Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-05 / 285. szám
1963. december S. s Csütörtök Február végére fejezik be a répa feldolgozását Az elvetett 19 ezer hold területen. 33 ezer vagon répa termett, ama 173 mázsás átlagnak felel meg. Ez megközelítette az 1951. év rekordtermésnek számító szintjét. A jó terméseredmény a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok megfelelő talajelőké- szítéséből, az időbeni vetésből és növényápolásból, a fejlett agro. technikai eljárások alkalmazásából, valamint a betakarítás jó szervezéséből adódott. Békés megye területen a Mezőhegyes i Cukorgyárnak 10 ezer hold répája volt Megyei átlagban 180 mázsás átlagtermést értek el. Kimagasló eredmény volt a kaszaperi Rákóczinál. Itt 215, a med- gyescgyházi Békénél 231, a mezőkovácsházi Új Alkotmánynál 220, a végegyházi Szabadságnál 235 mázsa átlaggal. Á medgyesegybázi Béke Tsz 222 Jcaitaszitrálds holdján 513 vagon répa termett A korai szedésért járó 42 ezer forint prémiummal együtt kétmillió 200 ezer forintot jövedelmezett a cukorrépa. Ezenfelül természetbeni járandóság, ként 138 vagon nyersszeletet és 2,5 vagon melaszt kapott a szövetkezet. A végegyházi Szabadság Tsz 240 katasztrális holdján 563 vagon répa termett amelyért kétmillió 366 ezer forintot kapott a közös gazdaság. Emellett 220 vagon nyersseedetet és négy vagon szárazszeletet, továbbá csaknem három vagon melaszt kaptak a cukorgyártól. A fagymentes időben átvett répa tárolási gondja nagy, mert a gyár környéki átvételi állomásokon és a gyártelepen 18 ezer vagon répáról kell gondoskodni. Ennek egy részét műanyag takarókkal, másik részét földeléssel óvják a fagyveszélytől. A gyár eddig 16 ezer vagon répát dolgozott fel. Még kedvező féldolgozás mellett is — előreláthatóan — február végéig tart az idény. Évek óta első alkalom, hogy decemberben a tsz-efcben átadatlan répa nincs. A múlt évben még kisebb átlagtermés mellett december elseje után 4300 vagon répa várt átvételre. A termelőegységek, látva a répa jó jövedelmezőségét, máris az előirányzat 50 százalékára megkötötték a termelési szerződést. Békés megyében a jövő évre a gyár körzetében 5000 hold termésre szerződtek. A szerződéskötésben az orosházi járás és város jár élen. A cukorgyár szakapparátusa a répafeldolgozási és szerződtetési feladatok mellett már most jó előre gondoskodott a tsz-ek és az állami gazdaságok koptatott répamag igényének kielégítéséről. A jövő évre tervezett vetésterületből mintegy 13 ezer katasztrális holdba ad a gyár koptatott vetőmagot. Dr. Vitay János Mezöhegyesi Cukorgyár, termelési osztályvezető „Ellopott” falatokkal szüntették meg a gyakori bélbántalmakat a mesterséges borjúnevelőben Sok gondot és gyakori anyagi kárt okozott a mesterséges borjúnevelésben a bélbántalom. Néhány fiatal állat elhullása után azonban rájöttek ennek megszüntetésére az eléki Lenin Tsz-ben, miután a fiatal állatokban — amelyek már takarmányt is fogyasztottak — nem tudott kialakulni a szarvasmarhák baktériumflórája. Az állatorvos tanácsára az egészséges tehenek kérőd- zésekor felbüfögött falatokat az állatok szájából kivették és a beteg borjakat ezzel megetették. A mesterséges borjúnevelésben a kísérlet bevált. Szinte egyik napról a másikra megszűnt a gyakori bélbántalom. ri munkásosztállyá való szerveződésüket. Az Us Newg World Report szerint: „Az ipari koncentráció központja délre és nyugatra helyeződött át.” A terep kedvezett a tőkének, hiszen — mint ezt a Wall Street Journal szemérmetlen őszinteséggel meg is írta — ;rA déli államokban a szakszervezetek viszonylag gyengék és a nyomorgó tömegek a szakszervezeti szolidaritást félretolva futnak a munkalehetőségek után.” A Novoje Vremja hasábjain V. Zorin idézte azokat a jenki statisztikákat, amelyek szerint délen még a fehér munkások bére is 20 százalékkal alacsonyabb, mint a keleti fehéreké. A négerek pedig további 20 százalékkal kapnak kevesebbet. Ez évi 4—5 milliárd többlethasznot biztosít a gyárosoknak, nem szólva a „mellékesről”. Ez utóbbi abból származik, hogy a négergettókba kényszerí- tett fekete munkásokat a lakbéruzsora és az áruzsora ráadásként sújtja. Harringzon a Másik Amerika című könyv szerzője kimutatta, hogy a néger családok csak feleannyit keresnek, mint a fehérek, az átlagos életkoruk pedig 8—10 évvel alacsonyabb. A jenki nagytőke déli belső gyarmata ipari koncentráció forrása lett ugyan, de ezzel egyidő- ben — noha ezt nem akarta — megnövelte a néger munkásosztály szerepét az egész amerikai munkásmozgalmon belül. Igaz, ez a mennyiségi és minőségi változás még nem a tudatos forradal- miságot jelenti. Hangsúlyos tendencia azonban, amelyet külső tényezők is erősítenek. Ilyen tényezők: 1. A gyarmati színes népek sikeres küzdelme nemzeti függetlenségükért, 2. Az amerikai össznégeirség haladó rétegeinek az a felismerése, hogy testvéreik harca a Fekete- Afrikában és az ő harcuk, a Fe- hér-Amerikában — közvetve és közvetlenül támogatják egymást. 3. Továbbá: az amerikai munkások és értelmiségiek színe-java nem a fehér ellenforradalmat, hanem a fekete forradalmat segíti. Arról még nincs szó, hogy a déli államokban létrejött új néger munkásosztály már önállóan a saját osztályérdekeinek megfelelően politizál. Vezetői még nem a saját soraikból valók, harci követeléseit nem kizárólag önmaga szabja meg. Léte mégis több fronton vitte előre a fejlődés ügyét. Lökést adott a keleti néger munkásmozgalomnak. Nagy déli tömegeket mozdított ki eddigi passzivitásukból. Aktivizálta a néger értelmiséget is. A vallási szekták négerjei előtt megnyitotta a másik utat, az „imádkozz és Szövetkezeti főkönyvelők a gazdálkodásról és a zárszámadásról A megyei, tanács mezőgazdasági osztálya több csoportban 5—5 napos tanfolyamot rendezett az ez évi zárszámadásra készülő termelőszövetkezetek főkönyvelői és helyettesei számára. Felkerestük az egyik tanfolyamot, s néhány főkönyvelőtől nyilatkozatot kértünk termelőszövetkezetük gaz. dálkodásáról, a zárszámadásra való előkészületekről, s természetesen arról, hogy milyen segítséget ad a tanfolyam a zárszámadás jó elkészítéséhez. Tímár Pálné, a mező herényi Petőfi Tsz főkönyvelője — Sokat lehetne beszélni arról a segítségről, amit ez az ötnapos tanfolyam adott a főkönyvelőknek a zárszámadás elkészítéséhez, de én csak néhányat említek meg. Elsősorban azt, hogy lényegesen megváltozott az eddig használt nyomtatványók egy része, s most megismerkedtünk az újakkal. A másik az, hogy most egy munka- folyamattal készül el a termelő- szövetkezetekben a zárszámadás és a különböző termények, termékek önköltségszámítása. Ez azért jó, mert a gazdasági beszámoló már taglalhatja azt, hogy a szövetkezetben mit milyen költséggel termeltek, hol kell szervezettebbé és olcsóbbá tenni a munkát. A tanfolyamon segítséget kaptunk a jövő évi pénzügyi tervek elkészítéséhez, de a munkaszervezéshez is. Legutoljára hagytam, pedig nagyon jelentősnek tartom, hogy a tanfolyamon résztvevők kicserélhették egymással tapasztalataikat és munkamódszereiket. Egyébként én már öt éve vagyok főkönyvelői beosztásban, de úgy érzem, hogy az idei zárszámadás sokkal könnyebb lesz, mint az eddigiek. Nemcsak azért, mert megfelelő jártassággal és gyakorlattal rendelkezem mór a zárszámadás előkészítésében, hanem azért is, mert a tagok megelégedésére jobb lesz a munka- egységérték. I cdzényi Pálné, a mezőmegyeri Béke Tsz főkönyvelője — Ami szövetkezetünk a közepesen gazdálkodóiké közé tartozik. Csaknem háromezer hold földjének egyharmada szikes, szikfoltos. Ennek ellenére — a legutóbbi felmérések szerint — az idén emelkedik az ossz felosztható jövedelem, tagonként mintegy 400— 500 forinttal. Ezután ellentétesen hangzik az, hogy a tavalyi 33 forint helyett most csak 30—31 forint munkaegységértéket osztunk. Ennek az a magyarázata, hogy a tervezett munkaegységet több mint tizenkétezerrel léptük túl. Ez az egy munkaegységre jutó jödolgozz” jelszava helyett a „harcolj és boldogulj” jelszót hirdeti. Előrelátható, hogy ebben a folyamatban a mozgalom céljait és eszközeit mind nagyobb mértékben a néger munkásosztály érdekei határozzák majd meg. Még nem eléggé tudatosak, de az ösz- tönösséget kezdi áttörni a forradalmi munkásosztály egysége felé. Olyan fordulat ez, amely egy politikai láncreakció méreteit öltheti. Felismerték ezt az amerikai veszettek is, ezért szeretnék csírájában elfojtani a „négerkérdés” konstruktív megoldását. A probléma persze rendkívül bonyolult. De az alapképlet már világos: a folyamatosan izmosodó néger munkásosztály új politikai tényező lett Amerikában, s mint tényező, nem áll egyedül. Joggal írta tehát a konzervatív londoni Times: „az USA színes problémája Olyan válság méreteit öltötte, amely nem ígérkezik átmeneti j jellegűnek...” Kennedy tragikus f halála tehát arra is utal, hogy a | jenki ultrák még a felszíni en- j gedményeket sem helyeslik. A né- j ger munkásosztály számbeli no- § vekedése viszont új lendületet adott a fekete forradalomnak, amelyet olcsó engedményekkel aligha lehel többé „mederbe” szorítani... G. M. vedelmet csökkenti, viszont az egy tagra jutót növeli. A zárszámadás elkészítéséről, s ezzel egyidejűleg az önköltségek alakulásának kimutatásáról én is azt tudom mondani, hogy lényege, sen könnyebb lesz, mint az eddigi években. Azért, mert sokait fejlődött a szövetkezeti számvitel. Nem a könyvelésiben dolgozók számának növeléséről, hanem arról van szó, hogy a brigádvezetők és a reszortfeielősök az eddigieknél sokkal pontosabb adatokat szolgáltatnak a ’könyvelésnek. Szabó Nándor, a kunágotai Bercsényi Tsz főkönyvelője — Nekem ez lesz a negyedik zárszámadásom. Azelőtt évekig íöldművesszövetkezeü könyvelés. ben dolgoztam. Nagy különbség van a mérleg és a zárszámadás között, mert a tsz-ben sokkal közvetlenebbül érinti a jövedelem alakulása a tagságot. Ha már itt tartok, elmondom, hogy a kunágotai Bercsényi Tsz-ben ez évre 35—46 forintra terveztük egy-egy munkaegység értékét. Az eddigi felmérések alapján ez azonban valamivel kevesebb lesz, viszont az egy tagra jutó évi jövedelem 300—100 forinttal nagyobbnak ígérkezik a tavalyinál. A munkaegységérték azért csökkent, mert tavalyról 4—5 ezer munkaegység értékű munka húzódott át, s ezenkívül további 15—16 000 munkaegységgel léptük túl a tervezettet. Az idén sókkal szervezettebben, jobban ment a munka, ezért nem vagy alig lesz valami áthúzódás a jövő évi munkaegységek rovására, helyesebben a jövő évi jövede. lem rovására. Ugyanis az a tervünk, hogy a jövő évben kész- pénzfizetésre térünk át. Szövetkezetünk gazdálkodása ezt már lehe.t tővé teszi. De lehetővé teszi azt is, hogy szövetkezetünk idős és betegeskedő tagjainak az ideinél jövőre, mintegy 70—80 ezer forinttal többet juttassunk. Egyelőre még csak terv, de bizonyára közgyűlési határozattá válik az is, hogy a szociális és kulturális alapot az eddigi 2 százalékról jövőre 3 százalékra növeljük. Plavecz Pál, a kamuti Béke Tsz főkönyvelője — A békési járásban én vagyok a legfiatalabb termelőszövetkezeti főkönyvelő. Persze ez nem korra, hanem úgy értendő, hogy ez év márciusában kerültem ebbe a beosztásba. Azelőtt évekig a békési járási tanácsnál töltöttem be a könyvelői beosztást. Az ottani munka során sok ismeretet és gyakorlatot szereztem. Egyébként nincs nehéz munkám a kamuti Béke Tsz-ben, mert mivel négy régebben működő szövetkezetből egyesült, a legjobb erőket vonták be a könyvelésbe. De megkönnyíti a munkámat az is, hogy a kamuti Béke a békési járásban a legjobb adottságokkal rendelkező szövetkezet, ahol stabil a gazdálkodás, a jövedelem, s ennek következtében jó a munkafegyelem, a napi feladataikhoz való hozzáállás is. Az idén előreláthatólag meghaladja « 40 forintot az egy munkaegységre jutó érték, amellett, hogy jelentős biztonsági tartalékot is tudunk képezni. A szövetkezeti gazdák ugyanis tudják, hogy az egyenletes jövedelmet csak akkor lehet biztosítani, ha évről évre növekszik a termelésre tartalékolt -.zközök értéke. Kukk Imre
