Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
1964. Január 31. 5 Péntek A pasztaföldvári vb-titkár *— Talán ide menjünk be — fnutat az üresen álló elnöki szobá- ; ra, s mikor helyet foglalunk, ciga- ' rettával kínáljuk egymást. Vári József fiatalember. Rövidre vágott haja, élénk mozgása, kedve bizonyítja ezt — Tudja, úgy van, hogy nekem az az öröm, ha este azzal fekhe- tem le; ma is sikerült elintéznem valamit. Mert öröm az, ha végre megkapja egy idős ember a nyugdíját, vagy egy évek óta húzódó ügy végére tehetünk pontot. És szeretem a falut. Azt hiszem ez a legdöntőbb. •— Idevalósi? — Nem. Békésen érettségiztem, aztán dolgoztam az Állami Biztosítónál, de már az államigazgatásban is 1957 óta dolgozom, — És itt? Már három éve. Még nemrégen voltam államigazgatási iskolán, ott én voltam a legfiatalabb vb-titkár, lehet, hogy azóta I van már más is ilyen fiatal. Én- nek nem éreztem hátrányát, már el tudok igazodni az emberek ügyes-bajos dolgaiban. — És az emberek... az ügyfelek? — Erről nehéz lenne beszélni, hiszen úgy nem tudom, hogy ők mit éreznek velem szemben, de azt én tudom, hogy mind g apám-| hoz és anyámhoz hasonlítom az embereket. Nincsenek bennem olyan vágyak, hogy máshová menjek dolgozni és még egyszer azt kell mondanom; én nagyon szeretem a falut. •— Milyen a község? *— Nehéz erre így kapásból válaszolni, de néhány adat talán sok mindent elárul. A falu egy kicsit két részre oszlik: van a régi és az új. Háromezer-kétszázán laknak itt. Sokan járnak az Orosházi Üveggyárba dolgozni, talán az állandó bejáróink száma meghaladja a 60—80-at. Gondjaink és örömeink is ebből adódnak. Mert nehéz például meggyőzni az embereket arról, hogy miért olyan az autóbuszközlekedés, mint amilyen. Reggel bizony nagyon sokan lemaradnak, és a 20 perces út helyett, akkor vonaton vállalniuk kell a másfél órás utazást. Szeretnénk, ha ingajáratot kapna a község. Közel vagyunk a városhoz, itt már életszükséglet a közlekedés. Ezt bizonyítja az is, hogy már tanácsülésen is foglalkoztunk ezzel, de sajnos, az AKÖV-től még csak ígéretet kaptunk. Az emberek pedig ma már nemigen érik be az ígérettel. Több segítséget várnak. — Hogy fejlődik a község? — A község fejlődését is meghatározza a város közelsége. Az emberek igényei már városiak Sok falusi lakosnak a városban van a rokonsága, sokan gondolnak arra, hogy majd beköltöznek. A községfejlesztési tervek ezeket az igényeket kívánják kielégíteni. Érdemes elmondani, hogy 1962- ben móg elsők voltunk az egy főre jutó társadalmi munkában a járásban, az elmúlt évben pedig utolsók. Nem azért, mintha nem szívesen dolgoztak volna az emberek a községért, hanem azért, mert olyan munkát állítottunk be. amelyhez nem kaptuk meg az anyagot. Most előrelátóbbak voltunk mi is, úgy érezzük, időben rendeltük meg a betonlapokat, hiszen a járdákat szinte minden tanácsülésen kéri a lakosság. Nemrégiben készült el a község rendezési terve a Csongrád megyei Tervező Intézetben. Sajnos, nem hagyták jóvá most nem is tudjuk mit csináljunk. — Nem volt jó a terv? — Mi úgy érezzük, hogy jó. Hiszen mi abból indultunk ki; a falu általános rendezési tervének arra kell törekedni, hogy a ma két részre szakadt falut minél jobban összeolvassza. Ezért a létesülő új faluközpontot a két terület határán jelöltük ki. A tervezés most áll, majd talán a járás segít. És a vb-titkár beszél munkáiéról, hétköznapokról, a falu örömeiről, gondjairól. Ismeri az embereket és minden szaván érzik, hogy szívesen dolgozik a faluért. (—czi.) (Színházi élet 0)é késes abáti Interjú dr. Kertész Márton elvtárssal, a megyei tanács elnökhelyettesével Tíz esztendővel ezelőtt nyitotta1 ■nag kapuit Békéscsabán a Jókai Népújság-napok a megyében Az elmúlt hetekben egyre több községben keresték fel a népnevelők a falu lakóit azért, hogy minél több házba eljusson a megye és az ország életét tükröző újság és folyóirat. A mezőkovácsházi járás községeiben február 3-tól 14-ig Népújság-napokat tartanak Ugyancsak megtörténtek már az előkészületek a békéscsabai Népújság-napokra is. Telekgerendáson 22-én tartottak agitációs napot. Itt is többen fizettek elő a megyei újságra. Gyulán ugyanezen a napon húsz előfizető jelentkezett, aki szintén megrendelte a Békés megyei Népújságot. Huszonötödikén született a legjobb eredmény Gyulán, ahol egyetlen nap alatt 164-en rendelték meg lapunkat. A megyei lap mellett többen Nép- szabadságot és más újságot is rendeltek. A további előfizetés érdekében a postások és az agitátorok még több vállalatot is felkerestek, ahol ugyancsak megtörténtek az előkészületek arra, hogy majd üzemi sajtónapokon is többen ismerkedjenek meg a lapok jelentőségével és munkájával. 8 hónapos fékét puli kölyök kutya lakásomról eltűnt. Megtalálót jutalomban részesítem. Gindele, Békéscsaba, Thuirzó u. 2. 1158 Hat darab választási malac eladó. Békéscsaba, Gyulai út 27. 1157 Fiatal, jól hízott, 160—170—180 kg-os hízók eladók. Békés, Irányi 7. 82412 Beköltözhető háromszobás, fürdőszobás családi ház elköltözés miatt eladó melegágyi termelésre alkalmas telekkel és berendezéssel. Gyula, j Varsándi u. 9. 1021061 Szőlőoltványokat azonnali szállításra I. 4 Ft. II. 2 Ft, gyökeres hazai 1,50 darabonként. Gyöngyös, postafiók 116. 107212 Kitűnő szőlőoltvány kapható I. 4 Ft, n. 2 Ft, gyökeres hazai 1,50 Ft darabonként. Gyöngyös, postafiók: 69. 107203 Beköltözhető kétszobás, összkomfortos családi ház 450 négyszögöles telekkel eladó: Vácduka, Kossuth 10. . .. __i *«•» S zínház. Azóta sikeres és kevésbé ; sikeres évek váltották egymást. Sok nehézséggel küzdöttek meg a Békéscsabára szerződő színészek, a körülmények és lehetőségeik nem mindig feleltek meg az elmélyült művészi munkához. Sokszor széthúzás, klikkezés is mérgezte a légkört, és ez sohasem hasznos. Nem rejthetjük véka alá, hogy többen, főként a magyar színházi élet gócpontjában: Budapesten, a békéscsabai színházat az ország leggyengébb színházai között em- legették, ha talán nem a leggyengébbnek minősítették. Könnyű bizonyítani, hogy ez nem így van, és nem is volt így, de azért hely- lyel-közzel egy-egy esztendőben valóban nem nyújtott színházunk olyan egyenletes színvonalú művészi produkciókat, melyek alapján, ha nem is a vidéki színházak legjobbjai közé, ele a feltétlen hasznos és jó munkát végző ilyen intézmények közé sorolhatták volna. A színházi élet kulturális forradalmunk része. Feltétlenül fejlődnie, gazdagodnia kel], hogy korunk társadalmát jól tükrözze. A többre, jobbra törekvés viszont számtalan problémát vet fel, és ezek megoldása nem mindig gyors és egyszerű. Ilyen, ma különösen sokakat foglalkoztató néhány színházi kérdésről beszélgettünk dr. Kertész Márton elvtárssal, a megyei tanács elnökhelyettesével. Kérdéseinkre adott válaszait az alábbiakban közöljük: NÉPÚJSÁG: Tíz éve van színházunk. A Jubileumi év alkalmából vessünk visszapillantást az elmúlt néhány évre. a színházi élet sikereire és balsikereire is. Tarthatja-e maját méj mindig az az álláspont. Imgy a békéscsabai színház a gyenge vidéki színházak közé tartozik? Válasz: Nem tudok arról, hogy különösebb rangsorolást, megfelelő értékítélettel állított volna fel valaki. Szerintem színházunk művészi színvonala a kaposvári, győri, szolnoki és kecskeméti színházakéval azonos. Az természetes, hogy egyik-másik egy-egy évadban kiemelkedőbbet produkál, többet nyújt közönségének, de ez a mi színházunkra is érvénjtes Ha azt tekintjük, ho,gy a jelenlegi mostohább körülmények között is (miután a Trefort utcában kénytelenek játszani) produkáltak kiemelkedő előadásokat — a „Mak- -ancos hölgy” tv-közvetítése is ezt bizonyítja; ugyanakkor tájelőadásaink soha nem tapasztalt sikerrel zajlanak — színházunk munkájával meg lehetünk elégedve. A ‘ervek is impozánsak: a Gyulai Várszínház nyári programja szép ünnepe lesz a színház tízéves jubi- eumának is. NÉPÚJSÁG: Milyen konkrét tényeket sorolhatunk arra nézve, hogy a megyei tanács objektív segítséggel igyekezett hozzájárulni a színház mun- kálához és megteremteni — természetesen közvetve — az elmélyült alkotáshoz nélkülözhetetlen Jó légkört és feltételeket? Válasz: A megye lakossága és a megyei tanács a színházat magáénak érzi, és számtalan más tevékenysége mellett arra törekszik, bogy a színház fokozatosan javulón és jól szolgálja a megyében 'olyó népművelési munkát. Ennek érdekében sokféle intézkedést tettünk, ezek közül kiemelkedő a legutóbbi: a színház épületének rekonstrukciója, mely előreláthatóan 10 millió forintba kerül. Az új színpad, a korszerű világítási berendezések, a minden igényt kielégítő öltözők közvetve ugyan, de szintén a művészi munka segítői. Itt említem meg, hogy évek óta rendszeresen kiírjuk a Felszabadulási Emlékpályázatot, melyen színművészeink legjobb alakításait anyagi eszközökkel is elismerjük. Meg kell azonban mondanom, hogy a legjobb akarattal sem sikerült még kialakítanunk színházunkban a megfelelő és állandó, elmélyült alkotásra is alkalmas légkört. Ennek nem tárgyi, anyagi eszközök hiánya volt az oka, hanem inkább az, hogy éveken át nem volt biztosítva a színház minden tekintetben megfelelő vezetése. NÉPÚJSÁG: A* Idei évad nagyon nehezen bontakozik ki. Ennek több gátja van. Az egyik: Békéscsaba közönsége nem szívesen jár ki a Trefort utcába, a másik: több tehetséges, és a közönség által megszeretett művész máshová szerződött. Nem lehetett volna ezt megakadályozni? Válasz: A kérdést válasszuk ketté: a tájelőadásokra — véleményem szerint — nem vonatkoztathatjuk, mert ezek az előadások hosszú idő óta nem hoztak olyan nagy közönségsikert, mint az idén. Békéscsabán viszont a színház látogatóinak csökkenését feltétlenül az indokolja, hogy a Trefort utcsonka évadról, ha az épület tűzbiztonságát erre a néhány hónapra megjavítjuk. NÉPÚJSÁG: Szóltunk már arról, hogy Jó társulat nélkül nincs Jó színház. A Jókai Színház egységes társulatának kialakítását évek óta elsősorban a lakásproblémák akadályozták. Aki szívesen Ittmaradna, az is kénytelen elmenni Békéscsabáról, legtöbbször lakás hiányában, vagy a méregdrága bútorozott szobák miatt. A kérdést részben megoldaná egy színész- ház, vagy szinész-szállő, mely már majdnem minden megyeszékhelyen felépült. Békéscsabán lesz-e és mikor? Válasz: Tervezzük, hogy Békéscsabán is létesítünk egy színészszállót. Ez a terv maximum két— három éven belül realizálódik, ugyanakkor évről évre juttatunk lakásokat a színház tagjainak. A megyei tanács tervosztálya különben még az idén a következő években felépülő lakótömbök egyikében egy szintet úgy kér megtervezni, hogy abban színészszálló számára alkalmas garzonlakások legyenek. Az már bizonyos, hogy ez az épület a vásártéri új lakónegyedben épül fel. NÉPÚJSÁG: A város társadalma tud arról, hogy a színház vezetésében cába kellett kiköltözni az átépítés i megint változás történt. Találtak-e a miatt. Ez azonban nem tartós ál- | sok évi tapasztalatokból okulva olyan lapot, és az építőipar illetékeseivel , me?0l,,Ast’ mely végül ,s hoS6ZÜ i<,ö‘ ,, , ,, , ... „ re lezárná ezt a hovatovább „sepclátárgyalunk arról, hogy a jövő évad megnyitására már a színház újjáépített épületében kerülhessen sor. Reméljük, hogy a város közönségének érdeklődése rohamosan megnövekszik, az újjávarázsolt színház nagy vonzóerő lesz. A kérdés másik részéhez annyit, hogy néhány tehetséges színművész valóban elszerződött Békéscsabáról, többeket igen sajnálunk. Viszont újak is érkeztek, közöttük olyan kiváló művész, mint Petur Ilka Jászai-díjas. Ettől eltekintve úgy érzem, hogy színházunk változatlanul abban a helyzetben van, hogy társulatát tehetséges művészekkel tovább kell erősíteni. NÉPÚJSÁG: A színház épületének színpad és öltöző részét átépítik, a nézőtér is új, bársonyozott székeket kap. A színpad bontását már az ösz- szel megkezdték, azóta azonban alig történik valami. Nem lett volna jobb tavaszig a színházban játszani, és csak — mondjuk — márciusban kimenni a Trefort utcába? Miért nem Így történt, ha lényegében úgyis csak az év tavaszán látnak munkához az építők? Válasz: Valóban jobb lett volna ez a megoldás, esetleg azzal a módosítással, hogy az 1963/64-esévad végére k.i sem költözik a színház a Trefort utcába. Ha az évadot j például márciusban befejeztük I volna, akkor márciustól novembe- . rig a színház átépítésére is cle- I gendő idő jut. Sajnos, ezt több okból mégsem lehetett megvalósítani. Elsősorban az építőipar nem vállalta, másodsorban pedig tűzrendészet! szempontból sok hiányosság merült fel a színház épületében. Ettől függetlenül úgy érzem, mégis szó lehetett volna a lisan*’ békéscsabai színházi. problémát? Ezenkívül — mintegy összegezésképpen — mi a véleménye elnökhelyettes elvtárs, hogyan lehetne megerősíteni a színház jelenlegi társulatának egységét; tovább segíteni az eszmei-művészi munka színvonalának emelését; a színház átépítése Időszakában megtartani a közönséget? Válasz: Az utóbbira válaszolok először: a közönséget ebben az időszakban jó előadásokkal lehet megtartani. A jó előadásoknak azonban feltétele, hogy színházunkban az eszmei-művészi munka színvonala megtorpanások nélkül emelkedjen, kiteljesedjen. Ennek két feltétele van. Az egyik a társulati egység minden színházi munkával kapcsolatban felmerülő kérdésben, a másik pedig a jó vezetés. Legutóbb egy Békés megyei, békéscsabai pedagógust állítottunk a színház élére, ő azonban lemondott errről a megbízatásáról. A nehézségeken most Vass Károly főrendező segíti át a színházat, ellátva az igazgatói teendőket is. Arra törekszünk, hogy ezt az átmeneti állapotot megoldva, olyan általánosan képzett igazgatót állítsunk színházunk élére, aki a következő években képes lesz megalapozni és megvalósítani minden feladatot. Reméljük, mire az épület felújítása befejeződik, ez a kérdés is megoldódik és az új évadban — melyet szeptemberben, de legkésőbb októberben szeretnénk megnyitni — a színházi élet egy újabb, sikerekben minden eddiginél gazdagabb korszaka kezdődik meg. Sass Ervin Új hetilap Február elsején új hetilappal gazdagodik az ország sajtója: megjelenik a „Magyarország” első száma. A magyar sajtó történetében kevés példa van arra, hogy egy viszonylag nagy terjedelmű lap — a „Magyarország” hetenként 24 oldalon jelenik meg —, oldalainak nagy részén külföldi politikai, gazdasági és tudományos eseményeket elemez és magyaráz. A „Magyarország” ilyen lap lesz, segít eligazodni a nemzetközi helyzet eddig kevéssé ismert kérdéseiben is, Igyekszik megvilágítani a nemzetközi politika mozgástörvényeit, a szocialista világrendszer és a tőkés világ mindennapjaiban felmerülő új jelenségeket. Természetesen hazai kérdésekkel is foglalkozik: a társadalmi, a kulturális, a tudományos élet kiemelkedő eseményeinek kapcsán. A gazdagon illusztrált lap mindig a hét végén jut el a vásárlókhoz és az előfizetőkhöz — ára példányonként 2 forint lesz.
