Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

1964. Január 19, 3 Vasárnap Két év alatt megkétszereződött Tavasz a télben a tagság jövedelme Zárszámadási közgyűlés a végegyházi Szabadság Tsz-ben Az új művelődési otthon nagy- [ terme a gyűlés kezdetéig már zsú_ j folásiig megtelt. Akik később jöt- j tek a végegyházi Szabadság Ter­melőszövetkezet zárszámadó köz­gyűlésére, azok már csak az elő­csarnokban kaptak helyet. A ve­zetőség beszámolóját Kerekes András elnök ismertette. A Szabadság Termelőszövetke­zet ezúttal a 14. közgyűlését tar­totta. A korábbi években sem gazdálkodott rosszul, most is a járás legjobbjai közé tartozik. Amíg kevesen vodtak, addig is akadt gond, de amióta egy terme­lőszövetkezet van a községben, a megnövekedett létszám, a na­gyobb területen való gazdálkodás lényegesen több gonddal jár. Ezekről a gondokról és az 1963- as év eredményeiről volt szó a beszámolóban. Az elmúlt évben egymillió fo­rint kiesést kellett pótolni, hogy meglegyen a betervezett munka. ■ egységérték. Búzából ugyanis a I tervezett 13,3 mázsa helyett 9,25,! az őszi árpából 16 helyett 10,5 má- j zsa termett. Az egymillió kiesés azt jelentette volna, hogy munka-! egységenként öt forinttal keve­sebb jut a tagoknak. Pótolták a kiesést t Az állatállomány gondosabb kezelése, a hozamok növelésére váló törekvés, a jobb takarmá­nyozás, a több baromfi beállítá­sa meghoz'a a várt eredményt. Csupán tejből 23 százalékkal többet adtak át a tervezettnél. Hízó marhából 143 helyett 163-at szállítót talc le s ez 476 ezer fo­rinttal jelentett többet a tervezett, nél. Hízott sertésből 172-vel töb­bet adtak át, ami 276 ezer fo­rint többletjövedelmet hozott, A baromfitenyésztés is 306 ezer fo­rint többletbevétellel járult a gazdaság vagyonárak növelésé­hez. Így sikerült behozni az egy­millió forint kiesést, s egy munka­egység értéke ezáltal a tervezett 45-tel szemben 45,67 forint lett Ötmillióval nagyobb a szövetkezet közös vagyona Két év alatt csaknem megkét­szereződött a tagság jövedelme. 1961-ben 11 ezer forint volt az egy tagra eső évi kereset, 1963-ban pe­dig már 20 765. De számosán van­nak olyanok, akiknek az évi jö­vedelmük meghaladja a 30—35 ezer forintot is. Nőtt a szövetkezet közős vágyó, na is az elmúlt évben. 1962-ben 19 millió forint volt, most pedig öttel több, vagyis 24 millió. Mind­ez a jó gazdálkodás és a tagság szorgalmának, munkaszeretetének eredménye. Nőtt az elmúlt évben a munkakedv, s a 681 csalódból 1580-an dolgoztak a közösben. Az egy tagra eső átlagos munkaegy­ség 415, de igen jelentős azoknak a száma, akik az 500—600 munka­egységet is elértek. A jobb gazdálkodáshoz több szakember kell Szó volt a közgyűlésen a szak­emberképzésről is. Bár a munka- kedv nőtt az elmúlt évben, ezzel nem járt párhuzamosan az a tö­rekvés, hogy többet tudjanak, Jobban képezzék magukat a szö­vetkezet gazdái. A vezetőség pró­bálkozott ugyan a szakképzés szervezésével, de a tsz tagságának mindössze 8 százaléka tanul. Csupán hárman járnak mezőgaz­dasági technikumba és egy az agráregyetemre. Megszerveztek egy tsz-akadémiát, s oda is mind­össze harminchatan járnak, a traktoros tanfolyamra pedig né­gyen. Ez a létszám elenyészően kevés. A beszámolóban a vezetőség úgy foglalt állást, hogy a gépesítés, a nagyüzemi gazdálkodás megköve. teli a szakképzést, s már nem elég az a negyven szakmunkás, aki ért a gépekhez, a gazdálkodás­hoz. Az lenne a helyes, hogy min­den második ember tanuljon a szövetkezetben. Csak így lehet még jobb és nagyobb eredménye­ket elérni. Asszonyokat is válasszanak a vezetőségbe A beszámoló elhangzása után élénk vita alakult ki. Néhányan élesen bírálták a vezetőséget, amiért nem foglalkozik kellően a tagság problémáival. Különösen sérelmezték, hogy az egyes mun­kakörökben lényegesen nagyobb a jövedelem, mint máshol. Az asszonyok pedig felvetették azt is, hogy miért nincs a vezetőségben több nő, akikhez ügyes-bajos dol­gaikkal fordulhatnának. A szövet­kezet 80 nőtagja közül csupán egy igazgaitósógi tag van, az is a tsz főkönyvelője, aki — éppen ezért érthetően — kevésbé ismeri a föl­deken dolgozó asszonyok és Iá nyok gondjait, bajait. Az is kitűnt a hozzászólásokból, hogy az X-es és a II-es üzemegy­ség dolgozói között sűrűn fordul­nak elő viták, nézeteltérések, s a vezetőség nem fordít kellő gon­dot ezek megszüntetésére. A közgyűlésen részt vett és hoz­zászólt Csatári Béla elvtárs, a me­gyei tanács vb-elnökhelyettese és Győri Imre elvtárs, a mezőikovács­házi járásj tanács vb-elnöke. Mindketten felszólaltak, válaszol­tak a felmerült problémákra. A közgyűlés ezek után úgy döntött, hogy az itt elhangzott és vitatott kérdéseket külön összejövetelen tárgyalják meg. A vezetőség pedig felülvizsgálja a tagok sérelmeit és módot talál arra, hogy megfele­lően korrigálja azokat. Kasnyik Judit Az évről évre mind nagyobb összegnél is több bevételhez akar­nak jutni idén az újkígyósi Aranykalász Tsz gazdái. Többek között 880 ezer darab primőr zöldpaprika és 30 hold korai ká­poszta szállítására kötöttek szer­ződést a Szövetkezetek Me­gyei Értékesítő Központjával. Az ígéret szép szó... Az Arany­kalász Tsz kertészei teljesíteni is akarják azt, amire vállalkoz­tak. A kertészet területét vastag, dermesztő hideget lehelő hótaka­ró fedi még, de bent a régi és a tavaly ősszel készült új üvegház­ban már tavaszi hangulatot kelt a szépen fejlett s kipikírozott 14 ezer paprikapalánta. (Címképün­kön: Oláh Ilona, Frontó Ilona és Szabó Mária kertészeti szakmun­kás-tanulók a palánták gyomló- lása közben.) A 19—20 Celsius fok hőmér­sékletű új üvegház.ban elvete- ményezték a korai káposzta mag v át is. Ha esik, ha fúj, a kertészek újabb és újabb melegágyat készítenek, mert sürget a pri­mőr veteményezésének ideje. Az flvegházak és a meleg­ágyak ablakaira háromezer — 1,50x2 méter nagyságú cirok- szártakarót készítenek a szö­vetkezeiben. E munkában se­gédkeznek Domokos Antal és Ag 'es József trakiorosok is, Lippai Jánosnak és Oláh La­josnak. Termelőszövetkezetekkel kedvező feltételek mellett kötünk sörárpára, napraforgóra értékesítési szerződést. A szerződésileg legkötött és minőség'leg megrelelő sörárpáért métermázsánként 298,— Ft-ot térítünk. Ezen felül az átadott sörárpa után métermázsánként 30 kg cél takarmány-juttatást biztosítunk állami eladási áron. A szerződésileg lekötött és átadásra kerülő napraforgó felvá­sárlási ára métermázsánként, krasznodári fajtánál 420,— Ft, irregi és lovászpatonai fajtánál 360,— Ft, egyéb hazai fajtáknál 340— Ft. Az alapáron felül további 10,— Ft/q szerződéses fel­árat is térítünk és megilleti a termelőt az átadott napraforgó után métermázsánként 30 kg céltakarmány-ju tatás hatósági áron. Napraforgónál kölcsön vetőmagot biztosítunk. Részletes felvilágosítást járási kirendeltségeink adnak, ahol a szerződés is megköthető. BÉKÉS MEGYEI MALOMIPARI ÉS TEUMÉjn )íi ORGALMI VÁLLALAT BÉKÉSCSABA 93024 .»OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOaaoaoaOG Április végén 2900 pecsenyecsirkét értékesít a sarkadi Dózsa Tsz A sarkadi Dózsa Tsz ben a múlt évben bevált a csirkene­velés, összesen 4135-öt értékesí­tettek. Az eredmények láttán február 5-ig háromezer napos­csibét vásárolnak a Békés me­gyei Keltetőállomástól, s így már április végén 80—90 dekás súlvban mintegy 2800—2900 I pecsenyecsirkét szállítanak pi- 1 acra. | A csibenevelő-házakat most meszelik, fertőtlenítik. Három I dobkályhát állítanak a nevelö- • házba, s így biztosítani tudják 1 az optimális 28—30 Celsius fo­kos hőmérsékletet. A csibéket ,'tápon nevelik feL

Next

/
Oldalképek
Tartalom