Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-19 / 297. szám
1M3. december 19. 2 Csütörtök U H U R U ! Az angol gyarmatosítók a múlt század végén jelentek meg Kenyában: a Brit Kelet-Afrika Társaság 10 ezer forintért vette bérbe Zanzibar szultánjától Kenya partvidékét. Innen terjeszkedtek tovább az afrikai parasztok által évezredek óta benépesített fennsíkra, a Fehér Felföldre. Kenya területének főként ez a része állt mező- gazdasági művelés alatt, ezért.a britek hamarosan kimondták, hogy a White Highsland-en csak európaiaknak lehet birtokuk. 5000 nagyfarmer gazdálkodott itt 430 ezer néger földmunkással. A példátlan mértékű földrablás a kikuju törzs fiait sújtotta a legjobban. Érthető, hogy éppen tőlük indult ki a mozgalom földjeik, s ami ezzel egyet jelentett — hazájuk visszaszerzéséért. Évekig tartott a harc, amelynek eredményeként az angol gyarmatosítók 1963 júniusában alkotmányt adtak, amely az ország részére biztosította a teljes belső önkormányzatot. A kenyaiakat azonban nem elégítette ki ez a félmegoldás — folytatták harcukat, s ennek eredményeként nyerte el szabadságát december 12-én a .7,2 millió lakosú, 583 ezer négyzetkilométer nagyságú kelet-afrikai ország. A NATO tanácsa „várakozó álláspontra" helyezkedett Ez a felvétel még a gyarmatosítók idejében készült. Büntető expedíciók szálltak ki a kikuju törzs településeire, elhurcolták a férfiakat, s büntetőtáborokban tartották őket fogva. A politikai foglyok száma meghaladja a százezret. Az ország lakosságának zöme a mezőgazdaságból él. Helyzetüket — az angol gyarmatosítók ideje alatt — az jellemezte, hogy az átlagjövedelem a harmincnegyede voűit az európaiak keresetének. Az ültetvényeken egyébként széles körben elterjedt a kényszermunka, s a néger földmunkások számára sem munka törvény nem volt, sem a munkanap idejét nem szabályozták. Utcakép Kenya fővárosáról, Nairobiról. Az új luxuspaloták természetesen nem a néger őslakosság számára épültek. A városokban élő afrikaiakat úgynevezett locationokba, külön negyedekbe telepítettek. Kábítászercsempészés vádjának íirligyén eljárást indítottak amerikai néger katonák ellen London Brent Waterben, az Egyesült Államok légihadereje egyik angliai támaszpontján szolgálatot teljesítő pilóták körében kábítószerklubot fedeztek fel. A nyomozást az amerikai kábítószemyomozó hivatal ügynökei folytatták la, akiket repülőgépeken szállítottak Angliába és akik 30 amerikai pilótáról állapították meg, hogy kábítószercsempészek vagy kábítószert fogyasztanak. Valamennyi ellen bűnvádi eljárás indult. A támaszpont szóvivője kijelentette, „puszta véletlen”, hogy mind a 30 gyanúsított — néger. Az egyik gyanúsított, Roosevelt Harris birminghami (Alabama állam) néger altiszt kijelentette: „Az egész dolog arcátlan koholmány és faji üldözés. Én sohasem használtam kábítószereket. Tudom, hogy a gyanúsítottak között voltak fehér katonák is, akikkel szemben azonban rögtön megszüntették az eljárást.” (MTI) Párizs A NATO tanácsának párizsi ülése kedden este 24 órával korábban ért véget, mint tervezték. A zárónyilatkozat viszonylag mérsékelt hangja arra vall, hogy az atlanti államok többsége nem ért egyet azzal a hidegháborús szellemmel, amely a nyugatnémet és a francia külügyminiszter felszólalását jellemezte. A francia 1 apóik szerint az ülésen az angolszászok álláspontja kerekedett felül, Párizs és Bonn merev elutasító magatartásával szemben. A zárónyilatkozat szerint a NATO a kelet-nyugati tárgyalások folytatását, a nemzetközi feszültség enyhítését kívánja. Stikker főtitkár az ü(és után tartott sajtó- konferencián is arra törekedett, hogy az Atlanti Szövetséget békés szervezetként tüntesse fel. Amikor azonban az egyik újságíró felvetette, miképpen egyeztethető ösz- sze a NATO katonai kiadásainak növelése a szovjet kormány ellenkező irányú döntésével, a főtitkár kénytelen volt bevallani, erre a kérdésre nehéz válaszotai. A NATO tanácsa nem hozott semmilyen határozatot, nem tett kezdeményező lépést a nemzetközi feszültség enyhítésére. Nem foglalt állást a NATO és a Varsói Szerződés államainak megnemtámadási egyezményéről, sem az atomfegyverek elterjedése ellen irányuló javaslattal kapcsolatban, nem foglalkozott érdemiben a meglepetésszerű támadások megelőzésének kérdésével, sem a Szovjetunió egyéb javaslataival. A párizsi NATO-ülés ismét rávilágított, hogy az enyhülési folyamat nem kedvez a támadó jellegű atlanti szervezetnek. (MTI) Megmenekülhetett volna Haloitkémi jelentés a Kennedy-merényletröl „Uhuru” — „Szabadság”. Ez a szó ma egész Kenyában a legelterjedtebb jelszó. Aki pedig kiejtésére megtanította a bennszülötteket, Jomo Kenyatta miniszter- elnök — a legnépszerűbb politikus. A gyarmatosítók is érezték ennek az embernek a félelmetes erejét. Fel akarták használni a kikuju törzs lázadásának megfékezésére. De, Kenyatta nem csillapította a kikujukat, s a népfelkelés végül is "meghozta eredményét: a szabadságot. Washington Mindeddig nem hozták hivatalosan nyilvánosságra azt a halott- kémi jelentést, amelyet a Ken- nedy-merénylet után készítettek az elnök holttestéről a Bethesda haditengerészeti kórházban. Emlékezetes, hogy Daliásból a repülőgép egyenesen ideszállította Kennedy földi maradványait. Kedden este — áttörve az elnöki bizottság jelentéséig hallgatólagosan megállapított hírzárlatot —, egy olyan hírforrás, amely ismeretségi körénél fogva igen közeláll a Bethesda kórházhoz, nyilvánosságra hozta a kórbonctani vizsgálat néhány érdekes megállapítását. Ennek lényege: az első lövés után az elnök még megmenekülhetett volna. A gyilkos fegyver első golyója ugyanis nem ért létfontosságú szervet. Ha a lövés eldördülése után valaki a kocsi padlójára taszítja az elnököt vagy Kennedy nem a második, de már az első lövés után aláhanyatlik, bizonyossággal mondható, hogy túléli a merényletet — közölték orvosi körökben. Az első golyó ugyanis, 6 —9 centiméter mélységben, Kennedy elnök hátába fúródott, s valószínűleg azért ejtett ilyen, viszonylag könnyű sebet, mert a golyó visszapattanhatott a kocsi egyik felületéről. Mint emlékezetes, a me rénylő második golyója Conally texasi kormányzót sebesítette meg, majd az első lövés eldördülése után, a filmfelvételek tanúsága szerint, 5—6 másodperccel a harmadik lövés is eltalálta Kennedy! Tarkójába fúródott ez a golyó, áthatolt az agyon és átütötte a homlokcsontot. Az utolsó lövés halálos volt. (MTI) Kombájn és traktor KGST keretében Magyar- ország eddig több mint kétszáz giópipari termék és berendezés gyártási jogát kapta meg. Gazdaságos szérianagyságban gyárthatunk például 30 féle vegyipari gépet, 21 féle komplett élelmiszeripari berendezést, 16 szerszámgép-típust, 23 fajta kábelgépet s ezekből több baráti ország szükségletét is kielégítjük. Ugyanakkor lemondunk bizonyos termékek gyártásáról, hogy azokat valamelyik KGST-ország olcsóbban, korszerű formában szállítsa részünkre. A növekvő nemzetközi munkamegosztásnak haszonélvezője minden résztvevő ország. A szakosítási döntéseket az illetékes KGST-szakbizottságok- ban megelőzi az , alapos nemzetközi szintű műszaki és gazdasági elemző munka. Ilyenkor ösz- szehasonlítják a KGST-orszá- gokban gyártott termékcsoport műszaki, korszerűségi, minőségi jellemzőit, a gyártás termelékenységét s közvetlen célként a világszínvonal elérését jelölik meg. A szakosítás eredménye, hogy a gyártásban és a fejlesztésben csökken az egyes országok közötti párhuzamosság, s ezzel arányosan növekszik a műszaki kultúra, a termelés gazdaságossága. z összefogás már egy-egy üzemi brigádban is megnöveli a tagok teljesítményét, a KGST-országok gazdasági közössége viszont új, hatalmas termelőerőket szabadít fel. Minden ország azt gyártja, ami társadalmi, gazdasági, természeti adottságainak leginkább megfelel, ami nemzetközi szinten a leggazdaságosabb. Az egyes országok hazai szükségletüket az általuk nem gyártott termékekből szintén korszerűbb színvonalon elégíthetik ki. A nemzetközi munkamegosztásban minden ország jól jár. Ezt bizonyítja két konkrét magyar szakosítási példa is. A Vörös Csillag Traktorgyárat jelölték ki a KGST keretén belül a D—4K típusú, négy kerék meghajtású traktor szakosított gyártására. A választás azért esett a magyar traktorgyárra, mert ez a géptípus, konstrukcióját tekintve eléri a világszínvcmálat. A szocialista országokban páratlan ez a korszerű agrotechnika által igényelt, gyorsszántásra alkalmas, kétitonnás vonóerejű, négykerúk meghajtású traktor. Ilyet a fejlett kapitalista országok közül is csak néhány gyárt. A Vörös Csillag Traktorgyár szerkesztő mérnökei azzal nyerték el a KGST-országok bizalmát, hogy nemzetközi viszonylatban is számottevő értéket alkottak. KGST döntését a fejlesztő mérnökök csak előlegezett bizalomnak tekintik, s a határozat jelezte zöld út ismeretében még inkább szaporázzák lépteiket. A 65 lóerős, négy- hengeres traktornak két hónap alatt elkészítették a 90 lóerős, hathengeres változatát. A 20 darabos nullszéria gyártását — megfelelő üzemi próbák után — 1964 márciusában kezdik el -s a jövő év augusztusában megindul a sorozatgyártás is. A gyárbeliek jól tudják, nem lehet egy percnyi pihenőt sem tartani, a technika fejlődése nem ismer megállást. A Vörös Csillag kollektívája a gyártmány korszerűségével nyerte el a szakosított gyártás jogát, s további fejlesztő munkával máris a sokoldalú fel- használáson, a piac szélesítésén munkálkodnak, hogy ezzel megalapozzák a gazdaságos, nagy sorozatú gyártást. A traktorhoz különböző kiegészítő berendezéseket: rakodókanalat, földgyalut, után-akasztható útépítő berendezést, fadöntő és leközelítő csörlőt szerkesztenek s jövőre elkészítik a D—4K rakodó alapgép kísérleti példányát. A gazdaságos, nagy sorozatú gyártáshoz ugyanis nem ^lég csupán a szériát megszervezni, már ma kell biztosítani öt—tíz évre élőre a piacon a termék korszerűségével és sokoldalúságával az eladhatóságot. Az idén még csak 1400 D—4K készül, 1970-re pedig szeretnénk elérni a nyolc-tízezres szériát, később pedig a 18—20 ezer darabot. Ez már világviszonylatban is nagy sorozatnak számít, lehetővé teszi a legkorszerűbb módszerek.
