Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

SSM. Január IS. 7 Tasin« Eg-y héi a BiuIpoIiüSiálisa I Világos beszéd E héten több olyan diplomáciai lépésre került sor, amely felkel­tette a nemzetközi sajtó érdeklő­dését, s amelyhez rengeteg kom­binációt fűznek. Roppant élénken foglalkoztatja a nyugati szemle- írók fantáziáját Fidel Castro „vá­ratlan”’ látogatása Moszkvában. Castro aránylag rövid idő alatt, ■— fél éven belül — immár má­sodízben keresi fel a Szovjetuniót, hogy tanácskozzék Hruscsowal és a szovjet vezetőkkel. A nyugati sajtó találgatásai mellett, a veze­tő lapok mindenekelőtt rámutat­nak arra, hogy a Szovjetunió se­gítsége Kuba nemzeti fejlődése és biztonsága szempontjából egyike azoknak a döntő tényezőknek, amelyekkel egyik old "lan az Egyesült Államoknak, a másik oldalon viszont a függetlenségü­ket kereső latin-amerikai orszá­goknak számolniuk kell és szá­molniuk lehet. Kítségte’en, hogy világpolitikai szempontból döntő jelentőségű dolog, hogy az úgynevezett nyu­gati hemiszférában szocialista or­szág létesült, szemben az Egyesült Államok partjaival. A Pravda is megjegyzi Castrót köszöntő ve­zércikkében: „az elmúlt öt eszten­dő egvik legnagyobb eredménye, hogy Kuba a szocialista világ- rendszer egyenjogú szuverén tag­jává lett”. Amennyire örvende'es fej’emény ez a világ általános fejlődése és az elnyomott népek szabadság1 örekvései szempontjá­ból. annyira irritáló az imperia­listák, s kiváltképp az Egyesült Államok reakciós körei számára. Ezekben a körökben változatla­nul sokat foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy Kubát letérít­sék a szocialista útról, miközben nagyon jól tudják, hogy ez egyér­telmű a jelrn’egi kubai rendszer megsemmisítésével. Azt is tudják, hogy ez nehezen megoldható fel­adat. Ennek el'enére reakciós ól- bétáiról igyekeznek nyomást gya­korolni a Johnson-kormányra, hogy lépjen fel „nagyobb erély- lyel” Kuba ellen. Ebben a hely- ze’ben Kuba számára igen nagy jelentőségűek azok az ismételten megerősített szovjet kijelentések, hogy a Szovjetunió adott esetben teljesíteni fogja szövetségi köte­lezettségeit. A szovjet állá fogla­lás következetessége megnyilvá­nul abban a gazdasági segítség­ben is, ame’yet Kuba élvez, s amelyről Castro Moszkvába érke­zésekor oly meleg szavakkal em- lék-'zett meg. A Kuba iránti figyelem — nem nv.nd'g barátságos előjellel — azért is felélénkült a világsaj­tóban. mert a panamai esemé­nyek ismét megmutatták, milyen A nyugat-indiai állomok kormányfőinek csúcsértekezletéről Kingston A jamaikai fővárosban befeje­ződött a nyugat-indiai államok: Brit-Guayana, Trinidad, Tobago, Jamaica és Barbados kormányfői­nek ötnápos értekezlete. A tanácskozás után kiadott kö­zös közleményben az értekezlet részvevői támogatásukról biztosí­tották „a faji megkülönböztetés ellen kérlelhetetlen harcot vívó” afro-ázsiai és^ latin-amerikai né­peket. A közlemény kinyilvánítja a nyugat-indiai népeknek azt a szándékát, hogy barátságban kí­vánnak élni a világ valamennyi békeszerető népével. Végül „a teljes leszerelés folya­matát előbbrevivő lépésként” üd- vö""’: a moszkvai atomcsend- egyezményt és mindazokat a kez­deményezéseket, amelyek a feltö­rekvő országok gazdasági és tár­sadalmi fejlődését szolgálják. (MTI) feszült a viszony az Egyesült Al-' désben is. Watter Ulbricht leve- lamok és közvetlen szomszédai, let intézett Erhard bonni kancel- a latin-amerikai országok között, lárhoz és javaslatot tett, hogy a Jellemző az Egyesült Államok po- j Német Demokratikus Köztársaság litikájára, hogy a világnak éppen cs a Német Szövet-égi Köztársa- az a része mutatja a legtöbb bl- | ság kormánya kössön megállapo- zonytalanságot, amely közvetlenül' dást olyan értelemben, hogy le- az Egyesült Államok befolyása mond az atomfegyverekről, ami- alatt áll. j vei nemcsak azt a célt segíteni luk, hogy úgyszólván alig múlt el! hét anélkül, hogy valame'y'k la- j tin-amerikai országban ne robban­jon ki felkelés vagy katonai j puccs. Az új év is azzal kezdő­dött, hogy az Egyesült Államok A múlt évben is azt tapasztal- elő, hogy Európa közepén atom­• mentes övezet jöjjön létre, na- nem lényegesen előmozdítaná a két német állam közötti kapcso­latok fejlődését és a béke meg­szilárdítását. Érdekessége Ulb- ■ rieht javaslatának az a realizmus, szempontjából oly fontos terűle-. amivel a Német Demokrat kus ten, mint Panama, zendü’ésre ke-. Köztársaság vezetői megítélik rült sor, amit egy alapjában véve nem nagy horderejű esemény rob­bantott ki. A zendü’és nem a pa­namai kormány eUen irányult, hanem Panama tulajdonképpeni mr'gszá’lói, az amerikaiak ellen. A kormánv kénytelen volt enged­ni a közvé’emény nyomásának és odáig ment el, hogy megszakítot­ta a d’olomáciai kapcsolatot az Egyesült Államokkal. Ez minden­esetre merész lén^s volt egy oivan kormány részéről, amelyről köz­tudomású hogy Washington "zol- gá'a’ában áll. Az ál’andó feszült­ség azonban o’yan nagy ezen a terü’eten. ahol az Egvesült Álla­moknak nemcsak érzékeny gaz­a helyzetet és igyekeznek lehetővé tenni az előrejutást. Ulbricht le­vele hangsúlyozza, hoey az NDK nem ragaszkodik a formaságok­hoz és nem kívánja felvetni az el­ismerés kérdésé*. mert a német nép biztonságát fontosabbnak tartja m-nden fo-mai kérdésnél. Az NDK újabb kezdeménvezése világpolitikai szempontból is hasznosnak b’zonvulna, fel’éve hogv a bonni kormánvban megkö- ze’ítően van annyi realizmus, mint amennvivri Berlinből iff>-e- kezn°k megíté'ni a helvzetet. Er­hard bonni kancel’ár éppen a na­pokban fo’yta’ott tanácskozásokat Londonban és az aneol. va’amint A tettek tények, ezek pedig beszedések, mert világosan rea­lizálják a szándékot és a célt. Sokszorosan érvényes igazság ez a legújabb nyugatnémet maga­tartásra a béke megőrzésének kérdésében. Ismeretes, hogy Walter Ulbricht, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke levélben fordult Erhardhoz, az NSZK kancellárjához és abban azon szerződéstervezet elfogadását javasolta, amely szerint mind­két ném.t állam lemondana atomfegyverek gyártásáról, bir­toklásáról és bevetéséről. Olyan ajánlat ez, amely, mint kézzelfogható tett, általános he­lyeslést és örömet keltett min­denütt a békeszerető emberek körében. Nem így a nyugatné­met ultrák. Elképesztő ezeknek az a szemérmetlen buzgalma, hogy a szerződéstervezetet kü­lönféle, hajuknál fogva előránci- gált érvekkel elutasítsák. Szi­tok, ócsárlás, rágalom — ezekből állnak az érveik. Kijel“ntik, hogy az „Ulbricht-féle” ajánlat csak propaganda, eszköz a né­met megosztottság fenntartására és felesleges erőlködés is, mert az NSZK-nak nincsenek atom­fegyverei. Nos, a tervezet elutasítása be­szédes tett. Először is, ez a be­széd arról szól, hogy aki nem akar békét, az nem akar béke- egyezményt sem. Másodszor: aki atomfegyverkezést óhajt, azt nem „zsenírozzák” az emberek érdekel. Es harmadszor: az a né­met, aki nem akar békés német egyesítést — az elutasít minden közeledési kísérletet a két német állam között, mert a brutális erőszak alkalmazásától varja céljainak megvalósulását. A nyugatnémet ultrák saitéja tombol és nem veszi észre, hogy mennél hangosabb, annál hatá­rozottabban győzi meg a világot: halálos veszedelem Európa és a világ békéjére, ha a nyugatné­met Bundeswehr nukleáris fegy­vereihez jut a NATO kereté­ben! Spectator daságri hanem stratégiai érd-kei , , . , , vannak felhalmozva, hogy lehe- a "Jm^tnémet lapok egveterioen hogy térién volt kitérni bizonyos kon­zekvenciák levonása e’ől. A pana­mai kormány kényte'en volt át- vcnn; a tömevek in’s-avá* és kö­azt állítják, hogy a tárffvaláok középpont’áH-m a ke’et—nyugati viszony kérdései árinak és ennek a viszonvnak sokriélé ágn-né p-ob­Fr:nc:aország a Kínai Képköztársaság elismerésére készül? , Párizs A nyugati hírügynökségek mér- .ékadó köräkre hivatkozva közlik: Franciaország hivatalosan tájé­koztatta szövetségeseit, hogy rö­vetelni az pm-rik'’:ak kivonulását l^marikáin van. de az egyik leg- | videsen elismeri a Kínai Népköz- a csa’omaövezetből, anvriv tulaj- 1 l'v’ 4 ’~t É ~ donkőn-vm amerikai „kedvezmé- nves terii’et” Panama belsejőb-n. Tm-m •'szelesen arról szó sem le­het. hogy az ame~'k":ak 5,„„n fontos stratégiai pontot feladja­nak. Az é m—rikai Ál’amok z-*e h"knpe'ő hí zottt ágának köz­belőoősére már komnronvsszumot. ...................................., .. h oniak, »étté. haav a ktt ko-mány! szik nem hajlandó ennek érdeké- , -elvételének előjelét látják, heiv-eál’ítsa a d'plttéúcia» kap- 'ben hathatósabb lépéseket tenni, | Ezen a héten De Gaulle elnök lényegesebb terület éopen a né­met kérdést érinti. Sokat tehené­nek a németek m'nd a két olda­lon annak érdekében, hogy a ke­let—nvpgati kapcso’alok tovább mélyüljenek és végül is kialakul­jon egy o’van he’yzet, am-iy az itt élő valamennyi nsp érdekei- , r'ízs‘ politikai megfigyelők nek legjobban megfelel. De a bonni kormány úgy társaságot. Szombaton hattagú francia par­lamenti küldöttség indult útnak Kínába, majd onnan tovább uta- > zik a Vietnami Demokratikus Köz­társaságba és Kambodzsába. Pá­a kül­j döttség látogatásában a francia— kínai diplomáciai viszony közeli m-őpv fe'ro-oriabb nvomő-ára beszámolnak, Bonn vissz-utssí- Ch'ari elnök fe’s-ó'ftotta Wash- tóttá az NDK Államtanácsa elnö- tte+ont. pzo-r,fl(i hivia vi—-a ke Walter Ulbrich'nak levelét, cTp’omárial testületének tag»ait t tette ezt abból a nehezen éghető Panamából és usimákkor v!s-za- 1 elgondo’ásból, hogy e levél bur- vené"i*e a nanamai diplomatákat költ d'plomáciai elismerését je- ">z USA-bői | lentené a N'met Demokratikus Fonrios d!r>’omárial kezdőmé- Köztársaságnak, nyezésre került sor a német kér-l Paál Ferenc ebéden látta vendégül az Egye- j sült Államok párizsi nagyköve- | tét és a hírek szerint közölte ve­le: rövid idő kérdése a Kínai Népköztársaság elismerése. A diplomáciai kapcsolatok fel­tételén sk időpontja még nem is­meretes, de úgy hírlik, hogy a nagykövetek cseréjét francia—kí­CVWWWWWWWWWAVW/VAVWWWWWVWWWWVWVWMW VWWVWVWN Fidel Castro a Szovjetunióban Moszkva: Castro kubai mlmstg' csov társaságában megtekintette1 tét, a gyermekek téli játékpark - terolnök január 14 én N. Sz. Hrus- Ja Kremlben lévő Tajnyickij-ker-(ját. «AM :: ‘ ' Víw' x\ n •' T ? 7 : « ' .. ' 4 % S i Castro gyCinukek t.'isíwüiban éhezi a tői i> "melt rórHovas szánon. (Rádiók ^ - MTI Külföldi Képszolgálat) nai gazdasági és kulturális egyez­mény megkötése előzi meg. Mind a francia, mind az angol sajtó, még a hivatalos bejelentés hiányában is, elintézett tényként fogadja a hírt. Washingtonból keltezett tudó­sítások szerint a Fehér Ház „a le­hető legerélyesebben kifejezte rosszallását”. Az amerikai kor­mány ugyanis attól tart — mu­tatnak rá a hírügynökségek —, hogy az ENSZ-ben megbomlik a jelenlegi egyensúlyi helyzet a volt francia gyarmatok állásfoglalásá­nak várható megváltozása követ­keztében. A francia—kínai kap­csolatok helyreállítása újabb csa­pást mér a nyugati egységre is, mert „Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia és Norvégia után — mint az AP megállapítja —, Franciaország lesz az ötödik NATO-tagál iám, amely elismeri a pekingi rendszert”. A jelenleg Tokióban tartózko­dó Robert Kennedy amerikai igazságügyminiszter szombaton sajtóértekezleten kijelentette, hogy hazája abban az esetben sem változtatja meg politikáját Kínával szemben, ha annak dip­lomáciai elismerése Franciaország részéről bekövetkezik. A hírügynökségek szerint De Gaulle elhatározását az motiválja, hogy be akarja bizonyítani: veze­tésével Franciaország a maga út­ját járja. Ezen felül nyilván nö­velni kívánja hazája befolyását Délkelet-Ázsiában, ezt pedig kínai kapcsolatok nélkül nem teheti meg. (MTI) A Szovjetunió elismerte az új zanzibári kormányt Moszkva A Szovjetunió kormánya hiva­talosan elismerte Zanzibár és Pempa Köztársaság kormányát. A köztársasági elnökhöz intézett, az elismerést bejelentő táviratában Hruscsov szovjet miniszterelnök kijelenti, reméli, hogy a Szovjet­unió, valamint Zanzibár és Pemba Köztársaság kapcsolatai a békés együttélés elvei alapján, a két or­szág és a tartós béke érdekeinek megfelelően fognak fejlődni. Hrus­csov a szovjet nép nevében sok sikert kíván a zanzibári népnek a nemzeti függetlenség megerősíté­séért vívott harcában. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom