Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-08 / 288. szám
1963. december 8. 3 Vasár* ftp nMmm ság követelményét nem szabad sematikusan értelmezni. A sorozatnagyság önmagában se nem feltétele, se nem ismérve a gazdaságos termelésnek, önmagában az, hogy kerékpár- és motorkerékpár-termelés ü nk tömegszerűsége viszonylag kedvező a modern középüzemek sorozat- nagyságához viszonyítva, még néni feltétlen biztosíték arra, hogy ezen termékek gyártása gazdaságos. Az következik ebből, hogy a termelés tömegszerűsége nagyon is relatív mérce. Sokféle szempont figyelembevételévei lehet csupán eldönteni, mikor és mihez viszonyítva tömegszerű egy bizonyos termék gyártása, mikor gazdaságos és a gazdaságosság milyen szérianagyság mellett maximális stb. És mindezen felül következnek azok a meggondolások, amelyek anyag- és energiahelyzetünk , korlátái alapján foglalkoznak a tömeg- gyártás lehetőségével. Az egész probléma megértéséhez szolgál kitűnő példával egy nyugatnémet cég, amely évente mindössze néhány száz darab rakodódömpert gyárt. A gyártmányokhoz azonban nagy számban kereskedelmi anyagokat és félkész termékeket használnak fel. Nagy figyelmet érdemel ez a tény. Ugyanis, a végtermék sorozatgyártása nem feltétlenül a döntő kalkulációs körülmény. Valójában az egész termelési folyamat specializáltságát kell alapul venni. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a nagy sorozatban előállított végtermék gazdaságosságát leronthatja, ha az előállításához szükséges motorok, alkatrészek, félkész termékek stb. heterogén technológiájú, alacsony termelékenységű gépek révén készülnek. Sajnos, a mi hazai gépipara gépállományunknak csak a huszadrésze olyan, amely megfelel a speciális termelési célokat szolgáló célgép követelményeinek. A technológiai folyamatok szerint specializált termelésben másként jelentkezik a sorozat- nagyság vagy a tömegszerűség problémája. Eszerint lehetségesek olyan termékek, amelyeknek egyedi vagy pedig kis szériában történő gyártása is gazdaságos, feltéve, hogy a termelés előző folyamatai specializáltak és ha a részletfolyamatokban sikerült biztosítani a termelékenység magas színvonalát. Vannak olyan tipizált és specializált sorozat- gyártásban készült alkatrészek, motorok stb., am.lyek beépíthetők a legkülönfélébb végtermékbe. Sok olyan azonos gyártmányú alkatrészt ismerünk, amelyek tehergépkocsikba, autóbuszokba, sepci ál gépkocsikba, traktorokba, sőt, az arató cséplőgépekbe is egyaránt felhasználhatók. Hasonló nagy lehetőségek kínálkoznak a híradástechnikai és műszeriparban is. Ezért a tömeggyártásnak elengedhetetlen feltétele az egységes technológiai elveknek megfelelő specializáló« megvalósítása. A mai korszerű végtermékgyártó üzemek többnyire összeszerelő munkahelyek. Ezek sorozatnagyságát pedig a piaci szükségletek határozzák meg. Végső fokon a részfokozatok specializáltsága és egyszerűsítése az a bázis, amely lehetővé teszi, hogy a kisebb sorozatszámú végtermék-gyártás is kifizetődő legyen. Ha a termelés megszervezése mindezt figyelembe veszi, akkor a végterméket gyártó üzemek a mindenkori keresletnek megfelelően, rugalmasabban váltogathatják a profiljukat és a választékot. Mindezek a gondolatok a sematikus szemléletmód ellen szólnak. Tehát a tömegtermelés problémáját ugyanúgy nem lehet mechanikusan megoldani, mint ahogy a közgazdasági élet egyéb kérdései sem tűrik ezt. Igaz, ma a termelés tömegszerűségének fokozása alapvető feladat, s ennek lehetőségeit a vállalati ösz- szevonások gazdagítják, a mélyebb összefüggésekről mégsem szabad megfeledkezni. Dr. Varga György Százezer forint célprémium A Felsőnyomási Állami Gazdaság 13 ezer holdas határában befejeződött az őszi munka. Gyönyörűen zöldellő őszi vetéseket, kifogástalan minőségű mélyszántásokat talált a december eleji hótakaró. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban nem volt még az ideihez hasonlóan jól szervezett őszi munka. A gazdaság vezetői, szakemberei, állandó - és időszaki munkásai derekasan helytálltak, pedig nem kevesebb, mint tízezer vagon mezőgazdasági terméket kellett betakarítani, elszállítani rendeltetési helyére. Az őszi mélyszántásuk területe meghaladja az öt és fél ezer holdat. Az állaim! gazdaság' szakemberei és fizikai dolgozói az őszi munkák sikeres befejezéséért öszszesen mintegy százezer forint célprémiumban részesülnek. Jelenleg a környékbeli termelőszövetkezetek földjén dolgoznak a gazdaság lánctalpas traktorai. A jó munka után betakarítási ünnepséget rendeztek a gazdaság művelődési otthonában, ahol 320 gazdasági dolgozó s számos meghívott vendég hallgatta érdeklődéssel Brachna János igazgató beszámolóját. Az őszi munkákban részt vevő munkásokat ünnepi vacsorán látta vendégül a gazdaság vezetősége. Az állatgondozókon kívül már csak az utak karbantartói, a favágók és azok a munkások szorgoskodnak a határban, akik az utolsó simításokat, kozmetikázást végzik a szé- rűskertekben és a földeken. Nehéz Eenne elviselni a háztartás egyhangúságát lesznek m mezőberényi Aranykalász Tsz asszonyai I mezőberényi Aranykalász Tsz 'határában minden őszi munka befejeződött. A jó meleg irodából, a lakásokból nézhetik a növénytermesztők és a kertészek a dértől fehértó határt reggelenként Amint az irodában elmondják, jóleső érzés látni a zöldeUő vetést, a szép mélyszántást Azt pedig mindenki elismeri, hogy az őszi munkák sikeréhez az asszonyok munkája is hozzájárult Amint a kimutatás bizonyítja, 98 asszony mint termelőszövetkezeti tag, tizenkettő pedig mint családtag dolgozott kora tavasztól késő őszig a földeken. — Papír nélkül is sok érdekeset mondhatunk el az asszonyok munkájáról — tájékoztat bennünket Fazekas Jánosné, a nőbi- zottság titkára. — Én magam tizenkét éve dolgozom a szövetkezetben. Nagyon szeretem a kollektívát, a munkatársakat. Bri- gádímok vagyok, de sokszor velük együtt dolgozom a földeken. Az ősszel bizony nemegyszer hízott a májam, amikor a legsürgősebb munkára önként jelentkeztek az asszonyok. Az utolsó holdakról is mi törtük le a kukoricát, vágtuk le a szárt, hogy mást ne mondjak. Mindenben első kezdeményező nálunk Koszti Gyulá- né idős asszonytársunk. Beteg férjét ápolja, a mezőre rendszeresen kijár, sok munkaegységet szerez. Mi, fiatalabbak pedig nem maradhatunk le mögötte. Megtudtuk azt is, hogy az Aranykalász Tsz-ben évek óta az asszonyok a versenykezdeménye- zők. Az idén például a kertészetben dolgozó csoport és a növény- termesztők célul tűzték a Szocialista brigád cím elnyerését. Vállalták, hogy terven felül IS százalékos eredményt érnek el a gondjaikra bízott területen. Nos, a kertészek alaposan ki tettek magukért: a 15 holdon — amit szárazművelésre terveztek s időközben öntözésre rendezték be — hetvenötezer forint helyett 155 ezer forint értéket termeitek. A növénytermesztők is legalább tíz- százalékos terven felüli hozamnövekedést értek ei. Évek áta jól bevált szokás Mezőberényben, hogy jutalomkirándulásra, üdülésre küldik a legjobban dolgozó brigádot, munkacsapatot s színházjegyet kapnak az élenjáró tagok. Most még nem döntötték el, hogy milyen jutalmat kapnak a jól dolgozó asszonyok, de kirándulásra most is számíthatnak néhányan. A további tervekről pedig így nyilatkozik Fazekas Jánosné: — Télen is sokat lesznek együtt az Aranykalász Tsz asszonyai, Már annyira megszoktuk egymást, hogy nehéz lenne elviselni az otthon csendjét, a háztartás egyhangúságát, ha nem találkoznánk rendszeresen. Az elmúlt télen néhányan összejártunk, de ez kevés. RÉzimaha szálltért alakítunk a TIT-tel karöltve s az ösz- szejöveteléken ismeretterjesztő előadások is lesznek. Hencz Teréz tanárnő tahit meg bennünket a szép magyaros hímzésre, horgolásra, csipkekészítésre. De mi kíváncsiak vagyunk arra is, hogy mi miért szép, mi a különbség a giccs és a művészi munka között? Ezért tartunk ismeretterjesztő előadásokat Az érdeklődés igen nagy, csak megfelelő helyiséget találjunk. Így tartalmas lesz a telünk s még jobban felkészül a kollektíva a jövő. nyári nagy mezőgazdasági munkákra. Arjr Róza A résztvevők megdicsérték Korcsok Juliannát is, aki a békési Október 6. Tsz-be szerződött le szakmunkástanulónak. Hibátlanul mondta el, hogyan kell nevelni a csibéket s megelőzni a kis apróságok megbetegedését, elhullását. A találkozón részt vett, s felszólalt Szendi István elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának előadója is, aki hosszasan elbeszélgetett néhány tanulóval a szakma szépségeiről, s a tanulás közben előadódó nehézségekről, örömmel állapította meg, hogy a békési járásban a felnőtt szakmunkások száma már 177-re növekedett, s most 22 ipari és 72 mezőgazdasági tanuló tanul a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Képek a békési járás szakmunkás tanulóinak találkozójáról Hosszabb cikkben foglalkoztunk már a békési járási tanács és a Hazafias Népfront járási elnökségének dicséretes kezdeményezésével: a mezőgazdasági szakmunkástanulók és oktatóik találkozójával. Most képekben is beszámolunk róla. A találkozó egyben vizsga is volt, hiszen a szakmunkástanulóknak mind a gyakorlati munkából, mind az elméleti tudásból ízelítőt kellett adniuk a találkozón megjelent népes számú vendégek előtt. Hozzátesszük mindjárt: nem vallottak szégyent. A szakmunkástanulók felváltva mutatták be, hogyan értenek • traktorvezetéshez és a szántáshoz. Horváth István, a kevermesi Varos Csillag Tsz-be szerződött le szakmunkástanulónak, s a békési mezőgazdasági szakiskolában folytatja tanulmányait. A bemutatón hibátlanul dolgozott a műtrágyaszóróval.
