Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
5 1984. Január 5. ■I »iuwi »iiri>*ii Vasárnap hogy ilyen sok jelentkező íeSz — a többi községekben tízen—tizenAmikor Benkő László és Benczúr Pál alezredes elvtársak meghívtak bennünket á megyei kiegészítő parancsnokság és, az IBUSZ által szervezett autóbusz- kirándulásra, nem beszélt a részietekről. Annál többet, amikor hajnali két órakor beszálltunkká* IBUSZ békéscsabai irodája elől indúló'Két autóbusz- egyikébe'... Az utat vastag hótákaró" fedte, s ráadásul esett is riágy pelyhekben.' Hideg december közepi hajnal Volt;.. ’ — Nem mertem volna gondolni. Határaink hűséges őrzésére tettek esküt jegyezte meg az alezredes elv- társ. — Én sem 1— toldotta meg Sovány Jánosné, az IBUSZ munkatársnője. — Miért, hát milyen gondolattal szervezték eít a kirándulást? — kérdeztükkíyáncsiap. — Azzal, hogy esetleg egy-két autóbuszrayajó .szülő .jelentkezne arra, hogy aáí; eskütétel napján meglátogassa katona fiát- Alig-egy hónapja vonultak be. Friss még az vermesről Balázs nevű fiához elbúcsúzás, aztán meg az út is Bauer Jenőné is. Hét családja van, hosszú és* hidíég van... s ez már a negyedik fiú, aki a kaA szülői áldozatkészség azonban tonaidejét tölti, s még nevel egy dacol az időjárással. Pusztaottla- katonánakvalót, aki most 15 éves. 'kán, Medgyesegyházán, Kevermé- Beszélgetés közben bemutatja lá- sén. Kuná'áotán. Végegyházán, s nyát, Erzsébetet, vagyis Vas Pálnét, aki a férjével együtt Balázs meglátogatására utazik. — Nekem is a negyedik katonafiam már a Jóska — kapcsolódik a beszélgetésbe idős Tomsics Vendel dombiratoei szövetkezeti gazda. — De még van két katonának- való fiam... — Nekem meg most éppen két fiam határőr: Péter és Károly. Együtt vannak mind a ketten — dicsekszik az almáskamarási Prágai Sándor. — Legidősebb fiam két éve szerelt le, ugyancsak a határőröktől. Legkisebb fiam, Lajos, aki 17 éves, szintén határőr akar lenni, pedig repülőklub tagja, ejtőernyős. De hát azt' mondja: ha már három bátyja határőr lett, akkor ő is oda kéri magát, majd annak idején... Így fonódnak egybe a szavak,------ miközben az autóbuszok fél tíz tá, , , ... ... ján megállnak a határőr-laktanya őten-rhuszan várták az autóbusz ^őtt Biztatás nélkül, gyorsan ug- érkezesét a hajnali hidegben,-a le az érkező szülők, testvénagy hóban toporogva. Elekes re^ húgok és menyasszonyok az Györgyné két ■ fiával szállt fel az autóbuszról, hogy mielőbb lássák autóbuszra Végegyházán, hogy a az alig egy hónapja bevonult szeA parancsnokok és a meghívott vendégek elfoglalják helyüket a díszemel vényen, s a pattogó induló hangjaira feszes vigyázzme- netben már hozzák is a csapatszónként vonulnak az ifjú határőrök eskütételre. Határozott, emelt hangon olvassák az eskü szövegét a parancsnokaik, a közelükben álló édesanyák, édesapák, lánytestvérek, menyasszonyok és kis öcsikék előtt. Ez az eskü amúgy is sokra, nagy helytállásra kötelez. De az, hogy szeretteik is tanúi a fogadalomnak, még hatványozza a kötelességtudatot, a helytállást. Azért, mert valamennyien büszkén akarnak ránézni a feladatainémrég bevonult Kálmánt meglá- Tetteiket. Azok már felsorakoztak togassák. Fáradságos is még költ- az alakulótéren, az eskü előtti ünnepi beszédre, a Himnuszra és a csapatzászló felvonására várva. Fegyelmezettek, csak szemükFaragó Imre édesanyja, húga és menyasszonya előtt aláírásával erősíti meg fogadalmát. zászlót egy fehér kesztyűs díszsza- kát hűségesen teljesítő fiaikra, kasz kísérete mellett. Aztán az amikor majd szabadságra men- egyik főtiszt mondja az ünnepi nek, s majd, ha leszerelnek. Nem beszédet. Egyszerűen megfogalma- szeretnének fájó szívvel olyan zott, meleg szavakat. Ügy beszél, katonára nézni, aki nem egész hamint apa fiaihoz azokról a felada- zafiként állt helyt azon a fontos séges is az út, hiszen hármójuknak 360 forintba került, de Elekes néni. azt mondta: 'Még- többet is megér nekem! azíén Kálmán fiam. kel és egy halvány mosollyal üd- Ezzel a' gondolattal indult el Ke- vözlik hozzátartozóikat ■if» VADÁSZ FERENC: (30.) Karikás megérkezik Míg Sallai Bécsiben, Moszkvában, Bokrovszkban dolgozott, Karikás Párizsban élt, Virágh Ferenc .néyem. Szoros kapcsolatót-. tartott, rendszeresen tárgyalt a „gróffal”— Károlyi Mihállyal —tv akit- levelezésükben. — nehogy bajba keverjék — Galambos néven emlegettek. Karikás Látós . Gábor néven bérelt szobát a Lónyay utca ötvennyolcban az ötödik emelet hármas számú lakásban, Zieihn Alfrédné tanítónőnél. A Thék Endre utcában mindig ebéd- után láttak munkához. Koszpemé már ismerte a szokásukat Amikor leszedte az edényt az asztalról, Gabi és Gyuri bezárkóznak, iratok fölé hajoltak, írtak. Máskor elmerültek papír- és levélkötegek tanulmányozásában. Ilyenkor vigyázni kellett, hogy senki ne zavarja őket. Ezúttal nem kezdtek munkához. Vártak, valakit. Gabi jó előre megmondta,, ha megérkezik, kopog és azt mondja . „Sándor küldött”. . Kopogjak- Koszper Lajos nyitott , ajtót- P érkezett,: akiire vártak. Nagy volt az öröm. Ga- binak is, az érkezőnek is köny- nye? lett a szeme, ölelkeztek, hátba veregették . egymást. Béosben találkoztak utoljára, a Westbahnhoíon - és előzőleg egy alkalommal a Metropol kák véházban. . - .i . vs: — Az újonnan érkezettet Tibinek szólították. Forradás látszott a homlokán, kardvágás- nyoma Nem lehetett tudni, hogy hol szerezte, itthon-e, a harminckilences dandár élén vagy odakint,- amikor Kolcsak és Vrangel ellen- verekedett. Szerszámlakatos, iparszerve: ő, író és újságíró volt egyszemélyben Karikás. Most azért jött, hogy átvegye Fürst munkáját. Sebtében asztalhoz ültették, még nem ebédelt. Koszpemé látta, .ízlett neki az ebéd. —• Frissen jobb volt, mint újra, melegítve ■— mentegetőzött. De Tibi megnyugtatta: — Soha rosszabbat! ^ Még ketten érkeztek késő délután: Pista — Garai Károly — és Bajkai János, a vörösesszőke, tagbaszakadt monori földmunkás; Éjszakába nyúló megbeszélés kezdődött. Pista az apparátusról tájékoztatta a titkárságot. Munkába kezdett néhány új nyomda. Az egyik jól elkonspirált lakásban, Pestújhelyen. Remélhetőleg hosszú életű lesz. A terjesztéshez is új emberek csatlakoztak. — Csepelen' — mondotta —, Csukróné lakásán, a Templom téren és Sebestyén Géza szabómesternél a Ferenc utca tizenöt alatt van röplap előállítására alkalmas írógép, papíranyag és sokszorosító. Jó terjesztőgárda •vár megbízatásra.' Csapó László géplakatos, Szigeti Bajos fonó, Gál Béla lakatos .. t — Budán a második kerületben, a' Görgey Artúr utca húszban Kopecsek Margit Varrónőnél állítjuk elő- a ,,Kommunista” égy részét — számolt be Pista. — Tőle Pesztalics Emmi viszi el, egy fiatal munkásnő a hatodik kerületbe: ő: a Petneházy útra" tizennyolc bében, a földszint v tizenháromban lakik. Glotz,'■‘Kálmán, - Ha jdókné, a kalocsai Ruzsinkó Mihály és mások a terjesztők. Fürst Sándor vette át a szót. — Az Eötvös kollégiumban egy diákosoporttál tartunk kapcsolatot — mondta. A két Oszkó testvér, Aladár és Gyula tartozik közéjük, Olt Károly, Mód Péter és többen. De veszteségeink is vannak. Terjesztés közben nemrég lebukott néhány fiatal elvtárs. Ágoston Imre nyomdász, Kádár János műszerész, Fenákél Böjti János kocsifényező, Farkas József géplakatos, Kiszeli Lajos mintaasztalos. Sorolhatnám. Aztán itt vannak Kölcsönös kérdezjskö lés az eskütétel után. tokról, amely rájuk vár a katonai szolgálat idején. A jelenlévő szülők helyeslő bólíntással fogadják az ilyen mondatokat: A haza és annak minden gyára, üzeme, földhaza újabban ta tömeges lefogások. A J^ne1í mmden rogje Hársfa utcai tornászok és a sza. j valókórus tagjai, a Pálma kávé-j házi szeminárium hallgatói. És j egy sor kisdiák, gimnazisták a j Barcsay utcából, a Mester utcai! Fáy reálgimnáziumból, a Thö- j köly úti épitőipari iskolából, a j Mester utcai és az Eötvös utcai í középiskoláikból, akiket a Kőris j utcából a bőripari munkások * testedző köréből vittek él... — Erősíteni kell a komspirá- ciós fegyelmet — jegyezte meg j Sallai. — Nem győzöm ismételni. És az eddiginél is jobban szemmel kell tartani azokat a frakciósokat, különféle kétes alakokat, akiket a rendőrség a nyakunkra küld, beépít a szervezetekbe, ’hogy kézre kerítsék a legjobb ifjúmunkásokat. A végén Bajkai mondott tájékoztatót a munkanélküliek közötti hangulatról. Azt mondta: Egyre szemmel láthatóbb, hogy az elégedetlenség előbb-utóbb kirobban. Napról napra elkeseredettebbek a nyomorgó, fa- gyoskodó, hajléktalan emberek, akik esténként megrohanják a téglagyárak meleget árasztó ke- mencéit, hogy ott a kemény kövön tölthessék az éjszakát, legalább fedél legyen a fejük fölött és ne fázzanak. (Folytatjuk) poszton, ahova egy időre a állította. Az eskütétel után a hozzátartozók körülfogják az ifjú határőröket, akik meghatottan köszönik korai és nem várt látoElekes Györgyné hosszasan elbeszélgetett a kultúrteremben katona .iával. nek a népnek a fial vonultak be határőrnek, s tesznek esküt arra, hogy mindazt, aminek birtokosai, becsülettel meg is védelmezik. Most béke honol hazánk s csaknem az egész világ f.lett. Csende- . sek a hófödte határvonalak. Az el- | lenség, azok, akik ismét igába szeretnék fogni a már felszabadult népeket, azonban nem tétlenkedik. Sok millió dollárt költenek kémkedésre, diverzánsok felbúj- tására. A határőrökön múlik, hogy meghiúsítsák a kémek és a diverzánsok kísérleteit. Az ünnepi beszéd után szakagatásL Faragó Imréné meglátogatta másik fiát is, aki alig egy hónappal ezelőtt szerelt le, s minden bizonnyal fáradtságot és költséget nem kímélve látogatja majd meg másik három leendő katonafiát is. Öröm volt a hozzátartozók érkezése, s megható a búcsúzkodás. De búcsúzni kell, mert a hozzátartozóknak messze az otthonuk, a katonákat pedig várja a kötelesség, amelynek teljesítésére parancsnokaik és szüleik előtt felesküdtek. Kukk Imre
