Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-12 / 265. szám
* BÉKÉS MEGYEL Világ proletárjai, ogy örüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1993. NOVEMBER 12„ KEDD Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM Egy szoba még hozzájön I Hidasháti kezdeményezés | Ezerarcú munka j Az NB II és NB III eredményei | Reggeli kiM Közös erővel... Az elkövetkezendő napokban megyénk üzemeinek, vállalatainak és kisipari termelőszövetkezeteinek dolgozói a harmadik negyedéves tervek teljesítésének értékelésekor termelési tanácskozásokon határozzák meg tennivalóikat november és december hónapokra. E termelési tanácskozások vitáinak alaphangját az SZMT felhívása adta meg, mely a szervezett dolgozók eddigi derekas helytállására hivatkozva arra iiányította a figyelmet, hogy szükséges mindent megtenni az elmaradások pótlásáért. Hogyan mércézik általában a kimutatások megyénk iparában a harmadik negyedév tervteljesítését? Néhány vállalat — a tanácsi iparon belül — már megvalósította éves tervfeladatát. Így többek között a békéscsabai Patyolat, s a vegyesipari vállalat, de általában biztató a tanácsi ipar helyzete, mely az éves tervet előreláthatóan teljes egészében teljesíti. Hasonló a mintegy hat és fél ezer dolgozót foglalkoztató kisipari termelőszövetkezetek perspektívája. Noha a szolgáltatásban mutatkozó elmaradást év végéig nem tudják pótolni, de árutermelési tervüket, úgy fest, jóval túlteljesítik. Legnagyobb az elmaradás az állami iparban, ezen belül is elsősorban az építőknél, majd az orosházi BARNEVÁL-ban és a Békéscsabai Ruhagyárban. Építőanyagiparunk, az ország tégla- és cserépszükségletének tetemes hányadát szolgáltató Békés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalat a jobb munkaszervezés, a vasárnapi műszakok révén máris pótolta az év elejei elmaradás jelentős részét és év végéig — a vállalat vezetőinek tájékoztatása szerint — nem marad adósa a népgazdaságnak. De előreláthatóan adós marad az építőipar és a felsorolt két üzem. Az a feladat ezeken a helyeken — s ez a helyzet reális elemzéséből következik —, hogy minimálisra csökkentsék az elmaradást. Ennek útját-módját beszélik meg a termelési tanácskozásokon. Sajnos, a Békéscsabai Ruhagyár Piros-műszakjának legutóbbi megbeszélése nem úgy sikerült, ahogyan kellett volna. Pedig, ha jól -előkészítik a tanácskozást, a szakszervezeti bizalmiak előre tudatják a dolgozókkal; miért hívják őket össze és miről lesz szó — akkor bizonyosan több egészséges javaslat hangzik el, több ötlettel, észrevétellel, egyszóval, hasznosabban segíthetik a munkások a gyár közös gondjainak enyhítését. • Szükséges tehát jói előkészíteni a termelési tanácskozásokat, hiszen azok — lehet mondani — az 1963-as tervév utolsó nagy kollektív megbeszélései üzemeinkben, vállalatainknál és mint ilyenek nagy lendületet, hathatós segítséget adhatnak az éves tervek teljesítéséhez. Példa erre az állami építőiparban két hónappal ezelőtt tartott termelési tanácskozások eredménye. Ezeken, a vállalatvezetőséggel egyetemben, a munka- fegyelem javításának jelentőségére, a sok kihasználatlan munkaidő megszüntetésére irányította a dolgozók figyelmét a párt- és szakszervezet. S néhány hét múlva vállalati szinten felére csökkent az improduktív munkaidő, legtöbb helyt megszűnt a munkaidőben történő szalonnasütés stb., s ezzel csaknem negyedmillió forint termelési értékkel ad többet havonta a népgazdaságnak a vállalat. Hasonló jó termelési tanácskozásokra van jelenleg is szükség, mert az építőipar az még most is, amelyik a legnagyobb elmaradással küzd, de amelyik a legtöbbet is tehet ennek csökkentéséért. Mert van még tennivaló építkezéseinken a munkafegyelem javításában. Nem sikerült máig sem mindenütt megérttetni minden munkással, hogy a lazsálás, a tib-lábolás mennyire elerőtlenít minden erőfeszítést, mely az egész kollektíva részéről történik az elmaradások pótlásáért. De nem valósult meg teljes egészében a szakrészlegek tökéletes kooperációja sem építkezéseinken, amelynek megoldása viszont a műszaki vezetők feladata. Mint- ahogy a vezetők feladata az is, hogy minél jobban megszervezzék az építkezések téli e sít é s ét, mely az esős, zord napokon is lehetővé teszi majd a folyamatos munkát, a tervfeladatok jobb és teljesebb megoldását. Mindebben tehát van bőven tennivaló, amelyeket a soron következő termelési tanácskozások határoznak meg. Másfél hónap van előttünk év végéig. Ez idő alatt sokmilliós beruházások valósulhatnak meg, s ugyancsak sok millió forintos érték kerülhet áru formájában a fogyasztókhoz. Csak az „fagyaszthatja” be ezeket az értékeket, akinek tetteit nem a közös népgazdasági érdek mozgatja. Márpedig mindenkinek egyaránt érdeke hazánkban, hogy a lehetőségek valósággá váljanak, s nagy célkitűzéseket rögzítő terveink végrehajtásával haladhassunk napról napra előre. V. D. Felemelték néhány szerződéses növény és a zöldségmagvak nagy részének termelői árát A földművelésügyi miniszter rendéletet adott ki az 1963—64-ben szerződés alapján termelt mező- gazdasági termények termelői árának megállapításáról. A rendelettel kapcsolatban az MTI munkatársa az alábbi tájékoztatást kapta a Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági osztályán: A termelési szerződések jelenlegi rendszere lényegében beNovember 9-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról is megemlékezve ünnepélyes hangulatban vetettek számot a növényvédő állomás dolgozói az ez évben végzett munkáról, a tervteljesítésről. Az ez évre megszabott 74 ezer normálhold tervfeladatot 89 957 normálholdra, vagyis 121,56 százalékra teljesítették. Többek között szövőlepke ellen 12 ezer, burgonyabogár ellen csaknem 5000 holdon védekeztek. Vegyszeres gyomirtást több mint 21 ezer holdon, csávázást pedig 13 389 holdba való vetőmagon végeztek. Az elért nagyszerű teljesítmény vált, így alapvető változtatására nincs szükség, s erre nem is került sor. Az új rendelet viszont hozott néhány olyan módosítást, amely egyszerűbbé, egységesebbé teszi a termelési szerződések rendszerét, elsősorban az árak vonatkozásában. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy az árrendszer moot hozjórészt az állomás öt brigádjának köszönhető. Mind az öt brigád benevezett a szocialista cím megszerzéséért folyó versenybe, s el is nyerte azt. Tavaly még csak Szász András és Braun Mihály brigádja büszkélkedhetett ezzel a címmel, most már viszont Kurilla Pálé, Tandi Sándoré és Horváth Józsefé is. . Az állomás legjobb dolgozói az idén összesen 43 700 forint jutalmat kaptak, s ebből 10 150 forintot most, a 9-én megtartott ünnepségen osztott ki Csomós István elvtárs, az állomás igazgatózáigazodott a mezőgazdasági termelés már előzőleg megváltozott szerkezetéhez. Ennek megfelelően megszűnteik a nagyüzemi felárak, mivel szerződéses növényeket ma már szinte kizárólag nagyüzemek termelnek, a nagyüzemi felár feltételeként megszabott minimális mennyiségnél nagyobb tételben. A feleslegessé vált nagyüzemi felárak összegével magukat a termelői árakat emelték. További változás, hogy — a takarmányféléket és a fűszerpaprika-őrleményt kivéve — megszűnték a természetbeni juttatások. Az így biztosított fogyasztási cikkek ugyanis, mint például a cukorrépa után a cukor, a dohány után a cigaretta, a kereskedelmi forgalomban korlátlanul kaphatók, külön juttatásuk tehát csak feleslegesen komplikálja a szerződéses rendszert. Megszüntetésük természetesen semmiféle hátrányt sem jelent a termelőknek, mivel ezek értékével ugyancsak, megemelték az érintett növények termelői árát. Tovább egyszerűsíti a termelési szerződések rendszerét az úgynevezett kamata, talány-térítés megszűntetése. A termeltető vállalatok eddig ugyanis külön megtérítették annak a kamatnak az összegét, amit a termelők a szerződéses termeléshez kapott bankhitel után fizet, tek. Ezéknek a számítási, fizetési műveleteknek a kiküszöbölése érdekében a kametátalány-térítés megszüntetését a termelői árak emelésével ellensúlyozzák. A termelési szerződések rendszerének egyszerűsítése érint úgyszólván valamennyi mezőgazda- sági nagyüzemet, an#Iyek összesen több mint egymillió holdem termelnék szerződéses növényeket, illetve magvakat. Az egyszerűsítésnek megfelelően most emelkedett valamennyi szerződéses növény termelői ára. mivel az eddigi nagyüzemi felár és kamatátalány összegét, illetve a természetbeni juttatások értékét egységesen, termelői árként fizetik ki. Egyes növényeknél, ahol a belföldi-, illetve az exportigények szükségessé teszik a termelés növelését, s ennek érdekében jövedelmezőbbé tételét, abszolút mértékben is emelték a termelői árakat. Így például a fűszerpaprika termelői ára 8—10, a rostkenderé, a cirokszakállé és a fokhagymáé körülbelül 20 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Jelentős mértékben nő a zöldségmagvak nagy részének termelői ára, közöttük az uborkáé, a reteké, a szárazbabé és a dinnyéé. Ez az intézkedés várhatóan elősegíti majd, hogy a hazai kertészeti nagyüzemeket és a külföldi vásárlókat több jó minőségű vetőmaggal láthassák el. ia. Helytállnak a Gyomai Gépállomás szerelői (Képes riport a 3. oldalon.) Fotó: Kocsisxky László 121 százalékra teljesítette éves tervét a megyei növényvédő állomás
