Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-17 / 13. szám
IMH. Január n. 3 Péntek Mi a nevetséges? Akadnak még — egy kis sántító kifejezéssel élve — gyengén muzsikáló, vagyis a gazdálkodás egyik-másik ágában „laisot” fogó és mérleghiányos szövetkezetek is. A tsz-ek többsége azonban erőteljesen izmosodik a szorgalom és a hozzáértő vezetés hatására. A közös vagyon gyarapodása nyomán modernebbnél modernebb gépeket vásárolnak a munka könnyebbé, eredményesebbé tételére, az emberi erő megkímél cséré. S a jó szövetkezetekben az emberek is egyre jobban élnek, egyre ele- gánsabban öltöznek, szebbnél szebb házakat építenek, s azokba szebbnél szebb bútorokat, lemezjátszós rádiót, televíziót vásárolnak, emellett moziba és színházba is járnak. Egyszóval igyekeznek az egyre jobb életet minél szebb környezetben élni. Az természetes, hogy a jó mindinkább a széppel párosul. De a jó és a szép ne csak otthon, a lakásban, az udvaron, hanem a közösben végzett munkában, a szövetkezetek központi, fizemegységi és brigád- majorjaiban is párosuljon. Legalábbis párosulnia kellene. De hol tartanak még ettől néhány szövetkezetben? Elég messze, mint kezdő muzsikus egy hege- düvirtu őztől. A dolgozó parasztság nagy többsége egyre jobban becsüli, óvja a közös vagyont, mert magáénak vallja, mert tudja, látja, hogy a közös vagyon növekedése az ő egyéni jövedelmének növekedésével jár. Éppen ezért mind többen teszik szóvá a felületességet, a rendetlenséget. Persze, akadnak még, akik a majorokban látott széjjelség és rendetlenség láttán csak a fejüket csóválják, s főleg a szövetkezet vezetőit okolják, amiért az nem szentel néhány munkaegységet a rendre és a tisztaságra. Ebben igazuk van, de igaz az is, hogy a szövekezeti gazdák öntevékenyen is rendet teremthetnének nap mint nap a majorokban éppen úgy, mint ahogyan a saját portálukon szoktak. Számos szövetkezetben rendet is tartanak a majorok, a gazdasági épületek körül, mert jó ízlésük nem tűri a széjjelséget, szép tisztaságot akarnak látni abban a környezetben, ahol nap mint nap megfordulnak, dolgoznak. A rendet teremteni igyekvők száma egyelőre még kevés. Példájuk csak lassan terjed azért, mert a rendetlenséggel közömbösek és azok, ak k egy szalmaszálat is csak munkaegység ellenében hajlandók odébb tenni, kigúnyolják, kinevetik a buzgól- kodókat. Az ilyenek a háta mögött, de lehet, hogy a szemében is megmosolyogják az olyan szövetkezeti gazdát, aki a kovácsokat egy-egy kis itókával „doppingolja” arra, hogy, régi szokása, kívánsága szerint pat- kolják meg a lovait, az ő ízlése szerint vasalják meg a szekeret, s aszerint húzzák rá a ráfot a kerékre. Megmosolyogják az olyan szövetkezeti gazdát is. aki — miután a szövetkezeti szí ijártok ákom-bákom nagy öltésekkel javították meg azt a hámot, amellyel dolgozik — maszek szíjjártóval csináltatja meg sajá költésgén. Vajon mosolvognlvalö és nevetséges-e mindez? Nem mert a majorban önszorgalomból rendet tartani igyekvők, a kovácsoknak itallal „kedveskedők”, s a hámot saját költségükön javíttató szövetkezeti gazdák nem viccelődnek, hanem bírálnak. Méghozzá alaposan bírálják ezzel a renddel nem törődő, a kovácsoktól, a szíjjártóktü és más szakemberektől pontos munkát nem követelő szövetkezeti veze'őket és gazdákat. Szóban is bírálhatnának, de ta'án még nem jutottak el addig, hogy brieátl értekezleten vagy közgyűlésen bátran odamondogassák: a mind modernebbül felszerelt közös gazdaságban illenek rendet, tisztaságot tartani, s mindenkitől; a kovácsoktól. szijjártök*ót és a bognároktól is precíz munkát követelni, mert akkor még jobban sajátunknak éreznénk a szövetkezet majorjait. felszereléseit, s úgy becsülnénk, mint házunkat, udvarunkat és otthoni szerszámunkat. Kukk Imre Egyesüllek a köröslarcsai tsz ek Köröetarcsán eddig két terme-; pal ezelőtt kimondták az egyeoü- lŐ6zövetkezet működött. A Petőfi lést és a Búzakalász. A korábbi évek- I Az egyesített tsz termelési térben itt már hajlandóság volt a vét összeállították, amelyben szövetkezetek egyesítésére. Ak- többek között 20 ezer pecsenye- kortájt az a nézet járta, mindkét csibe, 10 ezer pecsenyekacsa, 1400 szövetkezet gazdaságilag szilár- hízott sertés, 150 hízó marha érté- duljon meg és csak a tartozások kerítését állították be, továbbá kiegyenlítése után .egyesüljenek.! a gabona, a kukorica és a ker- A múlt esztendőben a két tsz je- 1 tészkedés mellett még 600 hold len tosen fejlődött és néhány nap-! rizst is termesztenek. Január 31-ig lehet jelentkezni az idei mezőgazdasági kiállításra BOben ae évben ismét megrendezik az Országos Mezőgazdasági Kiállítási. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán hozzáláttak az előkészítő mimikához. A jáirási és a városi tanácsok vb mezőgazdasági osztályainak dolgozóit tájékoztatták a jelentkezés feltételeiről. A termelőszövetkezetek a Járási, Illetve a várost tanácsokhoz küldhetik he Jelentkezési kérelmüket. A szövetkezetek nevezhetnek a növényt mesztés, a kertészet, az áMattenyéi tés és a mezőgazdasági újítás munl területeiről a bevált legjobb eredn nyekkek Az egyéni gazdák előtt, mint a k utóbbi kiállításon, most is megnyílj a benevezés kapuit. Az egyéniek községi tanácsoknál kérhetőek jelei kezésd ívet. Női munkaerőket keres felvételre a MÉK békéscsabai kirendeltsége. Felvételhez szükséges az egészségügyi könyvecske. Jelentkezés a dohánybeváltónál levő telep irodahelyiségében. 93006 Zárszámadás készítése közben Hosszadalmas, sok összeadással, szorzással, Jdvonással, egyszóval rengeteg fejtöréssel járó munka egy termelőszövetkezet zárszámadásának elkészítése. E nagy munkából mi csak néhány pilla. A pénztárost is vallatóra fogtuk: Volt-e előlégosztás a múlt év minden hónapjában, s mire számíthatnak még zárszámadáskor a szövetkezeti gázdák? A válasz az volt, hogy havonta minden mun— Azért, mert a tavalyi összeg« ben benne volt a prémium. Most is fizetünk, összesen 790 ezer forintot Ebből egy-egy munkaegységre éppen három kerek forint jut. Az egy tagra jutó jövedelem natot akartunk ellesni az endrődi Béke Tsz-ben. Ez a tervünk, úgymond, füstbe ment... Amint benyitottunk az egyik irodába, Hegedűs Katalin éppen névsort diktált Dinya Margitnak. Azoknak a szövetkezeti gazdáknak és családtagoknak a nevét, akik az elmúlt évben dolgoztak, s most a zárszámadáskor készpénzben vagy egyéb juttatásban részesülnek. Egy ideig hallgattuk a diktáilást, s az írógép kattogását, aztán a 377-es sorszámnál, Lipták János nevénél félbeszakítottuk a két serénykedőt. Annál is inkább, mert „öreg” jelzővel illették. Nem fiatal már, olyan 60 év körüli Lipták János bácsi. Nagyon szorgalmasan dolgozott ő is és a I "edesége is. S most 1271 munka- I egység még hátralevő járandóságát kell kiszámolná. — Milyen munkakörben tudtak ilyen sok munkaegységet összegyűjteni? — kérdeztük kíváncsian. — A baromfitelepen, lipták bá- :si telepvezető. Hatodmagával 20 ezer csibét és gyöngyöst nevelt fel az elmúlt évben. Akik ott Készül a r kaegységre kilenc forintot fizettek, de csak október 1-ig. S azóta? Nem igényelték az emberek a pénzt! Lehetséges ez? Nem újdonság az ilyesmi a Béke Tsz-ben. Tavaly április 20-ig több mint 20 névsor. a tavalyinál 600 forinttal lesz több, az évi átlagos jövedelem pedig eléri a 13 ezer forintot. Nem zavartuk tovább a pénztárost és a névsorkészítőket, benyitottunk az elnöki irodába. Nap mint nap s év közben is elhangzik egy-egy kérdezz-fele- lek. Pelyva Miklós elnök, Cserép Lajos és a főkönyvelő, dr. Palotai Ferenc között. De mostanában még több, mert a közgyűlési beszámoló elkészítéséhez rengeteg adatra van szükség. Ott-jártunk- kor az alábbi párbeszédnek voltunk fül tanúi: — Mennyi is a közös vagyon gyarapodás? — Egymillió 796 ezer forint. A termelési alap 134 ezer forinttal emelkedik. — Az állóeszköz-alap? — Tizennégy millió 890 ezer forint. — Mennyi pénzünk van az egyszámlán? — Egymillió 322 ezer forint. — Mennyi készpénzt tudunk kifizetni zárszámadáskor? j dolgoztak, valamennyien sok I munkaegységet összegyűjtöttek, hiszen kora reggeltől késő estig dolgoztak. Például a 16 éves Dávid Erzsébetnek 680, a 18 éves Hegedűs Istvánnak pedig 600 munkaegysége van. Néhány percig elgondolkoztunk ezer forint olyan pénz hevert páncélszekrényben, ami az azelőtti év zárszámadási járandósága volt. Most egyébként 25 forint érték jut egy-egy munkaegységre, a tavalyi 26,94 forint értékkel szemben. — Ennyivel kevesebb? Miért? — Egymillió 100 ezer forintot. Az elnök feljegyezte az adatokat a „kisokosnak” nevezett füzetbe, s aztán megjegyezte: — Elég szépen jut ebből az összegből az 547 dolgozó tagunknak. Kukk Imre Kettős munkafolyamat egy alkatommal A szövetkezet pénztárosa. Néhány nappal ezelőtt felülvizsgálták a lőkö házi Haladás Termelőszövetkezet hatáiában a Tíz százalékkal növeli idei árusríékesitési tervét a dobozi Petöli Tsz i A dobozi Petőfi Termelőszövetkezet az 1964. évi előzetes termelési tervek szerint 125 hízó marhát, 1800 hízott sertést, 50 000 pecsenyebaromfit, 246 000 ! liter tejet és 2400 liter tejszínt ériékesít. Ezenkívül a szövetkezet 104 vagon kenyérgabona, 1000 vagon cukorrépa, 30 vagon napra- . forgó, 70 vagon száraz bab, 40 vagon zöldbab és 30 vagon étkezési [borsó átadását is tervezi. búzatáblákat Megállapították, hogy a gabonák általában a kettős hó- és jégréteg alatt jól telelnek. A lazább kötésű talajokon a fagy mélyebbre hatolt, mint a kötöttebb részeken. A hó vastagsága a gabonatáblákon csaknem mindenhol egyenletes. A kettős jégréteg megtörésére a szövetkezet vezetősége határozatot hozott oly módon, hogy a víznyomástól mentes területeken ; egyúttal kiszórják a nitrogénműtrágyát is. A műtrágyaszórást j traktorral és az erre szolgáló speciális géppel végzik. Bejárják az I egész búzatáblát, s így a kerekek 1 mindenhol beszaggatják a jeget. | A szövetkezet határában ezekben a napokban csaknem 1300 • hold őszi vetésre szórnak 100— 1160 kiló pétisót holdanként. a hallottokon, s a két lány senkitől sem zavartatva tovább készítette a névsort.
