Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

mc Január ». \ CSALAD-OTTHON WVvvvWWWWW»/VW^A# WWW^MVWWVWWWWWVVWW wvws/vw Üz orvos válaszol A KÉPZELŐDÉS írta: A. Alekszejev elmeorvos Valószínűleg mindenlti tapasz­talta már, hogy a képzelődés nagy­mértékben megváltoztathatja köz­érzetünket. Gondoljunk például azokra az izgalmas percekre, ami­kor a büntetésre várunk, miután valamilyen bűnt elkövettünk. Bármilyen elejtett szó, bármilyen tekintet, még az is, ami nem ránk irányul, különös értelmet nyer szemünkben. S a képzelődés nagyön megnehezíti a várakozást. Hogyan viselkedünk például, ami­kor időnk ki van számítva, de ba­rátunk, akire várunk, nem jön. Már messziről látni véljük őt, minden kissé rá hasonlító ember­ben. A képzelődés ily módon ar­ra késztet bennünket, hogy tu­datunkban elferdítsük bizonyos konkrét tények valódi jelentését. Miért történik így? Azért, mert bármilyen erős kívánság, heves érzelem és nyugtalanító gondolat fiziológiai alapja a megfelelő agy­sejtekben lévő serkentés! góc. Amikor az idegszövetben fellép egy ilyen góc, akkor az indukció törvénye értelmében az agynak a gócot körülvevő részei kezdenek lelassulni és bizonyos fokig ki­kapcsolódnak az aktív tevékeny­ségből. A serkentési góc ennek folytán dominálóvá válik és töb­bé már nem veszi figyelembe a máshonnan jövő jeleket. Azonkí­vül ez a góc mágnesként vonzza a környezetből érkező többi ha­sonló jelet és kikerül a kontroll alól. Magától értetődik, hogy az erős képzelődés igen bonyolulttá teszi az ember életét. Arra kényszeríti az embert, hogy a valótlant való­ságnak lássa, megfosztja magabiz­tosságától, arra készteti, hogy többször ellenőrizze cselekedeteit és ily módon felesleges feszültség állapotában tartja és különböző fé­lelmekkel nyugtalanítja. Mindez kétségtelenül gyengíti az ideg-jza: a fáradtság. Amikor kimerül - rendszert és pszichés sérüléseket tek vagyunk, az idegsejtek kikap- okoz. A képzelődés azonban fő- , csolódnak és lelassulnak. Csökken képp az olyan esetekben káros, amikor a szervezet funkciói ellen fordul. A gyakorlat sok olyan pél­dát nyújt, amelyek azt mutatják, hogy az emberek, kizárólag a kép­zelődés miatt, súlyos beteggé te­szik magukat, közben semmi okuk sincs erre. Mi mindent hall az ember azok­tól, akik rendkívül aggódnak egészségük miatt! A közönséges az agy aktivitása és ezért bármi­lyen, ebben a pillanatban reá gyakorolt erős hatás, minthogj nem fogadja elegendő ellenállás, serkentési gócot tud létrehozni, amelyet azután nehezen lehet korrigálni. Az agy legkönnyebben sebez­hető részének, az agykéregnek a lelassult állapota magyarázza az* ! a tényt, hogy a képzelődés s fő torokgyulladás „gégerák” lesz, a, képp a szívbajtól való félelemmel hétköznapi pattanásokból „nemi betegség”, és a jelentéktelen gyo­morfájdalmakat a „fekély” vagy a „rák” jeleinek tekintik. De leg­gyakrabban a szív működését fi­gyelik a legfeszültebben. Népsze­rű, de igen felszínes ismeretek terjedtek el a szívgörcsről és a szívizominfrak tusról, s ennek kö­vetkeztében ezek a szívbetegségek a laikus emberek szemében elég „divatosakká” váltak. Egyik este 50 év körüli, fáradt férfi utazott az autóbuszon. Ne­héz napja volt és kicsit szúrni kezdett a szíve. Ez egyáltalán nem volt veszélyes, nem is tulaj­donított neki jelentőséget, már megszokta. De egyszer csak meg­hallotta két asszony beszélgetését: „Szúrást érzett a mellében és az­után pakk és kész az infraktus”. A férfi útitársnői ijedt arcára te­kintett és nyugtalan lett: Talán velem is ez történik majd? S ettől kezdve a szíve táján fel­lépő különféle érzések rabja lett. Amit azelőtt észre sem vett, most a feszült figyelem tárgya lett. Járni kezdett a klinikára és elé­gedetlen volt az orvosokkal, akik „nem tudják megállapítani súlyos szívbaját”. A valójában egészséges ember végül úgy döntött, hogy nem dolgozik többé, mivel a kép­zelődés folytán azt hitte magáról, hogy alighanem nyomorék. Az el­megyógyász beavatkozására volt szükség ahhoz, hogy megszűnje­nek képzelődései. Mi okozza az ilyen „betegségbe menekülést”? Két alapvető ténye­ző játszik döntő szerepet Az első, hogy nem ismerik megfelelőképp a szív felépítését és működését. Közismert, hogy attól félünk, amit kevésbé ismerünk. S ahol kevés a tudás, helyét különféle feltevések foglalják el. A többi között ez magyarázza azt a tényt, hogy az orvosok, akiknek sajnos gyakran zakatol és szúr a szívük, sohasem szenvednek kardiofóbiá- ban, vagyis nem ismerik a szív­bajtól való félelmet. A másik tényező, amely a kép­zelődés kifejlődését meghatároz­kapcsolatös képzelődés, gyakran r sok ivás után jelenik meg. Az alkohol megmérgezi az idegrend­szert és a szívvéredény-rendszert, és zavarja a köztük lévő normá­lis kapcsolatokat. Ezért a mellben érzett szúrások és fájdalmak ivás után teljesen törvényszerűek s gyakran a szívbajtól való félelem az úgynevezett kardiofóbia okai lesznek. A megmérgezett és lelas­sult agyban, amely a szív zavarai­ról kap jeleket, megjelenik egy erőteljes, patologikus serkentési góc, amelyet nem mindig könnyű megszüntetni. Mit csináljunk, ha a beteges képzelődés kezdi birtokába ven­ni a tudatot? A leghelyesebb azon. nal orvoshoz fordulni, aki segít a szervezet állapotában eligazodni és megerősíti az idegrendszert. De még ez előtt is segíthetünk ma­gunkon. Saját tapasztalatból min­denki bizonyosan tudja, hogy mi­lyen könnyen elterelődik a nyo­masztó gondolat, sőt megszűnik a, fogfájás is, ha valami igen érde-: késsél foglalkozunk. Így van ez a kezdődő képzelődésnél is: ha el­tereljük figyelmünket, könnyeb­ben megszabadulhatunk a képze­lődésektől. Az ilyen új serkentési góc lassulási hullámokat terjeszt, s ezek elnyomják és lefékezik az előbbi gócot, amely a képzelődés fiziológiai alapja volt. Ahhoz, hogy az emberek meg tudjanak szabadulni a kínzó fé­lelmektől, minden erővel és min­den energiával át kell kapcsolni másfajta, érdekes és hasznos dol­gokra. Nagy hibát követnek el azok, akik a rossz közérzet első jelei­nek észlelésekor mindig és min­denkinek ezekről beszélnek, és fo­kozatosan elmerülnek az önelem­zésben. A képzelődés olyan, mint a mocsár. Csehov írta, hogy az ember szeret beszélni betegségei­ről, s mellesleg ez a legérdeke­sebb az életében. Az emberi lel­ket oly jól ismerő orvos és író e szavaihoz nincs mit hozzátenni. (Ford.: Csontos Lia) — Még egy ilyen zárszámadási bankett és nem lesz mit osztani!... (Fülöp György rajza) Házassági évforduló HÉTFŐ. Feleség: — Ejnye, múlik az idői Férj: — Tényleg. De miért mondod ezt? Feleség: — Csak úgy... KEDD. Feleség: — Nem tudod, mi lett Ka- zik Koumlskival? Majdnem öt éve nem láttam. Éppen az esküvőnk nap­ja óta... Férj: — Az ám. Régen! SZERDA. Feleseg: — Az új kollégád nagyon kedves ember. Es tudod, kire hason­lít? Férj: — Hm, kire? Feleség: — Az anyakönyvvezetőre, aki összeadott bennünket. No, de hát lehet, hogy nem is emlékszel rá. Olyan elfogódott voltál és már öt éve! CSÜTÖRTÖK. Feleség: — Tudod, drágám, ahogy így elnézlek, cseppet sem öregedtél öt év óta, az esküvőnk napja óta! Szavamra mondom! PÉNTEK. Férj: — Miféle ruha ez? Feleség: — Hogyhogy? Hát nem emlékszel? Hiszen ebben a ruhában voltam, amikor egy nap híján öt év­vel ezelőtt összeházasodtunk. Látod, azóta sem híztam ki! SZOMBAT. (Ez a bizonyos nap.) Feleség: — Ö, ezt igazán nekem hoz­Szabálysértfi autós A rendőr (megállítja a szabálysér- őt>: — Hova rohan? Nem látja a Jelzést? A vezető: — A jelzést láttam, csak magát nem. Megáll az id5... — Ez a kenőcs 5 évvel megfiatalítja! — Remek! Akkor adjon 5 tubussal! • Fogas kérdés — Sötétebb vagy világosabb rúzst parancsol, szőkének vagy barnának tesz? — Még nem tudom. Most van a fod­rásznál. írta: ladwiga Rutlcovska I tad?! Milyen aranyos vagy, milyen hogy mennyire drága vagy, hogy így magadtól eszed­be jutott! (Ford.: Murányi Beatrix) Tollhegyen... — Látod, a szemben lakó férj, vala­hányszor hazajön, megcsókolja az asszonykáját. Igazán követhetnéd a példáját... — Már megbocsáss, drágám, hiss’ nem Is Ismerem azt az asszonyt I Egy ismeretterjesztő előadásból: „A víz hőmérsékleti különbségét szembetűnően érzékelhetjük, ha az egyik kezünket egy méterre, a mási­kat egyidejűleg tíz méter mélyre dug­juk a vízbe.” •t* — Nagy a bánatom, szomszéd úr. Elveszett a kutyám... — Tegyen közzé hirdetést az újság­ban. , — Felesleges! Nem tud olvasni... •t* A molyok sorsa sem valami Irigy­lésre méltó: nyáron bundában, télen fürdötrikóban kell élniük... *t* Pistike a kutyával játszadozik. Az apja rászól: — Ejnye, kisfiam, miért húzod a kutya farkát? Fáj az neki! — De papa, én csak tartom a ke­zemben. ö húzza! *t* Férj: Te csak akkor vagy kedves hozzám, amikor pénz kell. Feleség: De szívem, hisz’ én mindig kedves vagyok hozzád! Férj: Éppen ez a baj! • + • — Tegnap az autóbuszon felejtettem egy üveg pálinkát. — Na, és a végállomáson leadták? — Igen. Azt az embert, aki megta­lálta... •t* „Nem emlékszik rám, professzor ur? Én vagyok az a fiatal lány, akivel szilveszterkor megismerkedett s fél óra múlva már meg is kérte a keze­met.” „Igen, igen... De mondja csak kérem, meg is házasodtunk?”-kazár-* 4 SZIGETEN 4 BENNSZÜLÖWEK SZ/CORU TILALMAK,- TABUK SZERINT ÉL NEK JAMES COOC ÉS LEGÉNY­SÉGE EGYßE SŰRŰBBEN SZEGIK MEG A MELYI TÖR­VÉNYNEK SZÁMÍTÓ TILALMAKAT... , URAM! AZ ISTENEKRE NEM VONAT- I KOZIK A TABU T BENNÜNKET HALÁL- Rf ^BÜNTETÉSSEL SÚJTANÁNAK ÉRTE^ »•4 57 h 4S/KFTL4KÓK NÉMÁN TŰRTEK 4 MEG4LÁZAST, MERJ HALHATATLAN ISTENEKNEK TARTÓSAK A i EGY NAEON AZONBAN... nú^ . ifm . be '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom