Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-19 / 297. szám
INS. december 19. 3 Csütörtök •• Ot—hatszáz forint „mellékes“ egy holdról A földművesszövetkezetek szerte az országban megkezdték a jövő évi termelési szerződések — közöttük a babtermelési szerződések — kötését. Ebből a belföldön is keresett, s külföldön is szinte korlátlanul értékesíthető cikkből 1964-ben 1900 vagonnal szándékoznák felvásárolni. Az eddig befutott jelentések azonban érdektelenségről tanúskodnak. Ez ideig mindössze 300 vagonra sikerült megkötni a szerződést. A vonakodás, mint arra a Szövetkezetek Országos Felvásárló és Értékesítő Központjában rámutattak, egyrészt az utóbbi 3—4 év kedvezőtlen időjárásával, illetve ennek következtében a rossz terméssel, másrészt pedig a helyi szervek — tanácsok, szövetkezeti vezetők — helytelen szemléletével magyarázható. A kedvezőtlen időjárásból azonban helytelen dolog lenne azt a következtetést levonni, hogy nem érdemes babtermeléssel foglalkozni, hiszen már csak közepesen jó időjárás esetén is egy hold kukoricaköztesként termesztett bab legalább 500—600 forint többletbevételhez juttatja a termelőket minden külön munka nélkül. A háztáji föld jövedelemnövelésének egyik kézenfekvő és biztos eszköze lehet a köztesbab- termesztés. A közös kukoricaföldek döntő többsége is mind a szövetkezet, mind pedig a tagok részére előnyösen hasznosítható köz- tesbab-termesztéssel. A közös és a háztáji ilyen kapcsolatára a legjobb példát Sza- bolcs-Szatmár megye szolgáltatta. Az illetékes országos szervek által is támogatott „szabolcsi módszer” szerint a szövetkezet szerződik az egész, köztesbabbal is hasznosított területre. A táblákat családi művelésre osztják ki. Az ott termett bab — teljes mennyiségben — a megművelőjét illeti meg. Ugyanazt az árat kapja érte, mintha saját háztáji földjén termelte volna. A szövetkezet előnye abból származik, hogy az ilyen módon termett babot nagy tételben értékesíti, tehát megkapja érte a szerződéses, illetve a nagyüzemi felárat. A szerződéskötésre még hosszú idő áll rendelkezésre, s ha ez idő alatt sikerül elérni, hogy kukori- cavetés-területünk tíz százalékán köztesbabot termeljenek, akkor a következő évben már nem lesz hiánycikk a bab. A kukorica mellett kitűnően hasznosíthatók babtermesztéssel az új telepítésű gyümölcsösök, szőlők sorközei és más hasonló területek is. (MTI) Látogatók megyénk gépállomásain A Gépállomások megyei Igazgatósága megyénk egész területén igen szakszerűen szervezte meg a gépek javítását. Az idén 1400 traktort és ennél valamivel több kiemelt munkagépet, kombájnt, pótkocsit, süókombájrat és kenderkombájnt javítanak meg. Mindezek mellett gondoslkodnak a havi szervizek ellátásáról is. Tegnap délután a gépjavítás tanulmányozására megyénkbe érkezett dr. Pintér Gyula, a párt Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa és Csillag Nándor, a Földművelésügyi Ministerium gépesítési és gépállomás! főigazgatóságának igazgatóhelyettese. Ellátogatnak néhány gépállomásra, számba veszik az eddig elért eredményeket, összegyűjtik a hiányosságokat — különösen az alkatrészellátás körüli bonyodalmakat —, hogy a gépjavításhoz minél hatékonyabb | segítséget adhassanak. Kihasználatlan Azt mondják: a jó bornak nem kell cégér, a jó önmagáért beszél. Nagy általánosságban ez így is van. De az új dolgok egynémelyi- kének elterjesztéséért, bármennyire is jók az eredmények, bizony sokat kell még ezután is beszélni. Valahogy így vagyunk a takarmánytápok etetésével is. Igen sok tsz-ben még mindig fenntartással fogadják a Békés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat ajánlatát tápvásárlásra. A kunágotai sertéshizlaló társulás táp etetésével csaknem 26—28 százalékos daraértékesítési százalékot ér él. A dévaványai Aranykalász Tsz tyúk- állományának takarmányába fele arányban keverik a tápot és még így is a tojástermélés csaknem megduplázódott. Eleken és Üjkí- gyóson a szövetkezet megszervezte a háztáji baromfiállomány tojótáppal való ellátását. Sorolhatnánk tovább azokat a közös gazdaságokat, ahol a kunágolaihoz hasonló eredményt értek el, de Eleken és Újkígyóson kívül nincs még egy községe a megyének, ahol a háztáji baromfiállománynak a tsz közbeiktatásával folyamatosan tápot juttassanak. Megyénkben 10 takarmánykeverő, tápelőállító üzem működik. Az idén a 7830 vagonos tervvel szemben 8600 vagon takarmányt dolgoznak fel. (A megye tsz-einék abrakszükséglete 17—18 ezer vagon.) A 8600 vagonos teljesítménynyel igen jól megközelítik a feletetett szemes takarmány 50 százalékát. A takarmánytáp vásárlási igények kielégítésére hat keverő már két műszakban, négy pedig Tapasztalatcsere a békéscsabai és a Kondorosi Gépállomáson Szabolcs, Nógrád és Veszprém megye vezetőinek látogatásán túl, ma Bács-Kiskun megye gépállomásainak igazgatója és a párt megyei bizottságának egyik munkatársa látogatott Békés' megyébe, a nagyobb területegység szerinti tipizált gépjavítás tanulmányozására. A kecskeméti küldöttséget Kiss Sándor, a gépállomások Békés megyei igazgatója fogadta. Beszélgettek a gépállomások és a gépjavító állomások helyzetéről, az őszi munkákban elért eredményekről, majd Békéscsabán és Kondoroson megtekintették a gépjavítás tipizálásában elért eredményeket és a szövetkezeti gépek teljes műszaki ellátásának megyénkben kialakított módszerét. Jogos felháborodás s? egy műszakban forgalmaz. De nem ritka az olyan nap sem, amikor hol az egyik, hol a másik áll le, mert a szövetkezetek szűkös igénylésének eleget tett. A takarmánytáp előállításának idei tapasztalatai összességükben azt mutatják, hogy a fejlődés jó irányban hat. Énnek ellenére mégis el kell mondani, hogy a tojótáp felhasználásától vonakodnak a tsz-ek. Az idén — januártól október végéig — 770 vagon tojótáp késizítéséhez kaptak nyersanyagot a keverőüzemek, ezzel szemben a tsz-ek csak 324 vagonnal igényeltek. A hellyel-közzel tapasztalható tojáshiány megszüntetését a tojótáp etetése körüli viták még tovább késleltetik. Ha a dévaványai Aranykalász Tsz-ben a tojótáp szemes abrakhoz keverésével 55-ről 98-ra nőtt a tyúkok átlagos tojáshozama, akkor a táp etetésében elmaradt, és a tojóállomány tartásában — mennyiség és színvonal tekintetében előrébb álló tsz-ekben — kizáróan táp etetésével még nagyobb eredmények láthatnának napvilágot. De idekívánkozik az is, hogy az elekiekhez és az újkígyósiak- hoz hasonlóan szervezzék meg a termelőszövetkezetek a háztáji baromfiak tojótáppal való ellátását is. Újkígyóson és Eleken nem véletlenül magas a háztáji baromfi tojáshozama. A megyei lehetőségek kihasználására az említett két községen túl, a többiben is meg lehetne szervezni a jól bevált akciót. Egyesek ugyan Tíz-tizenöt ember topog tanács-! dékröl: Kondorosról, Endrédről, laianul a reggeli nagy hidegben a gyapjúbegyíi.jtő vállalat békéscsabai irodája előtt. Legtöbben vi■r a célgépesítés, az automatizálás, a futószalagos szerelés, a teljesen mechanizált, folyamatos anyagmozigatás alkalmazását. Ez a sorozatnagyság minőségileg is új helyzetet teremtett a gyárban. Eddig lényegesen kisebb traktortípusokból is legfeljebb csak két—háromezer készült évente. i mint alussza veti ágyát, úgy álmát — tartja a közmondás. Nos, az EMAG-gyár vezetőinek és munkásainak bizony, lehettek nyugtalan éjszakái, amikor az idén meg kellett szüntetni az évtizedes kombájn- gyártást. Egyáltalán nem véletlen, hogy éppen a magyar kombájn hullott ki a nemzetközi munkamegosztás rostáján. Az HMAG-ban a konstrukciót nem fejlesztették megfelelően, a gyártmány műszaki teljesítménye elmaradt a követélményektől, bajok voltak a kombájn minőségével, üzembiztonságával is. Hazai kombájnosaink is mind a korszerűbb SzK—3-as gépre akartak ülni és nem akadt gazdája az EMAG masináinak. Amíg a magyar B—62-es kombájnok átlagteljesítménye nem éri el egy idényben a 300 holdat, a szovjet gépek átlaga ennél lényegesen nagyobb, csúcsteljesítményük pedig 1000 holdnál is több. S bármilyen furcsán hangzik, a nagy teljesítményű szovjet kombájnok kiszolgálásához mindezek ellenére két munkással kevesebbre van szükség. Mindezek ellenére igazságtalanság lenne kizálólag csak az EMAG fejlesztőit és munkásait elmarasztalni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szovjet gyárban több mint 80 ezer, az BMAG-ban viszont csak két— háromezer kombájn készül, illetve készült évente. A szovjet gyárban és tervezőintézetekben a mieinknél sokszorta több fejlesztőmérnök dolgozhatott az arató-cséplőgépek korszerűsítésén. yógui is alulmaradtunk a szocialista országok között folyó egészséges versenyben. A népgazdaságnak célszerűbb import úján beszerezni a korszerű szovjet kombájnokat s az import ellentételét az idehaza is gazdaságosan előállítható munkaigényes és nagy szaktudást kívánó műszer és híradástechnikai berendezések gyártásával biztosítani. Ebből a munkából most az EMAG kollektívája is részt vállal. A gyárat július 1-vel összevonták a híradástechnikai gépgyárral és a fúró- gépgyárral. E két gyár folyamatosan 1964. január 1-ág átköSitö- zik az EMAG telephelyére, ahol máris elkezdődött a bonyolultabb gépek alkatrészeinek gyártása. Így lehetőség nyílik az EMAG szakmunkásainak átképzésére, a nemzetközi munkamegosztásban a szerszámgép- és oél- gépgyártók minden bizonnyal jobban megtalálják helyüket és a népgazdaságnak nagyobb hasznára lesznek, mint az egykori kombájngyártók. A nemzetközi gyártásszakosí-- tás még az utóbbi esetben is — amikor lemondtunk egy tennék bátortalanok gyártási jogáról — előnyös az országnak. A kombájn- és a traktorgyár példája egymás mellett világosan mulatja, hogy ebbe a nemzetközi együttműködésbe nincs állandó belépő, csak a minden szempontból korszerű és szüntelen fejlődő gyártmánynak van létjogosultsága. E két példa határozottan arra inti a baráti országok szükségletére dolgozó üzemeinket, hogy több évre szóló, hosszú lejáratú egyezmények sem ringathatnak senkit illúzióikba: „Van piacunk, így függetlenül a termék minőségétől és korszerűségétől öt évig el tudjuk sózni gyártmányainkat.” Ahol így gondolkodnak, ott bizony ma már egyre inkább csalódnak. Csökkent például a varrógép-, a motorkerékpár-rendelés és más termékeiméi is adódhatnak meglepetések, ha nem számolnak a szocialista világpiac növekvő igényeivel és nem tesznek meg mindent, hogy a gyártmányok korszerűsége, minősége kiállja a legigényesebb próbákat is. A szállítási határidő és másfajta szükségletek rugalmas kielégítésében ugyancsak parancs a baráti rendelők kérése. fejlődő, az új iránt fogékony szocialista rendszerben csak a minden szempontból korszerűnek és élenjárónak van létjogosultsága. A szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvétel fegyelmet, terv- szerűséget és nagyfokú igényességet követel. Kovács József Gyomáról, Szeghalomról stb. jöttek nagy kosarakkal, tömött zsákokkal. Szerdán szokták mindig átvenni a gyapjút, s most, érthetetlen módon zárva az irodaajtó. Talán befagyott ebben a nagy hidegben? Az ablakára valóban jégvirágok rajzolódtak, s emiatt nem olvasható tisztán a betű egy kifüggesztett tábláról. A türel- szenvedünk metien kopogásra azonban mégis kinyílik az ajtó. Az emberek megrohanják a kilépőt, mindenki elsőnek akarja átadni a behozott gyapjút. Azért jöttek messzi községekből ebben hidegben, hogy karácsonyra legyen valamivel több pénz. Am, a vállalat embere nyomban lehűti az örömüket: — Leltározunk, január derekáig nem veszünk át gyapjút... Jogosan tőr ki a felháborodás a .jelenlévőkből: — Miért nem értesítették erről a községeket, akár az újság hasábjain is! Potyára dobtunk ki pénzt vonatra... Kell-e kommentárt fűzni e jogos felháborodáshoz... ? a tekintetben, hogy a háztájinak tápot juttassanak. Többen azt vallják: erősítsük a háztáji gazdálkodást! Eddig eljutnak, de azzal már nem törődnek, hogy a városban élők tojásé Hálása akadozik. Mi a nagyobb baj: az-e, hogy a háztájiban a szokásosnál kétszerié több lesz a tojás és nem hiányt vagy az, ha sem az üzletben, sem a piacon nem lehet beszerezni? Valahonnan mégis ki kell elégíteni a háztartásokat. A tojéstermelés fokozására megyénkén belül is sok adottság kihasználatlanul van, a háztájiban rejlő lehetőségekkel együtt. S ha a termelés előbb említett lehetőségét az ideinél egy kicsivel jobban kihasználják — mindkét szektorban — akkor a népgazdaság a következő esztedőben több áruhoz juthat, s az eddiginél több húst, tejet, tojást adhat a lakosságnak. Uupsi Károly Közületek munkaerőigénye A Békéscsabai Sertéshizlalő 1. számú telepe sertésetetőt és hómunkásokat keres felvételre. 92857 A Békés megyei Víz- és Csatornamű V állalat pályázatot hirdet a következő állások betöltésére: műhelyvezető 1 fő, építésvezető 1 fő, részlegvezető 1 fő, tervelőkészítö 1 fő, körzetvezető 2 fő (szarvasi—orosházi körzet), TMK-mű- vezető 1 fő, engedélyező 1 fő, csatornaüzemvezető 1 fő. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat központjában, Békés, Herényi út 33. 6342 Január 31-ig lehet jelentkezni a mezőgazdasági kiállításra Megkezdődtek a jövő év augusztusa ban—szeptemberében rendezendő 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár részvételi előkészületei. A mezőgazdasági kiállítási iroda az egész országba szétküldte a kiállítás részvételi plakátjait, szabályzatait és jelentkezési lapjait. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, az egyéb mezőgazdasági intézmények és vállalatok, ezek dolgozói és tagjai, valamint az egyéni termelők és tenyésztők 1964. január 31-ig jelentkezhetnek a kiállítás eredmény bemutatóira.
