Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
1964. január 19, 2 Vasárnap A Központi 1963. évi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) | meiése 1963-ban a következőkép- Egyes fontosabb iparcikkek ter-1 pen alakult: Az 1963. évi termeiés Szén Mennyiségben 30,5 millió t Az 19*2. évi term százalékában IU Kőolaj Bauxit villamos energia Acél Hengerelt acél M 1,4 n 9,7 milliárd kwó 107.8 92,5 106 0 2,4 millió % 1,7 191.8 104.8 Alumínium 55,5 ezer t 105,2 Cement U millió t 103,7 Nitrogén-műtrágya 397 ezer t 189,6 Szuperfoszfát 513 eze r t 121,1 Traktor 3110 darab 122,0 Autóbusz 2375 „ 101,1 Televízió-vevőkészülék 251 292 n 1198 Mosógép 1«8 318 m 127,4 Hűtőszekrény 39 085 » 212,2 Pamutszövet 282 9 millió négyzetméter 103,8 Gyapjúszövet M.S 101,7 Cipő 23,8 millió pár 1044 HÚS 211,9 ezer t 95,4 Cukor 375 0 . 104.9 V«J 17,7 » 1204 sár 1,1 raUUó M 106,7 A foglalkoztatottak száma az állami iparban egy év alatt 3,7 százalékkal emelkedett. Ez valamivel több, mint amennyit a terv előírt. A túlórák száma kb. egyharmaddal több, mint egy évvel korábban és az összes teljesí-1 tett órák 2 százalékát tette ki. A termelés növekedésének nagyobb | hányada adódott a létszám növekedéséiből (és túlórákból), mint 1962- ben. 1963-ban az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés az á'lami iparban 3,3 százalékkal nőtt. Ez a növekedés kisebb, mint amennyi-' vei az éves terv számolt. A termelési költségek szintje 1963- ban a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. 1903 ban az ipari anyag- és ter- mékk '-szletek kisebb mértékben nőttek, mint az előző évben. A! készletek összetétele és nagysága : azonban nem kielégítő. Egyes termékekből még m’ndig képződtek felesleges vagy a szükségesnél nagyobb készletek, másokból időnként hiányok voltak. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság termelése a második ötéves terv első három évének mindegyikében növekedett és 1963-ban — előzetes szá-! mí'.á'ok szerint — 4,5 százalékkal i volt több, mint az előző évben és i 6—7 százalékkal haladta meg azl 19G0. évi szintet. Az elmúlt há- j rom év alatt a növénytermelés értéke 8—9 százalékkal, az állat- tenyésztésé körülbelül 4 százalékkal növekedett. Az elért eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés növekedése elmaradt mind az 1963. éves, mind az ötéves tervben az elmúlt három évre számításba vett növekedés-j tői. I A kenyérgabona vetésterülete 1963-ban 247 000 kát. holddal, 11 százalékkal volt k'sebb, mint 1962- ben és kb. ugyanennyivel volt kisebb a tervezettnél is. A hosszú és rendkívüli hideg tél folyamán az őszi gabonavetések egy része kipusztult, a megmaradt vetések kiritkultak, őszi búzából holdanként 9,0 mázsa termést takarítottak be. Az előző évinél kJ- | sebb gabonavetés-területen és az alacsonyabb termésátlagok folytán 1963- ban 1 738 000 tonna kenyér- gabona termett, 454 000 tonnával kevesebb, mint 1962-ben. A kipusztult őszi árpa vetésterületét tavaszi árpából csak részben sikerült pótolni, s így 228 000 tanná- val kevesebb takarmánygabonát J takarítottak be, mint az előző évben. 1963 őszén lényegesen nagyobb területér vetettek kenyérgaboná*-, mint az előző években. A kenyér- gabona jelenlegi vetésterü’ete az 1963. évi tavaszi vetésállományt 330 000 kát. holddal, 16 %-kal haladja meg. i Kukoricából mind a tervezettnél, mind az előző évinél több termést takarítottunk be. A szálas takarmányok terméseredményei is kedvezőek voltak 1963-ban. A rétek és legelők hozama a számítások szerint mintegy 20 százalékkal magasabb volt, mint 1962-ben. Cukorrépából rekordtermés volt: 6 százalékkal kisebb vetésterületen mintegy 28 százalékkal több cukorrépa termett, mint 1962-ben. A holdanként! termésátlag kb. 165 mázsa volt, nagyobb mint eddig bármikor. Zöldségféléket közel 10 százalékkal nagyobb területen termeltek, mint 1962-ben. A terméshozamok általában 15—20 százalékkal meghaladták a múlt évit. A mfltrágyafelhasználás 1963- ban az ötéves tervnek megfelelően körülbelül 70 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet, ez egy kát. hold megművelt területre (szántó, kert és szőlő) számítva kb. 127 kilogramm műtrágyafelhasználást jelent. Az ötéves terv első három évében a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt az öntözött terület. 1963-ban 450 000 kát. holdat öntöztek, csaknem annyit, mint amennyit az ötéves terv 1965-re előírt. Az 1963-ban beruházott mezőgazdaság’ gépek értéke egyharmaddal több volt. mint amennyit az előző évben beruháztak. Az új erő- és munkagép-beruházásokkal tovább javult a mezőgazdaság gépellátottsága. 1963-ban a mezőgazdaság kb. 9500 traktort és számos munkagépet — egyebek között 6700 traktorekét, közel 1800 arató-cséplő gépet és mintegy 2000 s'lókombám* katviit. 1 f>p2 végén kereken ‘54 000 traktor volt az országban. Az 1963 szeptember végi állat- számlálás adatai szerint a sertések száma 7 millió volt, 731 000 darabbal kevesebb, mint az előző évi őszi állatszámlál á-dcor. A koca- ál'omány viszont 55 000 darabbal több volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állo’-"ánv 1963 szeptember végén 1 908 000 darab volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A tehénállomány 1963. évben 4,1 százalékkal csökkent. Az állomány minőségi összetétele javult, nőtt a tejhozam és a tejtermelés a tehénállomány csökkenése ellenére elérte az előző évit. 1963-ban a felvásárlás kb. 6 százalékkal volt több, mint az előző évben, de nem érte el azt a szintet, amellyel a terv számolt. A növényi termékek felvásárlása 11 százalékkal, a vágóállatok és á’lati eredetű termékek felvásárlása 3 százalékkal nőtt 1962-vel összehasonlítva. Közteledé» 1963 ban a közlekedési vállalatok összesen — árutonnakilo- j méter alapján számítva — 8 százalékkal nagyobb teljesítményt értek el, mint 1962-ben és többet, mint amennyit a terv előirányzott. A vasúti teherszállítás teljesítménye 6 százalékkal, a tehergépkocsiké 22 százalékkal nőtt. A megnövekedett teljesítmények ellenére az év folyamán voltak szállítási nehézségek. A közlekedés a rendelkezésre álló járműállomány és technikai felszereltség mellett nem tudta maradéktalanul kielégíteni — különösen a torlódások folytán — megnövekedett szállítási igényeket. Külkereskedelem Külkereskedelmi forgatnunk 1963-ban jelentősen nőtt. A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 10 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezzel a külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta az ötéves terv első három évére tervezett előirányzatot. A külkereskedelmi forgalom egészének 70 százalékát a szocialista országokkal lebonyolított forgalom tette ki. Beruházások — építkezések 1963-ban a népgazdaság szocialista szektorában a beruházásokra és felújításokra fordított ösz- szeg — az előzetes számítások szerint — körülbelül 12—13 százalékkal haladta meg az 1962. évit Mind 1963-ban, mind a második ötéves terv eddig eltelt három évében együttesen a beruházások és felújítások összege több volt, mint a tervezett A bet ruházások 40 százaléka az ipar- I nak, 20 százaléka a mezőgazda-j Ságnak jutott. Az előírtnál kisebb volt az építési jellegű beruházások és nagyobb a gépek — különösen az importgépek — beruházásának aránya. 1963-ban az építőipari vállalatok termelése mintegy 5 százalékkal haladta meg az 1962. évit Az építőipar 1963-ban termelési tervét nem teljesítette, a második ötéves tervben az 1963-ra előirányzott szintet azonban túlteljesítette. Az építőipari termelés tervezett növelését — többek között — munkaerőhiány, építőanyag szállítási nehézségek, továbbá munkaszervezési hibák is gátolták. Az év folyamán — többek között — a következő fontosabb létesítményeik kezdték meg működésüket: Az Oroszlányi Hőerőmű második és harmadik 50—50 mw teljesítményű gépegysége, a Tisza- menti Vegyiművek új kénsavüze- me, a Borsodi Vegyikombinát PVC-üzeme évi 6000 tonna kapacitással, a Lenin Kohászati Művek nagykovácsműhelye, a Csepeli Fémmű hidegszalag-henger- műve, az Ózdi Kohászati Üzemek átépí;tt 3. kohója, a Dunai Cement- és Mészmű, új épületelemgyár Alsózsolcán, a Soproni Pamutipari Vállalat szövödéje, mélyhűtő üzem Békéscsabán, kenyérgyár Kazincbarcikán. Az ötéves terv első három évében több lakást építettek, mint amennyivel az ötéves terv erre az időszakra számolt. Az állami építőipar 1963-ban valamivel több lakást adott át, mint 1962- ben, de lakásátadási tervét nem teljesítette. A lakosság fogyasztása. jövedelmei és vásárlásai Előzetes számítások szerint 963-ban a lakosság körülbelül 5 zázalékkal többet fogyasztott és :örülbelül 6 százalékkal több zolgáltatást vett igénybe, mint a negelőző évben. 1960-hoz képest fogyasztás szintje 9 százalékkal, a szolgáltatásoké 17 százaikkal nőtt. A munkások és alkalmazottak gy keresőn? jutó nominál kere- ete 1963-ban mintegy 4 százalékai haladta meg az 1962. évi színét. E növekedésben kisebb mér- ékben szerepet játszott egy rend- dvüli tényező is: a túlórákra ki- izetett többlet. A fogyasztói árak zínvonala 1963-ban mintegy 1,5 zázalékkal alacsonyabb volt az lőző évinél. Ez elsősorban ab- ól adódott, hogy 1963-ban a öldség- és a gyümölcsárak jóval lacsonyabbak voltak, mint 1962adódóan az egy keresőre jutó reálbér 1963-ban — előzetes számítások szerint — 5,5 százalékkal haladta meg az 1962. évit A foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek növekedését is figyelembe véve a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1963-ban körülbelül 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ennél kisebb mértékben nőttek a parasztság reáljövedelmei. A lakosság jövedelmeiben nőtt a pénzbevételek és csökkent a természetbeni jövedelmek aránya. A pénzjövedelmek növekedés, tükröződik a kisker.skedelmi forgalom és a lakosság pénztartalékainak növekedésében. A kiskereskedelmi forgalom 8 százalékkal nőtt és minden áru-1 főcsoportban meghaladta a terv- hen előirányzott forgalmat. A ben, a nominál keresetek 4 szákiskereskedelmi forgalom tervzalékos növekedéséből és a foteljesítése árufőcsoportok szerint gyasztói árszint csökkenéséből a következőképpen alakult: Az 1963. évi kiskereskedelmi forgalom 19C2. év százalékában 1963. évi terv százalékában Élelmiszerek 186,7 102,4 Ruházati cikkek 106,9 105,1 Vegyesiparcikkek 111,5 104,1 Összes forgalom 106,1 103,4 1963. év folyamán az áruellátás jobb volt, mint az előző évben. A választék általában bővült. Az idei kedvezőbb zöldséges gyümölcstermés jelentősen javította az élelmiszerellátást. Az importált cikkek közül a kávé fogyasztása ez évben is jelentősen tovább emelkedett. A ruházati forgalmon belül az átlagosnál nagyobb mércékben nőtt a cipő, a konfekciók és a divatáruk forgalma. A nagyobb értékű iparcikkek kiskereskedelmi forgalmának növekedését a lakosság pénzbeli bevételeinek növekedése mellett a kedvezőbb hitelfeltételek is elősegítették. A tartós fogyasztási cikkek közül személygépkocsiból körülbelül 9 százalékkal, motorkerékpárból körülbelül 44 százalékkal, hűtőszekrényből körülbelül 85 százalékkal, televízióból körülbelül 21 százalékkal többet vásárolt a lakosság, mint az előző évben. A takarékbetét állomány az év végén 12,2 milliárd forintot tett ki. Ez mintegy 3,4 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időpontjában volt Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság Az ország lakossága 1963 végén kereken 10 100 000 fő volt. 1963-ban az élve születések száma kismértékben emelkedett, a halálozások száma kisebb volt, mint 1962- ben. Ennek folytán a természetes szaporodás mértéke 1963- ban meghaladta az előző évit A természetes szaporodás aránya azonban — elsősorban a születések kis száma folytán — továbbra is alacsony volt (mintegy 3 ezrelék). A csecsemőhalandóság aránya (ezer élve szülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma) körülbelül 42 volt, kisebb, mint eddig bármikor. A lakosság egészségügyi helyzete általában kedvező volt Influenzajárvány nem volt. Az év folyamán összesen egy járványos gyermekbénulásos megbetegedést jelentettek, himlőmegbetegedés Is csak egy ízben fordult elő. Budapesten több m’nt félmillió személy kapott himlő elleni védőoltást. A társadalombiztosításba bevontak száma 1960-hoz viszonyítva mintegv 1.3 millióval emelkedett és 1963-ban már 9,8 millió főre, az összlakosság 97 százalékára terjedt ki a társadalombiztosítás. Az egészségügyi hálózat fejlesztése több területen (kórházi ágyak, szakorvosi rendelőórák, orvosi körzetek, bölcsődék stb.) nem tartott lépést a meenöveke- dett igényekkel és kisebb volt annál, mint amivel az ötéves terv 1963- ig számolt. A nvugdíiban és járadékban részesülők száma három év alatt több mint 230 000 fővel emelkedett és 1963 végén meghaladta az 1044 000 főt. A nvugdíjasok számának növekedéséből 153 000 főt a termelőszövetkezetekbe tömörült parasz*ok teszik ki. Az 1962/64. tanévben a 6—14 éves tankötelesek 98.8 százaléka iratkozott be az általános iskolákba. Középiskolákban a jelenlegi tanévben 385 000-en tanulnak 15 százalékkal többen, mint az előző tanévben. Az új típusú szakközép- iskolákba járók száma az előző tanév óta megkétszereződött. 1963'64. tanévben a 10—14 éves tanulók háromnegyed része, a gimnáziumba járóknak 90 százaléka részesült gyakorlati képzésben. A szakmunkás-tanu'ókép- zésben részesülő fiatalok száma 1962- ban több mint 150 000 fő. A felsőfokú tanulmányokat folytatók száma a folyó tanévben meghaladja a 80 000-et. Az est’ és levelező tagozatokon tanulók száma több mint 30 százalékkal nőtt. A kiadott művek példányszáma 1963- ban több mint 70 millió volt, 10 százalékkal több. m’nt az előző évben. Ezen belül több mint 4000 darab könyv, 44 millió példányban jelent meg. A televízióelőfizetők száma egy év alatt majdnem másfé’szeresére emelkedett s az év végén meghaladta a 465 000-et. A színház- és mozilátogatók száma 1963-ban az előző évhez képest csökkent. A külföldre utazó magyarok és a Magyarországra beutazó külföldiek száma jelentősen emelkedett 1963-ban 572 000 magvar ál- lampo’gár utazott külföldre és 585 000 külföldi kereste fel hazánkat. Budanest. 1964. január 19. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
