Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ profét árjai egyesüljetek I A MEGYEI PÁRT51ZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. JANUAR 19., VASÁRNAP Ara: HO fillér XIX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Nagyobb felelősséggel szervezzük a pár'oktá ást | köröstáj | Csabád-otthon | Egy bét a külpolitikában | Hideg idő Tavaszi előkészület A tavaszi feladatokról beszélve, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat az eredményeket, amelyeket a szövetkezetek gazdái a múlt esztendőben, főként az Ő6zi munkában értek el. 1963 a szövetkezeti erők összefogásának esztendeje volt az átlagtermések növelésére, a gépesítés, a növényvédőszerek korábbinál színvonalasabb alkalmazására, a mezőgazdasági termelés kulturáltabbá tételére, a gyengén gazdálkodó szövetkezetek erősítésére. Csupán egy év alatt, a fejtett agrotechnikai eljárások alkalmazásával az ország egyik legjelentősebb cukorrépa termelő megyéje lett Békés. A 173 mázsa rrvgyei átlagtermésről 10 évvel ezelőtt — a 60—70 mázsa holdanként! termés időszakában — legjobb szakembereink is csak álmodni mertek. A kukorica termesztésben is jelentős az előbbrelépés. Annak ellenére, hogy tavaly a közös ku- __ korica jelentős része tavaszi szántásba került, a tsz-ek a 18,8 mázsa megy.i átlagtermést elérték. A takarmány- és az ipari növények termesztésében e’ért eredmények mellé sehogy sem illik a 9,6 mázsa — megyei átlag — búza- j termés. A szövetkezetek tagsága, | vezetői, a múlt év őszén érezték ■ is a felelősséget. Ezért is csatlakoztak a tiszaföldváriak felhívásához és ami még sohasem fordult elő, októb rben megsokszorozott erővel te’jesítették, sőt öt százalékkal túl is teljesítették a vetéstervet. Néhány ezer hold kivételével a szövetkezetek a mélyszántást is befejezték. A most ránk köszöntő tavaszon a mezőgazdasági dolgozók előtt egy cseppet s m áll kisebb feladat az őszinél. A műtrágya időbeni kiszórása 181 ezer ho'd búzára, a kora tavasziak, a kukorica, az ipari és kertészeti növények vetéselőkészítése, vetése, az őszinél is sokrétűbben szervezett munkát, a technika és a termeléstechnológia magasabb szintű alkalmazását követeli. A szövetkezesek határában félmillió holdnál i« nagyobb területet kell majd műtrágyaszóróval, fogassal, kultivátor- ral, vetőgéppel, lófogattal és traktorral bejárni, megvetni a mag ágyát oly módon, hogy a vetés minőségi előkészítésével a bő termés alapja már most a tavasszal meglegyen. Ahhoz, hogy kedvezően alakuljon az idén a növénytermesztés hozama, a téli időszakot mindenhol a termelés alapos előkészítésére, szervezésére kell felhasználni. A szövetkezeti vezetőknek és a szakigazgatásban dolgozóknak a napokban tartott megbeszélése a tavaszi előkészületekről azért is volt jelentős, mert rámutatott a felkészülés fontosságára, a feladat bonyolultságára, az eszközök készenlétbe helyezésére és újabb agrotechnikai módszerekre. Manapság azonban nem elegendő az eszközök és a feladatok számbavételéről gondoskodni. Most a téli időszakban minden szövetkezetben előrelátóan választani kell a termesztésre váró növények közül. Az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben a tavasziak vetéstervének összeállításakor figyelembe v.szik az őszi vetésihez szükséges területet. Az 1964. évi búzavetésre kijelölt táblákba I olyan növényeket vetnek, ame-1 lyek legkésőbb augusztus végéig betakarításra kerülnek. Így biztosítanak kellő időt a búza vető-! ágyának beéredésére. Minden tsz tervezhet ezz 1 a módszerrel! Sőt, csakis ilyen előrelátástól remélhet eredményt a szövetkezeti tagságA termesztendő növényi fajták megválasztásában sohasem volt olyan mód, mint az idén. A sző-. vetkezetek saját vetőmagját — lucerna kivételével — maximálisan' kiegészítik központi készlet, kből. ■ Kukoricából korai, közép és késői érésű vetőmagot tudnak az igé- ■ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről nyéknek megfelelően adni. A kutatóintézetekből és a vetőmagsza-' porító gazdaságokból kikerült vetőmagvak. csak abban az esetben adják termőképességük maximumát, ha a vetőágyat jól előkészítik, tápanyagban gazdag talajt biztosítanak, és a területen termelhető tőszámot fneghagyják. A szövetkezetekben évről évre bizonyságát láthatják: a „sűrűn” hagyott növényállománytól az előbb említett feltételek biztosítása után nem kell tartani. Példák bizonyítják, jó és hasznos a kukorica korai vetése, a tőszám 18 000- re növelése. Az így vetett növény érése két héttel korábban várható. Szakembereink ezt a két hetet az őszi b. takarításban és az őszi vetések előkészítésében — szeptemberben — nagyra értékelik. Bármenyire is vizsgálják a rendelkezésükre álló technikai félkészültséget és a múlt év őszén tanúsított emberi szorga’mat, csak helyeselhetik azt a kezdemény.zést, amely a tavaszi előkészületekről tartott értekezleten elhangzott: fejezzék be mezőgazda- sági üzemeinkben áprilisban a kukorica vetését! Nem akármilyen kezdeményezés ez. Nagy felelősséggel járó munkáról van szó. E fontos takarmánynövény vetését a szervezés alaposságával, a hozzáértés maga® szintű kifejtésével lehet csak teljesíteni. Ugyanúgy, mint a múlt év őszén a búza vetését! Minden szakember, szövetkezeti gazda tudja, hogy a tél a tavaszi előkészülés időszaka. Amilyen alapos az előkészület, olyan egykét hónap múlva a földeken látható szorgalom. Sok újat ezekről a munkákról senki sem tud mondani. Mégis a legnagyobb hozzáértés birtokában sem árt számba venni a feladatokat, gondoskodni a gépek fontosság szerinti javításáról, a simftók, kultivátorok, vetőgép :k, magvak, vegyszerek elő készítéséről, az emberek tájékoz tatásáról, hogy amikor jön a ta vasz, mindenki tudja kötelességé' Dupsi Káraijr A népgazdaság, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága 1963-ban tovább fejlődött. ! A nemzeti jövedelem — az előzetes számítások szerint — mint- 1 egy 5 százalékkal haladta meg az előző. évit. Ezen belül nagyobb mértékben nőtt az ipar és kisebb mértékben a mezőgazdaság termelése. 1963-ban tovább nö békédéit a fogyasztás és az állóalapok | bővítésére fordított összeg. Növekedtek a készletek is, de kisebb mértékben, mint az előző évben.1 A termelés, a fogyasztás és az állóalapok növekedése a külkereskedelmi forgalom nagyarányú növekedésével járt együtt. 1963. év folyamán befejeződött az ipar és az építőipar szervezeti átalakítása, a nagyobb termelőegységek kialakítása. A mezőgazdaságban tovább erősöd ek a termelőszövetkezetek és javult a munka szervezettsége az állami gazdaságokban is. A gazdarági, egészségügyi, kulturális helyzetet részletesebben a következő adatok jellemzik: Ipar 1963 ban a szocialista Ipar 7 százalékkal termelt többe,, mint 1962-ben és ezzel teljesítette az 1963. évi termelési terv mennyiségi elő:rányzatát. Az ipar fő ágazatai közül a bányászat 7 Százalékkal, a nehézipar (a bányászat nélkül számítva) 7 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben. 1903-ban nagymértékben nőtt a fűtőanyagszükséglet. A szénbányászat több mint egymillió tonnával túlteljesítette tervét. Jelentős mértékben nőtt a szénbehozatal is. Az ipar egészén belül a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban. A vegyipar 1963-ban 11 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban és mintegy 9 százalékkal többet, mint amennyivel az ötéves terv 1963-ra vonatkozóan számolt. 1963-ban 16 százalékkal több műtrágyát, 8 százalékkal több növényvédőszert, 29 száza’ékkal több műanyagot és 18 százalékkal több gyógyszert gyártottak, mint 1962- ben. A eép'par terme’ése 1963 han 8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A gépiparon belül a híradástechnika és a műszeripar jelentősen növelte termelését, a szerszámgépgyártás termelése azonban lényegesen kisebb volt, mint az előző évben. A gépipari termelés növekedésének mértéke kisebb volt, mint az előző években. A növekedés ütemének csökkenése részben abból is adódott, hogy a gépipar nem kapott elegendő megrendelést. ■1963-ban növekedett a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése, bővült a termékek választéka. A könnyűipar ágai közül a köt- szövőipar, a bőrkonfekció-ipar és a bútoripar, élelmiszeriparon belül a konzervipar, a tejipar és az édesipar termelése az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekedett. A fontosabb ipari minisztériumok irányíiása alá tartozó ipar- vállalatok az 1963. évi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Az 1963. év! telje» termeié» Az UR. évi termelés százalékában Nehézipari Minisztérium 109,3 Kohó- és Gépipari Minisztérium 103,« Építésügyi Minisztérium (iparvállalatai) 105,9 Könnyűipari Minisztérium 106,2 Élelmezésügy i Minisztérium 10» 9 Tanácsi ipar 104,5 Állami ipar összesen 101.0 Az 1303. évi terv százalékában IMS 9S.8 100,5 101.3 100,9 102.3 100,2 (Folytatás a 2. oldalon) Tavasz a télben (Képes rigóit a 3. oldalon.) Fotó: Koczlszky László
