ ífejC'iV' <5 Cl z atabllqa TaadilatTVcu‘^> J.-JORDANIA UB.-UBAMN M.-MAR0KK6 Trmílills-Jenusi/em B: B^r.mfcKaJárlíésIl-MóSlkátésOmdnü.O.óKMtésesíiiwt. *%/• V/ÁRAS PYEIVTEPÍ/Ur HATAPA öntözésre felhaszníllisílt terved. Mind­két folyó — mint mellSktárképüukön látható — a Jordánba ömlik. A Jordán vizének legsokoldalúbb és igazságos hasznosítása csupán vala­mennyi partmenti ország együttműkö­désével lehetséges. Az arab országok és Izrael közötti — vallási alapokon nyugvó — óles ellentét közismert. A Jordán - problém án ak — mindkét fél részére kielégítő — megoldását Is­rael és az arab országok több Ízben elutasították. Ilyen körülmények kö­zött a Jordán folyóval kapcsolatos iz­raeli tervek egy új közép-keleti konf­liktus lehetőségét hordozzák maguk­ban. gyalásaln Johnson elnök nyomaté­kosan síkraszáilt a NATO meg­erősítése mellett. Mindkét államfő elégedetten vette tudomásul a NATO multila­terális tengeri haderejének meg­teremtésére vonatkozó tárgyalá­sok „kedvező alakulását.” A két elnök kinyilvánította azt a nézetét, hogy aktív kereskedel­mi tárgyalásokat kell a jövőben tartani a „liberálisabb” nemzet­közi kereskedelem ösztönzése vé­gett. Mindkét elnök nagy jelentő­séget tulajdonított a gazdaságilag fejlett országok szerepének az el­maradott országok gazdasági és műszaki megsegítésében. A közlemény külpolitikai vo­natkozású zárórészében rámutat annak a fontosságára, hogy töre­kedni kell a kelet—nyugati vi­szonyt megjavító eszközök megta­lálására. Egyetértettek abban, hogy a soron következő genfi le­szerelési tárgyalásokon új javas­latokat kell beterjeszteni pozitív eredmények biztosítása végett. A hírügynökségek arról is tájé­koztatnak, hogy Saragat olasz kül­ügyminiszter szerdán rögtönzött sajtóértekezletet tartott Olaszor­szág külpolitikai céljai címmel. A külügyminiszter nyomatékosan hangoztatta, hazája ellenzi bár­mely ország olyan törekvését, amellyel biztosítani próbálja ural­mát Nyugat-Európában. Olaszor­szág úgy véli, hogy Nyugat-Euró- pa megvan „bármilyen ország uralma” nélkül. Világosan meg is mondta, mely országokra gon­dol: „Az ilyen uralom megte­remtését célzó bármiféle kísérlet­nek kudarcot kell vallani, ahogy az a Párizs—Bonn-tengely eseté­ben is történt. Nem fogadjuk el az európai politika semmiféle túl­zott leegyszerűsítését, amely azt jelentené, hogy Európa nem egyéb De Gaulle Franciaországánál vagy Erhard Németországánál. Nekünk, olaszoknak is van mon­danivalónk.” Saragat egyrészt ellenezte az olyan pórbálkozásokat is, amelyek Nyugat-Európa és az Egyesült Ál­lamok szembefordítását célozzák, másrészt a nyugat-európai politi­kai egység megteremtése mellett tört lándzsát. Kijelentette, hogy az egység útjában „nagyobb aka­dályok és nehézségek” vannak — itt külön megemlítette Franciaor­szágot— és az igazi társulás mind­addig nem következik be, amíg Angliát kirekesztik ebből az egy­ségből. Kívánatosnak minősítette a külügyminiszter a skandináv országok bevonását is. Kérdésekre válaszolva Saragat közölte, hogy Olaszország még ha­tározottan nem döntött a multila­terális NATO tengeri haderőben való részvételről s döntése csak a tervek beható tanulmányozása után várható. A szocialista országokkal foly­tatott kereskedelemről szólva Sa­ragat megállapította, hogy ez a kereskedelem csak javára válik a Nyugatnak. (MTI) ’•- ■ ............................... ............................ u gyan ásványi kincsekben igen giaadag és különösen vegyipari üzemek telepí­tésére alkalmas, azonban ezt és külö­nösen a földművelés megindítását víz nélkül megvalósítani nem lehet. Az aralb országok sérelmesnek tart iák Izraelnek a Jordán folyóval kap- cső! at OS tervét és az a véleményük, hogy a terv megvalósulása esetén a Jordán déli szakasza elsósosodlk és ön- tűzésre teljesen alkalmatlanná váUk. A kereken sao km hosszú Jordán há­rom — a Hlszban, a Dán és a Bántasz — folyó már izraeli területen történő egyesüléséből keletkezik és a Tibe­rias tavon átfolyva, kerek $00 km-es utat megtéve a Ilolt-tengcrbe ömlik. A Jordán vízhozama 1,8 miillló köbmé­ter. E vízmennyiségnek 77 százaléka az arab országok (Ubanon, Szíria és Jordánia) ugyancsak öntözésre igényei területeiről származik, 23 százaléka pe­dig Izraeli területről ered, A Jordán vizének csupán csekély mennyiségét hasznosították a part­menti országok ez ideig. Ennek kereté­ben Izrael a Tiberias-tótól néhány ki­lométerre északra fekvő egykori Hu- leh tavat — melyen a Jordán átfolyt —, már 1957-ben teljesen lecsapolta. A tó eltűnt a térképről, területe öt év óta mezőgazdasági művelés alatt áll. Jordánia pedig jelenleg a szlrlal—jor- dániai határfolyó, a Jármuknak a Zerka folyóba történő vezetését és Kártyavárkén! omlott össze a 12 emaletes tiáz Párizsban Párizs Párizsban szerdán délután ösz- szedőlt egy épülő lakóház. A ti­zenkét emeletes épület befejezés előtt állott. A vas. és betontörme- lékek maguk alá temették az épí­tőmunkásokat. Csütörtök reggelig 19 halottat és 15 sebesültet húztak ki a romok alól. Mintegy 10—12 munkás még hiányzik. Kevés a remény, hogy életben vannak (MTI) A hitted Németország összeom­lása után nagyon sok náci bűnös menekült Dél-Amerikába. Egy ré­szük, miután tapasztalta, hogy otthon nem fenyegti őket különö­sebb veszély, hazatért Európába. Sokan azonban ott maradtak és ma is valamelyik dél-amerikai ál­lamban élnek. Sokan nevüket is megváltoztat­ták. Az izraeli titkosszolgálat emberei, akik annak idején Eich- mannra itt bukkantak rá, meg vannak győződve, hogy még szá­mos náci háborús bűnöst lehetne a latin-amerikai államokban ösz- szegyűjteni. Az angol újságíró megdöbben Jack Combén, a Daily Express munkatársa néhány héttel ezelőtt szenzációs cikket kö-ölt lapjában. Riportjában beszámolt arról, hogy Argentína déü részében egy né­met táborra bukkant, amely­nek a lakói még ma is a német Afrikai Hadtest katonáinak egyenruháját viselik. Combén vé­leménye szerint ezek az emberek úgy viselkednek, mint a megszál­lottak, s szinte biztosra vehető, hogy valamelyik náci főkolompos rejtőzik közöttük. „Díl-Amerika egyik legegzóti- kusabb táborából érkezem — írja Combcn —, ahol még ma is a hitleri Németország szelleme kí­sért. A Limay folyó partján, csak­nem 5300 kilométerrel délre az Egyenlítőtől, Argentína szívében, 80 német férfi és nő él a legtitok­zatosabb körülmények között A táborban vasfegyelem uralkodik. A környék lakói nem léphetnek a tábor területére, az itt lakók pe- d'g engcd^y nélkül n»m hagyhat­ják el a tábort. Bár a tábor 100 Rommcl katonái Argentínában Németek az Afrika Korps egyenruhájában — Titokzatos tábor a folyó pártján — Rejtélyes tengeralattjárók mérföldre van a legközelebbi na­gyobb településtől, San Carlos de Barilochetől, a városka lakói még­is tudnak egy-két dolgot a tábor­ról.” A tábor lakói között 45 férfi van, a többi asszony és gyermek. Parancsnokuk egy Walter Ochner nevű őszülő férfi, akit a többiek Herr Hauptmann (százados úr) megszól! lássál tüntetnek ki. Katonás fegyelem uralkodik Sikerült megállapítanom, hogy Ochner felelős állást töltött be a német hírszerző szolgálatban — írja tovább Combén. A parancsnok jobb keze és he­lyettese egy Edgar Fiess nevű volt SS-tiszt. A másik vezető em­ber Willy Cordier, akiről a tábort is elnevezték. Éppen az a feltűnő, hogy bár nem ő a parancsnok, mégis az ő nevét viseli a tábor. A közösség lakói minden reggel kürtszóra ébrednek, s napközben is többször harsan fel a kürtszó, amely étkezésre, vagy „eligazítás­ra” szólítja az embereket. A kür­tös szintén SS-katona, de a töb­biek is vagy a Wehrmachtban, vagy más fegyveres alakulatoknál szolgállak. A leveleket senki sem olvashat­ja el maga, hanem a parancsnak olvassa fel a tábor lakói előtt. Ebből kiderül, hogy mégis tarta­nak fenn kapcsolatot a külvilág­gal. Miért ez a titkolódzás, ha mégis csak Ochner olvashatja fel a kinti világ híreit? Olyan titok ez, amelynek nyitját még nem sikerült megoldani. A riporter a legközelebbi település postásától tudta meg, hogy a tábor hetente százszámra küldi a leve­leket a világ minden tájára, de a címzés minden esetben Ochner kezeírása. Miért engedelmesked­nek a többiek ilyen vakon ennek az embernek? A tábor központja Paso Flores- ben van, ahova rendkívül nehéz eljutni. Először át kell kelni a Confluencián, majd észak felé az Alicura hegynek tartva a Limay folyón tutajjal folytathatja az em­ber az útját. A hely egy sziklás, barátságtalan fennsík. Nyilvánva­ló, hogy a németek szándékosan választották ezt a teljesen félre­eső helyet.” Combén Barilocheból jutott a táborba és sikerült beszélnie Och- nerrel és Fiess-szel. Ochner többek között kijelen­tette: „Semmiféle kapcsolatunk sincs senkivel. (Bár ezt a postás meg­cáfolta — Combén.) A világ ma teljesen megbolondult. Európában mosógépet használnak, mi itt a Biblia szerint élünk a legnagyobb egyszerűségben. Egyetlen kíván­ságunk: Hagyjanak bennünket békében!” A német hadiflotta matrózai? Az újságíró cikkében azt is megemlíti, hogy Németország ösz- szeomlá'a után két német tenger­alattjáró, az U—530 és az U—877 csak két hónappal a fegyverleté­tel után adta meg magát az ar­gentin hatóságoknak. A hajók az USA birtokába kerültek, de nem tudja senki, mi lett a matrózok­kal. Az sem világos, hol tényke­dett a két tengeralattjáró két hó­napig a fegyverletétel után? Egy másik adat: a háború fo­lyamán angol hajók elsüllyesz­tették a semleges vizeken kalóz- kodó Graf von Spee csatahajót, nem messze az argentin partok­tól. A hajó matrózai Argentíná­ban találtak menedéket. Ezek kö­zül néhány kijelentette: „1945 ben a Graf von Spee pa­rancsnokának helyettesétől azt az utasítást kaptuk, hogy különleges feladattal tartózkodjunk az egyik tengerparti település közelében. A település egy német társaság tulajdona volt. Néhány nap múl­va két tengeralattjáró érkezett,'s nekünk nehéz ládákat kellett a hajó mélyéből a partra horda­nunk. A tengeralattjárókból ké­sőbb 80 személy szállt partra gu­micsónakokban.’” Vajon a titokzatos Paso Flores-i tábor lakói nem azonosak-e ezek­kel a németekkel? — teszi fel a kérdést az angol újságíró. Tábor­ban szintén nyolcvanan élnek. Igaz, egy részük asszony és gye­rek, akik nyilván azóta születtek, de ahány gyerek született, annyi férfi is meghalhatott. így a lét­szám ugyanaz. De, hogy kicsodák, honnan és mikor jöttek, mély ti­tok fedi még ma is. Persze felvetődik az a kérdés is, miért nem derítették ki az ar­gentin hatóságok, kik azok a rej­télyes német farmerek akik a si­vatagi hadsereg egykori egyenru­hájában katonás életet Alnek és mindenkitől elzárkóznak. (Sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom