Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-05 / 285. szám
IM3. december 5. Csütörtök A gyakorlati feladatok tekintetében a békeliarcosok közt teljes egyetértés uralkodik Dr. Sík Endre nyilatkozata a Béke-világtanács varsói ülésszakáról Dr. Sík Endre, a Béke-világtanács varsói ülésén részvevő magyar küldöttség vezetője nyilatkozott Hegedűs Dánielnek, az MTI varsói tudósítójának áz ülésszak munkájáról. — A most lefolyt ülésszak jelentősége — mondotta Sík Endre — véleményem szerint a Béke-vi- lágtanács minden eddigi ülésszakának jelentőségét felülmúlja. Egyrészt azért, mert a tanácskozásokon a békeharcosok minden eddiginél szélesebb tömegeinek képviselői vettek részt: több mint 30 ország békeszervezetei és mozgalmai küldték el képviselőiket — köztük most először vettek részt a BVT ülésszakán nagyobb számban afrikai békeharcosok, mintegy 20 különböző afrikai országból. Másrészt azért volt igen fontos az ülés, mert soha még a BVT eddigi ülésszakain nem nyilatkozott meg a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért és a békés egymás mellett élés megvalósításáért küzdő szervezetek, mozgalmak, Illetve egyes személyek nézeteinek, elgondolásainak annyi különböző árnyalata, mint ezen a mostani ülésszakon. — Ennek egyenes következménye az, hogy a BVT egyetlen korábbi ülésszakán sem voltunk tanúi annyi és olyan szenvedélyes Vitának, mint most. Lehet, hogy vannak, akik ezt negatívan ítélik meg, véleményem szerint azonban ennek nagy pozitív jelentősége van. Hiszen a béke-világmozgalom egyik fő feladata éppen az, hogy a világ valamennyi békéért harcoló szervezetét, mozgalmát, a világ valamennyi becsületes és bé- keszer;tő emberét — a köztük fennálló politikai és világnézeti különbségektől függetlenül — közös céljuk, a béke és a leszerelés érdekében szoros együttműködésre, közös harcra fogja össze. Ebinek pedig egyetlen módja: a különböző vélemények, nézetek, elgondolások nyílt és őszinte kicserélése útján a közös célért folytatandó közös akcióprogram kidolgozása. — A vita lényegében két fő kérdés körül folyt. Az egyik a moszkvai atomesend-egyezmény értékelésének kérdése. Az ülésszakon a részvevők óriási többségének az volt az egyértelmű véleménye, hogy a moszkvai egyezmény nagy fl csehszlovák nemzelgyiilés ratifikálta a csehszlovák—szovjet szerződést Prága Szerdán délelőtt Prágában Antonin Novotny köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a csehszlovák nemzetgyűlés 22. ülésszaka. Napirendjén az 1963. november 27-én Moszkvában aláírt szerződés ratifikálása szerepelt. Bevezetőben Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke méltatta a csehszlovák—szovjet barátság és együttműködés jelentőségét, majd Vaclac David külügyminiszter mondott beszédeit. Hangsúlyozta: az okmány meghosszabbítása újabb húsz évre mind Csehszlovákia, mind pedig a nemzetközi politika szempontjából fontos esemény. Több képviselő felszólalása után a nemzetgyűlés viharos tapis közepette egyhangúlag ratifikálta a szerződés meghosszabbításáról Moszkvában aláírt okmányt. (MTI) Pizsamában, teázás közben elfogták az angliai nagy vonatrablás egyik elsőrendű gyanúsítottját pozitív előrehaladás, hiszen a nukleáris kísérleteknek éppen azt a fajtáját küszöböli ki, amely a legnagyobb veszedelmet jelenti az emberek milliói számára: a légkör radioaktív beszennyeződését Másrészt maga az a tény, hogy ez a megegyezés létrejött — bármilyen korlátozott is — máris új atmoszférát jelentett a nemzetközi életben és jelentősen hozzájárult a feszültség enyhüléséhez. Az a néhány delegátus, aki az atomcsend-egyezményt negatívan értékelte, álláspontja Igazolására lényegében nem tudott lényeges érvet felhozni. — A második vitatott kérdés az volt, hogy mi fontosabb, mi elsőbb rendű: a leszerelésért és békés egymás mellett élésért folytatott harc vagy a nemzeti felszabadító harcok. Ennek a kérdésnek azonban már a felvetése is helytelen. A kettőt egymástól elválasztani és szembeállítani nem lehet, ’.gyanannak a harcnak két oldaláról van szó. A békéért és leszere- ’ ésért folytatott harc és a népek függetlenségéért folytatott küzdelem szoros kapcsolatban áll egymással, egyik a másik győzelmét mozdítja elő. A gyakorlati feladatok tekintetében a békeharcosok közt a vitáktól függetlenül teljes egyetértés uralkodik. Ennek meggyőző bizonyítéka az a tény, hogy az egyes ég:tő aktuális problémák megoldására vonatkozó javaslatok — az ülésszak valamennyi részvevőjének egyértelmű helyeslésével találkoztak és kivétel nélkül egyhangú határozatok formájában kerültek elfogadásra. Így pé'dául egyhangú határozat született Kuba, a dél-vietnami, a laoszi, a délafrikai, a malaysiai kérdésről, a portugál gyarmatokról és más fontos problémákról — hangsúlyozta nyilatkozatában dr. Sík Endre. Benyitok a szomszéd ajtaján, az asszony éppen most szedi fel a kamra egyik szegletéből a száraz kenyérdarabokat. Van közöttük félkilós darab is és sok olyan szelet, amelyikből csak csipegettek, aztán otthagyták reggelig az asztalon, amíg teljesen ki nem szikkadt, élvezhetetlenné vált. Ezt a darabot azért nem tudtuk elfogyasztani, mert sületlen volt — mondja a háziasszony... Mi az a fél kiló kenyér? Mindössze másfél forint. A fehérebből is csak egy- nyólcvan. Manapság észre sem veszi az ember az ily parányi kiadást. Ám. az országnak mintegy 2,5 millió háztartása van — s nézzünk saját portánkra — mindenütt ta'álnl effajta pazarlást. Így van ez falun is, ahol a megszárad a kenyér, azt mond iák: akkor sem megy veszendőbe, mert belekerül a jószág vályújába... Kenyérgond iáink vannak, s a háztartásokban sok tonna kenyér így pusztul naponta el, válik ebek harm'ncadjára. Nem drága, mondják, pedig legdrágább, legszükségesebb, legnélkülözhetetlenebb eledel mindannyiunk számára a kenyér. A földművelő mindig úgy mérte biztonságos helyzetét, hogy elegendő kenyere lesz-e év végéig. De ugyanígy mérik a lakosság mindennapi szükséglete kie’égítettségének fokát a különböző országokban is. Sokszor jegyzik meg nálunk: jó földjeink vannak, azelőtt exportáltuk a gabonát, mqst mégis behozatalra szorulunk. Miért van ez? Azelőtt minden másként volt, s a kenyér mellé csak minden negyvenedik, ötvenedik családnak ju'ott zsírozó. Ruhából a módosabbaknak sem volt több egy-két rendnél. Kenyérgabonával 1945 előtt négymillió holdat vetettek be az országban, most pedig csak 2,1 millió holdat. Azért, mert több föld szükséges ipari növények termesztésére, amelyek egyéb közszükségleti cikkeink alapanyagai és amelyekből szintén bőséget akarunk. Több húsra, tejre, vajra van szükségünk, mint azelőtt, s a belterjes gazdálkodás fejlesztése is a takarmánynövények termesztésének bővítését követeli. Kevesebb lett tehát gabonatermőföldünk, de a fokozott gépesítés, a jobb agronómia s nem utolsósorban szövetkezeti parasztságunk szorgalma évről évre növeli a termésátlagokat. Az idén október 35-re téliesítetté megyénk is az 5 százalékkal felemelt búzavetés tervet, s e fény mögött tíz- és tízezer szöve'ke- zctl gazda, á'lami ga-dasági dolgozó, traktoros kemény és megfeszített munkája van. Milyen groteszk emellé írni, hogy amíg mezőgazdaságunk mindent m g- tesz a termésátlagok növeléséért, a háztartásokban megengedhetetlenül pazarolják a kenyeret. Az Amerikai Egyesült Államokban egy főre, éves átlagban 66 kiló őrleményből készített élelmiszer jut. Nálunk 144 kiló! Nem mondhatjuk tehát, hogy az elmúlt évtizedek után, amikor bolcHára vették a gabonát, jegyre adták a kenyeret, rosszul élünk. De csökkenhetnének azzal is gabonaellátási gondjaink, ha minden háztartásban jobban takarékoskodnának a kenyérrel, így segítenék azokat a törekvéseket, melyeket a mezőgazdaság tesz a holdankénti gabonaátlag fokozására. V. D. 110 százalékra teljesíti ez évi áruértékcsítési tervét a békéscsabai Petőfi Tsz A békéscsabai Petőfi Tsz az idén 153 Mzó marha átadására kötött szerződést a Békés megyei Allatfoirgalnü Vállalattal. A tervezett mennyiségből december 15-lg még huszonkilencet ér- :ékesítenek, g ezzel a szövetkezet eleget tesz szerződéses kötelezettségének. A leszerződött 627 sertésből már csak százat keli leszállítania. Pecsenyebarom fitxM a tervezett harmincötezer helyett negyvenötezret értékesített, tejes tojástervét is teljesíti az év végéig a szövetkezet, London Köve,s Tibor, az MTI tudósítója írja: Négy hónappal a nagy angliai vonatrablás után London egyik legelőkelőbb negyedében letartóztatták John Daly régiségkereskedőt, akiről azt gyanítják, hogy tagja volt a rablóbanda „agytrösztjének”. Ealy, a világszerte körözött öt elsőrendű gyanúsított egyike október óta álnéven a Belgravia kerületben, London diplomáciai negyedében lakott, ismert politikusok, iparmágnások tőszomszédságában. A Scotland Yard brigádja kedden késő délután fogta körül az fiaton téri házat. Daly pizsamában teázgatott felesége társaságában, amikor a detektívek meglepték. Ügy tudják, hogy a rendőrség alvilági besúgás alapján jutott a Scotland Yardtól alig két kilométernyire lakó Daly nyomába. Szerdán megkezdődött kihallgatása is. A rendőrség reméli, hogy a vezérek egyikének kézrekerítése elmozdíthatja a holtpontról a hónapok óta egy hely bein topogó nyomozást. „Fekete iorradalom, fehér ellenforradalom...” Közületek munkaerőigénye A M. sz. Építőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz budapesti munkahelyekre tsz-tagokat szerződéssel, továbbá kubikosokat és férfi segédmunkásokat. A vállalat a dolgozók kívánságára szerződést köt. Szállást, napi kétszeri étkezést, családfenntartóknak különélést dijat biztosítunk. Munkaruha, tanácsigazolás, tsz-tagok- tuk a tsz-vezetőségtöl Igazolás szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15. 508 Mérnököt vagy építőiparban jártas technikust keresünk magasépítési munkáink vezetéséhez. Fizetés megegyezés szerint. Írásbeli jelentkezéseket fizetési igény feltüntetésével a Biharugrai Halgazdaság, Biharugra címre kérjük megküldeni. 2447 A Békéscsabai Hizlalda 1. számú telepe vizsgázott stabil kazánfűtőt és Diesel-mozdonyvezetőt keres felvételre. 92756 A Gádorost Földművesszövetkezet felvételre keres képesített könyvelői oklevéllel rendelkező dolgozót főkönyvelő-helyettest állás betöltésére, meghatározatlan időre. Ugyancsak felvételre keres középfokú tervstatisztikai képesítéssel rendelkező dolgozót, pénzügyi csoportvezetői munkakör betöltésére, meghatározott időre. Jelentkezni lehet: Gádoros, Marx Károly utca 3 szám alatt, 88962 Amerika négerjei egyenjogúságot alkarnak. Harcukat „Fekete forradaloménak nevezi az Economist, az angol tőkések lapja, és „Fehér ellenforradalom”-nak a fajüldözők ádáz mesterkedéseit. Drámai küzdelem, amelynek az első négerlincselésektől a birminghami bombamerényletig, a civil Rights Actof 963 elnevezésű Kennedy-féle törvényjavaslattól a dallasi gyilkosságokig számtalan fejezete van. Felmerül azonban a kérdés, miért éppen napjainkban vált ennyire kihegyezetté a konfliktus? Vajon, mi ment végbe a „néger lélekben”, hogy se bomba és golyó, se rendőrkutya és börtön — semmiféle terror nem képes többé visszariasztani követeléseitől? Nos, a helyzet megértésének kulcsa a néger munkásosztály számbeli növekedése és politikai aktivizálódása. Az a hajtóerő, amely az amerikai néger munkások növekvő osztálytudatában jelentkezik, meghatározó új elem az egyenjogúságért folyó perdöntő küzdelemben. Ez a tény, természetesen, nem csökkenti az egyéb tényezők jelentőségét, csak módosítja. De a módosulás mértéke éppen nem jelentéktelen. Vitathatatlan, hogy az amerikai néger burzsoázia támogatja az amerikai összmégerség modem szabadságharcát. Ez a fellépése egyértelműen halad. De az amerikai néger burzsoázia, mint kapitalista tényező, irtózik a radikális megoldásoktól és lényegében egyetért a nem néger ki- zsákmányolók általános politikájával. Ez a kétarcúság elvtelen kompromisszumokat szül s ezzel, de facto, késlelteti a probléma megoldását. A néger értelmiség szerepe pozitívabb, noha illúziói vannak a néger egységről. Azt vallja: „minden néger elnyomott, minden néger együtt szabadul fel.’’ Nem látja tehát egyfelől a néger burzsoázia kétarcúságát, és nem látja másfelől az osztállyá szerveződő déli néger munkásság dinamikus mozgását. A néger értelmiség képviselői között a Luther King típusú papi vezetők a legbefolyásosabbak. Oka: sok néger a különféle vallási szektákba menekült az üldözések elől. Ami a jenki burzsoáziát illeti, az már nem egységes a néger kérdés megítélésében . sem. Egy része lényegében „szellemi atyja” a Ku-Klux-Klan, a John Birch társaság, a Minuteman és egyéb szervezetek négerellenes terrorjának. A másik része, amely „jezsuitább eszközökkel akar előretörni a neokolonializmus útján, s megpróbálni teret nyerni a színes bőrűek világában, engedékenyebbnek mutatkozik a saját színesei irányában. Legalább a szabadság látszatát hajlandó megadni nekik, hogy „kamat fejében” új gyarmatrendszert teremthessen Feke- te-Afrikában és másutt. Ezzel a törekvésével — akaratlanul bár, de segíti a néger mozgalmat. Csakhogy a jenki burzsoázia nemcsak neokolonialista érdekednek szolgálatában befolyásolja a néger szabadságharcot, a fekete forradalmat, hanem saját sírásóinak kitermelésével is. Az történt ugyanis, hogy az amerikai nagytőke felfedezte a maga belső gyarmatát, a déli államokban parlagon heverő olcsó néger munkaerőt. Odaáramlóit és iparosított, más oldalról nézve a jelenséget, nagy tömegekben a városba csábította a néger mezőgazdasági dolgozókat s ezzel elindította ipa-
