Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-04 / 2. szám
lW4. január 4. 3 Ss>mbal Télen sem szünetel a társadalmi munka Hatmillió forinttal gyarapodott a fiizesgyarmati Vörös Csillag Tsz közös vagyona A Békéscsabai Vegyesipari Vállalat dolgozói ássák a fagyos földet, árkot készítenek a csatornázáshoz. aOOOOOOTOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOaOOOOOOOOOOOOOOOO Évek óta érdeklődéssel figyelem megyénk egyik legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetének, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-nék az eredményeit. Szeretem ennek a jó hírű szövetkezetnek a józan gondolkodású, bátor vezetőit, a rendkívül szorgalmas tagjait. Szinte észrevétlenül drukkolok nekik, ha arrafelé rossz az időjárás, s velük örülök, ha jó eredményekről adhatnak számot Az elmúlt évi munkájukat jól ismertem, kíváncsi voltam: mire számíthatnak a tagok. A Vörös Csillag Tsz ugyanis készpénzfizetésre rendezkedett be s a munkabér 75 százalékát havonta megkapják a tagok. — Küzdelmes, de eredményekben gazdag évet zárunk — magyarázza Lehoczki Mihály, a tsz fiatal főagronómusa. —r Kiszámoltuk, hogy 1963-ban 31 millió forint értékű árut adtunk közvetlenül az államnak, ezenkívül négymillió forint értéket vittünk piacra. Kenyérgabonából például 130 vagonnal adtunk el, cukorrépából négymillió-háromszázezer forint értéket szállítottunk a gyárnak, 2500 hízott sertést, 360 hízott marhát, öt vagon baromfihúst, hatszázezer liternél több tejet értékesítettünk. Sok kisbárányt adtunk exportra, friss zöldséget, gyümölcsöt hazai piacra. Lepedőnyi kimutatásokból kiböngésszük azt is, hogy 1963-ban hatmillió forinttal gyarapodott a Vörös Csillag Tsz közös vagyona. Ezzel hatvanmillió fölé emelkedett a kollektív vagyon. — Az elmúlt évben egy holdra eső bruttó termelési értékünk megközelíti a hatezer forintot — hallom a főagronómus tájékoztatását. — Arra törekszünk, hogy ez a szám emelkedjék. Ennek érdekében gondoltunk a csemegeszőlő-telepítésre is. A szántóterület csökkentése nélkül szeretnénk zárt kertekben szőlőt telepíteni. Az első lépcsőben ötven holdat ültetünk be jó fajtákból', gyökerez- tetett venyigékkel. Beszélgetés közben a jól fűtött, meleg szoba ablakán kitekintek. A vakítóan fehér havas táj csendes. Jól megerősödött őszi vetések, mélyszántások pihennek a puha fehér „szőnyeg” alatt. Egy pillanatra visszafelé pörgetem gondolatban az időt. Lelki szemeim előtt megelevenedik a nyár: emlékszem, nyolc-, kilenszázan dolgoztak egyszerre a mezőn. A gépek és szállító járművek tucatjaitól volt hangos a határ. Hirtelen az az ötletem támadt, hogy megnézzem: mennyit kerestek a legszorgalmasabb tagok? — Az év végi számvetés azt mutatja, hogy a dolgozó tagok évi átlagkeresete megközelíti a húszezer forintot — tájékoztat készséggel Tőkés Imre főkönyvelő. — Természetesen ez nagyon megoszlik, lesznek harmincezer forintos évi jövedelmek és lesznek tizenötezer forintosak is. De tessék parancsolni megnézni a kartonokat, ott papíron látni, hogy év végéig ki mennyit vett fel, s ehhez tessék még huszonöt százalékot hozzászámítani, amit zárszámadáskor kap az illető. Bevallom, egy pillanatra a lélegzetem is elállt az örömtől. Különösen örültem az ifjúság jó keresetének, hisz ahol sok a fiatal, ott lehet merész dolgokra vállalkozni, gyorsan és sokat dolgozni. Márpedig, hogy tarthatná meg őket a szövetkezet, ha nem jó keresettel. Helyszűke miatt csak ízelítőt adhatok a fiatalok keresetéről. Juhász Erzsébet például kilenc hónap alatt 12 ezer 400 forintot vett fel készpénzben. Csirik Ica tizennégy és fél ezret keresett hasonló idő alatt. Szécsi Julianna májustól november végéig havonta 1728 forintot vett fel szorgalmas munkája béréül. Az idősebbek sem panaszkodhatnak persze, itt csakis a munka dönti el a kereset nagyságát. Szabó Imre állattenyésztő például havonta 2100 forint felett vett fel. Ha a 25 százalékot rászámolom, bizony szép summát keresett 12 hónap alatt. Jóleső érzéssel távoztam a Vörös Csillag Tsz-ből. Gondolom, zárszámadáskor, há találkozom a tagsággal, ők is elégedettek lesznek. No, azért annyira nem, hogy jövőre ne törekednének még többre. Ary Róza A sarkad! főmérnök Tutija, »an »alami a sía^minian, ami nékem nagyon tetszik. Nem! vagyok papírrágó ember, de most mégis örülök, ha ezt a kimutatást a kezembe veszem. Közalébb hajol a számtenger- hez. — Ez az én bibliám. Ebben minden megvan, amit a járás szövetkezeteinek gépeiről egyszeri rátekintéssel is meg lehet tudni. A rubrikák meglehetősen sűrű sorban követik egymást. Mindegyik, külön-külön egy-egy géptípusé. A beleírt szám azt mutatja, hogy a szóban forgó tsz-nek ebből a traktorból mennyi van a tulajdonában, s a javítás mikor esedékes. A szövetkezeti gépek műszaki ellátása végre igen jól megoldódott — folytatja — a járás 21 szövetkezete közül húsz csatlakozott ehhez a mozgalomhoz Egyedül a sarkadkeresztúri Egyetértés tartja magát — de csak részben —, a motorcserés javítást és a fődarabok karbantartását már a gépállomással végeztetik. Cs. Nagy ék meggyőződéssel vallják, hogy amit elkezdtek, jó, s mindaddig csinálják, amíg valaki kézzel fog- hatóan nem bizonyítja be az ellenkezőjét Pár pillanat csend, a főmérnök képzeletében gépek zakatolnak, műhely és szerviz utánfutó kocsik követik egymást, Kötegyán, Méhkerék, Okány, Zsadány, Bi- harugra valamelyik gazdaságába. — Sokat beszéltünk a szövetkezeti gépek műszaki állapotának növeléséről. Mi volt jellemző a tsz-gépek üzemeltetésére? — Addig hajtották a traktorokat, amíg mentek. Azt mondták, a gépben nincs élet, gurul a kerék, csak járjon a motor. Az ilyen nézetért bizony egyes szövetkezetekben nagy árat fizettek. Főten- geiytörés, csapágyolvadás, hengerfej repedés, a kormány és a futómű, a sebességváltó meghibásodása korábban sokkal jobban napirenden volt. Most a gépállomás szakemberei rendszeresen átvizsgálják a gépeket, gondoskodnak a maximális karbantartásról, s mindezek mellett az állam ötvenszázalékos javítási kedvezményt is ad. A szövetkezeti gépek újfajta karbantartása a sarkadi járásban tehát jó eredményt hozott. A nyári és az őszi betakarításban, a szántásban és a vetésben a korábbi évek azonos időszakához képest növelni tudták a teljesítményt. — Ez nagyon lényeges — beszéli a főmérnök —, különösen azért, mert a gépállomás műszaki gárdája ugyanebben az időben csaknem átcserélődött, űj emberek, új gépek, újfajta javítószolgálat... nehéz volt. Hogy mégis elsők között tudtunk az őszi feladatokkal megbirkózni, véleményem szerint annak köszönhető, hogy mindenki — a járásnál és a szövetkezetekben — nem torpant meg, mindvégig ura maradt a helyzetnek. Ha ma találkozunk egy-két hibával, az emberekkel szemben éppen ezért nem veszíthetjük el egyensúlyérzetüniket. Nagy türelemre van most szükség, hogy a gépjavítás a sarkadi járásban is beváltsa a hozzá fűzött reményeket A főmérnök meggyőződéssel állítja: — rövidesen kialakul egy, a réginél is nagyobb műszaki feilA% idén 3550 vagon zöldséget értékesít a MÉK A MÉK Békés megyei központjában a múlt évi munkák értékelésével párhuzamosan elkészítették az 1964-es terveket. Kitűnik, hogy tavaly a tervezettnél hatszáz vagonnal több zöldségfélét értékesítettek, s még jóval nagyobb mennyiséget tudtak volna szállítani mind küldföldre, mind a belföldi piacra. Csak... — Értékesítési problémáink voltak — mondja Sasvári György főagronómus. A termelőszövetkezetekben a tél elhúzódása miatt későn ültették ki a korai fejeskáposzta-, a paprika- és a paradicsompalántát, így nem a megszokott időben, hanem két—három héttel később, s egyszerre nagy mennyiségben jelentkezett az áru. Ha a szövetkezetek június elején szállították volna a korai fejes káposztát — ekkor van az optimális értékesítési ideje —, akkor nyolcvan vagonnal többet exportálhattunk volna. A tsz-ek zöme csak augusztus második felében szállította a zöldpaprikát, így mintegy negyven vagon feleslegünk maradt, pedig augusztus elején a külföld minden mennyiséget átvett volna. A leszerződött területen kívül a közös gazdaságokban még további területen termeltek zöldségféleséget. Ez a mennyiség szabad áruként jelentkezett, ami nagyban befolyásolta a belföldi értékesítést. Sajnos, jó néhány tsz-ben az áru minősége ellen is volt kifogás, munkánkat sokszor szállítási nehézségek is akadályozták. A MÉK idei zöldségfelvásárlási terve 3172 vagon volt. Ezt azonban túlteljesítették, a leszerződött mennyiség már 3500 vagon. Még e hónapban mintegy 50 vagon zöldség felvásárlására kötnek szerződést, s így ez évben összesen 3550 vagonnal vásárolnak fel, s értékesítenek. Eddig makói vöröshagymából 2000, burgonyából 960, zöldpaprikából 200, korai fejes káposztából 150, paradicsomból 100 vagon leszállítására kötöttek szerződést. — Az értékesítéssel előreláthatólag nem lesz baj — folytatja a főagronómus. — A tsz-ekkel az adott viszonyoknak megfelelően a maximális mennyiségű termés leszállítására állapodtunk meg. Csökkennek a le nem szerződött területek és a külföldi államokkal folytatott tárgyalások szerint az idén nagyobb mennyiségű zöldség exportálására lesz lehetőség. D. S. készültséggel rendelkező gárda, s a jövőben minimálisra csökken a javítás időtartama és az ebből fakadó gépkiesés. — A szövetkezeti gépek műszaki színvonaláért, a szerelők és traktorosok továbbképzéséért még sokat akarunk tenni. Érti?! Ezt úgy mondom, mint ebbe a járásba tartozó ember. Én is részese vagyok és még jobban részese akarok lenni a bihari örökség világosra váltásának. Parázsló szavak. a gyenge tszek gazdasági erősödésének útja, a felemelkedés ügyének következetes szolgálata ez: részese vagyok, részese akarok lenni annak a küzdelemnek, hogy az itt élő emberek anyagi élete már jövőre is más legyen, jobb legyen, mint az idén volt. A tudat, a felelősség érzésének vallomása ez: hivatástudat és alapos felkészülés az emberi kötelesség teljesítésére. Sok még a munka! Bár nincs tsz-szervezés, de a technikának itt a sarkadi járásban igazán most törik az utat. Az erő, amely ide összpontosul, egy második tsz- szervezésnél is nagyobb. Érthető. A termelés szervezése bonyolult munka, jó felkészültséget igényel. A sarkadi járásban mindez megvan, így kap új értelmet, magasabb célt, nagyobb technikát a közös gazdálkodás. Van még szövetkezet, ahol ahány gép, annyi típus. A könnyű univerzális gépből (Mezőgyán, Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben háromféle is található) a jövőben — amint a főmérnök is említette — rendet csinálnak a géptípusok kialakításában. Megszüntetik a mezőgyá- nihoz hasonló állapotot oly módon, hogy a könnyű és nehéz univerzális traktorokból egy-egy típust, a láncosokból szintén egy típust tartanak a gazdaságosabb üzemeltetés végett. Szép ez a terv. Mondhatnánk főmérnöki álomnak is. Bár a tipizálás ma álomnak hangzik, mégis néhány éven belül a beruházási politika helyes értelmezésével a a sarkadi járásban is egyenesbe jön egy korábban elfuserált dolog. A szövetkezetek vezetői egyre jobban agitálnak a gépesítés méL lett. Kell most már a gép, a jövőben talán több is jöhetne, mint az idén. Tóth Imréék, a sarkadi járás mezőgazdasági osztályán fiatalos hévvel, mérnöki hozzáértéssel egyengetik a szövetkezetek útját, hogy a termelés az eddiginél nagyobb ütemet, szervezettséget kapjon ezen a jobb sorsra érdemes örökségen is. Dupsi Károly BÉKÉS MEGYEI VEGYESIPARI VÄLLALAT a lakosság szolgálatában OTP-iiitellevélre is végez családiház-építést belső és külső tatarozást festést bádogos- és vízvezetékszerelő-, asztalos- és parkettás-, továbbá kőfaragó munkát, valamint gumi- és kerékpár-, továbbá órajavítást sírkőkészítést. Megrendeléseivel keresse fel a vállalat központját Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 50. alatt. 92862
