Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-22 / 300. szám
tM3. december 22. 3 Vasárnap Felvásárlási csúcsforgalom megyénkben naponta 1400 hízott sertés, 10—12 vagon baromfi kerül átadásra A karácsony előtti napokban általában csúcsforgalmat bonyolítanak le a felvásárló szervek. Felkerestük Szabó László elvtársat, a megyei felvásárlási osztály vezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket a felvásárlás eredményeiről. — Valóban nagy a mozgalom felvásárló szerveinknél ezekben a napokban — mondotta Szabó elvtárs. — Naponta ezemégyszáz hízott sertést, 240—250 hízott marhát, tíz-tizenkettő vagon baromfit adnak áit a közös és a háztáji gazdaságok. Egyébként megyénkben a felvásárlási teirvfeladat hat százalékkal magasabb, mint 1962- ben volt. Ez pedig több száz vagon húst és egyéb terméket jelent. Az évi tervteljesítés — egyes cikkektől eltekintve — kedvező lesz. A sertéseket például általában nagyobbra hizlalták, mint a korábbi években s ez több húst jelent a népgazdaságnak. Egyébként úgy látjuk, hogy év végéig hízott sertésből 7—6 ezerrel vásárolunk fel többet, mint 1962-ben, tyúkféléből 200 ezer, pecsenyekacsából 80 ezer, pulykából pedig ötvenezer lesz a növekedés. — A felvásárlási csúcsidőben arra is gondot kell fordítanunk, hogy alaposan felkészüljünk a következő évre. A termelőszövetkezetek már korábban elkészítették az előzetes termelési tervüket. Sajnos, néhány községben mégsem találkoznak szerencsésen a népgazdasági igények és a termelőszövetkezeti elképzelések. Többek között nem kielégítő a hízott sertés, a zöldségfélék, a cirok és a cukorrépa értékesítési szándék. Ez pedig komoly gondot okoz megyénk vezetődnek. Nem szeretnénk, ha a termelőszövetkezetek félreértenének bennünket, nem akarjuk előírni, hogy miből mennyit termeljenek, azonban a népgazdasági igényeknek megfelelően keli irányítanunk a termelést Ezért úgy gondoltuk, hogy termelőszövetkezetenként megnézzük a helyi adottságokat, elbeszélgetünk a vezetőkkel és megmagyarázzuk, hogy a tagság anyagi érdekeltségének figyelem- bevételével maximális erőfeszítéseket kell tennünk a tervtel jesítés végett. Küzdelem a hideggel A tél beálltával szokatlanul ne- I héz körülmények között dolgoznak j a Békéscsabai Konzervgyár munkásai. A szél járta csamokokban, színekben állandóan fagypont alatt van a hőmérséklet. Nagyon kell vigyázni a konzerves üvegek előkészítésénél, a készáru raktározásánál, hogy ne szenvedjenek kárt a törékeny anyagok. Akik munkaidejük nagy részét a szabadban töltik, azok forró teát kapnak. Mivel a dolgozók egy részének szerződése december elején leI járt és közülük csak néhányan I újították meg a télre, az elmúl* hetekben munkaerőhiány keletkezett. Ez elsősorban a hagymaszárítást hátráltatja. A hagymatisztítás lassúsága miatt a szárítás akadozott, s ma is csak három szárító üzemel. Az csak az év utolsó napján derül 3d, hogy a gyárnak sikerül-e teljesítenie éves, 137 millió forintos termelési tervét. Minimális elmaradás várható az anyagellátás rapszodikussága miatt. takarít és felügyel. Munkaideje jelenleg 9 óra naponta. A takarítás gépesítésének megoldása után napi 8 óra lesz. A heti egy szabadnapot egyváltós gondozó biztosítja. A trágyagyűjtőheüyTŐl a telepre szállítását jelenleg két foga- tos látja el, ezek a villamosítás és gépesítés elkészülte után felszabadulnak, amikor is a trágyát gép emeli ki az aknából és szállítja a szikkasztóba. A takarmány- és az állatszállításokat három szállító végzi el. Dolgozóink fizetése alapfizetésből és ráhizlalási eredményből tevődik ki. Az alapfizetés: egy sertés után naponta 4,51 fillér. A súlygyarapodás utáni kereset a takarmányértékesítéshez kötött: 20 százalékos takarmányértékig 8 fillér, 22 százalékig 10 fillér, 24 százalékig 12 fillér, 26 százalékig 14 fillér, 26 százalék felett 16 fillér kilogrammonként. A szállítók és a váltósok a gondozók egy főre jutó átlagát keresik. Ezekkel a kulcsokkal dolgozóink átlagkeresete meghaladja a 2000 forintot, amit a szövetkezetéből garantált munkaegységben kap meg. Hízóalapanyaggal és takar- ftiánnyal a társszövetkezetek előre meghatározott időben és mennyiségben látják el a vállalkozást. Az átvett süldők értéke 17 forint kilónként, a takarmány értéke 202,80 forint mázsánként. Havonta, utólag utaljuk át dolgozóink munkabérét, az esetleg igénybe vett szállítási eszköz, fogat stb. költségeit. Az eddigi üzemelésről szerzett tapasztalatok biztatóak, annak ellenére, hogy a beindulás után folyamatosan készülnek el felszereléseink. Költségelőirányzataink a számításainknál jobban alakulnak. Idáig 30—35 lrilogramm átlagsúlyú süldőket vettünk át szövetkezeteinktől. Takarmányozásra S—I. tápot, de 60 kg súlyig S—II. tápot is használtunk. Eddigi tapasztalataink szerint az S—I. tápetetés idején 28—34 százalékos takarmányértékesítést értünk el. Az S—II. tápetetés első hónapjában általában 80—90 kg súlyig 22—24 százalékos a takarmányértékesítés, míg az átadás hónapjában ez 15 százalékra esik le. Az utolsó hónap egyébként is erősen csökkenő értékesítését az átadási 1,5—2 kilogrammos darabonkénti veszteség és az ötkilogrammos súlylevonás nyomja le. A hizlalás befejező időszakában feltétlen át kell térnünk a nedvessel kombinált etetésre. Az eddig átadott 1800 darab hízót kilenchónapos korra 115—120 kilogrammos súlyban szállítottuk el a szerződési határidő lejárta előtt. Költségeink alakulásáról a következőkben számolhatunk be: a takarmányozási költség az első két hónapban 5,96—7,97 forint kilogrammonként, a hizlalás középső időszakában 7,78—9,89 forint és a befejező időszakban Sok lehetőség van még a gépalkatrész-ellátás javítására Megyénk gépállomásai az idén hatszáznál is több traktort adtak át a termelőszövetkezeteknek. A tsz-ek saját erőből a korábbi években és az idén is ,igen sok traktort és munkagépet vásároltak. A gépállomások fokozatosan gépjavítókká alakulnak. A gépek a termelőszövetkezetekbe kerülnek. Ennek megfelelően megyénk közös gazdaságaiban új, sajátos helyzet állt elő. (Olyan nagy mennyiségű gépet, mint a mi megyénk, az ország egyetlen megyéje sem kapjott.) Nem közömbös sem a szövetkezeteiének, sem pedig a népgazdaságnak a sok gép műszaki ellátásának megoldása. Megyénk tavasszal ebben is kezdeményezőnek lépett elő. A gépállomások 140-nél is több közös gazdaság teljes műszaki ellátását vállalták. A rendszeres szerviz-szolgálat beváltotta a hozzáfűzött reményeket, s több helyen eszerint rendezik az alkatrészraktárakat. Az igazsághoz tartozik, hogy a tsz-ek jó részében a gép»alkatrész raktár- készletet indokolatlanul felduzzasztottak. A műszaki ellátás gondolatának teljes megvalósításával az alkatrészraktárak száma — a szövetkezetekben — 196-al csökkenne. Nyilvánvaló, ha az AGROKER- nek kevesebb raktár ellátását kellene megoldani, akkor a készleteket a tényleges igénynek megfelelően, szakszerűen tudná elosztani. Annál is inkább, mert a szövetkezetek legtöbbjében nem állapítottak meg bizonyos raktári készlest értéket, mint azt a gépállomásokon már korábban tették. Az AGROKER vállalat Békés megyei kirendeltsége beleilleszkedett a kialakult sajátos helyzetbe. A vállalat vezetői és dolgozói minden igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy azt a kevés alkatrészt, amelyet központi készletből megyénknek kl10,77—13,62 forint között mozog kilogrammonként. A gondozás munkabére az első két hónapban 0,21—0,25 forint, a középső időszakban 0,18—0,23, és a befejező időszakban 0,16—0,18 forint közt alakul kilónként, 1j- hát ahogy csökken a takarmányértékesítés, úgy csökken az egy kilogramm hízó előállítására fordított munkabér. A hizlalással összefüggő munkák bére egy kilogramm ráhizla- lásra 0,47—0,59 forint/kg-ot tesz ki. A vezetés és adminisztráció munkabére 0,16—0,17 forint/kg- ban alakul. Egyéb költségek egy kilogramm ráhizlalásra 0,43—1,22 forint között mozog. Az aránytalanságot a járlatilleték, biztosítási díj stb. rendszertelen jelentkezése okozza. Az állóeszközök amortizációjából 0,62—1,20 forint esik egy kilogramm súlygyarapodásra. Egy kilogramm ráhizlalás összköltsége 8,05—12,83 forint között alakul havonta. Tehát az eddigi 22—24 százalékos takarmányértékesítési átlag mellett egy kilogramm sertést 11—12 forintért állítottunk elő szállításra. Az összevonás következtében lényegesen csökkent a munkabér, a költségek, emelkedett a takarmányértékesítés, így az átadott süldő-és takarmányértéken felül előreláthatólag 500 forint nyereségre számíthatnak szövetkezeteink minden darab átadott süldő után. Jelentős feladata még szövetkeutaltak, gazdaságosan használják fel. Ezért szervezték meg' a sarkadi járás gépállomásainak és állami gazdaságainak pótalkatrész-ellátását a házhoz szállítás módszerével. Az AGROKER-nél szinte aprólékosan tudják, hogy a sarkadi járásban milyen alkatrészek szükségesek, s milyenek vannak raktáron. A sarkadi járásban jól bevált módszert az AGROKER- nek a megye egész területére is ki kellene terjeszteni, s a gépállomásokat úgy ellátni pótalkatrésszel, hogy a teljes műszaki ellátást kérő szövetkezetek a gépállomásról szerezzék be az üzemeltetéshez szükséges ékszíjakat, lámpákat, porlasztó-, motor- és járószerkezet-részeket. Ahhoz azonban, hogy az AGROKER e feladatnak eleget tudjon tenni, gépkocsiparkját feltétlen ki kellene egészíteni. Megyei szinten a pótalkatrész gépállomásra szállítása rengeteg munkaidőmegtakarítást jelentene, hiszen az AGROKER 240 mezőgazdasági üzemmel tartott pótalkatrész- kapcsolatot a korábbi hónapokban. Valamennyi üzemnek külön anyagbeszerzője volt. (A teljes műszaki ellátást igénylő tsz-ek- ban alkatrészbeszerzökre nincs szükség.) Amennyiben az AGROKER gépkocsiparkját növelni tudná, csak a gépállomásokkal és az állami gazdaságokkal tartaná az alkatrész-ellátási kap>csolatot. Nem mindegy, hogy a következő évre tervezett 150—170 millió forint értékű pótalkatrész hoA békéscsabai Május 1 Tsz az ideiinéi lényegesebben több élő állatot és állati terméket értékesít jövőre. Vágómarhából 200-at, sertésből 1700-at, baromfiból százzeteinknek a pónz forgásának meggyorsítása. A társult szövetkezetek már a süldő átadásakor, illetve a takarmány feletetésekor megkapják a befektetett forintot, így üzemvitelüket kevesebb hitel igénybevételével tudják biztosítani. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az abrakszükségletet idáig is nehezen tudták szövetkezeteink biztosítani. Közös üzemünk létesítésével ez a szükséglet jelentősen emelkedik, amivel a terméseredmények nem nőnek párhuzamosan. Ezért szükségessé válik vetésszerkezet-módosítás az abraktermő terület javára, hogy a máris jelentkező hiányt ne kelljen a háztáji gazdaságokból felvásárolni. Községi állatorvosunk lelkiismeretesen látja el telepáinket, de az állattenyésztési és egészségügyi problémák összehangolására szükséges független állatorvos beállítása. Idáig — annak ellenére, hogy 4500 forintot fizetnénk az állatorvosnak, még nem sikerült beállítani. Reméljük, hogy beruházásaink és felszereléseink teljes elkészülte után eddigi eredményeink éves szinten is tarthatók, sőt fokozhatok lesznek, így szövetkezeteink eddigi egyik gyenge px>ntján sikerül egy lépéssel előbb jutni a szakosításban, s ezzel utat nyitni a további fejlődésünknek. Tóth Balázs a kunágotai SERTÖV vezetője gyan jut el a gépekig. A kerülő utakat ki lehetne kapcsolni és közvetlen a gépállomásokra juttatni a szövetkezeti gép>ek alkatrészeit is. Ez azt eredményezné, hogy a szövetkezeti és gépál lo mási raktárak helyett — ami megközelíti a 220-at — mindösz- sze húsznál kellene a pótalkatrész raktározásáról és felhasználásáról gondoskodni. A műszaki hiba miatti gépállást ezzel a módszerrel tovább lehetne csökkenteni, a javítás is gyorsabbá válna és a gépiekkel is nagyobb teljesítményt tudnának a földeken elérni. A gépállomásokon már kezdenek rájönni, hogy az AGROKER segítsége milyen jelentőséggel bír. Sajnos ez a kezdeményezés nehezen tudja áttörni a megszo- kottság frontját. Többen még görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy a pótalkatrészt ezerfelé húzzák, amikor az húsz helyen is a legjobb kezekben lehetne. Miután a sarkadi járás pótalkatrész-ellátása sokat javult a házhoz szállítással, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának az eddiginél nagyobb szervezettséggel kellene támogatni az AGROKER kezdeményezését — még a technikai ellátottságban is —, hogy az alkatrészeket az AGROKER a megye valamennyi gépállomására házhoz szállíthassa. Ezzel értékes órákat lehetne a termelés javára nyerni és tovább tudnánk javítani, könnyíteni a pótalkatrész-ellátást. Dup>si Károly nyolcvan mázsát, tojásból kétszázezer darabot, tejből 650 hektolitert akarnak átadni az államnak. A malomipxari és termény- forgalmi vállalattal 37 vagon búza leszállítására állapxxltak meg. A Békéscsabai Konzervgyárral nyolcezer mázsa paradicsom, ötezer mázsa pwprika, ezerhétszáz mázsa zöldborsó átadására kötöttek szerződést. Ezenkívül 12 ezer mázsa burgonya, 500 mázsa primőr paprika és 60 vagon étkezési hagyma átadását is tervezik. Tejkezelő tanfolyam Gyulán Egyhetes tej kezelő tamfdyamot tartottak Gyulán a Jókai kultúr- házban, amelyen a megye különböző termelőszövetkezeteiből 38 tejkezelő és állattenyésztési szakember vett részt. Az előadók a tej kezelésre, a takarmányozásra, az itatásra vonatkozó tudnivalókat ismertették a tanfolyam hallgatóival. A tanfolyam részvevői ellátogattak az Aranykalász Tér melőszövetkezetbe, a tejpx>rgy' ba és különböző üzemekbe is. A Szeghalmi Földművesszövetkezet szakképzett kirakatrendezői és grafikust keres azonnali belépésre. Jelentkezni lehet az fmsz irodájában. Jövőre 15 százalékkal növeli áruértékesítési tervét a békéscsabai Május 1 Tsz
